Tolnai Népújság, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-27 / 250. szám

1999. október 27., szerda Gazdaság 5. oldal Nyárra bedugul. Egyelőre úgy tetszik, nyár elején kezd­hetik meg a felújítási munká­latokat az M7-es autópályán - közölte Vér Iván, a Nem­zeti Autópálya Rt. vezérigaz­gatója. Az előzetes szakértői vélemények szerint a pálya egyes szakaszai a vártnál rosszabb állapotban vannak. A legrosszabb esetben 50 milliárd forintba kerülnek majd a munkálatok. A kor­mány tízéves gyorsforgalmi úthálózat programja alapján az M7-es autópálya felújítá­sát 2002. január 1-jéig be kell fejezni, az úthasznála­tért csak azt követően lehet pénzt kérni - mondta a ve­zérigazgató. Céginfó. A működő gazda­sági szervezetek száma szep­temberben csaknem 13,5 ezerrel bővült, és a hónap végére elérte a 863 319-et - derül ki a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) legfris­sebb jelentéséből. Tavaly au­gusztus végén a működő gazdasági szervezetek szá­ma 822 ezer volt, szeptem­beri adatot viszont nem kö­zölt a statisztikai hivatal. Az egyéni vállalkozások száma idén szeptemberben 9 ezer­rel, a társas vállalkozásoké 4 ezerrel bővült. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 400,48 Euró 257,37 Japán yen (100) 230,33 Svájci frank 161,03 USA-dollár 241,41 Átváltási arányok: 1 eur : 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats Napirenden a költségvetés A kormány nem tért el a korábbi évek gyakorlatától, így a jövő évi költségvetést továbbra is tervezési bizonytalanságok jellemzik. Szé­les Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke szerint még mindig tül sok a megszorítás. A szövetségnél a jövő évi költ­ségvetést nem tartják megfelelő­nek. Úgy vélik, nem valósul meg az egészségügy, a társadalombiz­tosítás és az oktatás reformja sem. Az MGYOSZ álláspontja szerint nem járható út az, ami­kor az állam a 4-5 százalékos gazdasági növekedés hasznát helytelen szerkezetű ágazatokra költi. Reformokra lenne szükség - jelentette ki Széles Gábor -, amiben az MGYOSZ kész a kor­mány segítségére lenni. Nem várható áttörés ebben a kormányzati ciklusban a vállal­kozások gazdasági helyzetében sem, ha a 2001. évi költségvetés nem gondoskodik a tőkeellátott­ság javításáról, ez ugyanis a jö­vő évi törvényből ismét kima­radt - fejezte ki rosszallását az elnök. Nehezményezte azt is, hogy egy, az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat értelmé­ben, a gazdasági szervezetek munkájára többé nem tart igényt a területfejlesztési ta­nács. A kamarák és a munka­adók képviselője a törvény meg­szavazása esetén kimarad a ta­nácsból. Elkészült az a felmérés, amelyben az MGYOSZ a vállal­kozások kilátásairól és szándé­kairól érdeklődött. A válaszadó 720 cég - az agrárvállalkozások kivételével - kedvezően ítéli meg saját vállalkozása lehetősé­geit. Ez az üzletmenetük várha­tó átalakulására vonatkozó vá­rakozásokból derül ki. Ilyen te­kintetben tehát ismét élnek az 1997 őszétől tapasztalható irányzatok. A magyar gazdaság egészének várható fejlődésére vonatkozó várakozások viszont fokozódó elbizonytalanodást tükröznek. Bár a 2000. évet illetően még mindig többen számítanak javu­lásra, mint romlásra, a derűlátó cégek aránya visszaesett. Széles szerint mindez el kell, hogy gon­dolkodtassa a gazdaságpolitika „csinálóit”. A vállalkozói szféra szerint kevés bizakodásra adnak okot a jelenlegi makrogazdasági folyamatok. (sts) Felzárkózás a zászlóshajókhoz A közepes méretű vállalatok felzárkózóban vannak a gazdaság „zász­lóshajóinak” tekinthető, exportorientált, feldolgozóipari cégek mögé. Ezt állapította meg a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem versenyképességi kutatóközpontja. Versenyben a világgal. Ezzel a címmel immár három éve végez kutatást a központ, s most meg­ismételte a vizsgálat elején tett kérdőíves felmérést. Az eredmé­nyek 319 vállalat válaszaira tá­maszkodnak. A megkérdezett cégek 100 oldalas kérdőívet töl­töttek ki, amelyeket másfél száz egyetemi oktató és egyetemi hallgató értékelt ki. A válasz­adók elsősorban hazai, közép­méretű, itthoni piacra termelő, vidéki vállalatok voltak. A kiértékelés "ftieg'állájöítja, hogy a közepes nagyságú válla­latok szemléletmódja a gazda­ság működéséhez igazodik, és határozottan nagyobb léptekkel mennek a piaci változások elé, mint az előző felmérések ide­jén. Javult a fizetési fegyelem is. Az nem meglepő, hogy a válasz­adók magukat jobb fizetőnek tartják, mint partnereiket. A vál­lalatok szerint ma könnyebb hitelhez jutni, mint három évvel ezelőtt, mégis kevesebben igé­nyelnek kölcsönt, mint ko­rábban. A vállalatok önkritikájára utal, hogy elismerik: partnereik­nél gyengébb és kevésbé ered­ményes a piaci fellépésük. Kulcsfontosságú a vállalatok szervezetközi informatikai kap­csolatainak alakulása. A minta vállalatainak majdnem fele tá­maszkodik elektronikus adat­hordozók cseréjére a partnerei­vel való kapcsolattartásban; 44 Százalékuk elektronikus levele­zést is folytat. A kilencvenes évek végére a vállalatok közötti verseny új terepévé az internet lépett elő. A kapott adatok sze­rint a vállalatok 58 százaléka az internet-csatlakozás megte­remtésével megtette a kezdő lépést. A gyorsjelentés ismertetésé­nél jelen volt Bagó Eszter, a Gaz­dasági Minisztérium helyettes államtitkára, aki ezzel kapcso­latban elmondta:- A még meglévő hiányossá­gokon remélhetőleg segíteni fog a kis- és középvállalkozások stratégiájáról most elfogadott programunk. Emellett jelentős mértékben ösztönöznünk kell, hogy ezek a vállalatok minél erőteljesebben bekapcsolódja­nak a beszállítói programba. (koós) Rendezetlen a hazai gyógynövénypiac Zavarosban gyűjtögetnek Magyarországon hagyománya van a gyógynövénykultűrának, az ágazatot az exportpiacon hagyományosan nemzeti ter­mékként tartják nyilván. A gyógynövények az agrárium termelési értékének mintegy 2 százalékát adják. A termesz­tők éves árbevétele 20-30 milli­árd forint között mozog. Nincs szabályozva hazánkban a gyógynövények gyűjtése és termesztése, nem rendezett sem a minősités, sem a támo­gatás kérdése. A telepítési tá­mogatásban részesített gyógy­növények köre bővítésre szo­rul, a kedvezményezett fajták nem tükrözik a piaci igényeket - összegezte az ágazat pilla­natnyi helyzetét Praszna Lajos. A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács titkára a to­vábbiakban elmondta: a gyógy­növénytermelés és -gyűjtés éves árbevétele 20-30 milliárd forint között mozog. A gyógy- és illóolajos növényekkel hasz­nosított terület az utóbbi évti­zedekben 37-40 ezer hektár között változik, amelyről éven­te 35-40 ezer tonna drogtöme­get állítanak elő. A magyar gyógynövények versenyképesek a nemzetközi piacokon. Az exportképesség növelése és a piaci anomáliák felszámolása azonban többlet- forrásokat igényel. A terme­lőknek és a gyűjtőknek évente legkevesebb 2-4 milliárd forint állami támogatásra lenne szükségük ahhoz, hogy megfe­lelő minőségű biológiai ala­pokkal dolgozhassanak, fej­leszthessék a termesztés és a feldolgozás technológiai hát­terét. Jelenleg a gyógynövé­nyek 60 százaléka kerül ex­portra, de a kivitel nagyobb ré­sze feldolgozatlan formában, alapanyagként hagyja el az or­szágot. A szakember szerint az ága­zat fejlődésének irányát a nyu­gat-európai piac és az uniós tendenciák határozzák meg. Ennek oka az, hogy a hazai pi­ac felvevőképessége - a terme­léshez képest - viszonylag szűk, az Európai Unió piaca viszont bővül a gyógynövény­felhasználás és gyógynövény alapú készítmények terén. A belpiaci tendenciák nehe­zebben ítélhetők meg. A piaci szerkezetváltás megkezdő­dött. Megjelentek külföldi vál­lalkozások, amelyek a vi­szonylag kedvező gyógynö­vénypiaci lehetőségeket, az ol­csó munkaerőt próbálják ki­használni. A vertikum szerep­lői egyelőre kivárnak, nem fognak nagy beruházásokba, fejlesztésekbe, mivel ezek je­lentős terheket rónának a vál­lalkozásokra, ám megtérülé­sük a jelenlegi viszonyok kö­zött bizonytalan. A szakértők a mostani hely­zetből való kilábalást, a jövő útját a magyar sajátosságok, tájjellegű, kistérségi termékek fejlesztésében látják. Ezek ugyanis szervesen illeszked­hetnének egy-egy adott terü­let, tájegység fejlesztési prog­ramjába, összekapcsolva olyan szakterületekkel, mint például a falusi turizmus. Ehhez azonban ki kell alákí- tani a szakszerű gyűjtést lehe­tővé tevő korrekt szabályo­zást, a támogatás mértékét pe­dig az elkövetkező három év alatt fokozatosan az ágazat agráriumban betöltött súlyá­hoz kell igazítani. U. G. Kereskedelmi és Iparkamara Még egyszer a telepengedélyről Az úgynevezett telepengedélyről, amit egyes fokozott veszéllyel, káros környezeti hatások­kal járó tevékenységek folytatóinak kell kérniük a jegyzőtől, korábban már írtunk, s a tevé­kenységek listája ügyfélszolgálatainkon meg­tekinthető. E rendelet 1999. október hó 1. nap­ján hatályba is lépett, s a listán szereplő tevé­kenységet végző egyéni és társas vállalkozá­soknak 180 napot biztosít az engedély meg­szerzésére. Az ismertetett alapjogszabály vég­rehajtására az időközben kiadott 35/1999. (X.13.) BM rendelet - mely kihirdetése napjától hatályos - akként rendelkezik, hogy az ezt kö­vetően indított eljárásokban 5000 forint szol­gáltatási dijat kell fizetni, mely általános for­galmi adót nem tartalmaz. A díjfizetésről szóló rendelet a fellebbezési eljárásra pedig 6000 fo­rint szolgáltatási dijat határoz meg. Ezen dija­kat nem illetékbélyeggel, hanem készpénzzel, illetve átutalással lehet megfizetni. Közelgő határidők 1999. december 31. Ez az a határidő, ameddig a kereskedelmi szálláshelyek (szálloda, mo­tel, panzió, stb.) üzemeltetőinek be kell jelen­teniük az egységük új osztálybasorolását a ke­reskedelmi és iparkamara felé. A kritériumokat a 45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet és annak mellékletei tartalmazzák. 2000. január 1. Ez a fontos határnap a nemdohányzók védelméről szóló törvény szerint az idevonatkozó előírá­sok vendéglátóhelyeken történő végrehajtá­sára. (Dohányzóhelyek kijelölése, tájékoztató feliratok kifüggesztése.) 2000. január 6. Ez az a határnap, ameddig az új és használt motor- kerékpárt, segédmotoros kerékpárt árusítók­nak regisztráltatni kell magukat a kereskedelmi és iparkamaránál. A kötelezettség kamarai tagságra és szervezeti formára tekintet nélkül mindenkire kiterjed, aki ilyen tevékenységet már folytat. A regisztráció elmulasztása a jo­gosulatlan kereskedelmi tevékenység sza­bálysértésének elkövetését jelenti. Pályázat szakmai továbbképzésre német vállalatoknál A Carl Duisberg Gesellschaft és a Hajdú-Bihar megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a Német Szövetségi Köztársaság Külügyminisz­tériumának megbízásából pályázatot ír ki ma­gyarországi vezető szakemberek részére. Az ösztöndíj időtartama: 3,5 hónap. (2000. június-szeptember). A program célja: a fiatal leendő, vagy már jelenleg is vezető szakembe­rek a szakmai továbbképzést funkcionális vál­lalati területen végezzék; ismerkedjenek meg a nyugati menedzsment-módszerekkel, eszkö­zeik használatával. Mindezt gyakorolják min­dennapi munkájuk során, valamint a szerzett ismereteket, tapasztalatokat adják át itthon munkatársaiknak. Részvételi feltételek: egye­temi, főiskolai végzettség; jó német nyelvtu­dás; min. 2 év szakmai gyakorlat, munkahely; max. 35 éves életkor; nem vett részt még kül­földi szakmai gyakorlaton (németországi cég- kapcsolat előnyt jelenthet). A továbbképzés németországi költségeit (szállás, ösztöndíj kb. 1200 DM, biztosítás) a német fél fizeti. Jelent­kezés: német nyelvű szakmai önéletrajz (vagy pályázati adatlap), a szakterület és az abban szerzett eddigi gyakorlatot; az esetleges né­metországi cégkapcsolatokat tartalmazó pá­lyázat címünkre történő megküldésével. Pá­lyázati határidő: 2000. január 1. Nyelvi teszt: január vége. Előkészítő: február vége. Kiutazás: június közepe. Hazaérkezés: szeptember vége. Információ: Hajdú-Bihar megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 4029. Debrecen, Csapó u. 26. Kurtán Zoltán. Tel/Fax: 52/500-330, 30/9061335. E-mail: zkurtan.ku­kac. hbmvk.datanet.hu. A pályázat leírása, pá­lyázati adatlap: www.debrecen.com/hbmvk (Traineeprogramm). FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 7100 SZEKSZÁRD, GARAY TÉR 1. Telefon: (74) 529-340 Érvényes: 1999. október 20-tól BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő 1 hét 2-3 hét 1-2 hó 3 hó 6 hó 12 hó Folyószámla Éves kamat, 1M Ft telett (%) 8,000 10.500 12.500 12.500 12,000 11.500 3,00 MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 1 (EBKM) (8,11 10.65 12.67 12.67 12,17 11.66 (3,08 0-50 E Ft-ig 50 E Ft-500 E Ft Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42) 3 hó 12,500 (12,67) 12,625 12,80 12,750 12,93 6 hó 12,500 (12,67) 12,625 12,80 12,750 12,93 12 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 E Ft-ig 3,500 3,61/3,60 100 E Ft-500 E Ft 6,000 6,26/6,22 500 E Ft felett 10,500 11,18/11,08 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) kamat (%) EBKM 3,500 3,61 ______________________ 8,500 8,97 5 00 E Ft felett 12,500 13,44 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,000 13,18 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) EHM* 1 hó 12,000 12,00 3 hó • 13,000 13,00 6 hó 13,000 13,00 12 hó 12,500 12,50 ’ fa EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 1999. október 20-tól Éves kamat MM Folyószámlahitel 24,00 Betétőrző hitel 19,00 Lombardhitel 20,00 Ingatlanfedezetes hitel 23,00 Éves kamat (%) HUF prime rate 16,250 Cl B^\o6 40 242 242 A BANCA COMMERCIAL! ITAUANA-CSOPORT TAGJA 99 BÉKA 99 / / / / / KÉZI EMELŐKOCSIK ELEKTROMOS, DÍZEL, GÁZOS TARGONCÁK BÉRLET POLCRENDSZEREK ORSZÁGOS SZERVIZ 2040 Budaörs, Iparos u. 8. Telefon: 23/501-051, 23/501-031 Fax: 23/430-787 tUNGHEINRICH APRÓHIRDETÉSÉT telefonon is feladhatja munkanapokon 8-16 óráig Tal.:T4/4IB-211 fax: 74/415-401 várjuk mknm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents