Tolnai Népújság, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-26 / 249. szám

1999. október 26., kedd Kertbarátoknak 7. oldal Már 15 millió éve gyönyörűek az angol rózsák Ha illatos rózsalugast, rózsakertet szeretnénk A kertész szakma tudósai fontos megállapításra jutot­tak: az angol rózsa, amit so­kan tekintenek világszerte a rózsák királynőjének, immár 15 millió éve megjelent a Föl­dön, s ezt megkövült lenyo­matok bizonyítják. Ismét di­vat a rózsalugas, a rózsakert. Ehhez szolgálunk most né­hány jó tanáccsal. Az angol rózsák rajongóinak mindig választaniok kell: pom­pás, bódítóan finom illatú vagy éppen szerényebb, de a tartósan virágzó fajtákat tenyésztenek- e? Aki csipkerózsika-gyűjte- ményt akart meghonosítani kertjében, történelmi fajtákat igyekszik ültetni. így például a rosa gallicát, amit már a 13. századi Franciaországban is­mertek vagy a rosa moschatát, ami 1525-ben jutott Ázsiából öreg kontinensünkre. Mind­kettő erőteljesen virágzó, tüs­kés növény, mely a piros finom árnyalataiban pompázik. Saj­nos, ezek legfeljebb négy hétig virítanak. A modem narancs, il­letve vörös teahibrid rózsáknak viszont az a bajuk, hogy bár so­káig gyönyörködhetünk a szir­maikban, illatuk vajmi kevés. Azt is megfigyelték, hogy néhány angol rózsa virágzás alatt megváltoztatja a színét. Az Abraham Darby például eleinte az érett sárgabarack színét ölti magára, majd rózsaszín lesz, végül kifehéredik, mielőtt szirmai lehullanak. Vannak különösen közked­velt rózsafajták. Az Ambridge háromféle színárnyalatot egye­sít: a barackszínt, a világos ok­kersárgát és a halvány rózsa­színt. A Braithwaite skarlát vö­rös, tömött szirmú, erőteljes fu­tóvirág. A Fisherman s Friend - szó szerint a horgász barátja nevű fajta - a piros, mély árnya­latában pompázik, míg a Gra­ham Thomas borostyánszínt ölt, ha virágba borul. A legma­gasabbra a Constance Spry kú­szik: akár 3,5 m magasra is fel­fut. Egyébként ez a világ első angol rózsája. Nehéz és nagyon édes illatával vonzza a méhe- ket. A világhírű brit David Aus­tin cég csak az elmúlt jó 35 év­ben 80 különféle rózsafajtát dobott piacra. Ez kemény, bár kétségtelenül gyönyörű munka: a kertészetben évente összesen több, mint 30 ezer, egymással keresztezett rózsa közül csak mintegy 6-7 bizonyul új rózsa­fajtának. A rózsákat csak a legvégén nevezik el. Előtte még ki kell állniuk az összes tesztet s el kell viselniük az üvegházi és a sza­bad ég alatti kertészet körülmé­nyeit is. Ez legalább nyolc évig tart. Milyen helyen tartsunk an­gol rózsát? Napos, enyhén agyagos, hu­muszban gazdag talajra van szükségünk. Ha eltaláltuk a fu­tórózsa igényét, akár kétméter magasban is illatozhatnak az édes vagy néha akár gyümölcs­illatú virágok. Milyen kártevők leselked­hetnek gyönyörű rózsáinkra? Különösen júniusban a levél­tetű szereti őket tönkretenni. A tetőket erős vízsugárral mossuk le. A levéltetűk ellen védekez­hetünk biomódszerrel is: spric­celjük be a kártevőket külön­böző növények levével. A lisztharmat ellen legjobb a szó­jababból készített permetszer. Érdekesség! „Ketyegő” tojást tojt a faddi tyúk Kétségtelen, hogy a címben szereplő állítás lett volna az igazi világszenzáció. A teljes igazság azonban az, hogy a fényképen szereplő tojás - amelyet a faddi Lucz István ta­lált a baromfiólban, még szom­baton - valójában nem ketyeg. Viszont nem vitatható, hogy az egyik oldalán lapos képződ­mény emlékeztet egy régimódi zsebórára, sőt, még az időegy­ségeket jelző „rovátkák” is megtalálhatóak rajta. sk-gk Jó tanácsok, kertbarátoknak Múlt pénteken ismét vártuk a kertbarátok hívá­sait, s ahogy arra számítani lehetett: keveseb­ben kerestek bennünket, mit a tavaszi vagy a nyári időszakban. Érthető: a termést leszedtük, eltettük, elvermeltük, most már nem olyan sok a munka a kertben, a sarokba került a permete­zőgép is. Ezúttal Németh László, megyei főker­tész válaszolt Kedves Olvasóink kérdéseire az ingyenesen hívható zöld számunkon, amely természetesen novemberben is élni fog. ősszel telepítsünk gyümölcsfát - persze csak ha nincs fagy Ha kinőtte a kertet a cseresznyefa Dalmandról telefonált Kozma Sándorné, s azt szeretné tudni, hogy a hatalmas, 18 éves cseresznyefát mikor metszheti meg. Tavasszal, fagymentes idő­szakban - hangzott a válasz. Március elején a fölösleges ágakat le lehet fűrészelni, de utána tanácsos sebkezelő anyaggal bekenni a friss felü­letet. Permetezni a cseresznyét idén már nem érdemes, mert a lomb már lehullott a fákról. A lemosópermetezés ideje is ta­vaszra tehető, ekkor réztar­talmú szerrel kell alaposan megszórni a fákat. Bonyhádi olvasónk alma­fáin megtelepedett a vértetű. A fákon vattaszerű bevonatot ta­láltak, amely megreped vörös színű lesz. A repedéseket ki kell tisztítani, és a sebeket szakszerűen kezelni. A nyár folyamán rovarölő szerrel kell permetezni a fákat. Mikor kell a gyümölcsfákat elültetni? - kérdezi bonyhádi olvasónk. Ennek az ideje az ősz, persze csak akkor, ha nincs fagy. Ha nagyon hideg van, de azért délben felenged a föld, akkor sem szabad telepí­teni, mert a gyümölcsfa gyö­kere igen érzékeny a fagyra. Fölösleges pénzkidobás, ha megvesszük a drága csemetét, elültetjük, beöntözzük és a víz a gyökerek között megfagy. Dalmandról telefonált kedves olvasónk, s azt kér­dezte, hogy mivel permetezze lisztharmat ellen az almát. Tavasszal a fertőzött ágvé­geket le kell vágni. Már a le­mosópermetezésnél is kell Thiovitot, Karathane-t tenni a permedébe. A Discus nevű szer a varasodás ellen is vé­delmet nyújt. A Karathane a már megjelent fertőzést is blokkolja: feltéve, ha az nem túl erős. Kisvejkéről hívott bennün­ket olvasónk, aki azt tudhatta meg, hogy a csonthéjas gyü­mölcsfákat most ősszel nem szabad metszeni, s tavasszal sem kell elkapkodni a met­szést. Tavasszal sokkal jobban gyógyul a seb, mint a hűvö­sebb őszi napokon. A korona közepén lévő, úgynevezett sű- rűsítő hajtásokat kell kiszedni. Faragó Istvánná otthon szeretne előállítani frigó sza­mócapalántákat. Meg lehet próbálni, hátha sikerül. A frigó palántákat a tél folyamán hűtőházban tart­ják, +4 Celsius fokon. Ez az a szamóca, amelyet ha tavasszal kiültetünk, már abban az év­ben termést hoz. Kényes ez a módszer, hisz ha minimálisan is, de lélegzik a növény, az életfolyamatok lelassulnak. S ezt figyelembe kell venni a szamóca-palánták téli tárolás­nál is. Tulipánfa a szobában, cserépben A növénye­ket szerető ember - mégha renge­teg kudarc is éri - soha nem adja fel és mindig kí­sérletezget valami fur­csaságon. Vagy lesz be­lőle valami vagy pedig nem. Már tudjuk például, hogy a köpött magból nem nő rendes cit­romfa, és a Tunéziából kapott datolyamag is csak szerencsét- lenkedik a cserépben, akko- rácska mint egy fűszál. Ellen­ben az avokádó - amit fillére­kért adott el a boltos, mikor már rohadni kezdett, mert 400 forintért a kutyának sem kel­lett - már majdnem egy méter magas. Szóval: próbálkozni érdemes. Ezt mondta Németh László megyei főkertész őry János zombai olvasónknak is, akinek a kertjében szép tulipánfa díszlik, s magot is hozott a vi­rága. Őry János a kávészem nagyságú magokat kerti földbe, cserépbe vetette el, s magunk is kíváncsiak va­gyunk, hogy mi lesz a vég­eredmény. őszi munkáink A tavaszt ősszel kell előkészí­teni - mondták a régi, tapasztalt gazdák. Az idén sok gondja volt a gyümölcstermelőknek a gom­bás megbetegedésekkel, főként a meggyfák moníliás pusztulá­sával. Ä további fertőzéseknek úgy tudjuk elejét venni, ha most a lehullott lombot gondosan összegyűjtjük és megsemmisít­jük. Ezt követően, de még a fa­gyok beállta előtt kell megper­metezni a meggy- és egyéb gyümölcsfákat gombaölő szer­rel. A legolcsóbb és leghatéko­nyabb a 2 százalékos bordói lé. A veteményeskertben hozzá kell látni a kiürült ágyások kö­tött talajának felásásához. Arra kell törekednünk, hogy minél mélyebben lazítsuk fel a talajt a gyomok irtása, a csapadékvíz tárolása és a kedvező talajálla­pot céljából. A hantokat nem kell elegyengetni, a téli fagyok szétomlasztják a rögöket. A vá­lyog- és agyagtalajú kertekben a közeljövőben kell felásni a gyümölcsfák alját, a virágágyak talaját is. A homoktalajú ker­tekben hagyjuk ezt a munkát tavaszra. A szép pázsit minden kert­kedvelő ember szeme fénye! A tavasztól őszig gyakran öntö­zött és rendszeresen nyírott gyep igen sok tápanyagot hasz­nált fel. A többéves gyepek ta­laja megtömődött, helyenként a gyomok, a mohák is elszapo­rodtak benne és az értékes pá­zsitfüvek tápanyaghiányban szenvednek. Ezért most fontos feladat a talaj fellazítása. Ha ezt a munkát elvégeztük, kerül sor a gyep trágyázására. Erre a legalkalmasabb az apró, érett szarvasmarhatrágya, a dú­sított komposzt, illetve a gom- bakomposzt. Ha vegyes műtrá­gyát használunk, akkor arra tö­rekedjünk, hogy négyzetméte­renként 5-6 dekát szórjunk ki a frissen lenyírt gyepre. • • Ot évenként: továbbképzés A megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás öt évenként hívja össze a már nö­vényvédelmi szakmérnöki dip­lomával rendelkező szakembe­reket egy-egy továbbképzésre. Az idén 170 agrármérnököt érintett a kötelező továbbkép­zés. A szakmai előadók a gö­döllői és a keszthelyi egyetem­ről érkeztek. A legfrissebb in­formációkat, növényvédő sze­reket, kutatási eredményeket, növénykórtani aktualitásokat ismerhették meg a gyakorló szakemberek. A szakmai továbbképzésen a részvétel kötelező, hiszen a már meglévő diploma további érvé­nyessége is ettől függ. mau Bálint György rovata Lapok a kertész noteszából A kivi kezd népszerűvé válni nemcsak a gyümölcsfogyasztók, hanem a termelők körében is. Persze a korábban nálunk isme­retlen gyümölcsfaj termesztése számos problémát is felvet. Egyik olvasónk például levelé­ben azt írja, hogy vásárolt két kivitövet. Az egyikről a faisko­lai lerakatban azt mondták, hogy hím, a másikról, hogy nő­nemű példány. Ez így rendben is volna, mert ahhoz, hogy gyümölcs is teremjen a kivi­bokrokon, valóban szükség van mindkét nem képviselőjére. De vajon melyik melyik? A két nemet a levelei alapján lehet megkülönböztetni: a hímpél­dány levelei karéjosak, a nő- példányé pedig oválisak, ép szélűek. A taiaj tápanyagokkal való feltöltésének is most van itt az ideje. Az érett istállótrágyát, a komposzttrágyát, a dúsított tő­zeget a talaj felszínére kell szórni és bele kell ásni. A mű­trágyák közül most kell ki­szórni a foszfát- és kálitartal- múakat, mert ezek hatóanyaga lassan oldódik, és csak tavaszra jut el a gyökerek által beháló­zott talajrétegbe. Ezzel szemben a nitrogéntar­talmú műtrágyákkal ősszel ajánlatos takarékoskodni, mert a nitrogén könnyen és gyorsan oldódik; ha nem használódik fel, akkor a tél folyamán olyan mélyre szivárog le, hogy a nö­vények gyökerei el sem érik. Sok kertészkedő panaszolja, hogy a mezei egerek - érezvén a zord idő közeledtét - beköl­töztek a kerti hajlékba, és min­dent megrágnak, megesznek, kellemetlen bűzt hagyva maguk után. Nincs más lehetőség, mint egérfogók felállítása. Ezekbe egy darabka szalonnabőrt, kol­bászt vagy más húsfélét ajánla­tos elhelyezni. Nem ilyen könnyű a menyé­tek elűzése vagy elpusztítása. Pedig ezek a rágcsálók egyre gyakrabban fordulnak elő a padlásokon és a házak egyéb zugaiban. Kialakult módszer el­lenük még nincs, de úgy lát­szik, hogy a kátrányos textíliák kihelyezése (búvóhelyük köze­lében) gyors költözködésre ser­kenti őket.

Next

/
Thumbnails
Contents