Tolnai Népújság, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-04 / 231. szám

2. oldal

Világtükör

1999. október 4., hétfő

A Duna hajózhatóságának helyreállítása egész Európa közös érdeke

Nem hátrálnak meg a tüntetők Belgrádban

A dunai hajózás szabadságát vissza kell állítani, s ez elé senki nem emelhet akadályt - figyelmeztette a belgrádi hatóságokat Hubert Védrine francia külügyminiszter.

Öt hónappal a Jugoszlávia elleni NATO-légicsapások leállítása után az eddig egyik legforgalmasabb európai vízi úton továbbra is szünetel a közlekedés a mederbe omlott hidak miatt, s a jugoszláv hatóságok megtiltották külföldi hajóknak és uszályoknak, hogy a Duna szerbiai szakaszát megkerülő csatornát használják. Belgrád szerint a NATO-országokra tartozik a meder megtisztítása a roncsoktól, s túl ezen követeli a hidak 100 millió dollárosra becsült újjáépítését is.

Az Európai Unió számára a Belgráddal kirobbant konfliktus e következménye kínos fejtörést okoz, mert egyik oldalról fenn kívánja tartani a Szerbiával szembeni szankciópolitikát, ugyanakkor a Balkáni Stabilitási Egyezményben tömörült országok - valamint a többi Duna menti állam, így Magyarország is az EU- és a NATO-csatlako- zás reményében elfogadták és segítették a NATO fellépését - most mind erőteljesebben követelik a további súlyos anyagi veszteségek forrásának felszámolását.

A Szövetség a változásokért (SZP) tiltakozó felvonulásainak előző napi betiltása után a rendőrség szombat este - komolyabb incidensek nélkül - meggátolta, hogy a szerbiai ellenzéki tömörülés több ezer híve felvonuljon a klinikai központhoz. A rendfenntartó erők az előző két napon durván feloszlatták a felvonuló tömeget, pénteken pedig a Szlobodon Milosevics jugoszláv elnöknek is otthont adó

belgrádi negyedhez tervezett autós felvonulást gátolták meg.

Bár az SZP a tiltó rendelkezés miatt előzőleg újabb összetűzés veszélyére figyelmeztette híveit, az eseményeket a helyszínen figyelemmel követő újságírók szerint komolyabb incidens nem történt, és szombaton a városközpontban sem volt tapasztalható jelentősebb rendőri jelenlét. Az SZP hívei este fél tízkor ismét a Köztársaság téren kezdtek gyülekezni. Vladan Batics, a tömörülés koordinátora sikerként ünnepelte a félbeszakított felvonulást, mondván hogy a tüntetők (egy ideig) mégis felvonultak. Nisben is több ezren tüntettek Milosevics ellen fotó: feb/reuters

A XIV. század óta a Balkán történelmét etnikai, vallási és ideológiai összetűzések jellemzik. A legutóbbi évtized konfliktusai az 1389. évi rigómezei csatára vezethetők vissza.

1389. június 28. A rigómezei csata. Vereségét követően Szerbia az oszmán birodalom tartományává válik. A következő száztíz év során Bosznia, Hercegovina és Montenegró egy része is török fennhatóság alá kerül.

A XVII. és a XIX. század között. Terjed a török hódoltság, amely egészen Bécsig fenyegeti Európát.

1804-1806. Belgrád megkezdi szabadságharcát a muszlim uralom ellen. Szerbia lépésről lépésre kivívja autonómiáját.

1848-49. Horvátország és Szerbia az osztrák oldalra áll az 1526 óta uralkodó Habsburg-háztól való elszakadásért szabadságharcát vívó Magyarország ellen.

1878. Felkelések és háborúk árán Szerbia és Montenegró kivívja függetlenségét az oszmán birodalommal szemben.

1882. Létrejön a Szerb Királyság.

1885-86. Szerbia elveszíti a Bulgária ellen kirobbantott háborút, és területeket veszít az Osztrák-Magyar Monarchiával szemben is.

1908. A Monarchia annektálja Boszniát és Hercegovinát.

1912-13. A két balkáni háború során Szerbia, Görögország, Montenegró és Bulgária végképp kiűzi a törököket Európából. Az 1913. évi második balkáni háború során a meghövekedett Szerbia a Monarchiához tartozó Horvátországra és Szlovéniára feni a fogát.

1914. Gavrilo Princip szerb nacionalista diák Szarajevóban meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst. Kitör az első világháború, amelynek nyomán összeomlik a többnemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia és az oszmán birodalom: az önállósuló nemzetállamok sorában létrejön a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság.

1929. Sándor szerb király a közben centralizált Szerbia és a hozzá föderalisztikusan kapcsolódó Horvátország között kialakult konfliktus nyomán kikiáltja a Jugoszláv Királyságot.

1939-1945. A második világháborúban Hitler 1943- ban megszállja Jugoszláviát. Az ezt követő partizánháború során nemcsak a szabadságharcosok szállnak szembe a németekkel. hanem a szerbek is harcolnak a horvátok, a királypártiak pedig a kommunisták ellen.

1945-1980. Joszip Broz Tito marsall kormányzása, elnöksége alatt áz évszázadokon át egymás ellen küzdő nemzetek békésen élnek egymás mellett, miközben Koszovó és a Vajdaság megőrzi autonómiáját. Jugoszlávia a kommunizmus Moszkvától független formáját élvezi.

1981. Tito haiala után űj erőre kapnak az albán nacionalisták által a '60-as években kirobbantott elégedetlenkedések Koszovóban, és más, nem szerb népcsoportokkal közösen megpróbálnak véget vetni a szerb uralomnak Jugoszláviában.

1991. június. Szlovénia tíznapos háború során megvédi korábban kikiáltott függetlenségét a jugoszláv szövetségi hadsereggel szemben. Horvátország a júliustól decemberig tartó függetlenségi háborúban területeket vészit.

1992-1995. A horvátok, a szerbek és a muzulmánok között Bosznia-Hercegovinában kirobbant polgárháború során a szerbek megpróbálkoznak egy nagyszerb állam kialakításával. A háború a NATO katonai nyomására a daytoni békeegyezménnyel fejeződik be 1995 novemberében.

1998 eleje. A főként szerbek lakta „maradék” Jugoszláviában a koszovói albánokkal kialakult konfliktus nyílt ellenségeskedésbe csap át.

1999- . A NATO a koszovói albánok oldalán beavatkozik a harcokba, a szerbek súlyos veszteségeket szenvednek a bombatámadásokban, majd kivonulnak a tartományból, amely nemzetközi katonai felügyelet alá kerül. Belgrádban az ellenzék hatalomváltást sürget.

Hírek röviden

EU-határidő a bővítésre

Az Európai Bizottság új elnökének, az olasz Romano Prodinak meggyőződése, hogy az első kelet-európai országok belépnek az EU-ba, még mielőtt az ő megbízatása 2005-ben lejár. A Der Spiegel német hírmagazin vasárnap utcára került számában Prodi úgy nyilatkozik, hogy az EU decemberi csúcsértekezletén pontos határidőket kell adni a belépésre, jóllehet több EU- tagország ezt ellenzi. „A jelölteknek joguk van tudni, meddig tart ez a folyamat” - mondta Prodi.

Halálos választások Indiában

Legkevesebb tizenhármán vesztették életüket Indiában, ahol a maratoni hosszúságú általános választások ötödik, egyben utolsó fordulója kezdődött meg vasárnap. Hét személy, köztük négy rendőr az északkeleti Tripura államban lett gyilkosság áldozata, röviddel a szavazóhelyiségek megnyitása után. Ugyancsak Tripurában gerillák kézigránátot dobtak egy szavazóhelyiségre, de a merényletnek nincsenek áldozatai. A szavazatok össze- számlálása szerdán kezdődik, és az új parlament várhatóan október 20-án ülhet össze először.

Még nincs palesztin korridor

Kudarcba fulladtak szombat éjjel a palesztin és az izraeli fél tárgyalásai a Gáza-öve- zetet Ciszjordániával összekötő autóútról, így annak vasárnap reggelre tervezett megnyitását el kellett halasztani. Az egyik jeru- zsálemi szállodában tanácskozó küldöttségek anélkül hagyták ott a tárgyalóasztalt, hogy kijelölték volna az újabb találkozó időpontját. A sikertelenségért a felek kölcsönösen egymást hibáztatják.

Restaurálják az aradi szobrokat

Az aradi Szabadság emlékmű darabjait az aradi minorita rendházban fogják restaurálni, s ehhez a munkához a magyar kormány már segítséget ígért - közölte Csergő Ervin házfónök. Az 1925-ben szétbontott emlékmű szoboralakjai egészen péntekig a román hadsereg birtokában voltak, a világ elől gyakorlatilag elzárva. Román ellenzéki és nacionalista erők tegnap tüntetést szerveztek az emlékpark ellen. A létesítmény kezelési jogát szabályozó kormányrendeletről a mai napon tárgyal a városi tanács Aradon.

*

Átalakul a koalíció?

Ausztria választott

Ausztria 5,8 millió választópolgára járulhatott vasárnap az urnákhoz, hogy határozzon az ország sorsáról: változatlan összetételben irányítson a kormány, vagy eljött az ideje a változásoknak.

A tét egyáltalán nem volt kicsi. Az előzetes közvélemény-kutatások szerint ugyanis a politikai paletta alaposan átszíneződött az elmúlt esztendőkben szomszédainknál. Alig egy esztendővel a szokásos voksolások megtartása után - négy évvel ezelőtt - a kisebbik koalíciós partner, az Osztrák Néppárt törésre vitte: az akkoriban bevezetni kívánt takarékossági csomag ürügyén megvonta a bizalmat az akkori szociáldemokrata kancellártól, Franz Vranitzkytól. Az idő előtti választások épp a külügyminiszter Wolfgang Schüssel vezette néppártiakat igazolta: a szociáldemokrata párt, az SPÖ mandátumokat veszitett, miközben a néppárt, az ÖVP gyarapította táborát.

Politikai elemzők ezúttal másfajta földcsuszamlást jeleztek: valószínűnek látszik, hogy a vasárnapi választásokon előretört a közelmúltban Karintiában és Vorarlbergben látványos tartományi választási győzelmet arató Osztrák Szabadság Párt. S bár mind a jelenlegi kancellár, Viktor Kiima, mind pedig Wolfgang Schüssel egyértelműen közölte előre, nem óhajtanak paktumot kötni a tőlük jócskán jobbra álló Jörg Haiderrel, a politikában soha nem biztos, ha azt mondják, hogy nem. Ebben az esetben ugyanis egyrészt az eddig a mérleg nyelvét jelentő néppárt ellenzékbe kényszerülne, a szociáldemokraták pedig 30 év után kikerülnének a kormányzásból, másrészt viszont abszolút többség híján az ország gyakorlatilag kormányozhatat- lanná válnék. (gyulay)

Viktor Kiima szavaz. Megy vagy marad? fotó: feb/reuters

Harcok Csecsenföldön

Az észak-kaukázusi katonai körzet alakulatai egyes helyeken mintegy öt kilométer mélységben behatoltak csecsen területre, s a határ menti körzetekben biztonsági övezeteket próbálnak létrehozni - jelentette vasárnap az Itar-Tassz orosz hírügynökség.

Orosz harckocsik tegnap korán reggel csecsen területeket lőttek. Az orosz hírügynökség szerint a Csecsenföld nyugati részén lévő Bamut falu térségét vették tűz alá. Az ingusföldi belügyminisztérium azt közölte, hogy a páncélosok a szomszédos Ingusföldről 40 percen át lőttek csecsen területeket.

Ugyancsak vasárnapi orosz bejelentés szerint kiszabadult egy orosz sorkatona, akit június óta tartottak fogva Csecsenföldön. A 19 éves sorkatonát a szervezett bűnözés ellen felállított egység tagjai szabadították ki. Az elmúlt 24 órában 3104 menekült lépte át a csecsen-da- gesztáni határt.

Az Európai Unió küldöttsége a napokban utazik Moszkvába, hogy mindenekelőtt a csecsenföldi helyzetről tárgyaljon az orosz vezetéssel. A küldöttség Tarja Halonen finn külügyminiszter nyilatkozata szerint Moszkva értésére fogja adni, hogy az EU elismeri: orosz területen zajló eseményekről van szó, de ez nem jelenti azt, hogy az orosz vezetés bármilyen rendezési megoldást alkalmazhat. Az elmúlt héten Franciaország, Németország és Olaszország közösen fejezte ki mély aggodalmát a csecsenföldi orosz támadások, a helyzet folyamatos romlása miatt. Az orosz külügyminiszter Brüsszelben adott válasza erre azonban az volt, hogy Moszkva terroristák ellen küzd, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja - köztük Franciaország - épp a múlt héten fogadott el határozatot arról, hogy harcolni kell a terrorizmus minden formája ellen.

Boldoggá avatás. II. János Pál csókkal illeti a Bibliát a vatikáni Szent Péter téren pontifikáit miséje alkalmából, amelynek során öt olasz és belga személyt avatott boldoggá. Pápaságának két évtizede alatt a Szentatya 938 hívőt emelt oltárra. fotó.- feb/reuters

Kancellárok kézfogása. Gerhard Schröder német kormányfő üdvözli elődjét, Helmut Kohlt Wiesbadenben, a német újraegyesülés ünneplése alkalmából. fotó: feb/reuters