Tolnai Népújság, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-25 / 248. szám

2. oldal Világtükör - Hazai tükör ígéret nyugdíjasoknak Találkozik Orbán Viktor és Györgyi Kálmán Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kormány vissza kívánja adni a nyugdíjasoknak azokat az életlehetőségeket, amelyektől az előző ciklus során fosztották meg őket. ígérete szerint a nyug­díjak reálértéke akkor is mint­egy 2,5 százalékkal fog emel­kedni 2000-ben, ha az infláció mértéke meghaladja a kabinet által tervezett 6 százalékot. A kormányfő a Magyar Rádió­nak nyilatkozva a korrupciós botrányokról elmondta: az ügyek nagyobb része még az előző kormány alatt keletke­zett. Közölte, hogy részben már áttanulmányozta a belügy­miniszter által készített jelen­tést az úgynevezett olajszőkíté­si ügyekről, hétfőn pedig a leg­főbb ügyésszel vitatja meg a tennivalókat. Kifogásolta a rendőrségi eljárások és a bíró­sági tárgyalások elhúzódását a szóban forgó ügyekben. Orbán Viktor kijelentette: méltánytalannak tartja a szemé­lye elleni támadásokat, egyebek között azért is, mert 1998-ban - bár erre a törvény nem kötele­zi - a Népszabadságban tárta nyilvánosság elé a vagyoni hely­zetéről szóló beszámolót, és ezt 2002-ben ugyanilyen nyilvános­ság előtt ismét meg fogja tenni. A miniszterelnök foglalko­zott a médiával is. Elmondta, bizonyos körökben már az is vi­hart kavar, hogy szerdánként 10 perces interjút ad a rádió­nak. „Úgy látszik, egyesek sze­rint a magyar embereknek nin­csen joguk arra, hogy a jövőről halljanak a miniszterelnöktől. Az ország ellen való véteknek tartom, ha a pozitív jövőképről akarják lebeszélni az embere­ket” - fejtette ki. A miniszterelnök szerint kor­mánya az első, amely a rendszer- váltás óta megkísérli a szabadság rendjének megteremtését. Bécsben megalakult a Demokratikus Offenzíva Nincs koalíció a fajüldözéssel Pártok feletti platform alakult Ausztriában azzal a céllal, hogy megakadályozza Haider és jobb­oldali radikális pártja bekerülé­sét a kormányba. A hét végén létrejött Demokra­tikus Offenzíva nevű tömörülés - amelynek jelszava: Nincs koa­líció a fajüldözéssel! - november 12-ére tüntetésre hívta Bécs bel­városába mindazokat, akik a jel­szóval egyetértenek. A tömörü­lést létrehozó személyiségek szerint a mozgalom az osztrá­koknak azt a 72 százalékát kí­vánja képviselni, akik nem Haider pártjára szavaztak. Jörg Haidernak és Szabadság- pártjának (FPÖ) idegengyűlölő választási kampánya folytán a választások előtti és utáni idő­szakban a tízszeresére nőtt a külföldiek és a zsidók elleni tá­madások száma. Megbékél a katolikus és az evangélikus egyház Visszavonják a kiátkozást A XX. század végén az embe­reknek, az országoknak, a né­peknek közelebb kell kerülniük egymáshoz, meg kell békélniük egymással. E gondolat jegyé­ben hirdetett igét Harmati Béla evangélikus püspök vasárnap, a cinkotai templomban tartott hálaadó istentiszteleten. Az ünnepi eseményt a cinkotai evangélikus gyülekezet megala­kulásának 300. évfordulója al­kalmából rendezték meg az Országos Protestáns Napok pénteken kezdődött, több mint egyhetes programsorozatának keretében. Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-el­nöke a megbékélés szükségessé­géről szólva utalt arra, hogy ok­tóber 31-én Augsburgban közös nyilatkozatot írnak alá a Vati­kán és a Lutheránus Világszö­vetség képviselői. A püspök az evangélikus egyház történeté­ben egyedülálló eseménynek ne­vezte annak az okmánynak az aláírását, amely visszavonja a katolikus és az evangélikus egy­háznak még a XVI. századból eredő kölcsönös elítélését, kiát- kozását. Harmati Béla elmondta, hogy nem minden kérdésben történt közeledés a két egyház között, ezért az aláírás csak egy lépést jelent. Hangsúlyozta azonban, hogy minden hosszú út az első lépéssel kezdődik. Igehirdetésében a cinkotai gyü­lekezet jubileuma kapcsán em­lékeztetett arra, hogy egykor, a török hódoltság után a Felvi­dékről érkeztek Cinkota terüle­tére szlovák anyanyelvű evangé­likus telepesek, akik újranépesí­tették a területet. A külföldi meghívottak rész­vételével tartott istentiszteleten jelen volt Prőhle Gergely, a kul­turális tárca közigazgatási ál­lamtitkára és Stefan Markus, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete is. 1999. október 25., hétfő Negyvenhárom éve az igazság pillanatát éltük át A forradalom évfordulójára emlékeztek országszerte 1956. október 23-át örökre bejegyezték a szabad nemzetek, a szabad emberek krónikáiba - jelentette ki Pokorni Zoltán oktatási miniszter a Magyar Állami Operaházban megrendezett hagyo­mányos október 23-i díszelőadáson. A politikus hangsúlyozta: negy­venhárom éve az igazság pillana­tát éltük át, mindenkinek dönte­nie kellett, a barikád melyik olda­lára áll. Az akkori döntéseken már nem lehet változtatni, mondta, utólag nem lehet átlopa­kodni a másik oldalra, nem lehet átértékelni az eseményeket, azt állítani, hogy nem is volt két ol­dal. Hozzátette: megbékélhetünk az idővel, de a béke nem bocsát meg azoknak, akik összeálltak az elnyomókkal, akik az idegen ha­talom öklével büszkélkedtek, akik a húsunkba haraptak, akik a saját véreik ellen emeltek fegy­vert. „Az igazság lehet árnyalt, de sohasem hazudhat, az igazság tudja, ki volt a gyilkos, ki az áldo­zat” - hangsúlyozta az ünnepi szónok. „A polgári kormány úgy lehet méltó 1956 örökségéhez, hogy jól gazdálkodik a szabadsággal, s olyan polgári Magyarországot te­remt, ahol hinni, dolgozni és élni lehet. Ha ez sikerül, a XXI. szá­zad a remény százada lesz”’ - mondta Stumpf István, a Minisz­terelnöki Hivatalt vezető minisz­ter az 1956-os forradalom emlé­kére megrendezett központi bu­dai ünnepségen. „Az 1956-os forradalom nap­ja, október 23. a félelem alóli fel- szabadulást is jelentette” - e gondolat jegyében hirdetett igét Tőkés László református püspök a történelmi esemény évforduló­ján tartott ökumenikus istentisz­teleten, a budapesti Szent Ist­ván-bazilikában. A királyhágó- melléki püspök a féleleműző szeretet, mindenekelőtt a haza- szeretet és a szolidaritásban megnyilvánuló testvéri szeretet szerepét emelte ki. „1956 októbere a magyarság nagy erőforrása, erkölcsi kútfője, példa és követelmény minden szabadságszerető nép számára máig élő üzenettel: minden ön­kényuralomnak számolnia kell a jelenben és a jövőben egyaránt a népek szabadságösztönből faka­Emlékezés az egyetemisták 1956. október 22-i tüntetésére dó szabadságharcával” - mond­ta ünnepi beszédében Balsai István a budapesti Széna téren. „Az ’56-osok rehabilitálását a jog eszközei mellett erkölcsi esz­közökkel is segíteni kell” - jelen­tette ki Dávid Ibolya Szegeden Az igazságügy-miniszter el­mondta: a köztörvényes bűncse­lekmények miatt elitéit szemé­lyek esetében a tényállások vizs­gálatánál látható, hogy valószí­nűleg szintén politikai bűncse­lekményekről volt szó. „Azt azonban nem lehet kimondani egy törvényben tíz évvel a rend­szerváltozás után, hogy a rehabi­litálás a köztörvényesekre is vo­natkozhat” - közölte. „Ezért szakértők vizsgálják ezt a kér­dést, valamint azt, hogy szüksé­ges-e jogszabály-módosítás.” „1956-ban újjászületett a ma­gyar nemzet” - mondta Mécs Im­re szabad demokrata országgyű­lési képviselő a forradalom egyik helyszínén, a Bakáts téren tartott megemlékezésen. Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt alelnöke a Corvin közi megemlékezésen így fogalmazott: a forradalom­ban az volt gyönyörű, hogy senki sem vagyonért vagy birtokért harcolt, hanem egységes volt az ország a jövőért folytatott küzde­lemben. „1956 legfőbb üzenete számunkra a cselekvés: most már ki kell mondanunk, elég volt. Addig vagyunk adósai a for­radalomnak, amíg meg nem va­lósulnak az eszméi” - jelentette ki a Magyar Igazság és Élet Párt­ja nagygyűlésén Csurka István pártelnök, frakcióvezető. Lezsák Sándor, MDF-es országgyűlési képviselő arra emlékeztetett: mindig voltak, akik a sötétséget világosságnak, a rosszat jónak mondták. Az igazság azonban nem törődik az éppen divatos el­méletekkel, nem megvásárolható és nem elfogyasztható. Pongrátz Gergely, a Corvin köz egykori pa­rancsnoka arról szólt, meg kell szüntetni az 1956 -ot érintő törté­nelemhamisítást. „1848 és 1956 egyaránt a győztes forradalmat jelenti ne­künk, mert az 1990-es rendszer- változással az általuk képviselt demokrácia és értékőrzés dia­dalmaskodott” - mondta Szarvason Deutsch Tamás ifjú­sági és sportminiszter. A 43 év­vel ezelőtti eseményeket idézve úgy fogalmazott: az 1956. októ­ber 23-i Bem téri tömegtünte­tésből polgári forradalom és szabadságharc lett, amelyben az 1848 -as hagyományt folytat­va hazánk függetlenségéért indult meg a küzdelem. Nagy Imre mártír miniszterelnök emlékművéhez sokan vittek virágot Nekem, magyarázod, mi a szabadság? FOTÓK: FEB/KALLUS GYÖRGY Vannak események, amelyekre mindig emlékezünk, és vannak emberek, akiket sohasem felejtünk el. Szombaton, ezen a hűvös októberi napon, több órával a hivatalos koszorúzás után is jönnek az emberek Nagy Imre szobrá­hoz a Vértanúk terére. Nem csoportosan, egyénenként, önszántukból teszik tiszteletüket. Nagyra nőtt, gimnazistakorú fiatalember a nagyapjával érke­zik. Megállnak a hídon, az öregúr hosszan magyaráz, emlékeit meséli. A fiú nézi a rideg fémszobrot, szinte keresi a tekintetét, majd közelebb hajolva nagyapjához figyeli minden szavát. Hiába, a hely szelleme... Néhány lépésnyire innen tarka a kép. A Kossuth téren gyerekrajzverseny zajlik. Kétszázötven általános iskolás kisdiák, a földön árkus papírok fölé hajolva rajzol. A megadott feladat címe: október 23. A kisgyerekek, akik szá­mára e tizennégy nap csak mese, jó esetben történelem, színes ceruzával, zsírkrétával vetik papírra mindazt, ami az iskolában, vagy otthon hallottak­ból megragadt a fejükben. Alkotásaikon csak imitt-amott látni tankokat, robbantást. Annál több a nemzetiszínü zászló, a derűs táj, nyilván a tér hatására még Kossuth La­jost éltető szöveg is előtűnik. Sok volt a szabadon szárnyaló madár, olyan is akadt, amelyik kalitkában várta a szabadságot. Az egyik kisfiából bizto­san nagy ember lesz: lerajzolt egy szónokot, akihez a felette szálló madár így szól: nekem magyarázod, mi a szabadság? Koós Tamás A cigibírság 100 ezer forint is lehet A dohányzással kapcsolatos - november I-jén életbe lépő - szigorí­tások megfelelnek azoknak a normáknak, amelyek betartásával a fejlett nyugati világban már hatékonyan tudják védeni a nem do­hányzók érdekeit - hangsúlyozza dr. Tringer László pszichiáter- profeszszor, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet vezetője. A szakember szerint vitathatat­lanok a dohányzás káros hatá­sai, amelyek a passzív beléleg- zők szervezetét is súlyosan ve­szélyeztetik. Gazdasági becslé­sek szerint a magyar lakosság egészségkárosodásáért ötöd­részben a dohányzás a felelős. A hamarosan hatályba lépő törvény értelmében a 18 évesnél fiatalabbak nem is vásárolhat­nak az üzletekben cigarettát. Dohányozni pedig a jövőben csak a szabályoknak megfelelő­en kijelölt helyeken szabad. A szórakozóhelyek, éttermek és más vendéglátó-ipari egységek üzemeltetői 2001. január 1-jéig kaptak haladékot a törvényben előírt dohányzási korlátozás be­vezetésére, illetve dohányzóhely kijelölésére. A jogszabályban lefektetett ti­lalmak, korlátozások megszegő­it 30 ezer forintig terjedő egész­ségvédelmi bírsággal sújthatják A dohányzóhelyek kijelölésére, illetve a korlátozások ellenőrzé­sére vonatkozó kötelezettségek elmulasztói ugyanakkor 50-100 ezer forintos bírságra számíthat­nak. Az ellenőrzés és bírság ki­szabása a tisztiorvosi szolgálat feledetata lesz. Dr. Tringer László véleménye szerint a lakosság szemléleté­nek kell alapvetően megváltoz­nia ahhoz, hogy a jövőben ne tűrje el a gátlástalan füstölést. Fontos kérdés azonban, hogy a dohányzás rabjai miként sza­badulhatnak meg nemcsak ká­ros, de egyre drágább szenvedé­lyüktől. A professzor szerint a nikotinéhséget csökkentő pót­szerek alkalmazása önmagában kevés. A legfontosabb, hogy lé­lektani segítséget is kapjanak a leszokni vágyók. Már ma is mű­ködnek ilyen terápiás kurzusok, csak éppen annyiba kerülnek, mint egy nyelvtanfolyam. A pro­fesszor abban bízik, hogy előbb- utóbb a társadalombiztosítás számára is kifizetődő lesz a do­hányzásról való leszokás anyagi támogatása. (németh) Hírek röviden Meghalt Hegedűs András Hosszan tartó súlyos betegség után 76 éves korában elhunyt Hegedűs András közgazdász, szociológus, politikus, aki 1955. április 18. és 1956. október 24. között a minisztertanács elnöke volt - tudatta a család vasárnap délután. Templomszentelés Felszentelték pénteken Budakeszin a Határokon Túl Élő Magyarok Emléktemplomát, amely a he­lyi református egyházközség kezdeményezésére épült. A szertartáson jelen volt Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere. A temp­lomszentelő istentiszteleten a hazaiak mellett kárpátaljai, romániai, jugoszláviai, szlovákiai ma­gyar református püspökök szolgáltak. Ketyeg a környezeti bomba Az ürömi önkormányzat megbízásából elkészült az a kiviteli terv, amely szerint a település határá­ban felhalmozott, Európa legnagyobb környezeti kárával fenyegető hulladék elszállítása hozzáve­tőleg hatmilliárd forintból megoldható - mondta G. Nagyné Maczó Ágnes, a község polgármeste­re. Az Üröm-csókavári kőfejtőben 70 ezer ton­na, mérgező anyagokat tartalmazó gázmassza a természetes agyag védőréteget átszakítva a budai és dunántúli karsztvízbázist veszélyezteti. Kínai fegyverkezés Peking fokozza erőfeszítéseit nukleáris válaszc- sapásmérő képességének kifejlesztésére. A belgrá­di kinai nagykövetséget ért amerikai rakétacsapás után olyan döntés született, hogy az Egyesült Ál­lamok ázsiai védelmi rendszerének ellensúlyozá­sára minden erővel és minél gyorsabban fel kell gyorsítani a kínai hadsereg fegyverzetének korsze­rűsítését. Figyelmeztetés Magyar tudósok és kormányzati illetékesek arra figyelmeztettek, hogy az elkövetkező hónapokban a Dunán lefelé úszó jégtáblák felhalmozódhatnak és gátat képezhetnek azokon a jugoszláviai szaka­szokon, ahol a NATO által lerombolt hidak ma­radványai találhatók a folyómederben - írta a The New York Times.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents