Tolnai Népújság, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-16 / 242. szám
4. oldal Megyei Körkép 1999. október 16., szombat — Tolna Es Környéke Visszhangos Élénk visszhangot váltott ki csütörtöki számunkban megjelent Eretnekség, halálos ítélet... című cikkünk, amely a tolnai Széchenyi iskola lehetséges jövőjéről szóló ötleteket, elképzeléseket vázolta, a város oktatási koncepciójának első fordulós bizottsági tárgyalása kapcsán. Mint írtuk, egy - az ötletgazda által is eretneknek minősített - elképzelés szerint a Széchenyi iskolát át lehetne adni az egyház kezelésébe, és ezzel számos jelenlegi prob„eretnekség” léma megoldódna. Az ötletet felvető képviselő is elismerte, hogy ez az elképzelés nyilván tiltakozásokat is kiváltana. Nos - bár a cikkben nem győztük hangsúlyozni, hogy ez ügyben döntésközeli helyzetről szó nincs -, a tiltakozások már megérkeztek. Mint az iskola igazgatójától megtudtuk, az írás megjelenése után sok szülő kereste fel őt, illetve a körzet önkormányzati képviselőjét már az ötlet felvetésén is felháborodva. Ingatlanokat ad el a község Ülést tartott a szedresi képviselőtestület. A község vezetői ingatlaneladásokról is döntöttek. A testület beszámolót hallgatott meg a falumenedzser tevékenységéről. Az új törvénynek megfelelően módosították a helyi szociális rendeletet. Döntöttek a Szekszárd környéki térségfejlesztési társulás alapító okiratának módosításáról. Elfogadták a szakmai együttműködést célzó megállapodást a szekszárdi családsegítő központtal. Állást foglaltak arról, hogy a szennyvízberuházásról hamarosan tartandó lakossági fórumra a pénzintézetek közül az OTP-t hívják meg. (Úgy ítélték meg, hogy ez a bank adta a legkedvezőbb pénzügyi ajánlatot az érdekeltségi hozzájárulások befizetésével kapcsolatban.) Döntöttek a szedresi patika és a falu központjában levő üzletház értékesítéséről. Az így befolyó összegből tudják megoldani az olyan fontos feladatokat, mint pl. a községi középületek felújítása. Elszámolás a faddi holtág halállományáról Megegyezés: 14 milliós távolság A faddi holtág halászati jogának jövő évi változásáról, illetve az ezzel kapcsolatos elszámolásról tárgyaltak a héten az érintettek Faddon. Mint ismeretes, a törvény értelmében január 1-jétől a vizek tulajdonosai gyakorolhatják a halászati jogot. Ez a faddi holtág esetében azt jelenti, hogy az önkormányzat és négy magánszemély, mint tulajdonos rendelkezhet a halászati joggal, amit jelenleg a MOHOSZ gyakorol. A „váltás” kapcsán a feleknek el kell számolniuk egymással. Erről azonban egyelőre koránt sincs konszenzus az érintettek között. A MOHOSZ az évek során betelepített halállomány fejében mintegy 14 millió forintot kér a halászati jog jövőbeni gyakorlóitól. Az önkormányzat és a magántulajdonosok számítása szerint a horgászok által eddig kifogott egyéb halfajok (természetes szaporulat) „beszámításával” viszont körülbelül „nullszaldós” lenne az ügylet. A megegyezés tehát 14 millió forintos távolságban van. A faddi önkormányzat a holtágon egyébként hosszú távon a horgász-érdekeket kívánja támogatni, mint a turizmus fejlődését elősegítő tevékenységet. Felmerült ugyan a külső befektető általi üzemeltetés is, ám ezt az elképzelést nagy valószínűséggel nem támogatják majd a faddi döntéshozók. (A témára később visszatérünk.) „Szetmegy az ut Bogyiszlon A bogyiszlói utakon egyre nagyobb gondot okoznak a dunai kikötőbe tartó, túlsúlyos teherautók. Az engedélyezettnél jóval nagyobb tengelyterhelésű járművek pl. a nemrég „másodszor” is elkészült kikötői utat is kezdik „szétnyomni”. A kialakult helyzetről és a lehetséges intézkedésekről a héten tartottak megbeszélést az érintett felek, akik megállapodtak abban, hogy egy hét gondolkodási idő után döntenek arról, mit lehet tenni. A kár enyhült, a feszültség nőtt Kin (nem) segítenének a kistormásiak? Kistormáson kisebb vihart váltottak ki a nyári viharkárok enyhítése érdekében hozott intézkedések. A helybéliek szerint egy család méltánytalanul kapott segítséget. A falu vezetői szerint a bajbajutottakon segíteni kell, függetlenül „érdemeiktől”. A témával korábban már foglalkoztunk. Egy kölesdinek „álcázott” kistormási olvasói levél igazságtalannak ítélte, hogy olyanok kapnak támogatást, akik nem tettek semmit házuk állagának megőrzéséért. Erre reagált Koltai Tamás, a Tolna Megyei Helyreállítási és Újjáépítési Bizottság elnöke, aki többek között leszögezte, hogy a kistormási kárigények jogosak voltak. A helyi közvéleményt, legalábbis egy részét azonban továbbra is foglalkoztatják a történtek. Két megrongálódott (részben összedőlt) ingatlan kapott állami vis major támogatást. (Az igénylésről a képviselőtestület nyáron döntött.) Az egyik ingatlan felújítását szinte azonnal elkezdték. A lakosságot a másik károsodott ház tulajdonosainak támogatása háborítja fel. Mi is történt? A kérdéses ingatlan tulajdonosai részére - testületi felhatalmazás nélkül - „a falu egyik legszebb”, komfortos házát vásárolta meg a polgármester - a károsodott ház felújítására, vagy új ingatlan vásárlására - az államtól kapott 1,4 millió forintból. (A polgár- mester elismeri, hogy a testületet nem kérdezte meg, mivel akkor, abban a helyzetben gyorsan kellett dönteni.) A képviselőtestület szeptemberben és október elején háromszor tárgyalta ezt a kérdést, olykor parázs viták során, amelyek hevében a rossz nyelvek szerint még „anyázás” is elhangzott (ez utóbbi hivatalosan cáfolva.) A képviselők - részben lakossági nyomásra - nem értettek egyet a fenti ingatlan megvásárlásával, mondván, túl nagy a minőségi különbség a károsodott és az újonnan vásárolt ingatlan között, a károsultak úgymond nem érdemlik ezt meg. A helyzetet végül is egy csereügylettel sikerült megoldani. A károsult testvérpár nővére vállalta, hogy megveszi az önkormányzattól a „szép házat”, az ő, egymillióra felbecsült ingatlanába pedig bekölKúpcserepeket loptak a tolnai kajakház tetejéről. A tettes ismeretlen. Ismertek az elkövetők, de vélhetően ismét sikerül elkerülniük a büntetést az alábbi ügyben. Egy faddi család tözhetnek az öccsei. Mindez úgy történik, hogy a nővér a két ház közötti 400 ezer forintos különbözetet kifizeti az önkormányzatnak (10 éves lejáratú, havi kb. 10 ezer forint törlesztésű hitelt vett fel), ezt az ösz- szeget pedig az önkormányzat visszautalja az államnak. (Felmerült még olyan megoldás is, hogy a teljes 1,4 milliót utalják vissza a kormánynak, és a falu pénzéből 50 ezer forintért hozzák rendbe a régi tanácsházát - amely egyébként hivatalosan nem alkalmas lakás céljára -, és véglegesen költöztessék oda a károsult testvéreket. A testület azonban nem szavazta meg ezt a javaslatot.) ■ A lakosság egy része viszont a testületi döntéstől függetlenül úgy látja, hogy ennyit sem érdemeltek volna meg a károsultak, mivel nem tettek semmit házuk állapotának megóvása érdekében. Ezzel az erővel - érvelnek - mindenki lelakhatná a házát, és ha az összedől, mehetnének az önkormányzathoz támogatásért. Ráadásul többek szerint volt olyan kistormási ingatlan, ahová valóban szó szerint befolyt a víz, de az ott élők semmiféle támogatást nem kaptak, pedig ők - és mások is a faluban - valóban megérdemelték volna. A polgármester ez utóbbi értesüléssel kapcsolatban azt mondta, hogy a kérdéses személy közölte vele: arra a házra nem akar költeni, mert nem az övé. Az illető tőle nem kért ilyen támogatást, holott minden nap találkoznak. Arról, hogy a károsult testvérpár a közvélemény szerint nem érdemelte meg a segítséget, a polgármester és a körjegyző is hasonlóan vélekedik: a rendkívüli időjárás okozta károk enyhítéséről a kormány hozott intézkedést. A cél az volt, hogy mindenképpen segítsenek a bajba jutottakon, nem pedig az, hogy érdemeik szerint támogassák őket. ■ Egy fontos körülményről vi„megszokott” módszerével ezúttal helyben károsított meg két, ruhákat árusító boltot. A tolvajok elterelték az eladók figyelmét, és több tízezer forint értékben vettek magukhoz ruhaneműt. A rendőrök jól tudják, kikről van szó, a gyanúsíszont nem beszél a falu. Méghozzá arról, hogy az önkormányzat által - állami pénzen - vásárolt ingatlan nem lesz a károsultaké, az a község tulajdona. (Bár a jogszabályok alapján a testület dönthetett volna ennek ellenkezőjéről is.) A testvérpár tehát a továbbiakban mintegy önkormányzati bérlakásként használja a házat, és azért havi 1500 forintot fizet. ■ A károsult testvérekkel nem sikerült beszélnünk, ám nővérükkel igen — még a költözés előtt, az „új” házban. Nos, a „falu egyik legszebb háza” kívülről valóban mutatós, ám belül korántsem ilyen idilliek a viszonyok. Az utcafronttól távolabbi helyiségek falai ugyanis kifejezetten nedvesek, az aljzat felpúposodott. A károsultak nővére azt mondja, hogy az ő háza mindenütt szigetelt, jobb általános állapotban van, mint az „új”, igaz, teszi hozzá, központi fűtés és fürdőszoba az övében nem volt. Az asszonyt nagyon bántja, - és mint mondja, a testvéreit is -, hogy ehhez az esethez így viszonyul a lakosság egy része. Szerinte őket mindig is lenézték a faluban, mert szegények. Azt mondja, hogy szerencsétlen öccsei igenis megérdemelték a segítséget, mert „mindkettő rendes munkásember”, holott sokan ingyenélőknek mondják őket. Egyiküknek 33 év után az ekcémája miatt kellett abbahagynia a munkát a tsz szántóban, a másiknak ma is van munkahelye. Ő úgy látja, hogy „nagy az irigység ebben a kis faluban”. Másrészt pedig szerinte ezt az egész ügyet a polgármester ellen „csinálták”. ■ így, vagy úgy, Kistormáson mindenesetre továbbra is téma az ingatlanok ügye, amelynek lehet még néhány „mellékága”, ám ezekre most nem tértünk ki. Hogy a lakosság mikor fog napirendre térni a történtek fölött, nem tudni. A hivatalos aktusok viszont ezen a héten lezajlottak, az elszámolások elkészültek, a szerződések megköttettek és pénteki információnk szerint a hétvégén sor kerül a károsultak költözésére is. —s— tottak ellen eljárás is indult, ám konkrét bizonyíték híján valószínűleg ismét megússzák a felelősségre vonást. Feltörték a tolnai 11-es melletti újságospavilont. A tettes ismeretlen. Tolnai Hírek Fogadóóra Baksainé Kenessei Éva, a tolnai 1. számú választókörzet önkormányzati képviselője október 20-án, szerdán. 17-től 18 óráig fogadóórát tart a városházán, a jegyzői irodában. Kertbarátok A Tolnai Kertbarát Körben Saramó János szőlősgazda foglalja össze az elmúlt nehéz szőlészeti év tapasztalatait és tanulságait. A vita után szántóföldi rovarismerettel foglalkoznak a résztvevők. A rendezvény helye a művelődési központ, ideje: október 18. (hétfő) 18 óra. Babák és mamák A Baba-mama játszó hétfőtől (délelőtt fél tíztől) új helyen kezdi meg működését. A művelődési ház helyett ezentúl a védőnői tanácsadó helyiségben - a Bajcsy-Zsi- linszky utcában - kerülnek sorra ezek a programok. A terhestomát - keddenként 16-tól 17 óráig - azonban változatlanul a művelődési házban rendezik. Tolnai nyugdíjasok észrevételei Az idősek nemzetközi éve kiemelkedő programja az országos nyugdíjas találkozó, amelyre e hét végén kerül sor. Ezen a rendezvényen a tolnai nyugdíjas érdekszövetség hat tagja is részt vesz. A delegáció észrevételeit, kérdéseit már előre eljuttatta az országos szövetséghez. A fórumon egyebek mellett az alábbi felvetéseikre várják a választ. — A Matáv a nyugdíjas telefon előfizetőknek adjon szociális kedvezményt. — A 65 éven felüliek kapjanak mentességet a televízió előfizetési díj fizetése alól. — A nyugdíjakat továbbra is a Posta kézbesítse, a lakossági folyószámlára történő folyósítás csak választható legyen. — Az egészségügy privatizációját az országos nyugdíjas szövetség kísérje figyelemmel, hogy a nyugdíjasok betegjogi képviselete biztosított legyen. — Mikor várható döntés az Alkotmánybíróságtól az 1999. évi nyugdíjemeléssel kapcsolatban? Rendőrőrs Évszázadunkkal egyidős Fadd legidősebb polgára, akit az idősek napja alkalmából otthonában keresett fel és virágkosárral köszöntött Kocsner Antal polgármester, dr. Mosonyi Erzsébet háziorvos és Percsi Jánosáé, az idősek otthona vezetője. fotó: ó k. Újragondolni a foglalkoztatás-politikát A héten állásbörzét tartottak Tolnán. Ennek kapcsán kérdeztük Fazekas Bélát, a helyi munkaügyi kirendeltség vezetőjét a térség problémáiról és kilátásairól. — A tolnai kistérség munkaerő piaci helyzete a megye más térségeihez képest Jhosz- szabb ideje a legrosszabb — kezdte a szakember. — Úgy tűnik, a foglalkoztatás növelését megalapozó gazdasági élénkülés itt nem olyan intenzív, mint más területeken. A jelenleg regisztrált munkanélküliségi ráta 16,6% (1383 fő). A legrosszabb helyzetű település Bogyiszló (23,1%) és Fácánkert (20,8%). — Mi lehet a kiút? — A kilábalás lehetőségét a gazdaság élénkítésében, a vállalkozási kedv növelésében és a feketemunka visszaszorításában látom. Ehhez újra kell gondolni a térség és a települések foglalkoztatás politikáját. Vonzani kell a befektetőket, forráshoz juttatni a helyi és a kistérségi kezdeményezéseket. Ez a fajta munka felgyorsult a foglalkoztatás politikai fórumok sorozatával. Igaz, eddig sem tétlenkedtünk. — Mit tehetnek a munka- nélküliség „megelőzéséért”? — Ez is fontos feladatunk, ami kiterjed a leendő munka- vállalók, a munkaviszonyban levők és a munkanélkülivé válók tanácsadására, a pályaválasztás megalapozását segítendő, a foglalkozások írott és videofilmes bemutatására. (Ezt a megyében csak mi csináljuk.) Ezt a programot a 7-8. osztályosoknak, gimnáziumi tanulóknak és a szakmaváltásra kényszerülőknek egyaránt ajánljuk. — Végül néhány szót a börzéről. Úgy tudom több munkáltató is az eddigi legsikeresebbként értékelte. — Ezúttal elsősorban az állásigények minél alaposabb kielégítésére koncentráltunk, és ez meg is hozta az eredményét. Hatvankét személyt tudtunk elhelyezni, ami nagyon kedvező. A börzén egyébként ezúttal a családsegítő központ is tartott tájékoztatót, és jelen voltak a kistérség települési- és kisebbségi önkormányzatainak képviselői is.
