Tolnai Népújság, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-13 / 239. szám

1999, október 13.. szerda Gazdasági Tükör 7. oldal FELVESSZÜK A RITMUSÁT # C1B BANK 7100 SZEKSZÁRD, GARAY TÉR 1. Telefon: (74) 529-340 Érvényes: 1999. szeptember 1-jétöl BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft telett (%) 1 hét 8,000 2-3 hét 10,500 1-2 hó 12,500 3 hó 12,500 6 hó 12,000 12 hó 11.500 Folyószámla 3,00 MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE (EBKM) (8,11 (10,65 12.67 12.67 12,17 11,66 (3 r XL'Classic EBKM 3,61/3,60 6,26/6,22 11,18/11,08 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft telett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 13,000 (13,18) 13,125 (13,31) 13,250 (13,43) 3 hó 13,000 13,18 13,125 13,31 13,250 13,43 6 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 12 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42] Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla sávos kamatai: éves kamat (%) 0-100 E Ft-ig 3,500 100 E Ft-500 E Ft 6,000 500 E Ft felett 10,500 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 3,500 3,61 50 E Ft-500 E Ft 8,500 8,97 500 E Ft felett 12,500 13,44 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,500 13,69 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) EHM' 1 hó 13,000 13,00 3 hó 13,500 13,50 6 hó 13,000 13,00 12 hó' 12,500 12,50 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE Érvényes: 1999. szeptember 1-iétől Éves kamat (%) Folyószámlahitel 24,00 Betétörző hitel 19,00 Lombardhitel 20,00 Ingatlanfedezetes hitel 23,00 Éves kamat (%J HUF prime rate 16,250 CIB^)0640242 242 A BANCA COMMERCIALS (TAUANA-CSOPORT TAGJA Hirdetését naponta 81.000 VÁSÁRLÓ OLVASSA A lrOLNAI»NÉPÚJSÁd •BAN. Nem várható radikális kiigazítás Kutatói előrejelzés: jövőre javulhat a vállalkozók helyzete Az idén a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 3,5, jövőre 3,6-3,8 szá­zalékkal bővül - ismertette intézete prognózisát kedden Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa. Az előrejelzés szerint az idén az éves átlagos fogyasztói áremelke­dés 10 százalék, jövőre pedig 8- 8,5 százalék körül lesz. A folyó fizetési mérleg deficitje 1999-ben eléri a 2,6-2,7 milliárd dollárt, vi­szont 2000-ben mintegy százmil­lió dollárral mérséklődik. Az ex­port az idén 8 százalékkal, jövő­re pedig 9 százalékkal nő, míg az import ebben az évben 10 száza­lékkal, 2000-ben pedig 9 száza­lékkal bővül. Petschnig Mária Zita elmond­ta: azért gondolják, hogy az idén a GDP csak 3,5 százalékkal nő, mert a Pénzügykutató Rt. túl magasnak tartja a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) által a második negyedévre jelzett 3,8 százalékos növekedési adatot. Ezt az indokolja, hogy a máso­dik negyedévben az elsőhöz ké­pest az építőipar, az ipar, a keres­kedelem és a szállítási tevékeny­ség teljesítménye is csökkent, és ezek a területek 50 százalékos arányt képviselnek a GDP-szá- mítás tényezői között. A kutató kifejtette: a negyedéves GDP- adatok nagyon labilisak, s ezért azt várják, hogy a KSH később lefelé korrigálja a második ne­gyedéves növekedési rátát. Az idei évvel kapcsolatban a kutató elmondta, hogy az állam­háztartás GDP-arányos hiánya 4,6 százalék lesz, míg jövőre 0,6 százalékpontos javulást várnak. Petschnig Mária Zita úgy érté­kelte, hogy az idei 4,6 százalékos deficit nem jó teljesítmény, hi­szen az állam jelentős egyszeri bevételekre tett szert, mint pél­dául a mobiltenderből befolyó 40 milliárd forint. A kutató elmondta: jövőre ra­dikális gazdaságpolitikai kiigazí­tásra nem kerül sor, ezért tovább­ra is fontos lesz az egyensúly- romlás feltartóztatása. E kihívás­ra azonban a kormány nem új re­formok elindításával, hanem a döntések további centralizálásá­val válaszol. Jövőre a jövedelmi, ágazati és regionális különbsé­gek tovább éleződnek, a vállalko­zók helyzete azonban javul. Mádi: Ne beszéljünk inflációról! Heves vita a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságban Általános vitára alkalmasnak találta a jövő évi költségvetési javasla­tot keddi, budapesti ülésén az Országgyűlés Foglalkoztatási és Mun­kaügyi Bizottsága. A vitában Fiiló Pál (MSZP) hangsúlyozta, hogy független ku­tatók szerint nem tartható a 6-7 százalékos infláció, és ez meg­kérdőjelezi a kormány által ígért 2 százalékos reálbérjavulást, il­letve a nyugdíjak reálpozíciójá­nak erősödését. Kifogásolta, hogy a családi pótlék még reálér­tékét sem tartja meg. Közölte: az egészségügy csődhelyzetben van, a költségvetés viszont még a minimális összegeket sem juttat­ja erre a területre. „A Miniszter- elnöki Hivatal ugyanakkor ki­emelt támogatásban részesül” - tette hozzá. A képviselő bírálta, hogy miközben 1998-ban a köz­hasznú munkára 6 milliárd fo­rint jutott, jövőre csak 2 milliárd forintot irányoz elő erre a célra a kormányzat. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) szerint a javaslat alap­ján nem teljesíthető az agrártár­ca és a mezőgazdasági érdek- képviseletek között kötött egyezség. A képviselő szerint az önkormányzatok is rendkívül rosszul járnak, és nem tudják majd finanszírozni a hozzájuk tartozó intézményeknél, köztük az iskoláknál a béremeléseket. Mádi László (Fidesz) azzal érvelt, hogy a kutatók szerint sem irreális a kormány által prognosztizált 6-7 százalékos infláció, és ők is csak legfeljebb 8 százalékos pénzromlást felté­teleznek, s nem 9-10 százalékot. A képviselő szerint különben sem célszerű a lehetségesnél magasabb inflációról beszélni, mert a pénzromlás egyik lénye­ges oka az inflációs várakozás. Mádi László nem értett egyet azokkal a véleményekkel, ame­lyek szerint az önkormányzatok általánosan rosszabb finanszíro­zási körülmények közé kerülnek jövőre. Elmondta: többségük magasabb forrásokhoz jut, mint korábban, csak más módon kapja meg ezeket az összegeket. Bernáth Ildikó (Fidesz) alel- nök elmondta, hogy sokkal ki­sebb mértékben kívánják csök­kenteni a személyi jövedelem- adóból az önkormányzatoknak jutó részt, mint azt a korábbi kormányzat tette. Felmérés az agráriumról A magyar agráriumot a nemzet- gazdaságban tapasztalatokkal ellentétes tendenciák jellemzik. Olyan folyamatok indultak el az ágazatban, amelyek évtizedekre visszavethetik uniós csatlakozá­sunk után a vidék fejlesztését - állapítja meg a kutatókból, ka­marai és érdek-képviseleti szak­emberekből álló agrárgazdasági tanács állásfoglalása. Az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentésben a szakembe­rek megállapítják, hogy a nem­zetgazdaság GDP-je tavaly 5,1 százalékkal emelkedett, míg ugyanez a mutató a mezőgazda­ságban 1,5 százalékkal csök­kent. Jórészt ennek a következ­ménye, hogy az ágazat hagyo­mányosan kedvező külkereske­delmi egyenlege egyre kevésbé képes hozzájárulni a fizetési mérleg javításához és egyensúly­ban tartásához. Az agrárexport árbevétele tavaly 3 százalékkal csökkent, miközben az import 10 százalékkal emelkedett. Az agrár-külkereskedelmi mérleg szaldója az 1997. évi 1,8 milli­árd dollárról tavaly 1,6 milliárd dollárra romlott. A tendencia az idén tovább erősödik. A Horn Péter akadémikus kézjegyével ellátott állásfoglalás szerint az adatokból kiderül, nem teljesültek az agrárgazda­ság fejlesztéséről szóló törvény előírásai, ennek tulajdonítható az ár- és tőkejövedelem pozíció- vesztés. Az agrárolló tavaly 1,7 százalékkal tovább nyílt, a ten­dencia az év első felében felerő­södött: az I.-IV. hónapban a nyílás meghaladta a 10 százalé­kot. Az ágazat az áljövedelem javulása helyett egyre növekvő árveszteséget szenvedett el. Felgyorsult tehát az ágazat le­maradása, amely végső soron oda vezethet, hogy a gazdálko­dók egy esetleges közeli uniós csatlakozás legfőbb vesztesei lesznek. Az agrárgazdaság fej­lesztéséről szóló törvény kötele­zően előírja, hogy a mezőgazda­ság állami támogatását az or­szág GDP-emelkedésével ará­nyosan kell évente növelni, e mellett pedig az EU-hoz mért elmaradásokat is fokozatosan szükséges csökkenteni. Az Ag­rárgazdasági Tanács képviselői úgy számolnak, hogy az elkövet­kező három évben a támogatott- sági hátrányunknak csak mint­egy 60 százaléka kerülhet ledol­gozásra. Ez évi 60 milliárd fo­rintos agrártámogatás-növeke­dést igényel. Ez megfelel a föld­művelésügyi kormányzat jövő évre vonatkozó elképzeléseinek. Ezzel párhuzamosan a gazdál­kodók tőkéhez jutási esélyeinek javítása érdekében el kell indíta­ni az agrár-megállapodásban szereplő reorganizációs progra­mot, amelynek jövő évi költség- vetési kihatása az agrártámoga­tási forrásból finanszírozható. Ebben az esetben az agrár­olló 6-8 százalékos zárása elég­séges lehet az ágazat stabilizá­ciójához, majd növekedéséhez és nem okoz egyensúlyi problé­mákat. Ellenkezőleg az agrár­tárca olyan piacszabályozásra kényszerül, amelynek során az ágazat által évente elszenvedett mintegy 350 milliárd forint ár­veszteséget rövid távon, az ára­kon keresztül kénytelen felszá­molni. Ennek következménye­ként azonban tartani kell attól, hogy a termelés további csökke­nése mellett a nemzetgazdaság inflációs trendje már 2000-ben felborulhat, ami az államháztar­tási mérleg megbomlásával, a folyó fizetési mérleg számottevő romlásával járhat. - ug ­Tolna ^ÜIIP Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Aktuális kamarai hírek az interneten A kamara internetes honlapjáról ( http://www.tmkik.hu ) már adtunk itt is tájékoztatást, most annak egy újdon­ságáról szólunk. A „Villámajánlatok” címszó alatt a szokásos frissítésekhez képest is gyorsan, szinte na­ponta változóan adunk információkat az aktualitások­ról - Eu-info, cikkek, Kamarai Újság, Közigazgatási Hí­rek, Vendéglátás, stb. - amit aki teheti, itt is megte­kinthet. Köszönettel vennénk azt is, ha mindtöbben visszajeleznének arról, hogy még milyen információkat olvasnának itt szívesen. Ugyancsak felhívjuk a figyel­met arra, hogy különböző tárgyú kérdéseiket a honla­pon feltüntetett e-mail címeken is elküldheti a szakte­rületek vezetőinek. Hiányosságok az ártájékoztatásban A vendéglátó egységek és üzletek döntő több­ségénél megtörtént az 1998-ban hatályba lépett jogsza­bály követelményei szerinti kategóriába sorolás, s az üzemeltetők általában erről a bejelentést meg is tették a Kereskedelmi és Iparkamara felé. Valamennyi kategóri­ánál egyformán fontos követelmény volt az egyértelmű, világos és a teljes választékot átfogó ártájékozta­tás - étlap, itallap, árlap, illetve ugyanezek a bejáraton kívül is elhelyezve. Az eddigi tapasztalatok szerint nem kevesen csak formálisan tettek eleget kötelezettségük­nek, vagyis a besorolást ugyan bejelentették, de ártájé­koztatásuk hiányos, s nem felel meg a jogszabály köve­telményeinek. Ellenőrzés alkalmával bírsággal kell szá­molniuk, türelmi idő' már nincs. IS0 14000 szabvány szerinti környezetirányítási rendszer A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Tolna Megyei Kézműves Kamara és a Tolna Megyei Agrárka­mara 1999. október 26-án (kedden) 9.30 órakor a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Szek- szárd, Arany J. u. 23-25. alatt az ISO 14000 szabvány szerinti környezetirányítási rendszerről tart tájékoztatót. A témák: A környezetirányítási rendszer felépítése és dokumentálása (Regionális Minőségbiztosítási Központ KHT) és A bevezetés tapasztalatai egy Tolna megyei vál­lalatnál (TM Környezetvédelmi Kft). A részvétel ingyenes! Információ: Helfenbein Péter. Telefon: 74/411-661. A fogyasztó a leghatékonyabb ellenőr Mivel az ősz nemcsak a szüret, de a vásárok szezonja is, most néhány olyan hatályos jogszabályi rendelkezésre hívjuk fel a figyelmet, melyek a piacokkal és vásárokkal kapcsolatosak, s nemcsak a kamarai tagokat, de a fo­gyasztóközönség széles rétegét is érinthetik. Sok kereskedő megérzi a külföldi - feltehetően enge­dély nélküli - árusok konkurenciáját, ami ellen elsősor­ban a piac és vásárszervező léphet fel, vagyis a hely­pénz megfizettetésével egyidejűleg a jogosultságot iga­zoló iratokat is követelheti. A kamara vásáron, pia­con csak a tagjait ellenőrizhetné, de ez ebben az esetben nyilvánvalóan nem cél. Kevesen tudják azt is, hogy az utóbbi évben jogsza­bály korlátozta az ilyen helyeken értékesíthető áruk kö­rét, nem kerülhetnek eladásra vásáron a gázüzemű készülékek, illetve az elektromos hálózatról üze­meltethető, a hálózati csatlakozással rendelkező beren­dezések, gépek, készülékek, eszközök sem. Szintén a későbbi vásárlói sérelmeket előzheti meg, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a lábbelik és ruházati termékek értékesítése csak a magyar nyelvű használati-kezelési útmutatóval és a minőségtanú­sítással lehetséges - legalábbis szabályosan. Az import édességek egy része az országos tapasztalatok szerint nem szabályosan kerül értékesí­tésre, eladóik nem tudják igazolni az OÉTI bevizsgálás megtörténtét. Mindezek apró-cseprő problémának tűnnek, a sort folytathatnánk, de felesleges. Bármennyi ezen felül az el­lenőrző hatóságok száma, igazán hatékony ellenőr csak a fogyasztó, a vásárló lehet, s reméljük, egyre inkább lesz is. 59289 Védelmet kér az új repce Az elfogadható termés és a repcemag átvételi ára úgy tűnik, a gazdálkodókat arra serkentette, hogy idén is foglalkoz­zanak - ha valamivel kisebb területen is - őszi káposztarepce termesztéssel. A repce magas termelési értéke lehető­vé teszi, de meg is követeli, hogy a növényállomány fejlődését minden eszközzel segítsük a jó minőségű és nagy mennyiségű termés eléréséhez. A szinte mindenütt kisebb-nagyobb mennyiségben lehullott augusztusi csapadék lehetővé tette a jó minőségű magágy előkészítését és remélhető, hogy vetés után szeptemberben segíteni fogja a kelést az újabb, megfelelő mennyiségű eső. Ez azonban nemcsak a repcemag, hanem a gyommagvak és az elhullott gabonaszemek kelé­sét is serkenti, ezért, ha valóban megjön időben az.őszi csapadék, jelentékeny gyomosodással, különösen ga­bona árvakeléssel kell számolnunk a repcevetésekben. Az árvakelésű gabona elnyomó hatása jelentősen lecsökkenti az őszi növekedést. A repcenövények gyengék, fejletle­nek maradnak, nem tudnak felkészülni a fagypont alatti téli nyugalmi időszakra. Ezért a gabona árvakelés hatékony és - tegyük hozzá - gazdaságos leküzdése valóban alapvető feladat, s erre a legeredményesebb módszer a kelés utáni gyomirtás, a legmegfelelőbb gazdaságos készítmény pedig a Perenal posztemergens gyomirtó szer. A Perenal dózisa gabona árvakelés ellen igen alacsony, 0,4 liter hektáronként. Ebben a dózisban garantáltan 100%- os a hatása. A Perenal kipermetezését a gabona árvakelés 4-6 leveles stádiumában kell elvégezni 200 liter/ha per- metlémennyiséggel. A Perenal nemcsak a gabona árvakelés ellen kitűnő, hanem valamennyi egyszikű -fűféle- gyomnövény ellen, akár egyéves, akár évelő gyomról van szó. A kétszikű gyomnövények közül várható az ebszikfű („kamilla"), valamint a pipitérfélék veszélyes mértékű megjelené­se. Ezek a gyomok a fertőzés mértékétől függően 20-50%-kal csökkenthetik a termést. A nehezen kiküszöbölhető probléma tökéletes megoldása a Lontrel 300 gyomirtó szer kelés után történő - a Perenal kijuttatásával egymenet- ben is elvégezhető - ki permetezése 0,3 literes hektáronkénti dózisban. A permetezést az ebszikfű 4-8 leveles stádiu­mában végezzük el ősszel a repce 4 leveles állapotától, vagy tavasszal (ha a gyomok csak akkor jelennek meg) a vi­rágbimbók megjelenéséig. A repce őszi kezelésére a Perenal 0,4 + Lontrel 0,3 l/ha-os kombinációja tökéletes hatású, és hektárköltsége is rend­kívül kedvező - forgalmazótól függően kb. 7500-8000 Ft/ha. Az ismertetett technológiák icjen nagy előnye az alacsony költség mellett, hogy csak akkor kell alkalmazni, ha már lát­juk a gyomokat a vetésben. így a gyomosodástól függően, akár csak a tábla egyes részeit kell permeteznünk, nem pa­zarolva a gyomirtó szert olyan területre, ahol nincs is gyom. Az említett készítmények forgalmazási kategóriája: I., felsőfokú növényvédelmi képesítéssel használhatók fel. _________________(596721 R EPCETERMESZTŐK FIGYELMÉBE! Az idei őszön is várhatóan igen komoly gabona árvakeléssel kell számolnunk az őszi káposztarepce vetésekben. Kiváló és rendkívül gazdaságos megoldást kínál Önnek a PENERAL posztemergens gyomirtó szer Igen alacsony dózissal, már 0,4 literrel hektáronként tökéletesen irtja a gabona árvakelést. Kiváló továbbá a hélazab, széltippan, ecsetpázsit, muharfélék, köles, kakaslábfu, pcrjék, tarackbúza, fenyércirok, csillagpázsit, a nád és egyéb egyszikű gyomok ellen. KEDVEZMÉNYES ŐSZI PENERAL AKCIÓ! Érdeklődjön a növényvédőszer-forgalmazójánál! Ha a kétszikű gyomok közül a veszélyes ebszikfű ("kamilla"), vagy a pipitérfélék felütnék fejüket, kitűnő megoldás a LONTREL 300 posztemergens gyomirtó szer 0,3-0,4 liter/ha dózisban kijuttatva! Dow AgroSciences

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents