Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-07 / 208. szám

1999. szeptember 7., kedd Gazdaság 7. oldal Kárenyhítő támogatást fizetnek Azok igényelhetik a segítséget, akiknek nem volt biztosításuk A júniusi, júliusi ár- és belvíz, jégverés, illetve vihar okozta mező- gazdasági károk enyhítésére 3 milliárd forintos támogatást nyújt a gazdáknak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Magyar Termék. Az EU ma­gyarországi képviseletének ta­nácsosa szerint semmi nem szól az ellen, hogy Magyaror­szág 2002. január l-jétől az Eu­rópai Unió teljes jogú tagjává váljon. Ezt Eckhard Jaedtke hétfőn a Magyar Termék Nagydíj-pályázat ünnepélyes budapesti eredményhirdetésén mondta. Az 1999. évi Magyar Termék Nagydíj-pályázatra ér­kezett több mint 100 pályamű közül 11 kapta meg a nagydí­jat, köztük az Erna Lion Bony­hádi Zománcáru Kft. Robust edénycsaládja. Csökkenő kamatok. Folyta­tódott júliusban a vállalkozói és lakossági piaci kamatok csökkenése. A vállalkozások esetében az éven belüli hitelek és betétek átlagkamata közöt­ti különbség változatlanul 3,7 százalékpont maradt. ínséges idők. A mezőgaz­dasági gépek és berendezé­sek szinte teljes kínálatát vo­nultatják fel a német szerve­zők az Agritechnica ’99 elne­vezésű szakvásáron Hanno­verben, amelyen november 9-13. között 31 országból 1300 kiállító vesz részt. Ma­gyarországot csupán három cég képviseli a bemutatón, ezt a szervezők elsősorban a pénzhiánnyal indokolták. Az MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 387,63 Euró 256,48 Japán yen (100) 220,75 Svájci frank 160,40 USA dollár 242,01 Átváltási arányok: 1 euró: 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Az ár- és belvíz által okozott károkra terményenként külön­bözik a támogatás mértéke. Őszi búzára például hektáron­ként 23 ezer, tavaszi búzára 20 ezer, őszi árpára 22 ezer, tava­szi árpára 19 ezer, repcére, napraforgóra, cukorrépára 25 ezer, kukoricára 17 ezer forint igényelhető. A termőföldeken a jégverés és vihar okozta károk részleges megtérítésére terménytől függetlenül hektá­ronként 3 ezer forintos kom­penzációt nyújt az agrártárca. Külön támogatást kapnak azok a Heves megyei gazdák, akik­nek a rendkivüli esőzések kö­vetkeztében megsemmisült a szénakészletük. A rendkívüli időjárás miatt elhullott tenyészállatok pótlásá­ra, illetve a haszonállatok elhul­lása miatt keletkezett károk enyhítésére is igényelhető tá­mogatás, ennek összege a hús­hasznú vágómarha esetében például kilogrammonként 165, tejhasznúnál 145, vágósertésnél 193 forint. A támogatások összegéről a megyei földművelésügyi hivata­lok felmérései alapján az FVM dönt, az erről szóló igazolást a minisztériumtól kapja meg a gazdálkodó. Az állatok pusztu­lása miatt igényelhető állami pénzekre a rendelet hatályba lé­pésétől számított 30 napon be­lül lehet benyújtani a kérelmet a földművelésügyi hivatalokhoz. Az elhullott tenyészállatok pót­lásáról és termelőhöz való eljut­tatásáról a hivatalok gondos­kodnak. A rendelet szerint nem igé­nyelhető támogatás a biztosí­tott mezőgazdasági területeket ért károk enyhítésére, illetve olyan károkra, amelyekre a gazdálkodó korábban biztosí­tást kötött. Hasonlóképpen nem jár kártérítés az 1999. évi tavaszi ár- és belvíz okozta károk után már egyszer támo­gatásban részesített mezőgaz­dasági területekre.- ug ­A foglalkoztatásbővítés titka A kedvező gazdasági növekedési ráták ellenére je­lentős a munkaképes korú népesség körében a munkanélküliség. A beruházások tetemes része ugyanis részben vagy egészében munkaerő-megta­karító jellegű azokban az országokban, amelyek­ben a munkaerőpiac túlságosan szabályozott. Ezek közé tartozunk mi is, s a túlszabályozottság azt je­lenti, hogy a már alkalmazott személyeket nehéz, idő- és költségigényes elbocsátani, hogy a megsza­bott minimálbérek mellett sok esetben olcsóbb a gé­pesítés, illetve a túlóra, hogy merev a munkaidő szabályozása. A foglalkoztatás szempontjából az Amerikai Egyesült Államok huzamos ideje sikerország, ezt a szakértők a munkapiac kevéssé kötött voltának tulajdonítják. Az európai kontinensnek foglalkoztatásbővítési szempontból az egyik legsikeresebb országa Spa­nyolország. Csak egyetlen évben, 1998-ban 427 ezer új állás keletkezett, s ez a kétharmada az euro-övezetbe tömörült 11 tagország összes új munkahelyének. A legtöbb állást induló, agilis szolgáltató vállalkozások teremtették. S e fellen­dülés titka a munkaerőpiac liberalizálása, kötött­ségeinek csökkentése volt. Ilyen csökkentésre csak a munkavállalók és a munkaadók, valamint a kormány közös akciójával lehet vállalkozni anél­kül, hogy a társadalmi béke veszélybe kerülne. S valóban, a munkavállalók nagyobb személyi te­hervállalása a társadalombiztosításban, a felmon­dások megkönnyítése, a rugalmasabb munkaidő és nyitvatartási idő szabályozása óta a sztrájkok száma drasztikusan csökkent: az 1995. évi 64 or­szágos sztrájkról 1998-ban évi háromra. A tartós munkaviszonyokra áttérő cégeket az állam két évig társadalombiztosítási díjkedvezménnyel jutal­mazta. Németország, ahol az előző, jobbközép kormány elkezdte „Szövetség a foglalkoztatásért" mozgalmát, beleütközött a szakszervezetek konzervativizmusá­ba. A szociáldemokrata-zöld kormánynak most a folytatás a célja, ám a szakszervezetek elzárkózása kérdésessé teszi, hogy sikerül-e a nagy munkanél­küliséget csökkenteni. Úgy érzem, kívánatos lenne nálunk is hasonló, közmegegyezéses alapon felszabadítani a munka­erőpiacot a foglalkoztatás bővítését gátló akadá­lyok alól. (bácskai) Csökkentek a hozamok, rosszabb a minőség Kevesebb a gabona Idén a tavalyinál 29 százalék­kal kisebb területről, 1268 ezer hektárról takarítottak be kalászost. Összesen 4184 ezer tonna gabona termett, mintegy 17 százalékkal kevesebb, mint 1998-ban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A kalászosok termésének 63 százalékát a búza adta. A KSH adatai szerint 734 ezer hektár­ról 2636 ezer tonna búzát taka­rítottak be, ami az előző évhez képest közel 47 százalékkal, az 1991-1995 közötti évek átlagá­nál pedig 40 százalékkal ki­sebb. A hektáronként 3590 ki­logrammos termésátlag 13 szá­zalékkal rosszabb a tavalyinál. A kalászos gabonák idei ter­mése a vártnál kedvezőtleneb­bül alakult. Tavaly ősszel keve­sebbet vetettek a megszokott­nál, aztán a nyár eleji és az ara­tás idejére is elhúzódó esős időszak, az ár- és a belvizek je­lentősen csökkentették a beta­karítható kalászosok mennyi­ségét és rontották a minőséget. A KSH kimutatása alapján 39 ezer hektár rozsból az előző évhez viszonyítva 37 százalék­kal kisebb területről, 37 száza­lékkal kevesebb termést, össze­sen 81 ezer tonnát takarítottak be. A termésátlag lényegében nem változott, hektáronként 2050 kilogrammot tett ki. Az őszi és a tavaszi árpa együttes termésmennyisége 1038 ezer tonna volt, részese­dése az összes termett kalá­szos gabonán belül 25 száza­lék. A két termény együttes te­rülete 333 ezer hektár volt, 35 ezer hektárral kisebb az előző évinél. Menedzserek a hálón A diplomások tudása - különö­sen a pénzügyi, gazdasági élet­ben - kétévente elavul. A rend­szeres továbbképzés ma már nemcsak a szűkén vett szak­területen fontos, hanem a napi munkát megkönnyítő kommu­nikációs és informatikai újdon­ságok elsajátításában is. Egy stratégiai internet tanács­adó cég az utóbbi három hó­napban magyarországi és mul­tinacionális nagyvállalatok ve­zetőit kereste meg azzal a cél­lal, hogy felmérje, hogyan hat mindennapi munkájukra a technológiai és információs „forradalom”. A vizsgálat szerint száz veze­tő közül 46 nem tartja különö­sebben fontosnak az internetet. Sokuknak e-mail címe sincs, napi munkájukban pedig egyál­talán nem kell használniuk a vi­lághálót. Százból 25 vezető ha nem is alkalmazza az internet szolgáltatásait, magánember­ként érdeklődik iránta. Ők többségükben reklámügynök­ségeket, biztosítótársaságokat vezetnek. A vizsgálatban 18 olyan vezetőre leltek, aki az üz­leti életben már felismerte az internet térhódításának jelentő­ségét, de nem tartja sürgetőnek a lépésváltást. Mindössze 11 százalékos az „úttörő” csúcsve­zetők tábora, akik számára fon­tos a gyors problémakezelés és már a faxot is kiiktatták üzlet­vitelükből. N. Zs. Kombájnoktól a birkákig Várják a gazdákat Bábolnán Hazánk legnagyobb állami mező- gazdasági vállalkozása, a Bábolna Részvénytársaság és az IKR Rész­vénytársaság egy év szünet után folytatja a hagyományokat, és meg­rendezi szeptember 16-18. között a Bábolnai Gazdanapokat. Az idei rendezvény - hasonlóan a korábbi évekhez -elsősorban a bábolnai ter­melő ágazatok bemutatkozását szolgálja, természetesen helyt adva azoknak a partnereknek, akik valamilyen módon bekapcsolódnak az integrációba, illetve tevékenységükkel ennek sikeres megvalósulását segítik elő. A kiál­lítás az elképzelések szerint kifejezi mindazt, amit a két nemzetközi hírű Komárom-Esztergom megyei cég egyaránt fontosnak és követendőnek tart az ezredforduló küszöbén az európai integrációba tartó magyar mezőgazdaság számára. Ezt a mondanivalót tükrözi a rendezvény jelmondata is: „Nagyüzem a családi gazdaságok szolgálatában”. A Bábolnai Gazdanapok az idén nagy hangsúlyt fektet a bábolnai élelmiszeripari ágazat termékeinek bemutatására. Ä gazdanapokon találkozhatnak először az érdek­lődők néhány új fejlesztésű bábol­nai élelmiszertermékkel, valamint az új csomagolással. A kiállítás az idén is két fő helyszínen zajlik: a bemutatóterem­ben, ahol a látogatók elsősorban a Bábolna Rt. tevékenységével ismerkedhetnek meg, a központi bemutatótéren, amely a külső kiál­lító cégeknek nyújt megjelenési lehetőséget; valamint az Ml-es autópálya melletti területen, ahol az IKR Rt. mint házigazda szervezi szokásos szántóföldi gyakorlati gép- és fajtabemutatóját, illetve az egyéb látványos show-műsorokat. Az idén is lesz élőállat bemutató a megszokott helyen, ahol minda­zokat az állatfajokat tekinthetik meg a szakemberek és az érdek­lődők, amelyekkel Bábolnán dolgo­znak. A Bábolnai Gazdanapok állandó programjai: 11 órától minden nap IKR gép-show és gyakorlati gépbe­mutató az Ml-es autópálya melletti területen, 13 órától bábolnai lovas­bemutató a központi bemutatótér melletti lovaspályán, 15 órától ismét IKR gép-show és gyakorlati gépbe­mutató. A Bábolnai Gazdanapok kísérőrendezvényei: Nemzetközi Brojlertenyésztési Konferencia, bro­jler partnertalálkozó, TETRA tojóhibrid tenyésztők konferenciá­ja, valamint a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület érdekesnek ígérkező tanácskozása, amely a Biotechnológia a növényter­mesztésben címet viseli. A helyszínek közötti összeköt­tetést ezúttal is ingyenes autóbuszjáratok biztosítják. Ezek az igényeknek megfelelően folyam­atosan közlekednek. (x) Népszerű üzletközpontok A magyarok többsége el­ismeri a márkás termékek kiemelkedő minőségét, azt vásárolja meg, amit előre eltervezett és szívesen el­megy oda, ahol akciós árakat hirdetnek - álla­pítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet leg­újabb felmérésében. A GfK szerint kisebbsé­get alkotnak azok a vásár­lók, akik havonta előre el­tervezik háztartási kiadá­sukat, s ennek alapján jár­ják az üzleteket. Azt is megállapították, hogy a márkatermékek magasabb minőségét a fiatalabb kor­osztályokban inkább elis­merik, mint az idősebbek­ben. Kiderült, hogy a 30 évesnél fiatalabbak az át­lagnál kevésbé törődnek az árakkal, a 40 évesnél idő­sebbek viszont nagyon is figyelnek arra, mi, hol, mennyibe kerül. Az olcsó termékeket leg­inkább az 50 évesnél idő­sebbek, valamint a havi nettó 50 ezer forintnál ki­sebb jövedelemmel rendel­kezők részesítik előnyben. Az árengedményes akciók az 50 évesnél idősebbek, a nyugdíjasok és munkanél­küliek körében, valamint a havonta nettó 70 ezer fo­rintnál kevesebb bevételt elérő háztartásokban a leg­népszerűbbek. A GfK felmérése szerint az idővel való ésszerű gaz­dálkodás érdekében a meg­kérdezettek egyharmada vásárol gyakran bevásárló- központban vagy hiper­marketben. Csökkent a munkanélküliség A munkanélküliségi ráta augusztusban, a júliusi 9,5 százalék­ról 9,4 százalékra csökkent - ismertette az aktuális adatokat Mohos László helyettes államtitkár a Szociális és Családügyi Minisztériumban. Ezen a téren meglehetősen nagy még a régiók közötti kü­lönbség. így például Észak-Ma- gyarországon 16,5 százalékos, az Észak-Alföldön 15,6 százalé­kos, ezzel szemben Közép-Ma- gyarországon 4,4 százalékos, a Nyugat-Dunántűlon pedig 5,7 százalékos a munkanélküliség. Augusztusban összesen 88.200 munkahelyet kínáltak a munkaügyi központok, ezekből a hónap végéig 53.900 maradt betöltetlen. Augusztusban 33.300 űj munkalehetőséget je­lentettek be a munkáltatók, ez 10.700-zal maradt el a júliusi ajánlattól. Jövedelempótló tá­mogatásban augusztusban 153.900 munkanélküli részesült, ez a regisztráltak 38,8 százaléka. A munkanélküliek járadékáról júliusi adatokat közöltek, ezek szerint ebben az ellátásban 132.700-an részesültek, a re­gisztráltak 33,1 százaléka. A minisztériumban ismertet­ték a tartósan munka nélkül lé­vők körében végzett felmérés eredményeit is. Megállapítható, hogy a különféle elhelyezkedési lehetőségeket javító progra­mokba bekapcsolódó tartósan munkanélküliek 43,8 százaléká­nak sikerült elhelyezkedniük, miközben a programoktól távol maradóknál ez az arány 30,8 százalék. Lehetséges, hogy az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) is­mét összeül a közeljövőben és megvitatja a foglalkoztatási tör­vény módosítását. A Szociális és Családügyi Minisztérium ugyanis az érdekegyeztető fó­rumon tárgyalt változathoz ké­pest új elemmel egészítette ki a kormánynak készülő tervezetét. Az új elem, hogy a jövedelem- pótló támogatást felváltó se­gélynél nem csak az ellátás idő­tartamát csökkentenék, hanem egy „B” változat szerint a se­gélyre csak 30 napos munka­végzést követően lennének jo­gosultak a munkanélküliek. Nem zárnak be egyetlen bankfiókot sem Eredményesek a takarékszövetkezetek Több mint 24 milliárd forinttal nőtt 1999-ben az integrált ta­karékszövetkezetek által kezelt pénzek összege, s meghaladja a 334 milliárd forintot - jelentette be az első fél év gazdálkodását ismertetve Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnök-vezérigazgatója. A szövetkezeti egyesülések, va­lamint a követelések és a tarto­zások együttes összegének nö­vekedése következtében tovább csökkent az 500 millió forint alatti mérlegfőösszegű takarék- szövetkezetek száma, és gyara­podott azoké, amelyeknél ez az összeg meghaladja a 2 milliárd forintot - mondta Szőke And­rás. Az integrált takarékszövet­kezetek bruttó hitelállománya először lépte túl a 100 milliárd forintot, ami 19,4 milliárd fo­rintos követelésnövekedést je­lent az elmúlt év végéhez ké­pest. A vállalkozói hitelek ará­nya emelkedett a legdinamiku­sabban, és már a lakossági hite­lek dupláját teszik ki - tájékoz­tatta lapunkat az elnök-vezér­igazgató. Június végéig a takarékszö­vetkezetek majd 80 százaléka folyósított agrárhitelt, amely - minthogy közülük sokaknak a működési körzetében nincs mezőgazdaságilag hasznosít­ható terület - kedvező számot jelent. A pénzintézetek az első hat hónapban, a Takarékbank­kal együttesen 6,79 milliárd fo­rint hitel felvételét tették lehe­tővé az agrártermelők részére. Ez a hitelkihelyezések 16-17 százaléka, a távlati tervekben azonban 25 százalék szerepel. Szőke András hangsúlyozta, hogy a takarékszövetkezetek nem kívánnak agrárbankká válni. A kölcsönöket elsősor­ban kistermelők és családi gaz­daságok vették igénybe. Az OTSZ adatai szerint a felvett összegek többnyire a mikrohi- telek kategóriájába sorolhatók. Az integrációhoz eddig 206 takarékszövetkezet csatlako­zott, az egyesülések révén ez a szám év végére, előreláthatóan 185-re csökken. Az OTSZ hosszú távon 150 tőkeerős tag­szövetkezettel számol. Szőke András hangsúlyozta, hogy a beolvadások sehol nem járnak együtt fiókok bezárásával, (sts)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents