Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-07 / 208. szám

4. oldal Megyei Körkép 1999. szeptember 7., kedd Hangos és néma szirénák A Paksi Atomerőmű 30 ki­lométeres körzetében kiépí­tett riasztóhálózat negyed­évenként szokásos hangos próbáját hétfőn tartották. A Tolna megyei polgári védelem parancsnokságán elmondták: a Bács-Kiskun, Fejér és Tolna megye érintett 77 településén lévő 222 sziré­nát az erőmű polgári védelmi vezetési pontjáról kiadott kó­dolt számítógépes paranccsal szólaltatták meg. A próba a szokottnál gyengébben sike­rült: Bács-Kiskunban 70 szi­réna közül 5, Tolnában 142- ből 11 néma maradt. A 10 Fe­jér megyei sziréna megfele­lően működött. A terveknek megfelelően ebben az évben megkezdik a riasztóhálózat korszerűsítését. A második világháborús szi­rénákból álló helyett egy olyan rendszert építenek ki, ami már beszéd közvetítésére is alkalmas. Ennek segítségé­vel tájékoztatni lehet majd a lakosságot a riasztás okáról és a teendőkről is. „Hullámzó Magyar Rádió” Csurka tevedett - mármint Gombár Csaba kinevezte- tésével. A neves társada­lomtudós az akkor még MDF-es Csurka István ja­vaslatára lett végül is a Magyar Rádió elnöke - mondta Rózsa T. Endre, aki a múlt hét végén Rend­szerváltozás a Magyar Rá­dióban címmel tartott elő­adást a megyeszékhelyen. A Szekszárdi Német Nemze­tiségi Egyesület és a Szek­szárdi Magyar-Izraeli Baráti Társaság rendezvényének vendége - a rádió főmunka­társa - számos kulisszatitokba avatta be az érdeklődőket. Az eszmetársnak hitt, ám később a jobboldal számításait be nem váltó Gombár Csaba után a hatalom Csúcs Lászlót ültette az elnöki székbe. Csúcs - mutatott rá Rózsa T. Endre - jó pénzügyi szakem­ber, ám ismert intézkedése, amikor egyetlen napon száz­húsz munkatársat távolított el az intézményből, a várthoz képest ellenkező hatást ért el, s demoralizálta a rádiót. A magyar tömegkommuni­kációs rendszerváltás egyéb­ként nem úgy zajlott, mint például a rendszer utolsó pil­lanatáig kemény vonalas Csehszlovákiában vagy az NDK-ban. Ott a váltást köve­tően mindenkit kirúgtak az ál­lásából. Magyarországon azonban az újságírók - leg­alábbis jelentős részük - a „berzenkedéses” magatartá­sukkal éppenséggel hozzájá­rultak a rendszer lebontásá­hoz. Igaz, ebben - legalábbis Rózsa T. Endre szerint - sze­repet játszott egyfajta „előny­szerző” számítás is.-szá­Házikerti történet... Amikor a kár haszonnal jár! Nagy bosszúságot okozott 1998 őszén, hogy a korán be­köszönt és télig kitartó esős időjárás miatt - amióta meg­van - először nem tudtam be­fejezni kissé lejtős zöldséges­kertemben az őszi talajmun­kákat. Az ásás több mint fele tavaszra maradt. A tavaszi ve­tések ideális időpontjáig sem bővelkedtem rávaló idővel, energiával, ezért egy általam még soha nem alkalmazott módszerhez folyamodtam. Amikor károkozás nélkül rá lehetett menni a talajra, az elkészített vetésterv szerint csak az elvetendő sorok csík­ját ástam meg 25 cm széles­ségben és 30-35 cm mély­ségben, az előre kijelölt, ásandó csíkokat megszórva kombinált műtrágyával. A sorközök ásatlanul maradtak. Azokat a későbbiek során is csak saraboltuk. Az általam is kétkedve, de kényszerűségből alkalmazott módszer meglepő eredménye­ket hozott. Rekordtermés volt 3 fajta borsóból, 4 fajta babból és csemegekukoricából. Ami még ennél is fontosabb! A be­következett hatalmas esők da­cára a máskor csapó esők által már károkat szenvedett lejtős területem talaja egyetlen he­lyen sem folyt meg. Nem ke­letkeztek kimosott árkok, ár- kocskák, minden maradt a he­lyén, mert az ásatlanul hagyott sorközök ellenálltak. Azokat a sajnos más években szorgosan tevékenykedő pockok, cická­nyok, mezei egerek sem fur- kálták át, így nem készítettek elő szabad utat a nyári nagy esők lezúduló vizének. Tipikus példája annak, amikor a kár haszonnal jár­hat! Szakái László Fogyasztóvédelmi ellenőrzések Javulás a tavalyi szezonhoz képest A megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség az idegenforgalmi fő­szezonban - június 28. és augusztus 19. között - a vendéglátás, a szálláshely-szolgáltatások, az idegenvezetők és utazási iro­dák, valamint a taxi-szolgáltatás minőségét ellenőrizte. A vizs­gálat célja elsősorban az volt, hogy ebben a frekventált idő­szakban a folyamatos ellenőrzéssel biztosítsák a hazai- és kül­földi turisták fogyasztóvédelmét. A vizsgálat során 83 vendéglá­tóhelyet, 7 kereskedelmi szál­láshelyet, 2 fizetővendég szol­gáltatást, 5 idegenvezetőt, 12 élelmiszerüzletet, 1 ajándékcikk árusítót, 6 személytaxist és 3 mutatványost ellenőriztek. A vizsgált vendéglátó egysé­gek ellenőrzése során a legtöbb­ször előforduló hiányosság a fo­gyasztók tájékoztatásával és az egységek kategóriába sorolásá­val kapcsolatban fordult elő. Ki­rívó szabálytalanság három esetben akadt: az egyik város ét­termében a német nyelvű étlap a „kötelező borravaló” adásáról tájékoztatta a vendégeket. Az üzletvezetőt kötelezték a szöveg eltávolítására, s egyben szabály­sértési eljárást indítottak ellene. Áldatlan állapotok uralkodtak egy falusi presszóban, koszos, kopott volt mind a helyiség, mind a berendezés, a mosdók ál­lapotáról pedig jobb nem be­szélni. A szakképzetlen, egész­ségügyi vizsgával nem rendel­kező alkalmazott már csak a „hab volt a tortán”. A felügyelő­ség intézkedett ezen állapot fel­számolására, ha ez nem történik meg, az egységet akár be is zá­rathatják a szakhatósági szer­A közeledő ezredforduló külö­nös aktualitást ad e vizsgálatnak, hiszen - a korábbi vizsgálatok eredményeivel összehasonlítva - számvetést készíthetünk a jövő évezredbe belépő társadalom eddigi fejlődési útjáról és állapo­táról. A felvétel az ország 350 településén élő 11 ezer 15 és 84 év közötti személy részvételét jelenti, érintve Tolna megye több települését is. A Tolna me­gyei felmérést a KSH megyei igazgatóságának saját összeíró­hálózata végzi majd. A minta arányosan képviseli az ország felnőtt népességét a fontosabb társadalmi, demográfiai, területi jellemzők szerint. A címek kivá­lasztása véletlenszerűen, az 1996-os kis népszámlálás cím­anyagából történt az időmérleg­vek. A harmadik kirívó eset is­mét egy városi étteremben for­dult elő, ahol már három hete nem volt melegvíz ellátás. Az ellenőrzött élelmiszerke­reskedelmi egységekben kirívó szabálytalanság nem akadt. Az úgynevezett gyűjtő áljegyzék bár szabályos, nem minden esetben tud rajta eligazodni a vevő, nem csak a külföldi, de sokszor a hazai sem. Az élelmi­szer üzletekre egyébként szintén a tisztaság, a széles áruválaszték a jellemző. A vizsgált 12 üzlet közül 4 egységben kellett intéz­kedni lejárt minőségmegőrzési idejű áruk forgalmazása miatt. Ä vizsgálat keretében 4 étte­remmel rendelkező szállodát, 1 étteremmel nem rendelkező panziót és 2 kempinget ellen­őriztek. Általánosságban elmondható, hogy igényes, tiszta, rendezett körülmények között vehet szál­lást az utazó, az is igaz, hogy ennek megkérik az árát. Az egy­ségek a regisztrációs kötelezett­ségnek és a szakképesítési előí­rásoknak eleget tettek, vala­mennyiük rendelkezett műkö­dési engedéllyel. Ugyanígy megfeleltek az egészségügyi felvételre kijelölt személyek nemének és életkorának ismere­tében. A szeptember 1-jét kö­vető 12 hónap során a KSH kér­dezőbiztosa négy alkalommal, minden évszak egy-egy előre megbeszélt napján keresi fel a felvételben résztvevő személye­ket, hogy részletesen felje­gyezze előző napi időbeosztásu­kat, továbbá kérdéseket tegyen fel jelenlegi körülményeikre (például, hogy kikkel élnek kö­zös háztartásban, a lakásra, ház­tartásra felszereltségére, gazdál­kodási és kulturális szokása­ikra), szubjektív viszonyulása­ikra (bizonyos dolgokkal kap­csolatos elégedettségükre, elvá­rásaikra, értékelésükre), a ké­sőbbiekben személyes életút- jukra vonatkozóan is. A előírásoknak és követelmé­nyeknek is. A vizsgált utazási irodák és idegenvezetők tevékenysége is minden esetben megfelelt az előírásoknak. Egyetlen utazási irodában akadt probléma, ahol kizárólag német nyelven tájé­koztatták az utazási programok­ról az ügyfeleket. Áz egységet kötelezték magyar nyelvű tájé­koztató készítésére. A taxi-szolgáltatás ellenőr­zése során megállapították, hogy a tavalyihoz képest jelen­tősen javult a helyzet, csökkent a szabálytalankodók száma. Nem tapasztaltak hiányosságo­kat a taxaméterek vizsgálata so­rán, a próbautakon minden eset­ben nyugtát adott a személyszál­lító és a műszaki, esztétikai elvárásoknak is eleget tet­tek. A felsorolt vizsgálatokat a fogyasztóvédelmi felügyelőség legtöbbször társhatóságok be­vonásával végezte. Ezek: APEH, munkaügyi központ, mérésügyi hivatal, közlekedési felügyelet, rendójség, vám- és pénzügyőrség, ÁNTSZ, állat­egészségügyi és élelmiszerelle­nőrző állomás, kamarák, stb. Szabálysértések miatt 66 eset­ben szabtak ki bírságot, 760 ezer forint értékben, államigazgatási jogkörben pedig 48 esetben ösz- szesen 100 ezer forint bírságot kellett megfizetnie a szabályta­lankodóknak. vem kérdésekre adott válaszokból ál­lítható majd össze az ország és a valamilyen szempontból közös sorsot viselő emberek jelenlegi állapotát tükröző helyzetkép, amely egyben hazánk jelenkori viszonyainak fontos dokumen­tuma is lesz. Hasonló kérdéseket tesznek fel ebben az időszakban Európa számos országában. Fontos tudni, hogy életkörülményeink­ben, lehetőségeinkben milyen hátrányokat kell leküzdenünk, miben kell felzárkóznunk és mi­ben kell megőriznünk nemzeti sajátosságainkat. A jövő tavaszi periódusban közvetlenül is kap­csolódunk az EUROSTAT által szervezett európai időmérleg­felvételhez. Az eredményeket korábbi döntések hatásainak értékelésé­hez, döntések előkészítéséhez, társadalmi folyamatok szabá­lyozásához használják fel a köz­ponti és a helyi államigazgatás intézményei. Emellett az adatok az oktatás és kutatás célját is szolgálják. Hírek Siker terepjáró-fesztiválon A Kaposszekcsői 4x4 Klub tagjai közül hárman vettek részt a Nemzeti Triál Baj­nokság hétvégén Máriahal- mon megrendezett futamán. A terepjáró fesztiválon a gyorsulási versenyben Orbán János diadalmaskodott, az ügyességi feladatok megol­dásában pedig kategóriájá­ban a második helyet sze­rezte meg. Ugyanebben a számban Cser Gyula a ne­gyedik, Wolf Károly az ötö­dik lett. Dombóvári diákok németországi útja A hét végén hat napos né­metországi tanulmányútra indult a dombóvári Zrínyi Ilona Általános Iskola 37 fős küldöttsége. A delegáció azért látogat Geringswaldba, hogy partneri kapcsolatot kezdeményezzen az ottani alapfokú oktatási intéz­ménnyel. Az iskola megis­merésén kívül a diákok és a pedagógusok városnézésen, sportversenyeken, kulturális programokon, valamint ki­ránduláson is rész vesznek. Ajándék a mentősöknek A dombóvári mentőállomás munkatársainak ma adja át a sásdi plébános azokat a kül­földi adományokból szár­mazó eszközöket és beren­dezéseket, melyek a térség eddigieknél jobb betegellá­tását szolgálják majd. Tóparti iskola Balatonfenyves Az újdombóvári József At­tila Általános Iskola vala­mennyi ötödik évfolyamos diákja szerdától péntekig a balatonfenyvesi ifjúsági tá­borban fog tanulni. A tóparti iskolában a „magyar tenger” élővilágáról, a Balatonhoz kapcsolódó irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotá­sokról lesz szó, s egy keszt­helyi kirándulás is helyet kap a programban. Ünnepi ülés Szerdán 15 órakor ünnepi ülést tart a „Dombóvár fiatal értelmiségéért” Közalapít­vány K ’tóriuma, melyen azt a huszonöt egyetemistát és főiskolást látják vendé­gül, akiknek a tanulmányai­hoz szeptembertől tíz hóna­pon keresztül havi 6000 fo­rinttal járul hozzá a testület. Statisztikai vizsgálat - Tolna megyében is Hogyan használjuk fel az időt? A Központi Statisztikai Hivatal - 1999. augusztusa és 2000. szeptembere között - Életmód-időmérleg címen adatgyűjtést végez a magyar társadalom időfelhasználásának és életkörül­ményeinek bemutatására. Ilyen jellegű vizsgálatokra tízéven­ként kerül sor, amelynek célja az, hogy átfogó képet kapjunk a társadalom mindennapi életéről, az életkörülményeket és az életmódot meghatározó főbb tényezők alakulásáról. Mary mindennapjai Újra Afrikában 3. Dr. Gaál Attiláékra Mary és családja viselt gondot. A kőház rendben tartása Mary feladata volt. Fia, a tizenöt éves Them- bisa lett a csoport segítőembere. Hordta a felszereléseket, vizes­hordókat. Amolyan „tedd ide, tedd oda” emberke volt. Ez na­gyon is megfelelt elképzelései­nek. Szeretett fontoskodni. Az utazást, autózást pedig különö­sen kedvelte. Örömében testvé­reit is felpakolta az autó rakte- rére. Apjától, akit az expedíció érkezése előtt tíz nappal egy csetepatéban szúrtak le, örö­költe a „hivatalt”. Lévén a famí­lia legidősebb férfitagja, Them- bisa családfővé lépett elő. Mary közel járt a harminc­hoz, öt gyerek minden gondja szakadt a nyakba. Legidősebb lánya, Nambisha nemcsak nő­vére volt a kisebbeknek, de pótmamája is. Etette őket, ját­szott velük, a legkisebbet hátára kötve hurcolászta. Attila fi­gyelte, miként gyászol Mary. De a gyásznak látható jele nem volt. Valószínűleg azért, mert olyan nehéz a küzdelem a napi megélhetésért, hogy nincs idő látványos, hosszú szomorko- dásra. Nem hagyhatja el ma­gát. Temetőt sem lehet felfe­dezni a környéken, pedig messzire nem vihetik az el­hunytakat. Feltehetőleg jelte­len sírba teszik őket a közel­ben. Mary-ék otthona egy kétszer három méteres kőépület. Ez ki­vételes lakhely, a többiek a fa­vázas körkunyhókban laknak. A hat négyzetméteres házba szinte csak aludni jár Mary és öt gyermeke. Az ott élők nem táp­lálnak hiú reményeket jövőjük­kel kapcsolatban. A gyerekek sem tervezgetik, mik lesznek, ha felnőnek. A legközelebbi is­kola is több tíz kilométerre van, oda nem járnak. írni, olvasni sem tanulnak meg. Thembisa is hiába vágyik messze délre, Fokvárosba. Nem kapna mun­kát, csak elkallódna, rászokna a kábítószerre. A lányok hamar féijhez mennek, gyermekeket hoznak a világra. A háztartás vezetése lesz hivatásuk. Érdekes, hogy minden itt lakónak víziszonya van. Szinte rettegnek a víztől. Talán ezért sem tisztálkodnak rendszeresen. Mary ebben is ki­vétel: hetente lemossa magát. Viszont ruháik tisztaságára nagy gondot fordítanak. Mary ólajtón sikálta a gúnyákat. Á szoknyák, blúzok, nadrágok bokrokon, cserjéken száradnak. Asszonyfeladat a tűzifa gyűj­tése is. A férfiak, ahol a talaj megengedi, szántanak. Éppen hat ökörrel. Kalákában végzik a nehéz munkát, egy fogja az eke szarvát, négyen-öten pedig biz­tatják, szurkolnak neki. Férfido­log a bevásárlás is. Amelyik családnak van jövedelme, a harmincöt kilométerre lévő kis­városban költi el. A nagy áru­házláncok kisebb-nagyobb tag­jai ott megtalálhatók, így min­den beszerezhető. A listán többnyire liszt, morzsolt kuko­rica, kukoricadara, cukor, olaj, tea és kávé szerepel. Ezekből az alapanyagokból bűvészkednek az asszonyok ízletes étkeket. Változatosságot a helyben apály idején gyűjtött kagylók, a horgászás során kifogott halak, languszták, polipok jelentik. És az európai gyomornak ide­gen, hát igen: férgek. Fehéije- dús például a soksertéjű gyű­rűsféreg. Akár nyersen, akár főzve fogyasztható. Szokatlan, hogy csak horgásznak, de nem halásznak. Csónakot sem ké­szítenek. Sőt, annak ellenére, hogy az óceán mellett élnek, úszni sem tanulnak meg. Hi­ába, a víziszony ... Az étlapról a kenyér sem hi­ányozhat. Mary és a többi asz- szony sötét korpából készíti. Egész gabonaszemeket is tesz­nek a folyékony masszába. Nyílt tűzön, öntöttvas üstben sütik. Tüzelőnek gyakorta a szarvasmarhák potyadékát használják. Pikáns illatok szál­lingóznak ilyenkor. A csoport megdöbbenve tapasztalta, hogy a tehenek megeszik a nylontasakokat-szatyrokat is. Néha Mary is zacskóstul főzte az ételt. Július, az afrikai télelő, gyümölcsszegény idő. A távoli városból hozott banán, na­rancs, egyéb gyümölcs a fő vi­taminforrás. Szeszesitalt nem fogyasztanak. Szórakozni azért szeretnek. Mi módon múlatják szabad­idejüket? Hamarosan kiderül. (Folyt, köv.) V. Günszler Beáta

Next

/
Thumbnails
Contents