Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-25 / 224. szám

1999. szeptember 25., szombat Megyei Körkép 3. oldal Területfejlesztés és természetvédelem Kistérség, megye, régió A Szüreti Napok kísérő ren­dezvényeiként tegnap tartották a megyeszékhelyen a VII. Vál­lalkozásfejlesztési Szakmai Napot. Ennek keretében a Vármegyeháza dísztermében rendezték a Tolna Megyei Te­rület- és Vidékfejlesztési Kon­ferenciát, amit Koltay Tamás, a megyei közgyűlés elnöke nyi­tott meg. A konferencián elő­adást tartott Szegvári Péter kormány-főtanácsadó, az Or­szágos Területfejlesztési Köz­pont vezetője. A résztvevők - önkormányzatok, kistérségi társulások, megyei munkaügyi központ, kamarák, közigazga­tási szervek, gazdálkodó szer­vek - azaz a területfejlesztés­ben érintett szervezetek - képet kaphattad a területfejlesztés je­lenlegi helyzetéről, aktuális kérdéseiről, az EU-csatlako- zásra való felkészülésről. Mint azt dr. Bertha Kálmán, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke elmondta, 2000. január 1-től megnyílnak azok a pénzügyi alapok - ISPA- és SAPARD-programok - ame­lyekből a régiók pénzügyi tá­mogatást nyerhetnek. Ahhoz, hogy ezekből az alapokból mi is profitálhassunk, összefogott és jó régiós program - ezen be­lül különböző projektek - ki­dolgozása az elkövetkező idő­szak feladata. Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola adott otthon a „Globa­litástól a lokalitásig” címet vi­selő természet- és környezetvé­delmi konferenciának, amit Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere nyitott meg. A rendezvényen neves szakembe­rek tartottak előadást, ahol az egész bolygót érintő globális kérdések mellett a Kárpát-me­dence sajátos tájértékeiről, va­lamint a Szekszárdi-dombság védelméről is hallhattak az ér­deklődők. vem Bonyhádon a teveliek A Teveliek Baráti Köre talál­kozót tart ma délelőtt Bony­hádon, a művelődési köz­pontban. Mint az elnöktől, Schmidt Fe­renciéi megtudtuk, a kör 1992- ben alakult azzal a céllal, hogy összefogja azokat a faluból el­származottakat, akik Tevel vonzáskörzetében telepedtek le, és ma is kötődnek szülőföld­jükhöz, egykori lakóhelyükhöz. A találkozóra várják azokat a fiatalokat is, akik büszkén vál­lalják teveli származásukat, őr­zik a község hagyományait, kultúráját szerte az országban és a határokon túl. A ma délelőtt tíz órakor kez­dődő találkozón előadások hangzanak el a baráti kör eddigi tevékenységéről és terveiről. Megemlékeznek a település egykori neves iskolaigazgatói­ról, Janovits Antalról, Kircz Istvánról, Eősz Mátyásról és Földi Istvánról, illetve az egy­kori diákokról, köztük Váradi Antal költőről és Forral Miklós karnagyról. A résztvevőket köszönti Ki- tanits Lajos tevel és Oroszki István Bonyhád polgármestere valamint Propszt János, a teveli iskola igazgatója, a német ki­sebbségi önkormányzat elnöke. A rendezvényen a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium diákjai Tévéiről el­származott költők verseit sza­valják. Munkáspárti demonstráció Forgalomlassító tiltakozás Forgalomlassító demonstrá­ciót rendez október 1-én a Munkáspárt Az országos megmozdulás Tolna megyét is érinti, a 6-os és 61-es főutakon. Az akciót sajtótájékoztatón je­lentette be Pakson Vajnai Attila, a Munkáspárt alelnöke. Mint mondta, így kívánnak tiltakozni a lakosság - elsősorban a nyug­díjasok, a pályakezdők és a nagy számú munkanélküli - helyze­tének romlása miatt, miután a kormány nem reagál az ellenzék felvetéseire. A cél nem a forga­lom megbénítása, nem az egy­szerű polgárok életének nehezí­tése, hanem a figyelemfelkeltés - hangsúlyozta az alelnök. Az ország több városából konvojok indulnak Budapestre október 1- én reggel. A Pécsről induló személyautók a hatos úton ha­ladnak, folyamatosan csatlakoz­nak az egyes települések körze­téből érkezők. Az oszlop a KRESZ szabályait betartva - te­hát 80 kilométer vagy kevesebb óránkénti sebességgel - halad majd, több szakaszon rendőri kí­sérettel. Mindez a forgalom megszokott ütemét nyilvánva­lóan lassítja majd. Budapestre, a Felvonulási térre mintegy két­száz autó érkezik 11 órára. Itt politikai demonstrációt tartanak, majd délben az Andrássy úton keresztül elindulnak az Ország­ház elé, ahol a Munkáspárt veze­tői petíciót kísérelnek meg át­adni a kormánynak. -rg­Megújult a szerkesztőség (Folytatás az L oldalról.) Az ünnepélyes avatás részt­vevőit az Axel Springer Ma- gyaroszág Kft. Tolna Megyei Irodájának vezetője, dr. Mur- zsa András köszöntötte, majd felkérte dr. Bayer Józsefet mél­tató beszédének megtartására. Az ügyvezető igazgató az új szerkesztőségi és számítógé­pes rendszer létrehozásának egyik fontos indokaként a költségek optimalizálását em­lítette. Ugyanakkor a nem is távoli jövőt bemutatva el­mondta, hogy az újságírók rö­videsen már olyan gépeken dolgozhatnak, melyek nem­csak a világhálóval, hanem a világ jelentős - benne Ma­gyarország és az Axel Sprin­ger saját - hírügynökségével is közvetlen összeköttetésben állnak. — A cél az, hogy erős, független kiadó jöjjön létre, mely biztos központi háttérrel rendelkezik. Mondandója zá­rásaként dr. Bayer József la­punk főszerkesztőjének, Ka­marás Györgynének átnyúj­totta az 1880. december 25-én megjelent Szekszárd Vidéke című lap első oldalának beke­retezett, hasonmás példányát. Az ünnepi pillanatok után a szerkesztőség vezetése állófo­gadásra invitálta a vendégeket. Ezen megjelent Antal Lajos, az Elektriker ügyvezetője, Beck László kivitelező, Béres Vil­mos, a Sárszeg Afész elnöke, dr. Bíró László, az APEH Tolna Megyei Igazgatóságá­nak igazgatója, Bognár Jenó', Bátaszék polgármestere, dr. Bó'sz Endréné dr. Wéber Aranka, a Tolna Megyei Köz- igazgatási Hivatal vezetője, Brauer János, a Völgységi Ta­karékszövetkezet ügyvezető igazgatója, Brebán Valéria, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, Csingár Péter, Szekszárd városi képvi­selő, az Agroker Rt. vezér- igazgatója, Haász László, a Tolna Megyei Agrárkamara titkára, Háncsok László kivite­lező, Heimann Zoltán, a Béres Rt. vezérigazgatója, Herczeg Antal, a Herczeg és Társa Kft. ügyvezetője, dr. Kardos János, Tolna Megye főügyésze, Ko­csis Imre Antal, Szekszárd polgármestere, Koller Ferenc, a Tolnatej Rt. elnök-vezér­igazgatója, Kovács Imre kis­térségi menedzser, Kővári László, a Tolna Megyei Agrár­kamara elnöke, Listámé dr. Bartos Lilla ügyvéd, Nagy László, a Zsolnay Porcelán- gyár igazgatója, Nemes Péter, az Axel Springer Magyaror­szág Kft. személyzeti osztály- vezetője, Oroszki István, Bonyhád polgármestere, Pál István, a Kereskedelmi és Hi­telbank megyei igazgatója, Po- tápi Árpád országgyűlési kép­viselő, dr. Sarkady Ildikó, az Axel Springer Magyarország Kft. jogi igazgatója, Sebestyén Csaba ügy­vezető, dr. Solymosi Jó­zsef ország- gyűlési kép­viselő, dr. Soós Gabri­ella ügyvéd, Szabóné dr. Király Má­ria, az Axel Springer Ma­gyarország Kft. gazda­sági igazga­tója és Szilák Mihály, Tolna pol­gármestere. Bonyhádiak egymás közt: dr. Bayer József, Oroszki István, dr. Solymosi József és Potápi Árpád-szá- Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja Kocsis Imre Antal az újságkészítés rejtelmeivel ismerkedik A szerkesztőség vendégei Közös Közép-Európa Dr. Horváth Béla, a szek­szárdi Illyés Gyula Főiskola főigazgatója köszöntötte teg­nap a megjelenteket a megye- székhelyen, a Művészetek Há­zában rendezett író, politikus, nagykövet találkozón, mely­nek Közép-Európa, ezen belül Erdély volt a fő témaköre. Külön is üdvözölte a rendez­vény tiszteletbeli házigazdáját, az általa legnagyobb élő hazai írónak nevezett Mészöly Mik­lóst. Kocsis Imre Antal, Szek­szárd polgármesterének meg­nyitó szavai után a romániai, Bukarestből érkezett Gabriel Andreescu író lépett a közönség elé. Előadásában arra kereste a választ, hogy miért nincs Ro­mániában Koszovó? A kérdés egyáltalán nem légből kapott, hiszen Erdélyben majd annyi magyar él - közel két millió - , mint albán Koszovóban, s mindkét nemzeti közösség hatá­rozottan megfogalmazza, má­sokkal szemben is önmagát. Ám Andreescu szerint olyan eszka- lációs folyamatnak, mint ami Koszovóban lejátszódott, nincs talaja Erdélyben. Köszönhető ez például annak, hogy Romániá­ban működnek olyan jelentős civil szerveződések, melyek ér­dekeltek a párbeszédben, az el­lentétek mérséklésében. Csóti György, hazánk zágrábi nagykövete a magyar-(határain- kon túli) magyar kapcsolatok távlatairól beszélt, s aláhúzta, hogy Közép-Európában a nem­zeti, vallási közösségek sorsá­nak rendezése a legizgalmasabb kihívás. -szá­Röviden Nagy magyar prédikátorok. Folytatódik a XX. század nagy magyar prédikátorait hangképek által bemutató so­rozat. Szeptember 26-án, va­sárnap 17 órai kezdettel Szek- szárdon, a Bezerédj utcai Re­formátus Gyülekezeti Házban dr. Joó Sándor püspök A sze­retet győzelme című, 1961 -bői származó igehirdetését hall­gathatják meg kazettáról az érdeklődők. Múzeumi mozi. A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum rend­szeres időközönként filmvetí­téseket tart nyugdíjasok szá­mára. Szeptember 27-én, hét­főn 14.30 órai kezdettel A magyar föld borvidékei, va­lamint Az ókor csodái című összeállítást tekinthetik meg az érdeklődők az intézmény pincemúzeumában.

Next

/
Thumbnails
Contents