Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-18 / 218. szám

Ki, mit tehet a betöréses lopások megelőzéséért? Felnőtt egy új bűnöző nemzedék Munkaprogramja szerint foglalkozott a Tolna megyei rendőr- Főkapitányság kibővített parancsnoki értekezlete az elmúlt négy év számai alapján a betöréses lopások, illetve felderítésük szakmai tapasztalataival. A témáról Dávid Kálmán alez­redest, rendőrségi tanácsost a nyomozó osztály vezetőjét kér­deztük. — Nagyon elszaladt a sze­kér: a négy év alatt nyolcvan százalékkal emelkedett a bűn- cselekmények száma, ami bor­zasztó. Ezen belül a vagyon el­leniek 37, a betöréses lopásoké pedig 17,8 százalékkal. — Milyen összetevői vannak ennek a drámai emelkedésnek? — Nagyon sok oka lehet. Az állampolgárok is többet te­hetnének vagyonuk biztonsága érdekében. A megyében a leg­több betörést magánlakás és ta­nya ellen követik el. Ha fel­megy az ember a hegyekbe azt látja, hogy az ablakon rács van, de az ajtóra a legegyszerűbb la­katot teszik, ugyanakkor min­den kint van a szalámitól a szí­nes tévéig. A tanyákat se nem őrzik, se nem biztosítják. Szek- szárdon egyetlen helyen van tanyavédelmi egyesület. Másutt miért nem szervezik meg? Va­lamikor sláger bűncselekmény volt gázcsere-telepek feltörése, amint bevitték a telepet a ben­zinkúthoz, vagy a falu központ­jába, megszűnt a lopás lehető­sége. Mi rendőrök már csak az események után kullogunk, ak­kor jövünk, ha már megtörtént a baj. Nevetségesen egyszerű trükkökkel becsapnak bennün­ket. Végigcsöngeti a betörő a házat, kiadja magát ügynöknek, s ahol nincsenek otthon, oda be­tör. Olyan közömbösek va­gyunk, hogy hiába tömek-zúz- nak, senki sem hall semmit. Éppen van egy páncélszekré­nyes sorozat-betörés. Az a módszerük, hogy előre lökik a páncélszekrényt, aztán vésővel kalapáccsal dolgoznak, s „nem hallja senki”. Az autókban is benne hagyják az emberek a nercbundát, a brifkót, a mobil telefont, aztán csodálkoznak, hogy ugyan mi­ért éppen az ő autójukat törték fel. — Azért a rendőrség is töb­Dávid Kálmán fotó: ótós Réka bet tehetne. — Persze, de ez a bűncse­lekményfajta csak egy a sok közül. Máig igaz a mondás, hogy a legjobb megelőzés a felderítés, de betörésnél az el­követőnek legalább 24 óra elő­nye van velünk szemben, mire észreveszik a kárt. Az intézmé­nyekben meg reggel jön a taka­rítónő és minden nyomot fölta­karít. Sokkal gyorsabb, ponto­sabb bejelentés kellene. Sokan egyáltalán nem tesznek felje­lentést. Ekkora előnyt ne ad­junk a bűnözőnek! — Azért előfordul, hogy olyan nagyon a rendőr sem lel­kes, ha három tyúkot kellene megkeresnie. — Biztos van ilyen, de ez nagyon rossz szemlélet, amin változtatni kell, szakmai szem­pontból is, meg azért is, mert annak a nyugdíjas néninek az a három tyúk is nagy érték. — Hogyan alakult a kárér­ték összege? — A betöréses lopásoknál 67-ről 182 millió forintra emel­kedett az éves kár értéke, s volt egy év, 1995, amikor 292 mil­lió forintnyi értéket vittek el Tolna megyében. Ennek egy részét persze meg kellene térít­tetnünk, csak kérdés, hogy ki­vel és hogyan. — Milyen új jelenségek vannak? — Nálunk is megjelentek a profik, akik ha másfél évig ül­nek előzetesben, akkor sem mondnak semmit. Szervezet­tek, nincs olyan zár, amit ne ismernének, sőt specializálód­nak. Váltott kocsikkal dolgoz­nak, az autók nincsenek át­íratva. Az a pécsi csapat, ame­lyik most bent van; sose lopna gázpalackot, nem menne be hétvégi házba. Kifejezetten a kétszintes családi házakba tör­nek be, pénzt és aranyat lopnak, kiépített az orgazda hálózatuk. Látható vagyonuk nincs, de há­rom ügyvéd védi őket. — Más Tolna megyei pél­dák? — Megvannak a veszélyez­tetett területek és időpontok. Már pontosan tudjuk előre, ha nyit Gunaras, oda kell összpon­tosítani. Ha megjönnek a német vendégek, s leállítják a tízmil­liós Audijukat, akkor ott a nyomukban a tolvaj is. Az egyik bemegy velük a fürdőbe, s mobil telefonon adja a híre­ket. Mire a család négykor ki­jön strandról, a kocsi az összes értékkel már éppen Bécsben van, új rendszámmal. Hiába tet­tünk fel kamerát, csak annyit látni rajta, hogy az autó kifor­dult a parkolóból. — Tényleg eldurvultak a vi­szonyok? Régen, ha egy betörőt megzavartak, elszaladt, ma le­szúrja, agyonveri a tulajdonost. — Gátlástalanok az biztos. Lekötözik, megrugdossák a tu­lajdonost. Most is van egy ügyünk, amelyben a gyanúsítot­tak kifejezetten kifigyelték az idős embereket, s nyugdíj-fize­téskor megjelentek, bántalmaz­ták az öregeket. Az is jellemző, hogy ha nem találnak semmit, törnek, zúznak kárt okoznak, bosszút állnak. Akik ellen va­laha nyomoztam, ma már sehol sincsenek, nincsenek öreg betö­rők. Felnőtt egy új bűnöző nemzedék, akiket nem isme­rünk. Nem szólva a motorizáció­ról. Ma már, ha valaki Tolna megyében elkövet valamit pár óra múlva kilép az országból. Ihárosi Ibolya Az ösztrogén javítja a memóriát? Az ösztrogén hormon, sok egyéb hatása mellett, állítólag a memóriát is képes javítani - legalábbis erre a következtetésre jutottak kanadai kutatók. Úgy találták, hogy az alacsony öszt- rogénszinttel élő nőknek hanyatlik a memóriája, s ezen az öszt- rogénpótlás képes segíteni. A kutatók száz, negyvenes éve­inek közepén járó nőt tanulmá­nyoztak, akiknél hirtelen öszt- rogénszint-esés volt megfi­gyelhető petefészkük és méhük eltávolítását követően. A vizs­gált személyeket két csoportra osztották: egyik csoport kapott hormonpótló terápiát (HRT), míg a másik csak placebót. A HRT-terápiában részesülő nők egy bizonyos memóriateszt so­rán ugyanolyan jól teljesítettek, mint műtétjük előtt, viszont a placebót kapott csoport rosz- szabbul szerepelt. Utóbbiak egyébként is pa­naszkodtak, hogy nem emlé­keznek dolgokra. Bár ez nem fajult odáig, hogy munkájukat ne tudták volna ellátni, vagy mindennapi életükben komoly zavar keletkezett volna, mégis észrevehető memóriahanyatlás­ról lehetett beszélni - jelezték a kutatók, akik eredményeiket a New Scientist című tudomá­nyos folyóiratban foglalták össze. A Máltai Szeretetszolgálat segít a gyerekeknek A grófnő kolbászt készíttetett Harmincöt kisgyermek részesül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szekszárdi csoportjá­nak segítségével étkeztetési támogatásban. Szekszárdon, a II. Számú Általános Iskolában a szociális ügyekért felelős pedagógus segít kivá­lasztani azokat a gyerekeket, akik rászorulnak a máltai segítségre. A kisdiákok reggelijét bizto­sítja a szeretetszolgálat, egész tanévben. A gye­rekek kiadós reggelit kapnak, melyhez Zichy Má­ria Terézia grófnő idén is nagy segítséget nyúj­tott. Most kolbász készíttetett a gyerekeknek, va­lamint pénzadománnyal is segített, hogy az ét­keztetési program zavartalanul folytatható le­gyen. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szek­szárdi csoportja a Szekszárd város önkormány­zata által kiírt „Tégy a rászorultakért” pályázaton 50 ezer forintot nyert. Ezt is az étkeztetésre fordítják. A szeretetszolgálat beiskolázási segélyt is nyújt 38 családnak. A támogatás összege ezer­ötszáz forint. -garay­Kongresszus a spanyol fővárosban Az Európai Dialízis- és Transzplantációs Társaság a múlt héten Madridban tartotta évi rendes kongresszusát. A nem­zetközi rendezvényen Tolna megyét, illetve annak székhelyét dr. Amma Zoltán, a megyei kórház munkatársa képviselte. gyarországon található. Léte­zik egy olyan ritka, ám súlyos betegség, melynek oka a vér­zsír-szint magas mivolta. Eu­Madrid Spanyolország mértani középpontjában található — Mintegy négyezer résztvevője lehetett a találko­zónak, s a kollégák nemcsak Európából, hanem Ázsiából és Afrikából is érkeztek - mondta dr. Amma Zoltán. — Remek időt fogtunk ki, a spa­nyol fővárosban töltött három nap alatt mindahányszor leg­alább 30 fokos meleg volt. — Szakmai szempontból milyen újdonságot hozott a kongresszus? — A meghívottak a bel­gyógyászati vese betegségek­kel, vese kezelésekkel kapcso­latos alapkutatások új ered­ményeivel ismerkedhettek meg. Ám meg kell hogy mondjam: igazán nagy szak­mai meglepetés nem ért ben­nünket. Ez kedvezőtlen fejle­mény, hiszen a két évvel ez­előtti kongresszus óta - amin szintén részt vettem - nem tör­tént számottevő előrelépés, már ami a gyakorlatunkat érinti. — Jóllehet előnyünkre vál­na bármilyen apró előrehala­dás, tekintettel arra, hogy Tolna megyében, Szekszárdon is működik művese állomás.. . — A művese készülékeket tekintve találkoztam olyan új­donsággal, ami éppen Ma­rópában talán három helyen létezik olyan készülék, mely- lyel ez a betegség kezelhető. Áz egyik Budapesten műkö­dik, s a berendezést be is mu­tatták Madridban. — A kongresszus három napja alatt jutott-e idő megis­merkedni fővárossal? — A királyi palotát és a Pradót sikerült megnézni, de - tekintettel a rengeteg látniva­lóra - az Escorial, az Elesettek Völgyének, valamint Toledó- nak a megtekintését már a kongresszus után beiktatott szabadnapra kellett időzí- teni. -szá­Kié legyen a kutya válás után? Az ember legjobb barátja Az ember legjobb barátja - legalábbis Ausztriában - már nem a kutya, hanem a macska. Rex, a tévéeb népszerűsége el­lenére az osztrák kutyák csúfosan lemaradtak: az ország háztartásaiban 1.509.000 macska, de mindössze 545 ezer ku­tya él. Az ebek csak a fővárosban tartják némileg helyzetüket a doromboló konkurenciával szemben: 202 ezer macskával 140 ezer kutya áll szemben. Más szóval becslések szerint a bécsi háztartások 15,9 száza­lékában kutyák, 18,3 százalé­kában cicák az urak, azaz itt az ebek viszonylag kevéssé ma­radnak el a nyávogó vetélytár- sak mögött. A legtöbb négylábú Alsó- Ausztria háztartásaiban él, de itt a cicák erős többségben vannak: 315 ezren élnek a csa­ládoknál, szemben az alig 117 ezer kutyával. A lakosok szá­mához képest a kis Burgen­land vezet: a 33 ezer ebre 107 ezer macska jut. Az ebeket csak az vigasztalhatja, hogy egyre több kutyás háztartás­ban tartanak két, vagy több ku­tyát: ma már minden hetedik kutyagazdinak van több állata. Áz érem másik oldala, hogy az egyedül élő kutyák közül egyre több válik vita tárgyává az emberek közötti konfliktu­sokban, például válások ese­tén, és ilyenkor szegények kö­zül sok árvul el egészen és ke­rül állatmenhelyre - derült ki az Imas Közvéleménykutató Intézet felméréséből.

Next

/
Thumbnails
Contents