Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-16 / 216. szám
1999. szeptember 16., csütörtök Gazdasági Tükör 7. oldal Nagy fogás. Az amerikai PSINet Inc. a világ első és legnagyobb független kereskedelmi internet-szolgáltatója vásárolta meg Magyarország második legnagyobb internet-szolgáltatóját, az Elender Informatikai Rt.-t - jelentette be Kóka János, az Elender vezérigazgatója és egyik volt tulajdonosa szerdán. A vételárat az érintett felek nem árulták el, de piaci információk szerint ez mintegy 8 milliárd forint volt. Kamarai tagdíj. A kormány csütörtökön a parlament elé terjeszti a gazdasági kamarákról szóló törvény tervezett módosítását és várhatóan november végén, de- * cember közepén el is fogadják azt a képviselők - hangoztatta Sümeghy Csaba kormánymegbízott. A kötelező kamarai tagság a módosítási javaslat szerint 2000. december 31-ével szűnik meg, addig viszont kötelező tagdíjat fizetni. Keresetek. Az év első hét hónapjában a reálkeresetek 2,9 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakánál, míg a bruttó átlagkeresetek 16,1 százalékkal emelkedtek - közölte a KSH. AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 394,14 Euró 253,94 Japán yen (100) 236,58 Svájci frank 158,37 USA-dollár 245,40 Átváltási arányok: 1 euró: 6,56 frf, 1,96 dem, 13,76 ats Jövedéki tennék lesz a bor A jövő évi szüret előtt dönteniük kell a szőlősgazdáknak A borász szakma a hamisítás visszaszorítását várja attól a jövő augusztusban életbe lépő szabályozástól, amely a jövedéki termékek közé sorolja a bort. A törvényjavaslat részletes vitájának tárgyalását a legközelebbi ülésén kezdi meg az Országgyűlés. A törvényjavaslat két csoportba sorolja a gazdákat: szőlőtermelőkre és borelőállítókra. A jövedéki adó szempontjából az minősül szőlőtermelőnek, aki 500 négyzetméternél, azaz 139 négyszögölnél nagyobb ültetvényen gazdálkodik, de a termelt szőlőből nem készít bort, hanem értékesíti azt. Saját fogyasztásra azonban adómentesen előállíthat bort, családtagonként 250, összesen 1000 litert. Tehát az 500 négyzetméternél kisebb területet művelő kistermelők kiesnek a jövedéki körből. Nekik nyilvántartási számot kell kérni a vámhatóságtól, mert a szőlőt csak borkísérő okmánnyal szállíthatják. Ezer literen felüli bormennyiséget ugyanakkor csak adóraktárban lehet előállítani. Ezer hektoliterig elegendő egyszerűsített adóraktári engedélyt kérni, az a fölötti mennyiséghez viszont borraktári engedélyt kell az előállítónak beszereznie. Az Országgyűlés asztalán lévő törvényjavaslattal kapcsolatosan Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára lapunknak elmondta: a nemzeti tanácsnak sikerült elérnie, hogy azoknak a termelőknek, akik évente átlagosan 1000 hektoliter szőlővagy nyersbőrt adnak el továbbfeldolgozónak, évente egyszeri készlet-, illetve forgalomjelentést kell beadniuk. Akik ezer hektoliter felett forgalmaznak, azoknak havonta kell forgalomkimutatást, adóbevallást, leltárt, készletkimutatást készíteniük. A főtitkár szerint egyes kérdésekben további vita várható a parlamentben. így például az adómértékeket illetően: a törvénytervezetben szereplő 10 forinttal szemben a HNT 5 forintot javasol. Szorgalmazzák továbbá, hogy a melléktermékeket - a borseprőt, a törkölyt - külföldre is lehessen értékesíteni, ne csak a jövedéki engedéllyel rendelkező párlóüzemnek. Megosztott a szakma abban is, hogy a törvényjavaslat az 1000 hektós jövedéki adóraktárosnak csupán azt engedélyezné, hogy termésének maximum tíz százaléka származhat felvásárlásból, míg a nemzeti tanács ezt a mennyiséget harminc százalékban látná megfelelőnek. Sőt vannak olyan törekvések is, hogy egyáltalán ne legyen mennyiségi korlátozás. Ez ügyben várhatóan több módosító indítvány benyújtására kerül sor a pártok agrárszakértői részéről. A főtitkár meggyőződése, hogy a jövedéki szabályozás révén visszaszorítható lesz a bor- hamisítás, mivel a jogalkotók kiemelten kezelik a törvényjavaslatban a szállítás és kereskedelem ellenőrzését. Példának okáért, ha a pénzügyőr példát statuálva bezárathat egy kocsmát harminc vagy akár hatvan napra is, akkor feltehetően nem lesz majd a kocsmáros cinkosa a hamisítónak. Veress János, a Balatonmel- léke Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke szerint a becsületes szőlőtermesztők szükségesnek tartják, hogy jövedéki termék legyen a bor, feltételezik ugyanakkor, hogy mindez nem ró majd túlságosan sok adminisztratív terhet rájuk. Két dolog tette szükségessé a jövedékiséget: a féktelen borhamisítás és hazánk európai uniós csatlakozása, véli a szakember. Az unió valameny- nyi tagállamában jövedéki termék a bor, a jogharmonizációnál ez Magyarország számára is elkerülhetetlen lesz. A törvény- javaslattal kapcsolatban kifejtette: elsősorban azok „féltik” a kistermelőket, akik eddig is kiszolgáltatottakká tették őket. Nem a kistermelő fogja a jövedéki adóterhet viselni, hanem a forgalmazók. Az 500 négyzet- méter feletti szőlőterületek tulajdonosai 1000 hektoliteres éves termésig választhatnak, hogy a szőlőt szőlőként vagy borként kívánják-e értékesíteni. Ha szőlőként értékesítik, akkor pincekönyvet kell vezetniük. Veress szerint a jövedékiség önmagában nem jelent majd gyógyírt az ágazat jelenlegi problémájára. Szükséges lesz évente 2-300 ezer hektoliter bor lepárlására. A felvásárlási árat a jelenlegi 54 forint helyett 70 forint körüli alapáron lenne célszerű megállapítani. A 12 százalékos kompenzációs felárral együtt így a kistermelő literenként közel nyolcvan foriiitot kapna. Ezzel a fölösleges bormennyiség kivonásra kerülhetne. A lepárlás 1,5 milliárd forint állami támogatás jelentene, ami vissza is kerülne a költség- vetésbe. A borlepárlás feleslegessé tenné a brandy-alapanyag (borpárlat) importját is, mire pedig az alapanyag a fogyasztóhoz kerül, addigra a jövedéki adóból az állami támogatás duplája folyhatna vissza az államkasszába. Újvári Gizella Felszámolhatók a felszámolók Egyre több a felszámolásra került adósok között a vagyontalan cég, ezért a vállalkozás megszüntetésével járó költségek is többnyire a felszámoló biztost terhelik. így nem csoda, ha mostanában előfordul, hogy magukat a felszámolókat is felszámolják. Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke szerint 1989 januárjától napjainkig több mint 400 ezer cég alakult Magyarországon. A piacgazdaság természetes velejárójának tartja, hogy előfordulhat a gazdálkodó szervezetek átmeneti, netán végleges fizetésképtelensége is. Ilyenkor jönnek a csődeljárások, az átszervezési, megmentési kísérletek, avagy a végelszámolás, a cégek bírósági végzéssel történő megszüntetése. A csődtörvény egy évtizedes „pályafutása” során csaknem százezer gazdasági társaság szűnt meg. A Pénzügyminisztérium által vezetett felszámolói névjegyzékben öt évvel ezelőtt 200 egyéni és társas vállalkozást tartottak nyilván, jelenleg 120-an vannak a felszámolók. A szakma presztízsének javítása érdekében 2000-től bevezetik a másoddiplomás felszámolói és vagyonfelügyelői szakközgazdászképzést. A szakmai egyesület vezetői egy új, egységes fizetésképtelenségi törvény megalkotását szorgalmazzák a jelenlegi csődtörvény helyett. Alkotmányossági szempontból például aggályosnak tartják azt a jelenlegi szabályt, amely a hitelezők közötti megkülönböztetés révén privilegizált helyzetbe hozza az APEH-et. (németh) Az állattenyésztés új útjai Nem lesz könnyű megtalálni helyünket a közös Európában, versenyre kelni az amerikai és a nyugat-európai multinacionális cégekkel. Előnyünk viszont, hogy földjeink környezeti szempontból nem károsodtak oly mértékben, mint az unióhoz tartozó országokban - hangoztatta Horn Péter akadémikus, a Pannon Agrártudományi Egyetem (PATE) rektora azon a balatonföldvári nemzetközi szimpóziumon, amelyen az állattenyésztés előtt álló feladatokról, az együttműködés lehetőségeiről tanácskoztak az Alpok-Adria Munkaközösséghez tartozó országok, Horvátország, Szlovénia és hazánk kutatással foglalkozó szakemberei. A szerdán kezdődött háromnapos konferencia mintegy 100 résztvevője mindenekelőtt az állattenyésztés stratégiai kérdéseit, a fajtakísérletek és minőségvizsgálatok módszereit vitatja meg. Csapó János, az egyetem tudományos dékánhelyettese kiemelte: az eszmecsere célja, hogy a különböző állatfajokra lebontva megvizsgáljuk annak lehetőségét, miként tudunk megfelelni az Európai Unió magas minőségi követelményeinek. Az állattenyésztés szinte minden területén jelentős változtatásra lesz szükség az elkövetkező években. Házikerti praktikák Idén indokolt a gyorskomposztálás Dúsítsunk csalánnal Az idei évben - a gyakorlati tapasztalatok szerint - mind a kétszikű gyomok, mind pedig az egyszikű fűfélék sokkal gyorsabban növekednek a sok éves átlagnál. Nem véletlenül: igen sok eső esett a nyáron. Akinek a kertjében sok kaszálók, kigyomlált gaz keletkezik, célszerű, ha abból már most, az idén ősszel bedolgozható kom- posztot készít. Legcélszerűbb - ha persze egyéb berendezése nincs - a kert egy félreeső sarkában 2x 1 méteres területet fellazítani és arra, szegletesre kirakva helyezni a kaszálékot. A boglyát felfelé szűkítve húsz centiméterenként friss kerti földdel beszórjuk és nitrogén műtrágya oldattal nyirkosra öntözzük, ami a gyors és tökéletes bomlást elősegíti. Ha a boglya 60-80 centiméterre magasodott, célszerű egy hegyes karóval lyukakat szúrni bele, hogy friss oxigénhez jutva a bomlás még tökéletesebb legyen. A végén az egészet takarjuk le vékony földréteggel és nyár végére, ősz elejére kiváló, bedolgozható szervesanyagtömeget, kapunk. ígen jó hatású, ha á kom- poszthalomhoz rétegenként ásványi anyagokban, mikroelemekben gazdag, frissen sarlózott zsenge csalánt és gyermek- láncfüvet keverünk. Az így dúsított komposzt keverékkel trágyázott talajban a zöldségfélék sokkal gyorsabban fejlődnek és betegségekkel szemben ellenállóbbak lesznek. Szakái László Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás és a PART által az erőmű 12 km-es körzetében mért környezeti gammasugárzás dózisteljesítményeinek értékelése augusztus hónapban. PART ált. mért TEIT ált. mért PART ált. mért TEIT ált. mért Települések adatok nGy/h szabadban adatok nGy/h szabadban adatok nGy/h épületben adatok nGy/h épületben Kalocsa 84 72 95 119 Foktő 69 70 96 108 Úszód 92 97 83 92 Dunaszentbenedek 71 79 102 112 Géderlak 73 61 98 123 Ordas _ _ _ 121 Bátya _ _ _ 105 Paks 64 75 _ 76 Gerjen _ 85 _ 93 Fadd _ 85 _ 92 Tengelic 58 73 _ 75 Pusztahencse 74 72 _ 84 Dunaszentgyörgy 69 77 _ 87 Kiskőrös 56 _Bátyai vizeslabor mérési adatai augusztus hónapban Aktivitás- koncentráció (Bg/l) Vezetéskes víz Duna víz Sárköz I Vajas Csapadék (eső, hó) 0,060 0,067 0,068 0,075 A labor eredményei: a hatósági mérési eredményektől szignifikáns eltérés nem tapasztalható TÁJÉKOZTATÓ (l.sz. táblázat adataihoz) 1. Elnyelt dózis: a besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége: az IGy (gray, ejtsd: gréj) lGy=U/kg 2. Elnyelt dózisteljesítménv: az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része Egysége: az 1 Gy/h (gray/óra) 3. A mérési eredmények nGy/h-ban (nano-gray/órában) értendők. AnGy/h egymilliárdod (lO’-ed) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén kiépített kömyezetellenörző állomásokon a környezeti sugárzás szabadban mért dózisteljesítménye 55 és 84 nGy/h értéktartományban változott, az átlag 67 nGy/h volt. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok, stb.) a természetes radioaktív (sugálrzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a kialakuló sugárzási szint, illetve a dózisteljesítmény is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. . 5--a pán^ gOOO-«« résZ\eteket A Citroen haszongépjárműivel 3 hónap előnyhöz juthat Ha most vásárol Jumpy-t vagy Jumper-t, a kezdőrészlet befizetése után, 3 hónapig Ön helyett a Citroen fizeti a részleteket. Ezalatt Önnek csak a haszonra kell gondolnia. Az akció részleteit keresse a Citroen márkakereskedésekben. juMpy Az Ön Citroen márkakereskedői: Metro Car Kft. 7100 Szekszárd, Kiskorzó tér 1. Tel/fox: (74)315-828 Citroen Apáti Kft. 7192 Szakály, Zrínyi u. 710/1. Tel: (74) 488-135 CITROEN
