Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-13 / 213. szám
2. oldal Világtükör - Hazai Tükör 1999. szeptember 13., hétfő Bajorországi megemlékezés Egységes Németország nélkül Európa egysége sem lenne ma elképzelhető - jelentette ki Horn Gyula a bajor uniópárt rendezvényén. Az NDK-s menekültek kiengedésének tizedik évfordulója alkalmából a CSU a felső-bajoror- szági városban, Freislassingban, a városháza dísztermében tartott ünnepséget. A megemlékezés német szónokai meleg szavakkal méltatták a tíz évvel ezelőtti magyar kormány, elsősorban Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter érdemeit. A hallgatóság viharos tapssal köszöntötte az egykori külügyminisztert, aki hangsúlyozta: a nyugati határ megnyitásában nem kis szerepe volt az NSZK korábbi politikusainak. A nyolcvanas évek magyar reformszereplőit ugyanis nagy formátumú német politikusok készítették fel a jogállamiságon alapuló demokráciára. Ennek egyik következménye volt, hogy a budapesti vezetők fölismerték: az emberi jogok magasabb rendűek az államközi szerződéseknél. Ez vezetett oda, hogy a Németh-kormány szakított a korábbi gyakorlattal, és nem toloncolta vissza Kelet- Berlinbe a hazatérni nem kívánó NDK-polgárokat. Horn annak a véleményének adott hangot, hogy nem a keletnémet menekültek kiengedése, hanem a német egység megvalósulása volt az utóbbi ötven esztendő legfontosabb eseménye. „Jólesnek az elismerő szavak, amellyel nekünk, magyaroknak tulajdonítják az érdemet a német megosztottság felszámolásáért. Az újraegyesítést azonban a németek hajtották végre. Ez pedig döntő jelentőségű az egész földrész szempontjából, mert az egységes Németország nélkül Európa sem lehet egységes” - mondta Horn Gyula. Mehetnek a békeerők Habibie indonéz államfő bejelentette: Indonézia elfogadja nemzetközi békefenntartó erő telepítését Kelet-Timorra. Indonézia eleget tesz az ENSZ Biztonsági Tanácsa kérésének - közölte a nemzethez intézett televíziós beszédében az államfő, aki ezt megelőzően telefonon tájékoztatta Kofi Annan ENSZ-főtitkárt a jakartai kormány döntéséről, és megerősítette, hogy érvényt akar szerezni a kelet-timori népszavazás eredményének. A kedélyek mindamellett nem csitulnak. Lakóhelyétől nem messze szombaton megöltek egy német jezsuita papot. Kari Albrecht atya Kelet-Timoron maradt azután is, hogy a humanitárius szervezetek elhagyták a területet, s élelmet, gyógyszert vitt a menekülteknek. A Vatikán eközben az öldöklés azonnali leállítására szólított fel. II. János Pál pápa, aki vasárnap ismét elitélte a Kelet-Timoron pusztító erőszakot és az emberi jogok durva megsértését, hétfőn fogadja Carlos Ximenes Belő püspököt, a, kelet-timori ellenzék egyik legendás hírű, Nobel-béke- díjas vezetőjét, aki Portugáliából aznap érkezik egyhetes látogatásra Olaszországba. Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa nemzetközi törvényszék felállítását követeli, hogy kivizsgálják az emberi jogok kelet-timori durva megsértéseit. A főbiztos rámutatott: aligha fér kétség ahhoz, hogy az indonéz hadsereg is részt vesz a pusztításban. Németország hamis szövetségesei A német könyvpiac legfrissebb sikere Udo Ulfkotte titkosszolgálati szakértő kötete, A tolvajok piaca. A szövetségi köztársaságban nyüzsögnek az amerikai, a francia, a brit, a japán, az izraeli ügynökök. Aki számít, azt lehallgatják, kémkednek utána. Titokban lemásolják, ellopják a hasznosítható, elsősorban gazdasági-pénzügyi értesüléseket. Ulfkotte könyvéből kiderül: az egyik brit titkosszolgálat emberei mindvégig „vonalban voltak”, amíg el nem dőlt: melyik német cég veszi meg a Rolls Royce-gyárat. Különösen szorgalmasak Amerikai Egyesült Államok titkos ügynökei. Mindent képesek ellenőrizni, lehallgatni: telefont, telefaxot, számítógépeket, elektronikus levelezést egyaránt. A német elhárítás megállapította: a kémek csupán 27 százalékban érdeklődnek a hagyományos célpontok, a politika és a hadsereg iránt; 73 százalékban a gazdaság, a kutatás, a tudomány legújabb eredményei izgatják a fantáziájukat. Ráadásul nincs is nehéz dolguk az amerikaiaknak, mivel hatalmas elektronikus lehallgatóközpontokat működtetnek Bajorországban és Angliában. A Siemens konszern védekezésül nemrég föld alatti bunkerokba telepítette számítógépközpontját, hogy elejét vegye az elektronikus lehallgatásnak. Egy másik cég egyszerűen megvette azt az amerikai vállalatot, amelynek megbízásából megpróbálták kifürkészni fejlesztéseiket a titkosszolgálati emberek. (kulcsár) 25 ezer forint lesz a minimálbér Nemcsak Szájer József frakcióvezetőt erősítette meg tisztségében szombaton a Fidesz jelenleg 145 tagú parlamenti képviselő- csoportja, hanem az eddigi frakcióigazgatót, Mátrai Mártát és a 13 frakcióvezető-helyettest is. A Fidesz-frakció javaslatára a jövő év januárjától az inflációt meghaladó mértékben 25000 forintra emelik a minimálbért, amely jelenleg 22 500 forint. Mátrai Márta frakcióigazgató szerint ezzel Járni Zsigmond is egyetértett. A kisvállalkozók kérésének megfelelően - ugyancsak a frakció javaslatára és a pénzügyminiszter egyetértésével - jövőre a kormány eredeti elképzelésétől eltérően változatlanul 15 nap után kell táppénzt fizetni a munkáltatónak a korábban tervezett 30 nap helyett. Egyöntetű a vélemény a frakcióban és a kormányban is - mondta Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök -, hogy a legnagyobb eredményt a családtámogatási rendszeren keresztül érték el. A költségvetésben lévő tartalékok felhasználását firtató kérdésre a kormányfő leszögezte: ami tartalékként szerepel, az a törvény által előírt kötelező minimális tartalék. Orbán Viktor szólt arról is: a frakcióban felháborodást, érthető ingerültséget váltott ki, amikor kiderült az a tény, hogy a Nemzeti Bank indokolatlan tranzakciót hajtott végre, amikor az államadósság átadása megtörtént a Pénzügyminisztériumhoz. Ha másképpen hajtják végre ezt az átadásátvételt, a költségvetés legalább 70 milliárd forintot meg tudott volna takarítani. A frakcióban nagyon erős a gyanú, hogy erre a jegybank tulajdonában lévő kereskedelmi bankoknál keletkezett veszteségek konszolidálása miatt volt szükség - állította a kormányfő. Ezzel kapcsolatosan azonban egyelőre nem akart állást foglalni a miniszterelnök. Parlament: újabb pokoli javaslatok A kisgazdapárti Pokol Béla nem először tesz javaslatot a honatyák megregulázására. Legutóbbi elképzelése, miszerint az ülésteremben jelen lévő képviselők kötelesek szavazni, nem nyerte el sem a kormánypártok, sem az ellenzék tetszését. A képviselők fegyelmezésére számos indirekt eszköz áll rendelkezésre, ezért nincs indok a szavazás kötelezővé tételére - vélekedik a kérdésről Takács Albert alkotmány- jogász, az Államigazgatási Főiskola tanára. Például a frakciók előírhatnak bizonyos követendő magatartást tagjaik számára. Az viszont sértené a képviselői szabadságot, ha nem lenne megengedett egy politikus számára, hogy amennyiben nem akarja megnyomni a szavazógombot, ne tegye. Á parlament határozatképességének biztosítása egyébként is a mindenkori kormánypártok felelőssége - vélekedik Takács Albert, aki szerint túl egyszerű megoldáshoz kíván nyúlni az alkotmányügyi bizottság kisgazda elnöke, amikor szeretné megfosztani az ellenzéket egyik véleménynyilvánítási eszközétől, az obstruk- ciótól. Elvitathatatlan joga a mindenkori ellenzéknek az egyet nem értés, a távolmaradás vagy éppen a szavazástól való tartózkodás. Pokol Béla az Országgyűlés határozatképességét is leszállítaná a jelenlegi 50+1 szavazatról - olykor a képviselők kétharmadának jelenléte szükséges - harminc százalékra. Az alkotmányjogász szerint létezik ennél egyszerűbb megoldás is, például egyes európai parlamentekben csupán az ülés elején ellenőrzik a létszámot, s ha akkor határozatképes a testület, egész nap zavartalanul folyhat a szavazás. Takács szerint azonban nem ezek a lényeges kérdések. Sokkal inkább foglalkoztatja az embereket, hogy választott képviselőjük, pártjuk mit végez azokból a feladatokból, amelyek valamennyiünket érintenek. Ha azt látja, hogy alapvetően rendben mennek a dolgok, akkor még a kevésbé magasröptű parlamenti szócsatákat, kicsinyes vádaskodásokat is elnézi. Mert ilyesmi más parlamentekben is előfordul. Ám nálunk úgy tűnik, szinte csak ez van - vélekedik az alkotmányjogász. (horváth) Megoldás a munkáltatónál A közalkalmazottakról, illetve a köztisztviselőkről szóló törvény módosítása kötelezően előírta, hogy 1999. január 1-jétől az ezen a területen dolgozók havi illetményének a kifizetése csak a dolgozó által meghatározott bankszámlára történő átutalással, ennek hiányában pedig postai úton történhet. A módosítások azt is előírták, hogy az átutalás és az illetmény egyszeri felvétele a munkavállalónak nem okozhat többletköltséget. Azok a dolgozók, akik bankszámlával nem rendelkeztek, többnyire a legnagyobb lakossági banknál, az OTP Bank Rt.-nél nyitottak folyószámlát. A bank június végéig kétszeri illetményfelvételt biztositott díjmentesen, ám ez a szolgáltatása megszűnt, s emiatt az érintettek becsapva érzik magukat. Legtöbbjüket nem a költségek összege háborítja fel, hanem az elv. Az OTP július 1-jétől valóban változtatott a bankkártyahasználathoz kapcsolódó díjtételein. Erre a vonatkozó szerződések betartásával, valamint a hitelintézeti törvény, továbbá a polgári törvénykönyv szellemét követő üzletszabályzat tartalmának megfelelően került sor - tájékoztatta közleményben lapunkat a bank. Bár megszűnt a havi első két készpénzfelvét ingyenessége az OTP saját bankjegy-automatáinál, de díjmentes maradt a kártyás vásárlás, ugyanakkor az alkalmankénti kártyahasználat díja 20 forintról 10 forintra mérséklődött, amit mindkét esetben 2 ezrelék költség terhel még. Kétségtelen, hogy a közalkalmazottak és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvények szerint az illetméhy'átutalása és egyszeri felvétele nem okozhat költségtöbbletet. Ám a hivatkozott törvény hatálya nem teljed ki a bankok működésének szabályozására. A közalkalmazottak most már csak munkáltatójukban bízhatnak, és egy másik, a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek abban a pasz- szusában, amely kimondja, hogy a költségtérítés jellegű bevételek közül adómentes „a bérnek pénzintézetnél nyitott bankszámlára törvény által kötelezően előírt átutalásából adódó többletköltség munkáltató által történő megtérítése, legfeljebb évi kettőezer forint ösz- szeghatárig”. (sts) Rákóczi emlékünnepséget tartottak a fejedelem halálának 264. évfordulóján a francia fővárostól negyven kilométerre lévő Yerres városban. II. Rákóczi Ferenc mintegy öt évet élt Franciaországban. Halála után szívét a számára oly kedves Yerresben temették el. Levelet írt az orosz elnöki hivatal vezetője a Corriere della Sera főszerkesztőjének, s kifogásolta, hogy az olasz lap az elmúlt időszakban helyet biztosított hasábjain a Borisz Jelcin elnököt és Oroszországot „lejárató hazugságkampánynak”. Hámori József kulturális miniszter vasárnap Pekingben átadta az ismert kínai műfordítónak, Hszing Van-seng profesz- szornak a Göncz Árpád elnök által adományozott magas kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. Hszing Van-seng Petőfi életművének lefordításával szerzett egyedülálló érdemeket. Vladimír Meciar szerint Szlovákiában csak „a polgári elégedetlenség és nyugtalanság kinyilvánításával”, nem pedig holmi parlamenti spekulációkkal változtatható meg a polgárok helyzete. Az exkormányfő utcai tüntetésekben, sztrájkokban látja a „megoldást”. Fegyelmi vizsgálat. Majd csak akkor tájékoztatja a környezetvédelmi bizottságot a Hortobágyi Nemzeti Parknál (HNP) folyó vizsgálatról, ha az befejeződik, közölte Pepó Pál vasárnap Debrecenben. A miniszter szerint egyébként a környezetvédelmi bizottság üléséig lezárul a HNP-nél folyó vizsgálat, amelynek során már eddig is „sokat tártak fel”. A részleteket a HNP felfüggesztett igazgatója, Aradi Csaba ellen folyó fegyelmi vizsgálatról várhatóan ma hozzák nyilvánosságra. A teljes vizsgálat végleges eredményét szerdára ígérik. Nincs feszültség. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés érdekében támasztott költségvetési többletigényével nem koalíciós feszültséget „keletkeztetett”, olyan nincs is. Ezt Torgyán József, a tárca vezetője jelentette ki szombaton Székes- fehérváron. A minisztérium szakmai álláspontja alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai uniós csatlakozásnál egyedül a mezőgazdaság területén vannak kvóták. Elvesztésük, vagy a nemzeti érdekeinkkel ellentétesen alacsony szinten való megállapításuk hosz- szú időre kedvezőtlen lenne számunkra - tette hozzá a miniszter. Temetik az áldozatot. Több mint kilencvenen haltak meg Moszkvában a múlt hét közepi robbantás következtében. A tettesek feltehetően Dagesztán függetlenségéért harcoló szélsőségesek. A kaukázusi köztársaságban időközben megszűnt a lövöldözés, a hatóságok átfésülik a házakat és a védelmi állásokat, elrejtőzött iszlám fegyveresek után kutatva. fotó: feb/reuters Pezsgőlovaggá avatták. A Törley Pezsgőrend új tagokkal gazdagodott szombaton. Ezúttal öten állták ki a próbát: sikerült nyers pezsgőt is „degorzsálniuk”. Köztük volt Dávid Ibolya igazságügyminiszter is, akit a rend nagymestere avatott pezsgőlovaggá. fotó: feb/körmendi imre
