Tolnai Népújság, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

2. oldal VlLÁGTÜKÖR 1999. szeptember 1., szerda Több mint 30 milliárd jut a fogyatékosok támogatására Csonka volt a kiskabinet első ülése Egyebek mellett az okmánycsereprogramról, a fogyatékosok támo­gatásáról, a foglalkoztatás elősegítéséről, valamint az árvíz- és vi­harkárok helyreállításáról tárgyalt tegnapi ülésén a kormány, ám a miniszterek ezúttal inkább a döntések előkészítésével foglalkoztak. A kabinet ülését követő tájékoz­tatón a Szociális és Családügyi Minisztérium három előterjesz­téséről Harrach Péter szakmi­niszter adott információkat. A minisztérium az Országos Fogyatékosügyi Program végre­hajtásának mikéntjéről, a támo­gatás mértékéről, valamint a fog­lalkoztatási törvény módosításá­ról kérte a kormány döntését. A kabinet 30 milliárd 700 mil­lió forintot szán a program első szakaszának végrehajtására. A pénzt a szociális minisztériumon kívül nagyrészt az oktatási és a közlekedési minisztérium költhe- ti el jövőre, máshová csak akkor jut belőle, ha azt a fogyatékosok közlekedésének könnyítésére, akadálymentesítésre fordítják. Finomításra visszaadta a kor­mány a foglalkoztatás elősegíté­sét célzó javaslatokat, ám az már biztosnak tűnik, hogy egy évről kilenc hónapra szállítják le a munkanélküli-járadék fizetésé­nek időtartamát. A tervek sze­rint a 9 hónap letelte után az érintetteknek nem járna jövede­lempótló támogatás, helyette közmunkát ajánlana fel a helyi önkormányzat. A kabinet ülésén nem került szóba az úgynevezett VIP-lista, mert a kormány szerint olyan banki ügyletekről van szó, amelyeknek kivizsgálására az il­letékesek már megtették a szük­séges lépéseket - válaszolta a Ferenczy Europress kérdésére Borókai Gábor. Elmondta azt is, hogy Bártfay Béla és Bogár László, a MÉH két érintett államtitkára visszafizeti a kedvezményes és a piaci kamat közötti különböze- tet. Mint kiderült, a miniszterel­nök kérésére a Kormányzati El­lenőrzési Hivatal vezetője felol­dotta a Postabank 150 milliárdos veszteségeinek okait részletező KEHI-jelentés titkosságát, így egy rövidebb összefoglaló nyilvá­nosságra kerülhet. Még kedden reggel megtartot­ta első ülését a kormányzati egyeztetés új fóruma, az úgyneve­zett kiskabinet - jelentette be a kormányszóvivő. Az öt állandó résztvevő - Orbán Viktor minisz­terelnök, Torgyán József földmű­velésügyi miniszter, Dávid ibolya igazságügy-miniszter, Kövér László titkosszolgálatokat fel­ügyelő miniszter és Stumpf Ist­ván kancelláriaminiszter - közül csak a kisgazda elnök nem jelent meg a megbeszélésen.- A miniszter úr szerint nyil­ván nincsenek olyan koalíciós fe­szültségek, amelyek okot adná­nak arra, hogy részt vegyen egy ilyen egyeztetésen - tolmácsolta Honvédelem, agrárium Magyar miniszterek külföldön Magyarország közvetlenül érde­kelt egy hatékony európai bizton­sági és védelmi rendszer kialakí­tásában, amely jelentősen növeli a kontinens válságkezelő képes­ségét mind a politikai akarat, mind pedig a konkrét katonai le­hetőségek tekintetében - mond­ta Szabó János védelmi minisz­ter Helsinkiben, finn kollégájá­val, Jan-Erik Enestammal folyta­tott keddi megbeszélésén. Szabó János tárgyalópartnere újfent megerősítette, hogy Finn­ország érdekelt az Európai Unió mielőbbi további bővítésé­ben, és teljes mértékben támo­gatja Magyarország uniós csat­lakozását a következő évtized első éveiben. Szabó János ma­gyar szempontból nagyon fon­tosnak tartotta: az európai vé­delmi struktúrák kialakulásakor létrejövő döntéshozási mecha­nizmusok adjanak lehetőséget arra, hogy valamennyi érintett európai ország beleszólhasson a döntésekbe. Ne jöjjenek létre intézményi átfedések a NATO, az Európai Unió és a Nyugat­európai Unió között, és ne okozza az európai védelmi „ön­tudat” erősödése a NATO dön­téshozatalának lassulását. Holland kollégája, Laurens Jan Brinkhorst meghívására Amszterdamba érkezett Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Út­ja során az agrárágazat csak­nem minden területét áttekinti, ellátogat kertészeti, növényter­mesztési, állattenyésztési és élelmiszeripari vállalatokhoz, valamint megismerkedik Hol­landia családi vállalkozásaival és szövetkezeteivel is. Bizottsági nagyüzem az őszi ülésszak előtt Tegnap a parlament több állandó bizottsága is ülést tartott, amelye­ken elsősorban az előkészítés alatt álló törvények javaslatait vitat­ták meg a képviselők. A törvényjavaslatok nagy részét a bizottságok alkalmasnak találták az általános vitára. A mezőgazdasági bizottság ülé­sén a testület nem találta általá­nos vitára alkalmasnak a szövet­kezetek gazdálkodásával kap­csolatos ideiglenes szabályozás­ról szóló törvényjavaslatot. A tervezet szerint a kormány a szövetkezetek átalakulásának átmeneti felfüggesztését kezde­ményezné, és azt, hogy a szövet­kezeti ingatlan tulajdonjogát 2000. június 30-ig ne lehessen átruházni. A bizottság szocialis­ta képviselői szerint a törvényja­vaslat könnyen kijátszható, és elfogadása esetén alkotmányel­lenes helyzetet hozna létre, így nem kizárt, hogy ebben az eset­ben az Alkotmánybírósághoz fordulnának. A bizottság megvitatta a terü­letfejlesztésről és területrende­zésről szóló törvény módosítá­sához benyújtott 128 javaslatot is, amelyeknek túlnyomó több­ségét nem támogatták. A bizott­ság - szemben a kormány kép­viselőjével - elfogadásra java­solta Kis Zoltán szabad demok­rata képviselő kiegészítő indít­ványát, amely arra irányul, hogy a területfejlesztési önkormány­zati társulások kistérségi taná­csot hozhassanak létre. Általános vitára alkalmas­nak találta az adó- és járulékbe­fizetések módosítására beter­jesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága. A be­nyújtott indítvánnyal kapcso­latban a Magyar Szocialista Párt törvényhozói kifogásol­ták, hogy elmarad a kormány­programban 2000-re ígért adó­reform. A Pénzügyminiszté­rium előterjesztése szerint azonban az 1999. évi gazdasági környezet olyan terhelést oko­zott a gazdaság szereplői szá­mára, amely miatt elsődleges szemponttá a folyamatosság és a stabilitás vált. Mádi László (Fidesz) szerint az Országgyűlés elé benyújtott módosítás semmivel sem rosz- szabb az elmúlt évekénél. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a táppénzfizetéssel kap­csolatos változások jövőre más­fél milliárd forint kedvezményt jelentenek a munkáltatóknak. A bizottság egyhangúlag ál­talános vitára alkalmasnak ta­lálta a kis- és középvállalkozá­sok fejlesztéséről szóló tör­vényjavaslatot. Az ülésen arról is döntöttek, hogy határozati javaslatban kérik majd annak vizsgálatát: az egyéni és a tár­sas vállalkozási kört miként le­hetne munkanélküli-segélyben részesíteni. Az Egészségügyi Minisztéri­umhoz érkezett adatok alapján megállapítható, hogy a 13 szá­zalékos bérnövekedés nem va­lósult meg az ágazatban - kö­zölte Pusztai Erzsébet, a tárca politikai államtitkára az Or­szággyűlés egészségügyi és szo­ciális bizottságának ülésén. A testület az egészségügyi dolgo­zók bérhelyzetéről és a kórhá­zak adósságállományának ala­kulásáról tájékozódott. A kulturális bizottság ülésén általános vitára alkalmasnak minősítették az adókról és járu­lékokról szóló törvény módosí­tására benyújtott előterjesztést. Az MSZP-s képviselők nem­mel szavaztak, mert a 25 tör­vény módosítását igénylő elő­terjesztést áttekinthetetlennek tartják, és nem ismerik az „esetleg elkészült” hatásvizsgá­latok eredményét sem. Hírek röviden MSZP-s nem A Fidesz - választási ígéreteivel szemben - jövőre sem hajt végre egyszeri és nagyará­nyú adócsökkentést - jelentette ki Kovács László, az MSZP elnöke pártja keddi el­nökségi ülését követően. Az elnökség egyetértett a frakcióval abban, hogy egy hét kevés az adó- és járulékváltozásokat tartalmazó törvénycsomag általános vitájá­ra való felkészülésre. Ezért az MSZP frak­ciója nem fogja támogatni, hogy a parla­ment szeptember 6-án megkezdje a tör­vénycsomag vitáját. Forgalmi fennakadások A Kelenföldi pályaudvaron kedden reggel elszakadt a felső vezeték, emiatt a délelőtti órákban 30-40 vonat csak tetemes késéssel indulhatott útjára - mondta el a MÁV fő- diszpécsere. Á szerelők azonnal megkezd­ték a hiba kijavítását, amit a kora délutáni órákban be is fejeztek, ennek ellenére a forgalom rendje csak a késő délutáni órák­ra állt helyre. Elismerték erőfeszítéseinket A nemzetközi üzleti világban jól ismert, hogy a magyar kormány komoly erőfeszí­téseket tesz a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítására - mondta Peter Tufo, az Egyesült Államok buda­pesti nagykövete a Vállalkozók és Mun­káltatók Országos Szövetsége (VOSZ) keddi kibővített elnökségi ülésének vendégeként. Drágul a kenyér? A liszt szeptember elejére várható mintegy 20-25 százalékos drágulása, illetve a január óta bekövetkezett alapanyag- és energiaárak emelkedése miatt a pékek a fehér kenyér árának 10-15 százalékos emelését tartják in­dokoltnak - közölte Bánki László, a Ma­gyar Pékek Ipartestületének elnöke kedden. Folyósítják a kártérítéseket A nyári rendkívüli időjárás által országszer­te okozott 6,4 milliárd forintos út-, híd- károk helyreállításához napokon belül meg­kezdik az állam által nyújtott 50 százalékos támogatás folyósítását - jelentette be ked­den a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcakö­zi Bizottság szóvivője, Schieber József. Hírek röviden Szlovák igen a hídra A szlovák kormány kedden jóváhagyta a Párkány és Esztergom között 1944 óta csonkán álló Mária Valéria-híd újjáépítéséről szóló egyezményt, és felhatalmazta Mikulás Dzurinda miniszterelnököt, hogy a híd felújításáról szóló szerződést szeptember 16-án írja alá Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A felújítás költségei a számítá­sok szerint 19,404 millió eurót (5 milliárd forintot) tesznek majd ki.' Barak kész elismerni Palesztinát Ehud Barak izraeli kormányfő kész arra, hogy elismerje a palesztin államot, de olyan feltételekkel, amelyek igen fájdalmasak, noha megfontolásra méltóak Jasszer Arafat palesztin elnök számára - értesült a Financial Times az izraeli-palesztin tárgyalásokhoz közel álló forrásokból. Tovább reng a föld Törökországban Ismét erős, a Richter-skála szerinti 5,2 fokos földrengés rázta meg kedd délelőtt Törökország északnyugati részét. A földmozgásnak, amelynek központja Izmit iparváros környékén volt, halálos és sebesült áldozatai is vannak. Izmitben, ahol a földrengés és a 4,6 erősségű utórengés mintegy 20 percen át tartott, az emberek a már megrongálódott épületekből a szabadba rohantak. Független lesz Kelet-Timor? Kelet-Timor Gleno nevű településén fegyveres milicisták az éjszaka a szavazóhelyiség bezárása után megölték az ENSZ három megbí­zottját, és körbezárták a világszervezet egy 150 tagú csoportját. Az Európai Unió kedden „nagy sikerként” méltatta a kelet-timori nép­szavazást, amelyen a választásra jogosultak majdnem 99 százaléka vett részt, s a referendum a várakozások szerint a függetlenséget támogatók győzelmét hozza majd. Illetéktelen behatolók a Microsoft hálózatán A Microsoft hétfőn kénytelen volt órákon keresztül szüneteltetni elektronikus levelezésének hotmail-szerverét, miután egy svédorszá­gi honlapról hackerek hatoltak be a rendszerbe, feltörve több mint 40 millió személy magánlevelezését szerte a világban. \<í m Két embert megölt egy ámokfutó 11 Két embert megölt, négy másikat megsebesített egy férfi hétfőn Kaliforniában, a Los Angelestől 50 kilométerre délkeletre lévő Garden Grove egyik bevásárlóközpontjában. Az ismeretlen egy autósbolt parkolójából nyitott tüzet az eladótérre, majd tovább lövöldözött maga körül. Végül egy társával furgonba pattantak és elrobogtak a helyszínről. A vérfürdő oka egyelőre ismeretlen, s a tettest sem sikerült még elfogni. Nem sikk amerikai alelnöknek lenni Mostanában sokat írnak arról, hogy A1 Gore amerikai alelnöknek a jövő évi elnökválasztáson sikerül-e legyőznie vetélytársát, a korábbi elnök fiát, ifjabb George Bush texasi kormányzót. FOTÓ: FEB/ARCHÍV Szinte minden róla szóló cikkben szerepel, hogy Gore-nak kettős fel­adatot kellene megoldania: le kel­lene aratnia Clinton kormányzásá­nak babérjait, ugyanakkor el kelle­ne határolódnia az elnök vélt vagy valós hibáitól. A problémával egyébként min­den alelnök találkozik. A világ régóta tévedésben van az ameri­kai alelnökök hatáskörét illetően: messze nem olyan nagy üzlet - jo­gilag - az USA második emberé­nek lenni, mint azt még ma is na­gyon sokan hiszik. A statisztika megsemmisítő ítéletet mond a hi­vatalban lévő alelnökök elnöki esélyeiről. A1 Gore-nak a megelő­ző 210 esztendőben összesen 44 alelnökelődje volt, és ebből mind­össze háromnak sikerült erről a posztról „természetes úton” el­nökké választatnia magát. A leg­utóbbi 1988-ban éppen Gore rivá­lisának édesapja, idősebb George Bush volt. Előtte 152 év telt el ha­sonló fejlemény nélkül: Martin van Burent 1836-ban választották alelnökből első emberré. Gyakori fordulat a cikkekben, hogy „az al- elnököt végül is egyetlen szívdob­banás választja el az elnöki szék­től”. Ez igaz, de csak akkor, ha az államfő hivatali ideje alatt meg­hal. Helyét akkor a ciklus lejártá­ig az alelnök örökli. Ez történt Lyndon B. Johnson alelnökkel, mi­után Kennedy elnököt Dallasban meggyilkolták. Harry Truman is azután foglalhatta el a főnöki szé­ket, hogy 1945-ben Franklin Delano Roosevelt elnök meghalt. Az ő esete egyben jó példa arra, milyen korlátozott a második em­ber hatalma. Truman ugyanis csak elnökként értesült arról, hogy országa atombomba előállí­tásán dolgozik. ’ A profi politikusok között az alelnökség az egyik legnépszerűt­lenebb poszt. A legutóbbi évszá­zadban a kongresszus nyolc alka­lommal futott neki, hogy megvizs­gálja, nem kellene-e - az elnök­höz hasonlóan - az alelnököt is a népnek megválasztania. A kísérle­tet mindannyiszor az a hagyo­mány hiúsította meg, hogy az el­nökjelölt joga a neki minden szempontból megfelelő legköze­lebbi munkatárs kiválasztása. így aztán nem véletlenül nevezik az amerikai toliforgatók a második férfiút „ámyékembemek”. Nelson Rockefellernek kétszer ajánlották fel úgy ezt a tisztséget, hogy kijelentette: egy Rockefeller nem vállalhat megalázó szerepet. Végül 1974-ben, amikor megértet­te, hogy eböki esélyei a nullával egyenlők, elvállalta Gerald Ford mellett a másodhegedűs szerepét. Ugyanebben az évben lehetett először az alelnöknek saját irodá­ja a Haditengerészeti Központ­ban. Elődei addig hotelekben él­tek, főleg a Willardban, amely kö­zel van a Fehér Házhoz. Amikor egyszer tűz ütött ki a szállodában, Calvin Coolidge akkori alelnöknek menekülnie kellett. Az oltás után vissza akart menni a szobájába, de egy tűzoltó feltartóztatta. „Az alelnök vagyok” - erősködött Coolidge. „Minek az aleböke?” „Az Egyesült Államoké...” Csak 1977-ben költözhetett be a Fehér Ház nyugati szárnyába A népes AI Gore család Walter Mondale. Ő az első alel­nök, akbek saját irodája volt az elnöki palotában. Eisenhower tá­bornok-elnök különgép használa­tát engedélyezte Nixon alebök- nek. Ez volt az Air Force-2. (Az elnöké közismerten a Légierő-1. vagyis az Air Force-1.) Reagan ezt is megszüntette, mondván: ha az alelnöknek repübie kell, me­het az eböki géppel. Harmat Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents