Tolnai Népújság, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-09 / 184. szám

4. oldal Megyei Körkép _________— SZEKSZÁRD, BÁTASZÉK És KÖRNYÉKE 1999. augusztus 9., h étfő Nyári szabadság, avagy a bizalom hiánya a szekszárdi közgyűlésben Két elmaradt rendkívüli közgyűlés után Mint beszámoltunk róla, kétszer egymás után elmaradt a szek­szárdi közgyűlés rendkívüli ülése, mert a polgári frakció tagjai testületileg nem jelentek meg. Kocsis Imre Antal polgármester ezt követően az augusztus 20-i, 10 órakor a Művészetek Házá­ban kezdődő ünnepi közgyűlést megelőző időpontra, kilenc órára hívta össze a rendkívüli közgyűlést. A polgári frakció vezetője, dr. Balás András a polgármester­hez a második rendkívüli köz­gyűlés előtti napon kelt levelé­ben indokolta, hogy miért nem vesz részt a frakció a rendkívüli közgyűlés munkájában. „Az 1999 június 24-i köz­gyűlésen a Polgári Frakció tag­jai azzal az információval hagy­ták el az üléstermet, hogy a kö­vetkező alkalommal augusztus 20-án, az ünnepi közgyűlés okán találkoznak egymással. A Frakció tagjai ennek ismereté­ben tervezték meg nyári sza­badságukat, amelyet többen külföldön töltenek. Én magam a Polgármester Úr megkeresé­sére július folyamán jeleztem, hogy augusztus 15-ig szabad­ságon vagyok. Jelenleg nem tartózkodom Szekszárdon, e le­velet is telefonon diktálom. Szabadságomat megszakítva te­lefonon próbáltam elérni és az augusztus 4-i rendkívüli köz­gyűlésről értesíteni a Frakció tagjait, de sajnálattal kell kö­zölnöm, hogy 1999 augusztus 20-ig a Frakció tagjai rendkí­vüli közgyűlésen nem tudnak részt venni. Kérem, hogy a közgyűlés összehívásánál szíveskedjen tekintettel lenni e bejelenté­sünkre. Végül engedje meg, hogy a Frakció nevében mind Önnek, mind a többi frakció tagjának a nyári szünetre jó pi­henést kívánjak! tisztelettel, frakcióvezető, pecsét”. A polgármester véleménye A helyzetről Kocsis Imre Antal polgármester is megkérdeztük. — A rendkívüli ülés éppen attól rendkívüli, hogy nem ter­vezhető. Mivel történnek olyan dolgok egy önkormányzat éle­tében, amikor a testület tagjai­nak össze kell jönniük, gyakor­lat volt az elmúlt nyolc évben is, hogy rendkívüli ülést hívtam össze. Ezek esetileg voltak ha­tározatképtelenek, de sosem volt ebben frakcióirányultság. Először, illetve másodszor for­dul elő, hogy frakció marad tes­tületileg távol. Ez semmikép­pen sem szerencsés. — A testületi távolmaradás utalhat arra, hogy működéskép­telenné válik a város? — Azokban a nagyon fontos ügyekben, amelyek miatt az ülést össze kellett hívni a vá­rosnak cselekednie kell, s most ez marad el. Elvarratlan szálak maradnak millenniumi pályázat ügyében. Nem tudtunk dönteni a város legnagyobb gazdasági társaságának ügyvezető igazga­tói pozíciójáról. Nem kerültek szóba a testület előtt olyan kér­dések, amelyek rendkívüli mó­don érdeklik, vagy érintik a vá­rost, mint például a viharkárok elhárítása, és késik a döntés kü­lönféle más pályázatok ügyé­ben. — Véleménye szerint jelen­tős ez az 1-2 hét késedelem a augusztus 20-i ünnepi ülésig, ami alkalmat ad az érdemi dön­tésre is? — A millenniumi pályázat esetében jelentős, hiszen azért kellett ezt az ügyet ebben a formában előterjeszteni, mert új információk érkeztek a város­hoz. Ezek miatt kellett volna döntést hozni. A megbízott ügyvezetői poszt betöltése nem okoz most különösebb problé­mát, hiszen az ügyvezető igaz­gató addig nem köt szerződést az Alfa Nova Kft.-vel, míg a közgyűlés hozzá nem járul a lemondásához. A kisebb-na- gyobb ügyek is éppen az aktua­litásuk miatt fontosak a város­nak. — A pályázat ügyében bér szélhetünk valóságos kárról, vagy be lehet nyújtani közgyű­lési támogatás nélkül is? — Benyújtottuk e nélkül is, de nagyon fontos, hogy miha­marabb közgyűlési határozat legyen ebben a témában. In­formális csatornákon a késede­lem okozta problémát tudjuk oldani. — Mint polgármester, a közgyűlés vezetője miként éli meg ezt a helyzetet? — Nyilvánvaló, hogy a mű­ködőképesség megtartása érde­kében a közgyűlésnek mindig határozatképesek kell lennie, ez jelentheti azt is, hogy a 23 kép­viselő helyett 13-an vannak je­len. Biztos vagyok benne, hogy ezt a tizenhármat lehetett volna produkálni bármelyik időpont­ban. A nagy baj az: olyan fokú a bizalmatlanság, hogy egy ilyen redukált létszámú közgyűlés nem tud összeülni. Ez az, amit súlyos problémaként élek meg. Ihárosi Ibolya Egy őrült nap Bátaszéken (Folytatás az 1. oldalról.) Az esti utcabálon a Póker együttes, míg a rock partin a Black-Sain, a Velcaim, és a Tűzkerék szórakoztatta a kö­zönséget. A nap sztárvendége Suzuki Kimiyoshy, a hat dános aiki- domester volt, de eljött id. Vo- lentér László is luxusjachtjai­val, Pusztai István versenyautó­jával és itt voltak a nagy érdek­lődéssel várt kamionosok is. Az Öreg réten szombaton a hangulat valóban kiváló volt, hiszen mind a kicsik, mind a nagyok megtalálták maguknak a szórakozási lehetőséget hol a vidámparkban, hol a légvárnál, hol megcsodálhatták az autó-, és motorkülönlegességeket. A belépés díjtalan volt, mindenki kedvére jól érezhette magát. A különböző játékokra befizetett csekély nevezési díjakat, vala­mint a támogatásokat az S.O.S. 911 Segélyhívó és Vagyonvé­delmi Alapítvány életrehívá- sára fordítják a szervezők. (péteri) Vadásznap Sióagárdon A Tolna Megyei Vadász­kamara és Vadász Szövet­ség az Országos Vadász­napok Tolna megyei ren­dezvényét Sióagárdon, a labdarúgópályán és a lőté­ren rendezi meg augusztus 29-én. A rendezvény fő­védnöke dr. Tamás Károly FVM államtitkár, a főren­dező Szabadi István. A reggel 8 órakor kezdődő, egész napos programban lesz lövészverseny, íjász­bemutató, s miután az idei év a gasztronómia éve, lesz vadételek főzőversenye, borbemutató, elsősorban a sióagárdi Leányvár termé­keiből, és sajtbemutató. A rendezvényen bemutatkoz­nak a szekszárdi vendég­látó-ipari szakközépiskola diákjai is vadász-asztal terí­téssel. Lesz továbbá büfé, és vadászati jellegű kirakodó vásár. Az önkormányzat is kapcsolódik a rendezvény­hez. A művelődési házban a Nimród Fotóklub kiállítását, valamint Sióagárd helytör­ténetével foglalkozó bemu­tatót és dr. Fisi Istvánná sió­agárdi kézimunkáit nézhetik meg az érdeklődők. (pt) Üj raktáráruház nyílott Szekszárdon A közétkeztetés és az éttermek szolgálatában Az elmúlt hétfőn újszerű szolgáltatásokkal, hatszáz négy­zetméteres raktáráruházát nyitott Szekszárdon a Sport utca 1. szám alatt a kaposvári központtal működő Mikro Márka Gasztronómiai Ellátó Kft. Kaposvár és Zalaegerszeg után harmadikként létesült a raktár bázis. Szőts Ambrusáé, a Tolna megyei értékesítési vezető el­mondta, hogy a társaság kizárólag az üzemek, intézmények nagy konyháinak és a vendéglátó egységek ellátására szakoso­dott. Kínálatukban szerepel minden olyan nagy kiszerelésű élelmiszer (konzervek, száraztészták, zsiradékok, stb.) ame­lyekre a főzéskor szükség van. Ezen túl forgalmaznak még tisz­tító és takarító szereket is. Szekszárdon 15 milliós árukészlettel indultak. Az árualapokat az ipari háttér biztosítja, sőt több ter­melő cég márka-képviseletét is ellátják. A vevőket rendszeres látogatás útján az üzletkötők szaktanácsadással segítik. Az áru­kat a vevő kívánsága szerint helyben kiszolgálják, de a rende­lést ki is szállítják. Rendszeres akciós ajánlattal, kedvező árak­kal, különleges igények kielégítésével szeretnének partnereik­nek megfelelni. (X) Véradás lesz Bátaszéken A Tolna megyei kórház vér­transzfúziós állomása Báta­széken, a művelődési ház­ban tart véradást augusztus 10-én, kedden, 9-től 17 óráig. A kihelyezett vér­adásra várják az alsónyéki és a pörbölyi 18 és 60 év közötti egészséges állam­polgárokat is. El FŰTÉSTECHNIKA A CSÚCSON! Víz- gáz ás fűtésszerelési anyagok nagy választékban. [i KIS- ÉS NAGYKERESKEDÉS Szekszárd, Szluha György u. 23. Telefon: 06-74410-286, 06-60410-789. Játszunk el a gondolattal... Mondjuk egy szabópistinek rokona érkezik a távolból és csak azt tudja, hogy Szekszárdon, az Alkotmány utcában, a negyvenhárom alatt lakik a tesó, kapkod­hatja a fejét, mert két negyvenhármas is van, de van a negyvenötösnek, meg a negyvenhe­tesnek is párja, nos hát akkor ez esetben mi a teendő? ' fotó: bakó jenő Van aki szaunát, más kutyaházat fűtött a lopott elektromos energiával Minden fogyasztót ellenőriznek s * A DEDASZ partnereinek 96 százaléka kifizeti az áramot, amit felhasznált Az DÉDÁSZ Rt. fényképes igazolvánnyal ellátott szak­emberei reggel hét és este nyolc között ellenőrizhetnek. A fogyasztók mindig olvas­sák el azt, amit aláírnak -, tanácsolja Szűcs Ferenc pro­jektvezető, akivel az úgyne­vezett áramkommandó mű­ködésének eddigi tapasztala­tairól beszélgettünk. Valójában nem szereti, ha kommandónak nevezik az ön­álló szervezeti egységet, hiszen nincs más fegyverük mint a megszerzett tudás, és a kor­szerű technikai felszereltség. — Május elsején állt fel a DEDASZ ellenőrző szerve­zete, mert olyan magas volt az 1998-as hálózati veszteség - 13,2 százalék, - amelyet már nem tudott és nem is akart a cég elviselni. A hálózati vesz­teség, mint költségelem termé­szetesen a tarifában is megje­lenik. A veszteség jelentős ré­sze a szabálytalan vételezésből adódik. Ez a számítások szerint közel 2 milliárd forint volt. Összehasonlításul, a DÉDÁSZ Rt. tavalyi üzleti eredménye 1,9 milliárd forint. — Kikből áll a szervezet? — Humánpolitikai cég vá­lasztotta ki a alkalmas embere­ket, akik tréningeken tanultak tárgyalás-technikát, viselke­déskultúrát és szakmai ismere­teket. _ Azt akarjuk, hogy a DÉDÁSZ teljes területén azo­nos szinten, azonos szemlélet­ben, azonos fellépéssel végez­zék munkájukat. Négy év alatt mind a 670 ezer fogyasztónkat ellenőrizni fogjuk. Ősszel még fokozzuk is a tempót. Egy-egy napot a DÉDÁSZ mind a há­romszáz szerelője beszáll az el­lenőrzésbe. — Mik a tapasztalatok? — Havonta 11-12 ezer el- kinőrzést végzünk, s ennek négy százalékában találunk szabálytalan vételezést. Ez persze azt is jelenti, hogy száz­ból 96 fogyasztónknál mindent rendben találtunk. A legutóbbi szekszárdi ellenőrzés során a város egy meghatározott kör­zetében ez az arány elérte a nyolc százalékot. Áz is jel­lemző, hogy akik manipulálják a mérőt vagy a vezetéket, azok az átlagosnál több áramot fo­gyasztanak. — Nem a szegények „ véte­leznek” ingyen áramot? — Nem köthető szociális helyzethez. Az eddig feltárt esetek egyharmadában azok lopják az energiát, akiknek nincs pénzük téli tüzelőre. A másik egyharmadban gazda­sági társaságok teszik ezt, jobb gazdasági eredmények remé­nyében. A harmadik kategóri­ában pedig luxus igényeiket elégítik ki az emberek a többi fogyasztó rovására. Ide tartoz­nak a szaunák, a fűthető ga­rázsbejárók és medencék. Volt arra is példa, hogy kutyaházat fűtöttek lopott árammal. Az el­lenőrzések május hónapban 390, júniusban 411, júliusban újabb 400 esetet derítettek fel. Ebben az évben július végéig 1700 szabálytalan vételezésre derült fény. Ez azért is meg­döbbentő, mert tavaly egész évben csak 890 esetről szere­tünk tudomást. A beavatkozá­sok egyötöde az úgynevezett szalagozás, amikor beleteszi a fogyasztó a mérőablakba a kis műanyag csíkot, ami leállítja a tárcsa forgását. Előfordul, hogy a fogyasztó maga végzi el a balesetveszélyes lekötést még a mérőóra előtt, a többi fogyasztót is veszélyeztetve. A legfeltűnőbb és a legbutább módszer, amikor a fogyasztó a mérésügyi hivatal plombáját veszi le, s így fér hozzá a tár­csához, amit visszaforgat. El­lenőreink ennél sokkal fino­mabb, szakemberek által el­végzett beavatkozást is észre vesznek. Nincsen olyan mód­szer amit ne lehetne leleplezni. — Mik a következmények? — A helyszínen ténymegál­lapító jegyzőkönyvet veszünk fel, amelyben rögzítjük a fo­gyasztó észrevételeit is. A ké­sőbbi egyeztetés során tájékoz­tatjuk a villamos-energia tör­vényben foglalt jogairól és kö­telezettségeiről. Ezt követően készül el a felemelt díjas számla. A kisfogyasztó szá­mára a normál tarifa négy, gazdálkodó szervezeteknek pedig hatszoros tarifával. A törvény rendelkezik arról is, hogy a ténymegállapító jegy­zőkönyvben felsorolt üzemké­pes készülékeket milyen havi kihasználási óraszámban lehet figyelembe venni. Ezt akár egy évre visszamenőleg is alkal­mazhatjuk. A számlázott ösz- szeg sok esetben a többszáze­zer forintot is eléri. A DÉ­DÁSZ tudatában van annak, hogy ennek kifizetése nagy terhet jelent, ezért lehetőség van részletfizetésre, amelynek az a feltétele, hogy a szabályta­lan fogyasztást elismerje. El­lenkező esetben bírósághoz fordulunk. — Milyen érdekes történe­tek fordultak elő? — Sok ilyen volt. Az egyik Tolna megyei faluban például az ellenőrök mentették meg egy három év körüli gyerek életét. A fogyasztó megcsa­polta a vezetéket, s ezzel táp­lált vissza a konnektorba. Amikor az ellenőrök megjelen­tek, kihúzta a konnektorból a feszültség alatt lévő dugvillát és rádobta az ágyra, ahol a gye­rek játszott. Ellenőreink sze­rencsére rátaláltak a kábelre, s a végén a dugvillára. Ekkor a gyerek már azzal játszott. Nyilvánvaló mi történt volna, ha véletlenül megfogja a veze­ték mindkét ágát. Faddon tör­tént, hogy ellenőreink szinte nem is tudtak haladni, mert annyi szabálytalan vételezés történt. Az egyik utcában tíz házból ötben találtak szabály­talanságot. Nem új megfigye­lés, hogy az áramlopások góc- szerűen alakulnak. Sok esetben családi, ismeretségi alapon ter­jed el a módszer, vagy egy-egy „szakemberhez” kötődik a do­log, aki a beavatkozást elvégzi. Úgy hallani, mióta a szerve­zet létrejött, a beavatkozás nyomtalan eltüntetése némely szerelő számára a nagy üzlet. Azt tudnia kell a fogyasztónak, hogy a mérőhely épségéért ő a felelős, mert vele állunk szer­ződéses kapcsolatban. Most már az is előfordul, hogy a fo­gyasztó jelenti fel a szerelőt. Az ellenőrző szervezet létezése önmagában visszatartó erő. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents