Tolnai Népújság, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-06 / 182. szám

4. oldal Megyei Körkép 1999. augusztus 6., péntek — Konyhád £$ Környéke Találkozó Cumpulng Moldovenescben, Radócon és Csernovicban Bukovinai népek, határok nélkül A találkozókkal az a szándé­kunk, hogy bemutassuk Bu­kovinát, de ne csak a kultúra szemszögéből, hanem első­sorban annak egyedülálló társadalmát. Azt a Bukovi­nát, amely toleranciára, má­sok megértésére tanít, és azt bizonyítja, hogy az integráció és a nemzeti azonosság meg­őrzése nem zárja ki egymást - fogalmazta meg a tizedik Bu­kovina Fesztivál rendezvé­nyeinek célját a lengyel fő­szervező, Zbigniew Kowalski. Olvasóink talán még emlékez­nek rá: a tizedik Bukovina Fesztivál rendezvénysorozata június elején kezdődött a len­gyelországi Jastrowieben, il­letve Pila-ban. A program az elmúlt hetekben Romániában és Ukrajnában folytatódott. A valaha egységes Bukovina most e két ország területén he­lyezkedik el. Az 1990 óta megrendezésre kerülő találkozókon ott vannak a ma Bukovinában élő, illetve onnan elszármazott népek kép­viselői: ukránok, románok, zsi­dók, németek, magyarok, szlo­vénok, lipovánok, „orosz óhi- tűek” és lengyelek. Hazánkat a Székely Szövet­ség, a kakasdi Sebestyén Ádám Székely Társulat és az apar- hanti hagyományőrzők képvi­selték a rendezvényen. Úgy tűnik, új szakaszba ér­kezett a bukovinai és a valaha ott élt népek találkozóinak sora. A lengyelországi fesztiválok immár nemzetközivé váltak olyan értelemben is, hogy a helyszínek változnak, illetve egy időben több országban zaj­lanak a rendezvények. Más­részt: rövidesen nemzetközi stáb alakul ezen programok szervezésére - tudtuk meg Po- tápi Árpádtól, a Székely Szö­vetség elnökétől. A romániai Cumpulung Moldovanescben és Radócon, valamint a hajdani tartományi fővárosban, a ma ukrajnai Csernovicban tartották a ren­dezvényeket. A két magyar csoport a ro­mániai helyszíneken lépett fel. Barabásné Fábián Elvira a ka­kasdi és Kasler Zsuzsanna, az aparhanti együttes vezetője egybehangzóan arról számolt be, hogy nagy szeretettel fogad­ták őket Bukovinában. Már a menettánc idején hatalmas tapssal, magyar és más nyelvű barátságos bekiabálásokkal fo­gadták csoportjainkat. A Sebes­Örömteli találkozás tyén Ádám Székely Társulat egy 1926-os andrásfalvi bált, valamint egy andrásfalvi lako­dalmast mutatott be. Az apar- hantiak táncaikkal felelevení­tették a régi radóci sorozást, va­lamint gyerekjátékot és lako­dalmast mutattak be - nagy si­kerrel. A két együttesben sokan vol­tak, akik most először jutottak el Bukovinába, az ősök szülő­helyére. Az aparhantiak elláto­gattak Andrásfalvára, ahol a templomkertben és a temetőben megkoszorúzták a székelyek kopjafáit. A kakasdiak Istense- gítsre és Hadikfalvára is elmen­tek. Sokan megkeresték a helyet, ahol apáik, nagyapáik háza állt, s beszéltek azokkal az embe­rekkel, akik ismerték a rokon­ságukat. Hazafelé mindkét cso­port felkereste az erdélyi neve­zetességeket. — Hatalmas élmény volt - mondták a csoportvezetők, s mindketten hálásak településük önkormányzatának és a Szé­kely Szövetségnek, hogy támo­gatták ezt a felejthetetlen uta­zást. A találkozók sora folytató­dik: jövőre Bonyhádon és Zombán tartanak székely világ- találkozót. Hangyái Fábián Elvira: Hatalmas élmény volt VÖLGYSÉGJÁRÓ Alapfokú számítógépkezelői tanfolyamot tartottak Áparhan- ton a helyi iskola és a polgár- mesteri hivatal munkatársai­nak. A százhúsz órás kurzus résztvevői az országos képzési jegyzékben szereplő számító- gépes szakképesítést szereztek. Helykereső. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ bonyhádi kirendeltsége az alábbi álláshe­lyeket kínálja munkanélküliek számára: szabó-varrónő, beta­nított varrómunkás, felszolgáló, húsipari munkás, asztalos, te­hergépkocsi vezető, német nemzetiségi tanító, könyvtáros, cipész. Elszármazottak találko­zója. A Kisdorogról elszárma­zottak találkozóját augusztus 28-án tartják. A nagyszabású rendezvényre az ország minden tájáról és Németországból vár­nak vendégeket. Mayer Mihály megyéspüspök tart ünnepi szentmisét vasárnap délelőtt 10 órakor a kisdorogi templom búcsúján. Az egyházi ünnephez kapcsolódóan kultu­rális és sportrendezvények is lesznek a faluban. Délután fo­cimeccset tartanak a helyi csa­pat és a Dunaferr részvételével. Ez utóbbi csapatban játszani fog a kisdorogi származású Cseke László és a Tévéiről in­dult focista, Nikolov Balázs. Virágos faluért. Idén első al­kalommal Mőcsény is beneve­zett a Virágos Magyarországért elnevezésű versenybe. Ennek keretében a napokban a telepü­lésen járt a bíráló bizottság. Mőcsényben már az első ver­seny nyomán tapasztalható, hogy az emberek többsége nagy gondot fordít házának és környékének rendben tartására. A faluból sokan - köztük a nyugdíjas klub tagjai - szívesen vesznek részt a falu csinosítá­sában. Disznótoros faluünnep. Mőcsényben már összeállt az augusztus 20-i ünnepség prog­ramja. Az iskolások műsora és a polgármester beszéde után bál kezdődik a kultúrházban. Az ünnep alkalmából disznót vág­nak, és közös lakmározásra vár­ják a mőcsényieket. Hová lett a magyar tarka? A bonyhádi tájfajta immár nem létezik - sok más mel­lett ez is kiderül Ettig László most megjelent könyvéből, melynek címe: A magyar tarka szarvas- marha bonyhádi tájfajtája. A könyv vége felé már bonyhádi pirostarkáról ír a szerző. A tájfajta ugyanis feloldódott, miután német, osztrák, francia, apaállatok spermájával termékenyített tehenek borjaztak le. A könyvben Ettig László be­mutatja a tájfajtát és részlete­sen leírja annak történetét. Az első és a második világháború hatalmas kárt okozott a ma­gyar tarkának, s még inkább a bonyhádi tájfajtának. Szinte a semmiből kellett újjáterem­teni az ország szarvasmarha­tenyésztését. Áz utolsó évtizedekben ha­talmas volt az átrendeződés az ország szarvasmarha-te­nyésztésében. A kérdés oly módon is felvetődik: Hová lett a magyar tarka marha ? Il­letve, van, aki némi nosztal­giával azt mondja: Volt egy­szer egy tájfajta. A szerző az ismert szak­embert Stefler Józsefet hívja segítségül, aki szerint az 1972-ben meghirdetett kor­mányprogram drasztikus visszaesést okozott a fajta tör­ténetében. A nagyarányú át­alakítási program alól szinte kivételnek számítottak azok a gazdaságok, amelyek kitartot­tak a magyar tarka mellett - ilyen volt a bonyhádi Pannó­nia Termelőszövetkezet is. Ugyanakkor a külföldi apaál­latok miatt Bonyhádon sem beszélhetünk már tájfajtáról, inkább csak bonyhádi piros­tarkáról. A hazai tehénállo­mány ugyanis - mondja a szerző - genetikai értelemben immár nem különíthető el táj­fajtákra. Ettig László szerint azon­ban ennek ellenére van jövője a bonyhádi pirostarkának. Feltéve persze, ha a jelenlegi szabályozókat felül­vizsgálják. A támoga­tási rendszert hatéko­nyabbá, mozgéko­nyabbá, a gazdatársa­dalom számára elérhe­tőbbé kellene tenni. A megkötéseket fel kell oldani, hogy a ki­alakuló farmergazda­ságok életképesebbé válhassanak, valamint elő kell segíteni a nagy- és kisüzemek közötti integráció ki- szélesítését - véli a megoldást a szerző. Ettig László: A ma­gyar tarka szarvas- marha bonyhádi táj­fajta. Budapest: Me­zőgazdasági Szaktu­dás Kiadó, 1999., 99 P­Ettig László szerint van jövője a bonyhádi pirostarkának fotóAr Bátaapáti Aprók Szélesítik a bekötő utat Szélesítik a Bátaapátiba ve­zető bekötőutat - erről álla­podott meg a helyi önkor­mányzat és a megyei közút­kezelő kht. A munkát augusz­tus 12-én kezdik és a tervek szerint szeptember 15-ére be is fejezik. Vízelvezető árok a Lenin utcában A megyei területfejlesztési tanácstól is nyert pénzt Báta­apáti a Lenin utcai vízelve­zető árok megépítésére. Eb­ben az évben 1,6, jövőre 1 millió forintot kap a falu a be­ruházás megvalósítására. A hozzá kapcsolódó járdaépí­téssel együtt a beruházás mintegy tizenegy millió fo­rintba kerül. Felújítják az Apponyi kúriát Központi pályázaton sikerült hatszázötvenezer forintot sze­reznie a bátaapáti önkor­mányzatnak az Apponyi kúria felújítási tervdokumentáció­jának elkészítésére. Az épület megújítására az országos kastélyprogram ke­retében is remél támogatást a falu. Ujjé, a táborban nagyszerű! A Völgység Néptáncegyüttes (képünk) és a zombai hagyományőrzők közös táborozáson vesznek részt augusztus 16-tól a váraljai táborban. Eltűntették a szakadékot. Aparhanton, a Rózsadombon telkeket alakított ki az önkor­mányzat. A településrészt eddig egy jókora szakadék választotta el a falu többi részétől. Az ön- kormányzat saját brigádja most támfalat épít, majd út és járda készül. fotó: ótós

Next

/
Thumbnails
Contents