Tolnai Népújság, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

1999. augusztus 2., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Alacsony energiaárak? Az alacsony energiaárak gazda­ságilag ésszerűtlenek, igazság­talanok, akadályozzák a nemzet- gazdaság szerkezetének korsze­rűsítését, pazarlásra, környezet- szennyezésre ösztönöznek - ál­lapítja meg tanulmányában a Le­vegő Munkacsoport, amely a kormány új energiapolitikai kon­cepcióját elemzi. A környezetvédő szövetség A magyar energiapolitika alapjai - az energetika üzleti modellje cí­mű kormányzati előterjesztést elemezve üdvözli, hogy a kor­mány a nemzetgazdasági szintű költségek meghatározására tö­rekszik. A környezetvédők ezen belül rendkívül fontosnak tart­ják az úgynevezett külső költsé­gek meghatározását is. Azt állít­ják, az energiatermelés és -fel- használás nagymértékű burkolt ártámogatásban részesül. Az energiafelhasználók ugyanis nem fizetik meg az általuk oko­zott károk és költségek jelentős részét. Ezeket a költségeket adókkal kellene fokozatosan be­építeni az árba. A jelenlegi árak alapján nem finanszírozhatók a környezetvé­delmi fejlesztések. Megfelelő kompenzációs rendszer kialakí­tásával tehát szükségesnek tart­ják az energiahordozók foko­zott adóztatását. A környezetvé­dők szerint ha megemelik az energiahordozók árát, csökken az energiaigényes termékek és tevékenységek iránti igény, s ez mérsékli az inflációs hatást. Az energia fokozottabb meg­adóztatását költségvetés-sem­leges módon képzeli el a Leve­gő Munkacsoport, azaz ösz- szességében nem szabad nö­velni a lakosság és a vállalko­zások terheit. Méltó állapotban a Kossuth-mauzóleum A magyar nemzet halottainak emelt síremlékek közül a legnagyobb Kos­suth Lajos mauzóleuma, amelyet a tisztelet és a kegyelet állíttatott a szá­zad elején. Kossuth a modem ma­gyar nemzet, a modem Magyaror­szág megteremtője volt. Az ő nevé­hez fűződik a jobbágyfelszabadítás is, amely előtt alávetettségben, kiszolgál­tatottságban élt a lakosság számszerű többsége. A politikust emigrációban érte a halál, de holttestét hazahozták és 1894 áprilisában temették el Buda­pesten. Ráday Mihály, a Nemzeti Panteon Alapítvány társelnöke meg­győződését fejezte ki, miszerint az egész ország örömére szolgál, hogy a forradalom és szabadságharc 150. ju­bileumára megszépült a síremlék. Közölte: az alapítvány már elkészít­tette a Batthyány és a Deák-mauzóle­um felújításának tudományos doku­mentációját is. Hat évig tartó restaurálás után épült újjá FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Fogyatékosügyi program A Fogyatékosügyi Tanács várha­tóan keddi ülésén dönt az Or­szágos Fogyatékosügyi Program intézkedési tervéről. Lakner Zoltán, a Szociális és Családügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára ismertette: a testület foglalkozik az egységes fogyatékossági támogatás rész­leteivel is. A tárca és a tanács egyetért abban, hogy a 2001-ben bevezetendő támogatás diffe­renciált legyen. Abban azonban különböznek az álláspontok, hogy az öregségi nyugdíjmini­mum mekkora hányada legyen az egységes támogatás. A tárca elképzelése szerint 2001-től a fogyatékossági támo­gatásba beolvadna a vakok sze­mélyi járadéka, a felnőttek ma­gasabb összegű családi pótléka és a mozgássérültek közlekedési hozzájárulása. A súlyosan, vagy halmozottan fogyatékos embe­reknek a tervezet a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80 százalékát adná, a többi esetben 50 százalék járna. A támogatás bevezetésének feltétele, hogy meghatározzák a súlyos fogyatékosság fogalmát, illetve, hogy jövőre már működ­jön a fogyatékkal élők európai normáknak megfelelő minősíté­si rendszere. Ennek kiépítésére 2000-ben egymilliárd forintot igényel a szaktárca. Napfogyatkozás Opusztaszeren Kettős állampolgárnak lenni Az uniós állampolgársági státust a Maastrichti Szerződés iktatta be az Európai Közösséget Szabályozó Római Szerződésbe. 1993. no­vember l-jétől mindenki, aki valamelyik közösségi tagállam állam­polgára, egyben az Európai Unió állampolgára is. Az alapszerződés négy jogot nevesít „állampolgársági alap­jogaként. Ezek közül a legfon­tosabb a szabad mozgás joga az Európai Unió területén. Aki valamelyik tagállam állampol­gára, az nemzeti állampolgár­sága révén megszerzi az uniós állampolgárságot is, ezzel a szabad mozgással együtt járó életlehetőségeket, az utazást, a letelepedést és a munkaválla­lást. E lehetőségek egyelőre korlátozottak, de az akadályok a közeljövőben fokozatosan le­épülnek. Magyarország csatla­kozásával a magyar állampol­gárok uniós állampolgárokká is válnak, és megszerzik az ezzel járó általános és alapjogokat. Érdekes jelenség, hogy nem­zeti állampolgárságunk felérté­kelődött. 1997 óta növekszik a magyar állampolgársági, hono­sítási és visszahonosítási kérel­mek száma. A külföldön élő magyarok közül is egyre töb­ben kérik magyar állampolgár­ságuk igazolását. 1998-ban 6203 személy szer­zett magyar állampolgárságot. 86 százalékuk elcsatolt terület­ről, 12 százalékuk más európai országból, 2 százalékuk a har­madik világból érkezett. Ha a magyarsághoz való kötődésü­ket vizsgáljuk, akkor a magyar állampolgárságot szerzettek 18 százaléka volt már magyar ál­lampolgár, háromnegyedüknek a felmenői voltak magyarok, 6 százalékuknak pedig a család­jában van magyar, például a há­zastársa, vagy a gyermeke. Százból csupán egy jelentkező­nek nincs vérségi kapcsolata hazánkfiával; többségük itt folytatta tanulmányait és nem kíván visszatérni hazájába. Az utóbbi időben egyre több szó esik a kettős állampolgár­ságról is. Egyesek szerint a ma­gyar állampolgárság kollektív megadása megoldaná azt a helyzetet, ami kialakulhat ha­zánk uniós csatlakozását köve­tően, nevezetesen az elcsatolt területeken élő magyarok szá­mára az országhatárok lezárul­nak. Ez azonban ellentétes len­ne a nemzetközi joggal és egyezményekkel. Célszerűbb­nek látszik nemzeti vízum bevezetése. A kettős vagy a többes állam­polgárok helyzete speciális, mi­vel két vagy több állam jogrend­je szerint kell jogaikat érvénye­síteni, illetve kötelezettségeiket teljesíteni. Nem mindenki tud­ja, hogy a kettős állampolgár nem kérhet védelmet egyik ál­lamtól a másik ellen, őt mind­két hazája csak a saját polgárá­nak tekinti. Harmadik ország­ban a helyzetét az határozza meg, hogy hol van az állandó la­kóhelye. Koós Tamás Ópusztaszeren rendezik meg a napfogyatkozás egyik legna­gyobb rendezvényét. A ritka csil­lagászati látványosság közös szemlélésén kívül számos zenei és kulturális program várja az odalátogatókat augusztus 10-én és 11-én. Sárosi Péter, a rendezvény fő­szervezője lapunknak elmond­ta: mintegy 40-50 ezer embert várnak a napfogyatkozás alkal­mából tartandó kétnapos nagy­szabású rendezvényre, az Ópusztaszeri Nemzeti Emlék­parkba. Már az első nap vezető magyar popzenekarok lépnek fel, az Animal Cannibals, az Amokfutók, a Bestiák és még sokan mások. A másnap(os) reggelt az Ifjúsági és Sportminisztérium nyitja, a vár­hatóan nagy tömegeket megmoz­gató futóversenyével. A győztese­ket - annak ellenére, hogy a neve­zés ingyenes - értékes díjakkal ju­talmazzák a szervezők. Utána a mazsorettek következnek, majd Lagzi Lajcsi mulattatja az odalá­togatókat. Tizenkettőtől kezdetét veszi a napfogyatkozás igazi programja, a Napsugártánc sá­mándobokkal kisérve, a Naphim­nusz, és a Napmáglya meggyújtá­sa. Az ezt követő misztériumjá­tékról, amely a világosság és a sö­tétség harcát mutatja be, azok sem maradnak le, akik inkább otthon vészelik át a néhány per­ces nappali sötétséget, ugyanis a műsort a televízió is közvetíti. A szerda délután koncertekkel, lovasprogramokkal és íjászver­sennyel telik majd. A programok ingyenesek, csu­pán az emlékpark 400 forintos állandó belépőjéért és az ételért, italért, szállásáért kell fizetni. A MÁV 50 százalékos utazá­si kedvezményt ad a rendez­vényre. A megváltott vonatje­gyeket az emlékpark pénztárá­nál bélyegzik le. (h. gy.) Hírek röviden Európa üzenete Debrecenből Az áldozatok emlékének megkülönbözte­tés nélküli megőrzése mindenkinek köte­lessége - hangsúlyozta Szilárd István, a Honvédelmi Minisztérium munkatársa a debreceni csata - az 1848-49. évi szabad­ságharc egyik utolsó vesztes ütközete - 150. évfordulója alkalmából tartott meg­emlékezésen. A Hősök temetőjében több száz katona nyugszik, sírjaikat három éve már közösen újítják fel a magyar és német katonák - ez a hazafiasság és a lovagiasság példája. Ami itt történik, az Európa üzene­te - tette hozzá Szilárd István. Segítő kezek kerestetnek Mintegy 30 önkéntes indult Hevesveze- kénybe vasárnap, hogy a vízkárok által súj­tott településen segítsenek a megrongáló­dott épületek bontásában. Galambos Ró­bert, a budapesti Petőfi Csarnokban műkö­dő Árvízkárosultakat Segítő Iroda vezetője közölte, hogy az iroda működését meg­hosszabbították, és augusztus végéig vár­ják a segíteni szándékozók jelentkezését. Elsősorban szállítókapacitás-, benzin-, il­letve telefonköltség-felajánlást várnak. Szervezésükben a héten Sárbogárdra bú­tort, Vécsre építőanyagot és ruházatot, Hevesvezekényre és Apcra építőanyagot szállító kamionok érkeztek a felajánlók jó­voltából. Civil szervezetek A nonprofit szervezetek száma 1997-ben megközelítette a 48 ezret, folyó áron szá­molt bevételük 19 százalékkal nőtt, s elér­te a 285 milliárd forintot. A Központi Sta­tisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint két évvel ezelőtt a nonprofit szervezetek főállásban, teljes munkaidőben több mint 47 ezer munkavállalót alkalmaztak, önkén­tes segítőik száma meghaladta a 380 ezret és csaknem 5 millió magánszemély volt tagja valamely nem nyereségorientált szer­vezetnek. Az APEH csak utólag emel Annak ellenére, hogy a közelmúltban emelkedett a benzin ára, az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szeptem­ber végéig nem változtathatja meg az adó­bevallásnál alkalmazható üzemanyagára­kat. Az APEH illetékesének tájékoztatásá­ból kiderült: az adóhivatalnak negyedéven­ként kell közzétennie az adóbevalláskor fi­gyelembe vehető árakat. Legutóbb június végén határozták meg a július 1. és szep­tember 30. között elszámolható árakat, eszerint például a 95-ös ólmozatlan ben­zinnél 181, a 98-asnál 190 forintot, a keve­réknél pedig 180 forintot lehet literenként elszámolni. Futás a világbékééit. Kétévenként indul útjára az a staféta, amelyben amatőr futók 44 országot érintve demonstrálják a résztvevők békevágyát. Szombaton Budapestre érkezett a staféta. Molnár Ágnes futót Schmidt Pál, a NOB elnökhelyettese, Egerszegi Krisztina és Kőbán Rita, a Peacerun mozgalom védnökei fogadták. A következő stáció Románia lesz. fotó: feb/diósi imre Petárdaeső - millenniumi pompában Míg a kilencvenes évek elején mindössze néhány tucat tűzijátékban gyönyörködhettünk évente Magyarországon, addig manapság több ezret is végignézhetnénk, ha hivatalosak lennénk számos ünnepségre, avatásra, átadásra, vagy tehetősebb honfitársaink kerti mulatságaira. A Magyar Honvédség augusztusi tűzijáték tenderének nyertese példá­ul 1200-nál is több parádét rendez évente. Korábban meglehetősen hosszú és bonyolult adminisztrációs fo­lyamatban lehetett megszerezni a magántűzijáték rendezéséhez szükséges engedélyeket, A tör­vény ugyan még nem változott, de az átfutási idő lerövidült egy hétre, s a rendőrség egyetlen en­gedély kiadását sem utasítja el. A tűzijátékokról szóló törvény előkészítése egyébként négy éve húzódik, várhatóan 2002-ben fogadja majd el a parlament. Az augusztus 20-ai fővárosi tűzijáték rendezésének és kivite­lezésének jogát elnyert konzor­cium számos újdonsággal szol­gál. Az aláfestő zene például nem pusztán kísérő zene lesz, hanem szerves részét képezi a műsornak - ígérik a rendezők. A komolyzenei melódiákból összeállított zenei programban a többi közt felcsendül majd az Éljen a magyar, a Radeczky- induló, a Kék Duna-keringő Strausstól és a Magyar táncok Brahmstól. Pirotechnikai meglepetések is lesznek, amelyek közül szó sze­rint kiemelkedik az a különleges petárda, amely 800 méter maga­san, 1 kilométer átmérőjű gigan­tikus krizanténnal kápráztatja el a közönséget. A tűzijáték 21 órakor kezdődik, több mint 5000 - mintegy 10 tonna - töl­tet fellövésére kerül sor 30 perc alatt. A program délután 4-kor kezdődik, s ennek egyik érde­kessége este 7-kor a másfél órás ejtőernyős bemutató, ami fél ki­lenckor ér véget. Ekkor szikra­szóró fáklyákat tartó ejtőernyő­sök ugranak a Duna vizébe. A kivitelezést végző kft. veze­tője kérdésünkre nem kívánta elárulni a rendezvény költségét, azt azonban megtudtuk, a tava­lyi Gellért-hegyi látványosság 59 millió forintba került, amely­nek felét a készenlétben álló tűzoltókra, mentőkre és tűzsze­részekre, illetve a takarításra fordították. (sts)

Next

/
Thumbnails
Contents