Tolnai Népújság, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-31 / 202. szám

1999. augusztus 31., kedd Megyei Körkép 3. oldal Természetesen ... anyatejjel. Régóta ismeretes, hogy az anyatejnél nincs jobb táplálék az újszülöttek, cse­csemők számára. Ezt a tényt, hangsúlyozta tegnap Szek- szárdon, az Anyatejes Világnapi Ünnepségen Bács Gábomé Nagy Ilona körzeti védőnő is. A városi Védőnői Szolgálat ál­tal tartott rendezvényen a szervezők virággal köszöntötték a megjelent szoptatós anyukákat, akik kötetlen beszélgetés keretében adtak számot tapasztalataikról. A programot dr. Gonda Mária gyermekgyógyász szakorvos előadása zárta. FOTÓ: gottvald Bautzeni diákok kiállítása Burgerlandi tapasztalatok az EU-csatlakozásról Nem félni, hanem felkészülni kell! Zsúfolásig megtelt a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. nagyterme, ahova tegnap „Az egészséges szőlő a jó minőségű bor alapja” címmel szakmai rendezvényre hívták a termelőket a hegyköz­ség, a kertbarátkor, a megyei növényegészségügyi állomás és a növényvédőszereket forgalmazó cégek. A szálkai művésztelepen a múlt héten vakációzó német- országi, bautzeni általános és középiskolás tanulók rajzok­ban és festményekben örökí­tették meg itt tartózkodásuk idején szerzett élményeiket. A diákok alkotásai szeptember 15-ig tekinthetők meg a szál­kái művelődési házban. A rendezvény egyik vendége volt Vértes Tibor, Ausztriából, aki a Burgerlandi Agrárkamara elnöke. Előadását minden résztvevő nagy érdeklődéssel várta, hiszen az osztrák terme­lőknek már négy év tapasztala­tuk van arról, hogy mit jelent az uniós csatlakozás, hogyan érin­tették a változások a termelő­ket, mire kellett felkészülniük, állták-e a versenyt a már uniós tagokkal? Ausztriában négy nagy sző­lőtermelő körzet van, ebből az egyik a burgerlandi. A szőlőül­tetvények nagysága ott 51 ezer hektár, Magyarországon 131 ezer hektár - mondta Vértes Tibor. Burgerlandban 11 ezer szőlő- termelő van nyilvántartva, a rá­juk eső áüagterület nagysága 1,7 hektár. Ez azt jelenti, hogy mintegy ezer termelőnek van nagyobb ültetvénye, ez a méret általában 5-6 hektár. A szőlő és a bor értékesítését jelentős részben (30 százalékban) a termelők által létrehozott pin­ceszövetkezeteken keresztül oldják meg. Burgerlandban 23 pinceszövetkezet alakult és Immár második alkalommal ér­kezett adomány Bátaszékre, az idősek otthona részére Németor­szágból. Az erlabrunni polikli- nikáról eddig orvosi eszközöket, íróasztalokat, ágytálmosó be­rendezést kapott ajándékba a bá- taszéki intézmény. Tegnap, az újabb adománnyal igen értékes működik. (A tapasztalat az, mi­nél nagyobb a pinceszövetke­zet, annál hatékonyabb a mű­ködése. Ezért a cél az, hogy a 23 szövetkezetből még keve­sebb legyen - mondta a burger­landi agrárkamara elnöke.) Nem könnyű a termelőkkel kö­zös nevezőre jutni, mondta az előadó, majd a hallgatóság nagy derültségére hozzátette: „Ha 3 gazdát egy fedél alá aka­rok hozni, kettőt agyon kell csapni.” Négy évvel ezelőtt, 1995- ben, a csatlakozás évében, kie­melt cél lett az elöregedett ül­tetvények kivágása, kompenzá­ció fejében. Ezzel kívánták megkönnyíteni azok helyzetét, akik az önköltség alatt tudtak csak termelni. Érdekes megfi­gyelni a szőlő és a bor felvásár­lási árának alakulását, mondta Vértes Tibor. 94-ben és 95-ben volt a mélypont, de ezt köve­tően sem érték el a csatlakozás előtti időszak magasabb árait. Tavaly a fehér folyóborért 4 schillinget, (ATS) a vörösekért 6 ATS-t fizettek a felvásárlók, a szőlő ára is alacsony volt, 2,5 ATS körül. Az idei évre sem betegemelő lift, továbbá kórházi ágyak, asztalok, székek, orvosi vizsgáló asztalok, íróasztalok érkeztek. A több millió forint ér­tékű ajándékot már nem ideigle­nes raktárban helyezték el, mint eddig, hanem az otthonban kap­tak helyet. Mint azt dr. Wágner Ferenc, az intézmény igazgatója lehet jobbra számítani, mondta a burgerlandi agrárkamara el­nöke. Az uniós csatlakozás követ­kezménye az volt, hogy a piac drasztikusan átalakult. A kül­földi (spanyol, olasz, francia, stb.) borok aránya jelentősen megnövekedett, a hazaiaké pe­dig jelentősen visszaesett. Évekkel ezelőtt az osztrák szőlő- és bortermelők is nagyon várták az uniós támogatási le­hetőségeket, ezek a következő­képpen alakultak: az EU kör­nyezetvédelmi programot, a növényvédelmi előrejelzést, a talajok karbantartását, a jegy­zőkönyvek naprakész vezetését várták el a termelőktől, cseré­ben 8000 ATS/ha a támogatás összege. Ezért 5 évig ellenőrzik a termelőt, és ha szabálytalan­ságot, hiányt fedeznek fel, a tel­jes összeget vissza kell fizetnie. Szó esett még a marketing tevékenység jelentőségéről is. Az Osztrák Marketing Kft-t a termelők hozták létre, minden szőlő- és bortermelő 750 ATS-t fizet be ide évente, hektáron­ként. Ebből a pénzből fedezik a továbbképzéseket, borkóstolók, vásárok rendezését. Kidolgo­zott marketing tevékenység nélkül ma már nem lehet ered­ményt elérni a piacon, mondta Vértes Tibor. Mauthner elmondta, a magyar származású Josef Wiedert, az erlabrunni po- liklinika vezetőjét is meghívják az otthon ünnepélyes átadására. Szeptember 10-ét követően már fogadják a lakókat, s ezt köve­tően a hónap végén, vagy októ­ber elején sor kerül az ünnep­ségre. (péteri - gottvald) Hírek Szeptemberi tolnai témák Összeállt a tolnai döntésho­zók szeptember havi „prog­ramja”, amely több, közér­deklődésre számot tartó té­mát tartalmaz. A jövő héten zajló bizottsági üléseken, il­letve a szeptember 20-i tes­tületi tanácskozáson egye­bek mellett szó lesz a műve­lődési ház átszervezéséről, a szociális rendelet módosítá­sáról, a parlagfű rendeletről. Két autó is kiégett tegnap Két autó is kiégett tegnap Tolnában. Az első tűzeset 12 órakor következett be a 6-os főút 94-es szelvényénél, Paks és Dunaföldvár között. A rendszám nélküli, elha­gyott Mercedes feltehetően lopott volt. Két és fél órával később Pakson, a polgármes­teri hivatal parkolójában egy Peugeot személygépkocsi motortere égett. Mindkét esetben a paksi tűzoltók fé­kezték meg a lángokat. Előadás a Szív és Élet Klubban A szekszárdi Szív és Élet Klub őszi első rendezvényét szeptember elsején, szerdán 17 órától tartja a megye- székhelyen, a Balassa János Szakképző Iskolában. Meg­hívott előadóként dr. Józan- Jilling Mihály osztályvezető főorvos a megyei kórház I. számú belgyógyászati osztá­lyának jövőjét vázolja fel. Az előadás nyilvános. Vidékfejlesztés Sapard-programmal A dombóvári térség önkor­mányzatainak területfejlesz­tési társulása ma délelőtt ki­lenc órától Jágónakon, dél­után két órától pedig Vá- rongon rendez tréninget a kisrégió azon önkormány­zati, intézményi és cégveze­tői számára, akik érdeklőd­nek az Európai Unió által támogatott vidékfejlesztési program, a Sapard iránt. Fogatosok Sárbogárdon A dombóvári térség kettes- fogatosai közül hárman vet­tek részt a hétvégén Sárbo­gárdon megrendezett aka­dályhajtó versenyen. A hu­szonöt induló között a dom­bóvári Dávid János a hete­dik, Kovács József a tizedik, a döbröközi Fanyar János pedig a nyolcadik helyen végzett. A szekszárdi millenniumi pályázatról A Magyar Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal szobrász szakértői tegnap azt javasolták a szekszárdi közgyűlésnek, hogy csak a Millenniumi kapu című al­kotásra adjon megbízást, a másik két köztéri szoborra írjon ki új pályázatot. Mint már írtunk róla, a szekszárdi közgyűlés a mil­lenniumi szoborpark tervezett új alkotásaira három témában zárt körű, illetve meghívásos pályázatot hirdetett, Szek- szárdon élő és alkotó képző­művészek számára. A pálya­munkákat a kormánybiztosi hivatal három szobrász szak­értője tegnap bírálta el. A Mil­lenniumi kapura a Forma Szimpozion alkotó gárdája kapott meghívást. Az ő pályá­zatukat a kormánybiztosi hi­vatal három szobrász szakér­tője - Rieger Tibor, Stremeny Géza, Gremsperger Beatrix - megvalósításra alkalmasnak találta, s azt javasolta a köz­gyűlésnek, hogy a kivitelezé­sére adjon megbízást. A Szent László szoborra három, az 56- os emlékműre 4 pályázat ér­kezezett. E két tárgyban a bí­ráló bizottság azt javasolta a közgyűlésnek, hogy írón ki új, nyilvános pályázatot. Újabb adomány érkezett Bátaszékre A Gazdasági Minisztérium fúrja az üveghutai atomtemetőt? Volt, akit megdöbbentett, ám a bennfenteseket egyáltalán nem lepte meg Hónig Péter múlt heti paksi nyilatkozata, mi­szerint a kis- és közepes radioaktivitású hulladékot egy dara­big az erőmű területén kell tárolni. A Gazdasági Miniszté­rium helyettes államtitkára szerint el is maradhat a Bátaapáti mellé tervezett mű építése. Közben a helyi parlamenti képvi­selők amellett lobbiznak, hogy - így vagy úgy - szülessen meg már végre a döntés, a szakemberek pedig értetlenül állnak a bejelentés előtt. Lapunk úgy tudja, hogy a Gaz­dasági Minisztériumban akadt el az az anyag, amit - eldön­tendő, hol legyen a hulladéktá­roló - a kormány, majd a par­lament elé kellene terjeszteni. Hónig Péter legújabb nyilat­kozata szerint a mai elképzelés az, hogy az erőmű területén kell tárolni a kis- és közepes radioaktivitású hulladékot. Még folynak a vizsgálatok ­mondta - de lehet, hogy a bá­taapáti mellett tervezett üveg­hutai tároló építése elmarad. A paksi körzet parlamenti képviselője, Tóth Ferenc még korábban írt egy levelet a Gaz­dasági Minisztériumba, amelyben tisztelettel kéri az il­letékeseket, hogy a szakmai szervezetek által előkészített anyagot gondozzák. A képvi­selő egyebek mellett rámuta­tott: a kutatás eddigi eredmé­nyei pozitívak, és a környéken élők nagy többsége is támo­gatja az elképzelést. Az Országos Atomenergia Bizottság utasította is az Or­szágos Atomenergeia Hivatalt: készítse el a tanulmányt május 31-ig. Ez elkészült ugyan, de közben volt egy viharos kör­nyezetvédelmi bizottsági ülés is a parlamentben. Ennek vagy másnak a hatá­sára, mindenesetre az anyag egyelőre fiókban maradt. Az előterjesztés mind a mai napig nem került a kormány aszta­lára. Pedig a helyi képviselők próbálták azt „alulról nyomni”, a TETT - a Társadalmi Ellen­őrző Tájékoztató Társulás - pedig „felülről húzni”. Már­mint abban az értelemben, hogy felhívták a miniszterel­nök figyelmét arra, hogy „megnyugtató lenne, ha minél előbb megszületne a megala­pozott szakmai és kormány- döntés”. A június 6-án kelt levélre Tímár Ferenc főtanácsos vála­szolt június 28-án. Ebben az áll, hogy érdemi intézkedést Vargha János kormány-főtaná­csadó fog hozni. További vá­lasz azóta nem érkezett - tud­tuk meg a TETT elnökétől, Krachun Szilárdtól. A bátaapáti polgármester, a paksi képviselő és bonyhádi kollégája, Potápi Árpád is úgy gondolja, hogy nem az a lé­nyeg, hogy mondjanak igent a hulladéktárolóra - ez ugyan fejlesztést hozna a térségbe és így kedvező lenne - hanem hogy mondjanak végre vagy igent vagy nemet. Potápi Árpád elmondta: nemrégiben Finnországban járt, ahol hasonló hulladéktáro­lókat kereshetett fel Olkiluo- ban illetve Lovisa-ban. Ezek számára azt mutatják, hogy lé­tezik megoldás, s amennyiben alkalmas a terület Üveghután, akkor fel kell ott építeni a táro­lót. A parlamenti képviselőnek finn szakemberek elmondták, hogy Bátaapáti térsége még al­kalmasabb tárolóépítésre, mint a finnországi gránit. Frigyesi Ferenc, a Radioak­tív Hulladékokat Kezelő Kht. vállalkozási igazgatója érdek­lődésünkre elmondta: az Atomenergia Hivatal megbízá­sából a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség vizsgálja a hazai tudósok által feltárt ada­tokat. A nyilatkozat után félő, hogy a nemzetközi felülvizsgá­lat eredményétől függetlenül döntenek ebben a kérdésben. A helyi vezetők szerint a mostani fogadókészség nem biztos, hogy éveken át fenn­tartható, sőt, a baranyai olda­lon a beruházásnak akadnak el­lenzői. Szerettük volna megkér­dezni minderről Hónig Pétert, ám ő tegnap lapunk számára elérhetetlennek bizonyult. Kol­légáitól ígéretet kaptunk, hogy a helyettes államtitkár írásban feltett kérdéseinkre válaszolni fog. Hangyái

Next

/
Thumbnails
Contents