Tolnai Népújság, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-18 / 192. szám
10. oldal Magazin 1999. augusztus 18., szerda Klónozás helyett - klónozva gyógyítás? Elérhető közelségbe került a modem medicina egyik vágyálma: test saját sejtekből emberi szervek előállítása, az a technika, amely kicserélhetővé tesz minden beteg szervet a nem működő vesétől, a ráktól károsodott gyomron át, egészen az elhasználódott szívig. A szívcsere már néhány év múlva valóság lehet, de nem úgy, mint idegen szövetekből álló donorszívvel (1967-ben dr. Christian Bamardnak sikerült először), hanem a test saját sejtjeiből a szövet-visszautasítás veszélye nélkül. Most született meg a genetikusoknak az ötlete, hogy alakítsanak ki olyan sejtbankot, ahol minden újszülött klónozott embrionális őssejtjeit mélyhűtve őrzik. A Roslin Intézet Edinburghban (ahol Dolly, az első klónozott birka született) az amerikai Wisconsin és John Hopkins egyetemek tudósaival együttműködve akarja ezt az ötletet megvalósítani. A skóciai tudósok a saját klónozási technikájuk és az Amerikában kifejlesztett módszerek kombinációjában látják azt az utat, amelyen haladva talán már két év múlva elkezdődhet test saját „tartalék szerveinek” előállítása. Dr. Austin Smith kifejtette a kombinált technika mibenlétét: „A csecsemőktől születésük után szövetmintákat vesznek, ezekből klónozással őssejteket nyernek, amelyeket aztán lefagyasztanak, úgy, hogy a jövőben minden embernek legyen embrionális sejtje”. Az amerikai tudósok olyan időben szaporították az embrionális őssejteket, amikor még jövőbeni funkciójukra nem voltak specializálva. így minden kívánt test saját szövetét elő tudnák állítani, még agysejteket, csont- és bőrsejteket is, egészen a gyomrot alkotó sejtekig. Vegyünk egy példát: szívsebészek belátható időn belül mélyhűtött sejteket felolvaszthatnak és szívizom képződésére stimulálhatnak, hogy egy gyengén működő szívizmot talán egy egészséges, klónozott sejtekből álló test saját pótizmával” kicseréljenek. A kaliforniai Geron biotechnológiai vállalatnak, amely a wisconsini és a balti- móri kutatásokat finanszírozta, más céljai vannak. A kutatási igazgató Thomas Okara szerint a cég öregség okozta de- generatív -betegségek gyógyítására akar termékeket kifejleszteni. Az edinburghi kutatók hangsúlyozzák, hogy egyáltalán nem gondolnak az emberek klónozására. Sokkal inkább a gyógyíthatatlan betegségek gyógyítása, a szervátültetések forradalmi javítása a céljuk. A csecsemő sejtjeinek klónozása útján nyerhető embrionális őssejteket, melyek egy hétnél nem idősebbek, lefagyasztják. A jövő embere potenciálisan minden szervét kétszer állítja elő. Ha élete végéig egészséges marad, egész személyes „pótalkatrész-raktárát” meg lehet semmisíteni. A klónozási technika és az embrionális őssejtek tenyésztése a transzplantációs gyógyászatot egészen új alapokra helyezhetik. A két amerikai egyetem úttörő kutatásait nem állami pénzből finanszírozzák, kereskedelmi partnert kellett e célra keresniük. A szervek „pótalkatrész” technológiájának szabadalmaztatása hatalmas üzletnek ígérkezik. FEB Az átültetést követi majd a megsejtek tenyésztése Sokan szenvednek súlyos májbetegségben, de nemzetközi átlagban csak minden tizedik kap közülük lehetőséget májátültetésre. S még e szerencsések közül is sokan végül mégis elvesztik a küzdelmet életükért, mert az átültetett májat a szervezet nem fogadja be, az nem működik. Ezért indultak el új utakon az amerikai kutatók, felhasználva a régi keletű ismereteket, amelyek szerint a máj önálló növekedésre is képes: 1989 óta már 700 olyan műtétet végeztek a világon, amikor a szülő májának egy részét ültették át kisgyermekébe; a máj azután mindkét szervezetben normális méretűre fejlődött ki. így kézenfekvő a törekvés: a beteg saját sejtjeiből igyekeznek „kitenyészteni” az új májat, amelynél nem kell attól tartani, hogy azt a szervezet nem fogadja be. A Harvard Egyetem és a Mas- sachusettsi Műegyetem kutatói ezért most azzal kísérleteznek, hogy - a sebészetben használatos -, a szervezetben utóbb felszívódó műanyag szálszerkezetben helyezzék el és bírják fejlődésre a májsejteket. Mintegy 50 millió sejtből sikerült már egy kis pénzdarab nagyságú máj szövetet létrehozni, ám további szaporodását - a megfelelő hormonok és növekedési anyagok hiányában - eddig nem sikerült elérni. A kutatók most mégis bíznak benne, hogy megtalálják a következő lépcsőfokokat azután pedig mód nyílik az állatkísérletekre. Hogy mikor kerülhet sor az új módszernek a gyógyászatban való felhasználására, arról az orvosok és a vegyészek - érthetően - nem kívánnak nyilatkozni, hiszen nem szeretnének korai, hamis reményeket kelteni. A rászedett immunvédelem A szervátültetések jövője egy majomketrecben dől el Washington mellett. Kilenc élénk rhesus-majom él ott és tulajdonképpen már el kellett volna pusztulniuk: valamennyiük testében átültetett vesék működnek, s hónapok óta egyikük sem kapott transzplantációs gyógyszereket. E készítmények nélkül a szervezet az idegen szervekre erőteljes immunreakcióval válaszol és kilöki magából. A szervátültetéses betegeknek ezért életük végéig a szervezet védelmét elnyomó gyógyszereket kell szedniük. Ettől a sorstól kímélte meg kísérleti állatait Allan Kirk. A szervátültetés után a majmokat néhány hónapig egy antitesttel kezelték a CD 154 immunfehérje ellen. A hatóanyag, ahogy arról Kirk kutatócsoportja a „Nature Medicine” című szaklapban beszámolt, nemcsak az immunrendszer kilökési reakcióját akadályozta meg, hanem az antitestterápia beszüntetése után is elmaradtak az immunrendszernek az idegen vesék elleni támadásai. „Az állatok egészségesek, veséik teljesen működőképesek”, állapítja meg Kirk. Úgy tűnik, hogy a hatóanyag tartós toleranciát képes kialakítani az idegen szervekkel szemben. A Cyclosporin nevű gyógyszernek a 80-as évek közepén történt bevezetése óta a szerv- átültetések sikeraránya erősen megnőtt, a gyógyszernek azonban súlyos mellékhatásai vannak: mivel általánosan gyengíti az immunfunkciót, megnöveli a betegek hajlamát a fertőzésekre és a rákra. Ha elég nagy az adag, akkor a betegek fertőzéseket kapnak, ha alacsony, akkor kilökődik az átültetett szerv. A következmény: 30 beteg a várólistán már a második vesére vár - miután az elsőt szervezetük kilökte magából. Jobb megoldást kell tehát keresni. Ilyen lehet Kirk doktor módszere. Egy kísérleti állat már több mint két éve él gyógyszerek nélkül, nyolc pedig 10- 18 hónapja. Egy majom sem mutat védekező reakciókat, az immunrendszer normálisan működik. A kollégák „izgalmas dolognak” tartják a felfedezést. Ez a nézete az FDA amerikai gyógyszerhatóságnak is, ugyanis engedélyezte a klinikai kísérleteket embereken. „Koplalj a hosszabb életért!” A diéta és az öregedés Patkány-, egér és majomkí- sérletek alapján már régebben ismert tudományos körökben, hogy az egészen korán - gyerekkorban vagy fiatal felnőtt korban - elkezdett „éhezés”, vagyis az étrend drasztikus visszafogása akár húsz százalékkal is megnöveli az élet hosszúságát! Természetesen a rágcsálóknál bevált módszert nem lenne reális, sőt egyenesen veszélyes lenne az embernél is, egy az egyben” alkalmazni. Újabb kutatások már valamivel használhatóbb eredményekhez vezettek - ezek szerint a kb. 45 éves korban elkezdett diéta, a kalóriák visszafogása is jelentős hatást gyakorolhat az emberi élettartam meghosszabbítására. Az öregedésért a szervezet anyagcseréje során felszabaduló oxigénmolekulák, az un. szabad gyökök tehetők felelőssé. Minél intenzívebb az anyagcsere (vagyis minél többet eszünk és emésztünk), annál több szabad gyök keletkezik. Az állatkísérletekben azok a patkányok, amelyek a normális táplálékmennyiségnek csak a felét kapták, nem pusztán tovább éltek, mint kövérebb, jó húsban lévő társaik, hanem az öregségre jellemző krónikus vagy daganatos betegségek aránya is csökkent körükben. 32 hónapos korukra (ez körülbelül 80 emberi évnek felel meg) izom- és csontszöveteik minősége, valamint hormonháztartásuk működése lényegesen kevésbé romlott, mint normális életet folytató fajtársaiké. Akármennyire is csábító a „koplalj az életedért” módszer, emberek számára legfeljebb csak 45-50 éves kor fölött ajánlható, és akkor is csak szigorúan szakorvos által összeállított, vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított speciális diéta alapján. Először persze érdemes elgondolkodni azon, hogy meg- éri-e sokáig élni, ha „a plusz” években mindennap kórgó gyomorral ébredünk. A majomkísérletekből pl. egyértelműen kiviláglott, hogy hiába a jó kondíció, az agg állatok életét pokollá tette a táplálék fölötti marakodás. TELEFONVONAL Már nem kell folyton a szomszédba szaladgálni egy jó kis beszélgetésre. Szeptember 15-ig hihetetlenül olcsón, bruttó 12 500 forintért kapható a MA TÁ V egyéni telefon- vonal!* Ha most vásárol, több mint 20 000 forintot takaríthat meg. Ajánlatunk a telefonvonallal már rendelkezőkre is vonatkozik, ráadásul most készülékeket is jelentős kedvezménnyel kínálunk. További felvilágosítás es megrendelés az 1212 ingyenes telefonszámon, a MATÁV Pont boltokban, az ügyfélszolgálati irodákban vagy a MATÁV üzletkötőinél. 'Az ajanlat a vidéki településeken érvényes. Az akcióban részt vevő ügyteleinkkel egy éves szerződést kötünk Egymás közt MATAV
