Tolnai Népújság, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-13 / 188. szám

4. oldal Megyei Körkép 1999. augusztus 13., péntek — Konyhád Es Környéke Néha fejtörést okoz még a jobb meg a bal Majoson hódít a néptánc Nagy sikerük volt a majosi gyermeknapon a helybéli néptáncos gyerekek. A kis létszámú, ámde lelkes csa­patot a rend egyenruhás őre, Zhorella Lajos tanítja a lépésekre. — Jómagam tizenöt évig táncoltam, de akkor még nem gondoltam rá, hogy egyszer tovább is adom a tudásomat. Két évvel ezelőtt szüreti fel­vonulásra készültek a majo- siak. Én is itt lakom a csalá­dommal, és mikor kitudódott táncos múltam, felkértek, hogy foglalkozzam a kicsik­kel. Akkor két hét állt rendel­kezésünkre, hogy a semmiből eljussunk egy pár tánclépéses felvonulásig. A tavalyi szüreti program után már komolyan terveztünk, és idén januárban megkezdődtek a próbák. — Milyen rendszeresség­gel gyakoroltok? — Eleinte hetente egyszer, most nyáron heti kétszer pró­bálunk. Eddig a majosi iskola épületében volt a helyünk, ez azonban értékesítésre kerül, így átköltöztünk a kultúrott- honba. Kezdetben 25 gyerek járt táncolni, most 19-en van­nak. Érdekes módon a lányok vannak kevesebben, így a ko­reográfiákat is nehezebb kita­lálni, a fiúkra kell építenem. Egy páros szám úgy szép, ha mindenkinek van páija, de a lelkes „páratlanokat” sem akarom kihagyni a fellépé­sekből, ezért külön kis cso­portban táncolnak. — Honnan vannak a nép­viseleti fellépő ruháitok? — A ruhák a majosi isko­lában voltak, most azonban - hogy az itteni tagozat meg­szűnik - vissza kellett adni azokat a bonyhádi 2-es isko­lának. Ezután a fellépések előtt mindig el kell kérjük, habár állítólag elsőbbséget fogunk élvezni. Vallom: a ru­hának az a jó, ha minél többet van mosva, vasalva, nem sza­badna egy kis szekrényben összezsúfolni. Egy ruha kö­rülbelül 30 ezer forint és - mivel zenekarra sem telik - a technikai dolgokat is meg kel­lene valahogy oldanunk. Eze­ket az összegeket előterem­teni sajnos önerőből nem tud­juk, de a támogatók segítségét szívesen fogadjuk a Majosért Alapítvány számlaszámán, természetesen a tánccsoport­nak címezve. — Milyen táncokat tanul­nak a gyerekek? — A koreográfiákat én ta­lálom ki. Mivel kezdő gyere­kekről van szó, olyan számo­kat próbálok meg összerakni, amelyek egyszerűek. A zené­hez a tájegységre jellemző lé­péseket koreografálom. A gyerekek nagyon gyorsan fej­lődnek, ez már a tartásukon is látszik, összefogottabb a mozgásuk is. A fegyelemmel vannak kisebb gondok. Majo­son a kicsiknek ez az egyetlen szórakozási lehetőségük, amelyből ráadásul tanulnak is. Egyelőre csak magyar, il­letve székely táncokat, főleg csárdásokat tanulunk. Szeret­nénk 2-3 év múlva máshol is fellépni, versenyekre eljutni, hiszen sikerélményre óriási szükségük van a gyerekek­nek. má-ré­Épül, szépül Börzsöny Az elmúlt pár évben ugrás­szerű fejlődésnek indult a Bonyhádhoz tartozó Bör­zsöny, ahol csupán 150-200 ember él. A '80-as évek köze­pén még „nem kívánatos” te­lepülésnek számított, vagyis az akkori tanács nem adott ki új épületre építési engedélyt. Néhány külföldi is vásárolt itt területet, amire házat, nyara­lót, gazdasági épületet építet­tek. Mindez ösztönző hatással volt a helybeliekre is. M.l. Az idén nem csak a permetezés, de a zöldmunka és a szomszédok is számítottak Milyen lesz az idei szüret? Az idei év a szőlő és a közelgő szüret szempontjából valóban rendkívüli volt. A gyakori esők, a párás levegő minden létező betegségnek kedvezett, így egy átlag évhez képest a többszörö­sét költötték a termelők vegy­szerre és védekezésre. A borvi­dék termelőit arról kérdeztük, hogy milyen termésre számíta­nak az idén? Szabó Gábor, a bonyhádi hegyközség elnöke: — A múlt hét végén esett jég alaposan megverte az Ist- vánmajor környéki szőlőket, a kár mértéke 30 és 90 százalé­kos, attól függően, hogyan „kapta el” az ültetvényeket. Mindez újabb költséget jelen­tett a termelőknek, hiszen igye­keztünk azonnal lepermetezni a szőlőket Rovlan-nal. Ezt meg­előzően amúgy is sok gondunk volt a peronoszpórával és sok helyen a lisztharmattal. Ahol viszont meg tudták őrizni a sző­lőt, ott sok és szép termésre le­het számítani. Számításaink szerint eddig csak permetezésre 90-100 ezer forintot költöttünk hektáronként. (Tavaly 50-60 ezerre jött ki ez a költség.) Az idén sokat számított az is, hogy ki, hogyan végezte el a zöld­munkát, mert a szellős lombo­zat segített abban, hogy az eső­ket követően hamar megszárad­janak a fürtök. Sajnos az elha­nyagolt ültetvények, a beteg szőlők nem csak ott ártottak, ahol voltak, hanem a szomszéd területeket is megfertőzték. így valóban sokat számított, hogy kinek ki a szomszédja. Az idén a szüret legalább tíz nappal lesz hamarabb, mint tavaly volt. —i Említette, hogy többe ke­rült az idén a védekezés, mint egy átlagos évben. Ezt a költsé­get vajon kompenzálja-e a piac, akár a szőlő árában, akár a bor árában? — Tíz százalékkal emelik a vörös fajták felvásárlási árát a tavalyi évhez képest, a költsé­gek ennél jóval többe kerültek. A borok ára sem változik jelen­tősen. — A termelők helyzetén va­jon segít, vagy ront, ha a bor jövedéki termék lesz? — Nem segít, inkább ront. A cél, amiért ezt be fogják ve­zetni az, hogy a borhamisítást nehezítsék. Véleményem sze­rint a jelenlegi törvényekkel is megtehetnék ezt, csupán a cu­kor útját kellene „követni”. A csinált borok eddig is papírral, mégpedig OBI-s (Országos Borminősítő Intézet) papírral kerültek piacra. A jövedéki tör­vény után pedig a kis, magán pincészetek tönkre fognak menni, mert nem éri meg az üzemeltetésük. Guth István, elnök, Tevel, mezőgazdasági szövetkezet: — A jég elkerült bennünket eddig, de a növényvédelem így is sokba került. 85 hektár szőlőt művelünk a termelőkkel közö­sen, ennek jelentős része fehér fajta (Chardonnay, Zöld velte- lini, Királyleányka, Rajnai riz- ling), valamint 16 hektár Kék­frankos és 8 hektár Merlot. Ed­dig 14 naponként permeteztünk nagyon komoly készítmények­kel. Szeptember közepén sze­retnénk kezdeni a szüretet a ko­rai fajtákkal, mint a Chardon­nay és a Zweigelt, sajnos a ta­valyi árnál jobbra nem is nagyon számítunk. Mauthner A völgységi falvakban az önkormányzatok segítik a tanulókat a beiskolázáskor Az idén drágább lesz az iskola A szeptemberi iskolakezdés költségei több ezer forinttal növe­kednek a tavalyihoz képest. A legmélyebben az elsősök szülei­nek kell majd a zsebükbe nyúlniuk gyermekük taníttatásáért. A völgységi önkormányzatokat kérdeztük meg arról, hol, ho­gyan támogatják a tanulókat? Egy kisgyermek beiskolázása minimálisan 15 ezer forintba kerül. A könyvek mellett az is­kolatáska, a torna- és tisztasági csomag, füzetek, írószerek, nyelvkönyvek és egyéb kiegé­szítők jelentenek nagyobb költ­séget. Ezeket összeadva való­ban nem mindegy, hogy adott településen mennyivel járul hozzá az önkormányzat a szü­lők kiadásaihoz. Bátaapátiban kérdésünkre elmondták, hogy augusztus 4- én már született döntés a támo­gatás mértékéről, így minden általános iskolás gyermeket ne­velő szülő 5000 forintot, a kö­zép és főiskolások pedig 10.000 forintot kapnak. Ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy az álta­lános iskolások szülei nem a pénzt kapják meg, hanem a tankönyvek árát vállalják át, il­letve akinek kisebb ez a költ­ség, akkor az a különbözetet megkapja. Aparhanton, Szűcs György polgármester el­mondta, hogy még a héten a képviselőtestület dönteni fog ebben a kérdésben. Várhatóan a tavalyihoz hasonló támogatás várható, ez azt jelenti, hogy a tankönyvek költségeit átvállal­ják. Bonyhádon még nem szü­letett döntés, várhatóan e hónap végén döntenek majd az idei évi beiskolázási támogatásról. Győrén viszont a hét elején már megszületett a döntés, minden gyermeknek megveszik a tan­könyveit, mondta Csorna József polgármester. Izményben, Mu- csiban és Kakasdon még nem döntöttek, várhatóan augusztus utolsó hetében szavaznak majd erről a témáról a képviselők. Kismányokon tavaly nem kap­tak az iskoláskorú gyermekek szülei semmilyen támogatást, és az idei évben sem tárgyalt er­ről a képviselőtestület. 50 gyermeket érintene a támoga­tás, ha lenne erre keret. Mórá­gyon ingyen kapják a gyerme­kek a tankönyveket, azok akik nem helyben tanulnak, de még általános iskolába járnak, fe­jenként 2500 forintot, a közép- iskolások 4500-at, míg a felső­fokú intézménybe járók 5500 forintot kapnak. Mauthner VÖLGYSÉGJÁRÓ Kirándulnak a györei nyugdíjasok A györei önkormányzat tá­mogatásával és a helyi nyugdíjas klub szervezésé­ben augusztus 18-án Ópusz­taszerre látogatnak a nyug­díjasok. A 60 fős társaság Szegeden is megáll majd, ahol városnézéssel, illetve az esti órákban egy szabad­téri színházi előadás megte­kintésével gyarapítják majd az élményeiket. Nemzetközi mail kiállítás A bonyhádi Máté Gyula, a pisai „Elvontság: rend, ösz- tönösség, vagy mindkettő?” című nemzetközi mail art kiállításon két kollázzsal, a hajdúszoboszlói 3. Nemzet­közi Post-Mail Art Bienná- lén két elektrografikával szerepelt. Gyors segély a györei rendőrnek A június végi hatalmas eső­zések Győré és Nagymá- nyok környékén jelentős ká­rokat okoztak a termőfölde­ken, de a családi házakban is. Czégmány Tibor györei rendőr főtörzsőrmester há­zát is alaposan megrongálta a vihar, a támfalat és a te­raszt ledöntötte. A Belügy­minisztérium 80 ezer forin­tos gyors segéllyel próbál segíteni a Czégmány csa­ládnak. Ez az összeg ugyan a kár kijavítására nem elég, de a helyreállítást el lehet kezdeni belőle. Eletmódtábor Váralján A bonyhádi Kranzlein Nép­táncegyesület Ifjúsági Tánccsoportja idén is meg­rendezte immár hagyomá­nyosnak mondható életmód­táborát Váralján. A harminc fiatal a 3 nap alatt új tánco­kat is megtanult. Kishegyi Simon a nemesnádudvari söprűs táncot tanította be a résztvevőknek, s ez a tánc­csoport vezetője, Köhlemé Koch Ilona szerint várha­tóan az egyik kedvenc tán­cuk lesz a fiataloknak. A fonó életébe is betekintést nyertek a táborlakók, hiszen szakértő irányításával meg­ismerkedtek a necceléssel, a kötéssel, a horgolás szépsé­geivel. A csoport majosi vi­seletéhez most készítették el a díszzsebkendőket. A záró vacsorára vendégeket is hív­tak, a menü: bográcsban ké­szített marhapörkölt és ke- nyérlángos volt. Tetőcsere a mórágyi iskolában Egy hároméves folyamat kö- iskola felújítása. A gyönyörű zepén tart a mórágyi általános környezetben, a patak partján felépített iskolában eddig ösz- szevont osztályok is voltak, il­letve hiányoztak a szaktan- termek is, mondta Lovák Ibo­lya gondnoknő. Egy országos pályázatra adta be elképzelé­seit a helyi polgármesteri hiva­tal, amit meg is nyertek. Ebből a keretből már átrakták a tetőt, az iskola épületét korszerűsí­tették, így propán-bután gáz­zal fűthetnek már a tél folya­mán. A tantermek falait, az aj­tókat, ablakokat kifestették. Még egy év van hátra abból a határidőből, amikorra a telje­sen készen válj a majd a gye­rekeket a megújult épület. A tervek szerint addigra ké­szülne el az önálló informati­kai terem és megszűnnek az összevont osztályok is. mauthner-péteri Útszélesítés, iszap eltakarítás Bonyhád és Nagymányok kö­zött a hét elején, kedden is még a szombati vihar nyomait takarították az utakról. A szekszárdi közúti igazgatóság gépei szinte folyamatosan dolgoznak, ezúttal az iszapot tolták le a főútról, illetve az összegyűlt szemetet, köveket, gazt is elszállították. Ezen az útszakaszon a takarítást köve­tően a főút is szélesebb lett.

Next

/
Thumbnails
Contents