Tolnai Népújság, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-10 / 159. szám

1999. július 10., szombat Duna Menti Folklórfesztivál 11. oldal Az öiömanya az unokákra gondol Beszélgetés Récseyné Farkas Évával A hagyomány szerint a menyasszony és a vőlegény szüleit örömszülőnek, örömanyának illetve apá­nak nevezik. Az idei Sárkö­zi Lakodalom menyasszo­nyának Récsey Dóra Évá­nak a szülőanyja Récsey Lajosné Farkas Éva. Vele beszélgetünk. — Hogy ismerte meg a vőle­gényt, Zrínyi Pétert? — Egyszerűen eljöttek hozzánk és ez lett belőle. — Örül ennek? — Igen. Péter csöndes, szorgalmas gyereknek lát­szik. Miért tiltakoznék el­lene. Meg aztán ami a lá­nyomnak jó, nekem is jó kell, hogy legyen. — Tudatosan ne­velte a lányát a ha­gyományok tiszte­letére? — A családban szinte örökle­tes, hogy büsz­kék vagyunk elődeink szoká­sára, kultúrájára. Édes­anyám Lovas Éva az őcsényi együttesben évtizedeken ke­resztül aktív szereplő volt. Én magam gyerekkorom óta ugyancsak itt táncoltam, a férjemet is, aki más megyé­ből való ugyan, de Szekszár- don volt katona, az őcsényi együttesben ismertem meg. A kislányomat mi is minden próbára magunkkal vittük, így ő is idejében részese le­hetett a sárközi hagyomány- ápolásnak.- Kinek az ötlete volt, hogy az igazi esküvő és lakodalom kapcsolódjon a Duna Menü . Folklórfesztiválhoz? — Jó néhány éve a decsi csoportban táncolnak a gye­rekek, és az őszre terveztük a lakodalmat. Amikor ez a próbák során kiderült, Bog­nár Cecil a Faluház igazgató­ja vetette fel, mi lenne, ha most tartanánk, s Dóra és Pé­ter lenne a XV. Sárközi Lako­dalom menyasszonya és vő­legénye. Ráálltunk az ötletre. Napjainkban felgyorsultak az események ’ és már nagyon közel van az esküvő napja. — Hogy tör­tént a család vendégeinek hívogatása? — Mi ma­gunk kerestük meg a rokono­kat, barátokat, ismerősöket, az együttes tagjait, és a létszám így a két fél részéről 300-ra emelke­dett. — Ennyi embernek az ét­keztetéséhez milyen enni- és innivalókra gondoltak? — Én ragaszkodtam volna a hagyományos lakodalmas ételekhez - kakaspörkölt, Hg._^ rántott hús -, de az ÁNTSZ nem ilyen hagyo- mány- tisz­telő . „Sokasodjatok és ” Interjú Szemerei László esperessel A XV. Sárközi Lakodalom menyasszo­nyát Szemerei László esperes őcsényi református lelkész keresztelte, később konfirmáció vizsgára is felkészítette.- Esperes úr, milyen fiatalnak ismerte meg Récsey Dóra Évát? — Ritka az ilyen gondolkodású mai fiatal. Nem szélsőséges, nem fanatikusan követi szülei hitvalló szokását, és nem is tiltakozik ellene látványosan. Hogy hagyománytiszte­lő, ezt jelzi az is, hogy nevében is őrzi nagy­mamája emlékét. — Van-e egy lelkésznek sajátos feladata a lakodalomban? — Az ifjú pár lelki felkészítése, a velük való beszélgetés sajátossága az egyénisé­gektől változik. Az agendában, vagyis az is­tentiszteleti rendtartásra vonatkozóan 1929-ben, majd később 1967-ben is fogal­mazódtak határozatok. Az eskü szövege évszázadokon át nem változott.- Milyen kérdések fogalmazódnak ilyen beszélgetésekben ? — Mindjárt a teremtésről alkotott elkép­zeléseik. Ugye a keresztyén értelmezés szerint először a férfit teremtette az Úr, aztán a nőt. Külön-külön is emberformá­ban éltek, élnek, élünk, de igazán a házas­ságban lehetünk egy testté. Ennek a koro­nája, amire nagyon szép magyar kifejezé­sünk van, az istenáldás, vagyis a gyermek.- Volt idő, amikor itt Sárközben csak egy gyermek volt kívánatos. — Ezzel a híres egykével sok kárt okoz­tak az asszonyok egészségi állapotában, hogy a vagyon az egy gyermekre szálljon örökül. Figyelhetünk a bibliai parancsra, amely szerint megmondatott, hogy „Soka­sodjatok és szaporodjatok és töltsétek be a Földet”. Remélem Récsey Dóra Éva és Zrínyi Péter hozzájárul magyarságunk szaporodásához.-decsi­Igy aztán tyúkhúsleves, főtt hússal, mártásokkal nyitja a lakodalmas vacsora sorát. A tortákat, süteményeket is a régi szokás szerint készít­jük.- Mi lesz a lakodalom utá­ni időben, minek örülne ak­kor az anya? — Úgy tudom, azt terve­zik, hogy együtt lakunk majd. De egészségesebb a. különélés - mondja az anyós, és anya. — Nagyon szeretném, ha unokáim len­nének, fiú és lány, hogy fel­öltöztethetném őket sárközi viseletbe, ha megláthatnám az örömüket, amint szín­padra lépnek és énekelnek, dalolnak, ahogy azt a lá­nyom és anyám is tette. . Decsi Kiss János Alma rozmaringgal Nagymányoki lakodalmas Nagymányokon Blandl György plébános 1936-ig ír­ta a település történetét. Ebben külön hangsúlyt kap­tak a lakodalmas szokások. A későbbi utódok, napjaink hagyományőrzői ez írás alapján állították színpadra illetve a közönség számára elevenítették meg a nagymányoki német lako­dalmast. A művelődési ^ ház vezetője Blandl Jánosné beszélt erről az eleven szokásról. Az idei lakodalmast is a helyi népi együttes mu­tatja be. Az ifjú párnak amolyan jutalomjáték is. Ilyen kiválasztott fiatal­nak számít Dubniczki Tí­mea, aki a pé­csi Lőwey Gimnázium diákja és párja Hoffmann Antal, aki bonyhá di kö- zépisko- 1 á s . Mindket­ten már az általá­nos isko­la első osztá­lyában kezdtek táncolni a nemzetiségi együt­tesben. így valóban megérde­melték, hogy eljátsszák a menyasszony, vőlegény szere­pét. A nagymányoki menyasz- szony ruhája fekete, míg a ko­szorúja fehér. A vőlegény nem visel csizmát a lakodalomban és ruházata is egyszerű fekete nadrág és zakó. A mögöttük felsorakozó 120 táncos és éne­kes a nagymányoki viseletét hordja most a lakodalmasban. tű Portugál, belga és szerb együt­tesek mellett bemutatkozik a hidasi székelyek csoportja, va­lamint a mecseknádasdi, bony­hádi, gyönki német nemzetisé­gi együttes. Minden lakodalom csúcs­pontját jelenti a lakodalmas vacsora. Nagymányokon elma­radhatatlan volt a tyúkhúsle­ves, amit a főtt hús kövé­ig. tett torma és paradi- csomszósszal, majd *' ” t különféle sültek, ve- ypfc gyes köretekkel és '*», édes sütemények, torták zárták a sort. A mostani lakodal­mas vacsora kimon­dottan a fellépő együt­tesek részére készül. Erre az időre te­szi csak le kezéből a menyasz- szony a viselet­hez tar- t o z ó kellé­keket a rozma­ringot az al­mát. Ez utóbbi a termé­keny­ség, míg a rozma­ring a hűség jelképeként van a kezé­ben. Aki a lakodalmas felvonu­lás és a színpadi produkciókon túl szeretne többet látni Nagymányok emlékeiből, ke­resse fel a falumúzeumot. Itt tisztaszoba, konyha, egykori berendezési tárgyai tanúskod­nak a község építészeti, lakbe­rendezési kultúrájáról. Mind­ezeket híven őrzik napjaink­ban, alapozva a jövő hagyaté­kát.-decsi-kiss­amelyekből negyve­net lehet gyűjteni. Férfiak és nők alkot­nak ilyen aratótriót. Öltözékükkel is igye­keznek tiszteletben tartani a hagyomá­nyokat. így a kenet­kötény, éppúgy elen­gedhetetlen mint a péntő, és a gatya. Az aratóverseny résztve­vőit népi együttesek is figyelik és dalaik­kal buzdítják. Ezek a csoportok aztán Sióagárd közönségé­Sióagárdi aratóünnep teket, amit a nepmuve szét Is képvisel. Népművészet-e az ara­tás? Válaszoljunk Igen­nel. Ugyanis a sióagárdi aratóünnep alkalmából benevezett aratóverseny zsűrije olyan szempont­ok alapján bírál és érté­kel, amelyek meghalad­ják azt az esztétikai ér­Pl. milyen a tarló magassá­ga, milyen a rend alakítása, a kéve minősége, a kepe szépsége. Minimum három emberes produkció az ilyen versenyszerű aratás. Kell hozzá egy kaszás, az­tán kell, aki marokba szedi a levágott szála­kat, és aki ezeket ké­vébe köti. Aztán mindezt kepékbe, má­sutt tízesekbe rakják. Egy-egy munkafázist pontokkal értékelnek, §• yíU "'fllB&SS g».«™ - .... nek is bemutatkoznak júli­us 18-án vasárnap du. 3 órai kezdettel. Az aratóün­nep idején mezőgazdasági gépkiállítás is lesz, gyakor­lati gépbemutatóval, így az­tán egy időben látható a múlt és a jelen paraszti vilá­gának néhány eszköze, me­lyekkel jövőt lehet formálni.-decsi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents