Tolnai Népújság, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-27 / 173. szám
1999. július 27., kedd Adózóknak Adózásról 7. oldal A késedelmi pótlékról Elengedhető-e a késedelmi pótlék, íia a járuléktartozás a 10.000 forintot meghaladja, de az egy összegű megfizetést nem tudja vállalni az egyén, vagy csak részletekben, több hónap alatt tudná a tőketartozást törleszteni? - kérdezték Dalmand- ról, Szekszárdról, Paksról olvasóink. — A már hivatkozott törvény alapján az 1999 február 1- én fennálló késedelmi pótlék bírságtartozást akkor kell elengedni, ha a járulékfizetésre kötelezett a folyószámla egyeztetése során vállalja, hogy a jegyzőkönyv aláírásától számított 30 napon belül a tőketartozás összegét megfizeti, és ennek maradéktalanul eleget tesz. A 30 napon túli, illetve a részbeni, vagy nem teljesítés esetén tehát e törvény alapján a késedelmi pótlék és bírság tartozás nem engedhető el. A késedelmi pótlék és bírság tartozás mérséklésére, elengedésére azonban lehetőség van az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 82. paragrafusában foglaltak szerint is, egyedi mérlegelés alapján. Az adózás rendjéről szóló törvény 82. paragrafusában (1 bekezdés) szerint az adóhatóság alapvetően már csak azt vizsgálja, hogy a pótlék- és bírságtartozás megfizetése az adózó és vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e. Az adózás rendjéről szóló törvény 82. paragrafusa (3) bekezdése a nem magánszemély adózók részére teremt lehetőséget a pótlék és bírságtartozás mérséklésére, de mivel esetükben a „megélhetés veszélyeztetése” nem értelmezhető, így itt az indok a „gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése”, mely komplex vizsgálatot igényel. Kérheti-e a késedelmi pótlék és bírságtartozás elengedését az a 10.000 forint feletti hátralékos, aki érvényes megállapodással, fizetési könnyítési határozattal rendelkezik, illetve aki a törvény hatálybalépését megelőzően elfogadta az egyenleg értesítőt, illetve folyószámla egyeztetésen volt? — Igen, a törvény 5. paragrafusa 2. bekezdése alapján az a járulékfizetésre kötelezett is kérheti a késedelmi pótlék és bírság elengedését, aki a törvény hatálybalépésekor -1999. február 1. napját megelőző tartozásra - érvényes fizetési átütemezésre vonatkozó megállapodással, fizetési könnyítési határozattal rendelkezik, továbbá 1999. február 1-i állapotnak megfelelő egyenleg értesítőben közölt, illetve az egyeztetés során megállapított összeget elfogadta, és a járulék- tartozás rendezésére történő hivatkozás mellett kéri a késedelmi pótlék és bírság elengedését. A kérelem benyújtása nincs határidőhöz kötve, a kérelem illetékköteles, melynek mértéke 1.500 forint. Amennyiben a járulékfizetésre kötelezett a határozat meghozataláig az 1999. január 31-i állapot szerinti tőketartozását még nem fizette meg, a késedelmi pótlék és bírság elengedése feltételhez kötötten történik: a járulékfizetésre kötelezett a tartozását a határozat kézbesítésétől számítva 30 napon belül megfizesse. Földalapú támogatások Mezőgazdasági őstermelők közül többen is kerestek bennünket telefonon, kérdésük a földalapú, növénytermesztési támogatásokhoz kapcsolódott. A támogatások első részét június 30-ig már megkapták a termelők, akkor nem kellett semmilyen igazolást bemutatni, viszont a támogatások második részét, amit szeptember 15-e és október 31-e között folyósít az adóhivatal, már csak a benyújtott számlákkal együtt lehet felvenni. (Akinek nem fogadják el a számláját, mert az nem felel meg a törvényben előírtaknak, annak a már felvett összeget is vissza kell fizetnie). Olvasóink kérdezték: családi őstermelői igazolványnál (3 főnél) elég-e ha egy névre szólnak a számlák? Nem elég, hiszen a családtagok külön-külön regisztráltatták magukat, külön-külön jutottak hozzá a támogatási kedvezményhez, így külön-külön is kell a megfelelő számlákat bemutatniuk. A számláknak egyenként le kell fedniük a támogatás összegét. Kurdról és Szedresről is kérdezték olvasóink: elég-e, hogy növényvédő szerről van számlájuk a megfelelő összegről? Sajnos nem elég, mert a törvény úgy rendelkezik, hogy zárolt vetőmagról, műtrágyáról és növényvédő szerről is kell számlával rendelkezniük a földalapú növénytermesztési támogatást igénylőknek. • Mi történik abban az esetben, ha a támogatás első felét már felvette a termelő, számlával is rendelkezik, de zárolt vetőmagról nincs számlája? Akkor a már felvett támogatás összegét vissza kell fizetnie, mert a támogatás igénybevételének egyik feltétele, hogy az igénylő a búza vetésterületének legalább a negyven százalékán fémzárolt vetőmagot vessen. Kérdések a zöld vonalon A múlt héten, a Tolnai Népújság ingyen hívható zöld számán olvasóink az adóhivatal szakembereit kérdezhették, elsősorban a társadalombiztosítási tartozások rendezéséről. De természetesen más, az adózással kapcsolatos kérdésekre is szívesen válaszoltak a meghívott szakemberek, Szabó Árpád, a megyei adóhivatal járulék igazgatóhelyettese, Füsti Molnár Ildikó osztályvezető és Báli Mónika osztályvezető. A megye minden területéről kaptunk hívásokat, bár az is igaz, hogy a telefonálók nem szívesen árulták el sem a nevüket, sem a település nevét, ahonnan hívtak bennünket. A megyei adóhivatal szakemberei természetesen tiszteletben tartották a kérdezők „titkolózását”. így telefonon keresztül, a személytelenség mögé bújva, olyan kérdéseket is fel mertek tenni telefonáló olvasóink, amit személyesen nem mertek volna. Igaz az is, hogy kaptunk olyan telefonhívást is, amikor az illető a zöld számot szerette volna felhasználni arra, hogy névtelenül jelentse fel, szerinte adócsaló munkaadóját. Olvasóinknak köszönjük a sok hívást, kérdéseiket témaként csoportosítva összegyűjtöttük és közre adjuk, hogy azok is választ kapjanak kérdéseikre, akik a zöld vonal zsúfoltsága miatt, nem tudták elérni az adóhivatal munkatársait. Amikor az adózó nem ért egyet a hivatallal Egyeztetés az adóhivatallal Szakcsról, Dombóvárról, Bonyhádról, Harcról kérdezték olvasóink: Milyen módon értesülhetnek a folyószámla egyenlegről, és az egyeztetésre milyen lehetőségük van? — Az idei évtől a járulék- igazgatóság minden egyes MEP-es folyószámlát felülvizsgál. A felülvizsgálat térti- vevényes kézbesítés alapján behívással vagy nyilatkozattal ellátott folyószámla egyenleg- közlővel történik. Abban az esetben, ha megjelenik az ügyfél, a jelenlétében jegyzőkönyv készül a folyószámlájáról és kölcsönös aláírás után az új folyószámlára az ügyfél által elfogadott egyenleg kerül. Ha az érintett ügyfél a tér- tivevényes kiértesítésre nem keresi fel a járulékigazgatóságot, vagy a nyilatkozatot nem küldi vissza, a rendelkezésre álló adatok alapján állapítjuk meg az 1999. január 31-i egyenleget, és ez az összeg kerül az új folyószámlára. Milyen lehetőség van a tartozás rendezésére, ha az ügyfél a tartozás összegével nem ért egyet és személyesen sem tud megjelenni? - kérdezték Szekszárdról, Tamásiból, Bá- taszékről, Pincehelyről és Medináról. — Ha az ügyfél a kiküldött egyenlegközlővel nem ért egyet, a nyilatkozat 3. pontját - „nem fogadom el” - kell aláhúznia. A visszaküldött nyilatkozat alapján személyes egyeztetésre hívjuk be. Ha a személyes megjelenésre nincs lehetősége, meghatalmazást adhat más személynek, hogy az ügyében eljárjon, őt képviselve, vagy beküldheti azokat a bizonylatokat, amelyekkel igazolja, hogy a tartozását rendezte és egyben kérheti a folyószámlája felülvizsgálatát. A beküldött bizonylatok alapján a folyószámlát felülvizsgáljuk, jegyzőkönyvet készítünk és ha az ügyfél által gondolt egyenlegtől eltér a felülvizsgálat eredménye, a jegyzőkönyv mellékleteként a tartozás keletkezésének részletes levezetését is közöljük. Ha az ügyfél ez alapján elfogadja az egyenleget, a jegyzőkönyvet aláírva kérjük visszaküldeni, ha továbbra sem ért egyet a közölt egyenleggel, személyes egyeztetés szükséges. Szedresi, faddi, bonyhádi, iregszemcsei telefonálóink hasonló módon tették fel a kérdést, ennek lényege: igaz-e, hogy elengedik a 10.000forintot nem meghaladó járuléktartozást és mit kell tenni az eltörlés érdekében ? A 10.000forintos összeghatár tartalmazza-e a késedelmi pótlékot és a bírságot is, vagy csak a tőketartozásra vonatkozik? — Az 1999. július 6-tól hatályos „a társadalombiztosítási folyószámlák rendezéséről” szóló idei évi LXIV. törvény, 5. paragrafusa alapján, amennyiben az 1999 február 1-i állapot szerint a folyószámlán mutatkozó tőketartozás a 10.000 forintot nem haladja meg, a tőketartozást és a nyitóegyenlegben szereplő késedelmi pótlékot és bírságot a járulékigazgatóság határozattal, hivatalból engedi el, tehát az ügyfélnek külön kérelmet előterjesztenie nem kell. Az elengedés a késedelmi pótlék és bírság vonatkozásában nincs összeghatárhoz kötve, a feltétel, hogy a járulék tőketartozás ne haladja meg a 10.000 forintot. Amennyiben a járulékfizetésre kötelezett a nyitóegyenlegben szereplő tartozását időközben rendezte (vagy csak részben rendezte) csak a ténylegesen fennálló tartozása engedhető el, visszamenőleg a tartozás elengedése nem megoldható. A megyei adóhivatal értesítése az adóigazolás kiadásáról Az APEH Tolna Megyei Igazgatósága felhívja a tisztelt adózók figyelmét, hogy augusztus folyamán technikai okok miatt az adóigazolás kiadásának ügyintézési ideje jelentősen meghosszabbodik. Az adóigazolás kiadásához kérjük mutassák be a júliusi és augusztusi hónapban benyújtott bevallások másolatát és a befizetésekről szóló banki terhelési értesítőket, vagy csekkeket. A fenti időszakban az aktuális állapotnak megfelelő folyószámla kivonatot, a már említett okok miatt nem tudunk kiadni. Megértésüket és türelmüket ezúton is köszönjük. APEH Tolna Megyei Igazgatósága A sorrend nagyon fontos Kis mulasztás, nagy tartozás Telefonáló olvasónk tartozása kezdetben, (pár évvel ezelőtt), csak 4300 forint volt, az is félreértés miatt. Mára ez az összeg meghaladta a 150 ezer forintot. Kérdése: hogyan állhat elő olyan helyzet, hogy a korábbi évek 1-2 havi járulék fizetésének az elmulasztása miatt a járulék tőketartozás többszörösére növekszik, holott - az elmaradást kivéve - a folyó fizetési kötelezettségének mindig eleget tett? Gyakorolható-e méltányosság ebben az esetben, kérdezte kétségbe esve szekszárdi telefonálónk. — Az 1997. évi LXXX. számú törvény, 53. paragrafusa alapján 1998. december 31-ig a befizetések elszámolására vonatkozó kiegyenlítési sorrend alapján a társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget először a megtérítendő ellátásra, késedelmi pótlékra, bírságra és mulasztási bírságra, a végrehajtási költségekre, az eljárás költségére, ezt követően az egyes járulékokra kellett elszámolni. Amennyiben a járulék fizetésre kötelezett, például egy havi kötelezettségét nem teljesítette, azután késedelmi pótlék került felszámításra, s a következő hónapban teljesített folyó fizetési kötelezettség befizetése nem arra a hónapra számítódott, amelyre szánta, hanem a befizetésből elsőként a késedelmi pótlék került kiegyenlítésre, és a fennmaradó rész a korábbi elmaradt járuléktartozást csökkentette. Az elszámolási elv alapján tehát sem az elmaradt havi tartozását nem rendezte teljes mértékben, sem az adott hónapot. így ha az elmaradásról nem tudott, vagy időben nem rendezte és mindig csak a folyó kötelezettségének megfelelő befizetést teljesítette, a járulék tartozása folyamatosan növekedett, mivel a befizetések késedelmi pótlékra számo- lódtak el. Ugyanezen elv alapján, ha az érintett kérelmére fizetési könnyítést engedélyeztek, de annak feltételeit maradéktalanul nem teljesítette, és a kedvezménye érvényét vesztette, a részletfizetés időtartama alatt teljesített befizetések is késedelmi pótlékra kerülnek elszámolásra. A járuléktartozások elengedésére lehetőség nincs, fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt viszont kérni lehet. Vállalkozók kérdezték a zöld vonalon Olvasóink közül többen is kérdezték a következőket: Az előre hozott nyugdíjban részesülőnek kell-e nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizetnie ? — Az előre hozott nyugdíjban részesülőknek a társadalombiztosítási járulék 25. paragrafusa szerint nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetnie. Milyen szankciót von maga után a járulékfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése? — Ha a járulékfizetési kötelezettségét az ügyfél az előírt határidőig nem fizeti meg, késedelmi pótlékot kell fizetnie, melynek mértéke a jegybanki alapkamat (jelenleg 15,5 százalék) kétszeresének a 365-öd része. Egyéni vállalkozó saját tulajdonú személygépkocsiját használja a vállalkozásában is és magáncélra is. Milyen költségeket számolhat el a vállalkozásban ? — Üzemanyag-felhasználás címén vagy az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzé tett üzemanyagár, vagy a számlákkal igazolt üzemanyag-vásárlás számolható el. A személygépkocsi fenntartásának, javításának és felújításának költségei az üzemi használattal arányosan számolhatók .el, melyet vagy számlával kell igazolni vagy minden más költség címén 3 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség vehető figyelembe. Elhunyt egyéni vállalkozó özvegyének mikor és milyen bejelentési kötelezettsége van az adóhivatal felé? — Az adóhatóság az adót kérelemre év közben is megállapítja, ha a kérelmező az adó megállapításához szükséges igazolásokat (hagyatéki végzés, könyvvezetés, könyvelési bizonylatok) rendelkezésre bocsátja. 1999. évben tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó saját maga után fizetett egészségügyi hozzájárulás összegét melyik sorban szerepeltesse a 9971-es záró bevallásban? — Egyikben sem, ezt nem itt, hanem az 1999. évről szóló 9953-as számú személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallani, melyet a 2000. évben kell elkészíteni. Az ingatlan-bérbeadás adózása Báli Mónika, a megyei adóhivatal ügyfélszolgálati osztályának helyettes vezetője foglalta össze azokat a tudnivalókat, melyeket az ingatlan-bérbeadással kapcsolatban érdemes megjegyezni. — Az idei évben jelentősen megváltozott az ingatlanbérbeadásból származó jövedelem adózásának szabálya. Az ilyen címen szerzett jövedelem ez évtől nem számít be az összevont adóalapba, hanem,- a termőföld bérbeadással azonosan - 20 százalékos lineális adó terheli. Az SZJA törvény változása nem érinti azokat, akik ingatlanukat vállalkozóként hasznosítják, vagy fizető-vendéglátóként a tételes átalányt választották, és azokat sem , akik a falusi vendéglátás törvényi feltételeinek megfelelnek. A 20 százalékos adó alapja az ingatlan bérbeadás szerződés szerinti teljes bevétele, vagyis nem vonható le a felmerülő költségek, az az nem csak az értékcsökkenési és fenntartási költségek nem számolhatók el, de a rezsiköltségek sem. Ha a bérbeadó magánszemély az ingatlan használatával együttjáró költségeket át kívánja hárítani a bérbevevőre, két lehetőség közül választhat:-vagy rezsiköltségekkel megemelt bérleti díjat állapít meg, így a rezsiköltségek után is meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót,-vagy olyan szerződést köt, mely szerint a bérbevevő magára vállalja a közüzemi számlák kifizetését, amely csak úgy lehetséges, hogy a közműveket átírják a bérbevevő nevére, s a karbantartást is ő végzi. Amennyiben az 'ingatlan-bérbeadás kifizetőtől származik, a 20 százalék adót a kifizető vonja le és fizeti be a levonást követő hónap 12-ig. A kifizetőnek nem kell az adót levonnia, ha a bérbeadó tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, vagy a bérbeadás fizető-vendéglátás keretében történik és a magánszemély a tételes átalányadót választotta, illetve akkor sem, ha a falusi vendéglátónak minősülő magánszemély nyilatkozik arról, hogy a tevékenységéből származó bevétele nem lesz több százezer forintnál.
