Tolnai Népújság, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-27 / 173. szám

4. oldal Megyei Körkép 1999. július 27., kedd — Tamási, Simowtokivya Es Környéki: Apeh-hét Magyarkesziben „Rászállt az Apeh Magyar- keszire - tartják a faluban, ahol a hetekben mintegy har­minc adóalanyt ellenőriztek - bejelentésre - az adóhivatal revizorai. Az ellenőrzöttek jó­részt munkanélküliekből ke­rültek ki, többeknek feketén végzett munkáért helyeztek kilátásba bírságot, de az el­lenőrök látókörébe jutott nem hivatalosan működő italmérő, „bögrecsárda” is. Jelenleg úgy néz ki, hogy az Apeh-el- lenőrzés áldozata lesz a falu kansertése, anyagilag pedig vagy az önkormányzat, vagy a sertés bértartását vállaló Csekk János. A háztájiban sertéstartással foglalkozó munkanélküli férfinak vállal­kozóként kellett volna végez­nie a bértartást. A község az állatot a falu sertéstartóinak vásárolta. A megállapodás úgy szólt, hogy Csekk János az egy fedeztetés után elkért négyszáz forint áfával csök­kentett részét megkapja az önkormányzattól. Ebből az összegből eteti, és ha kell, házhoz szállítja a sertést, a fennmaradó rész a jövedelem. Csekk János rendkívül mél­tánytalannak érezné, ha bírsá­got kellene fizetnie. Mint el­mondta: nyolc évig dolgozott a helyi szövetkezetnél, amely­től az átalakulás után traktort, pótkocsit, tárcsát vásárolt. Vállalkozóként dolgozott, de munkát nem kapott a szövet­kezettől. Felesége rokkant nyugdíjas, egy hektár földjét a téesz műveli. Csekk János szerint az adóellenőrök beje­lentésre jöttek ki, nemcsak hozzá, hanem több helyre a faluban. Bíró Zoltán, az Apeh Tolna Megyei Igazgatóságának igazgatója érdeklődésünkre hangsúlyozta: az adószabá­lyok mindenkire egyformán vonatkoznak. Ha sérelmesnek tartják az Apeh határozatát, fellebbezhetnek. Az adóelle­nőrök a közérdekű bejelen­tésre, - ha úgy minősítik minden esetben ellenőrzést tartanak, Magyarkeszi egyál­talán nincs kitüntetett hely­zetben. Az Apeh-látogatás nyomán azonban a kansertést, - ahogy Kiss Károly polgármester el­mondta -, amennyiben nem tudja sehol elhelyezni az ön- kormányzat, vágóhídra vi­szik, vagy eladják. (tf) Tetőcsere összefogással. A teljes tetőszerkezetét meg kell erősíteni a gyönki evangélikus templomnak. Dél- Dunántúl legnagyobb evangélikus temploma felújítására három éve gyűjtenek a hívek. A rekonstrukció 7,7 millió fo­rintba kerül, amelyből félmillió forintot a gyülekezet tagjai adtak össze, 150 ezer forinttal hozzájárult a Paksi Atom­erőmű, és Griesheimből, Gyönk német partnertelepüléséről is érkezett némi anyagi segítség. fotó: ótós Csúcsszezon előtt az idegenforgalom A tamási árszínvonal a Balaton-partinak 50-70 százaléka Mi kerül egy lángoson 160 forintba? - teszi fel a kérdést a vékonyabb „lére” eresztett vendég a Bala- ton-parti stran­dokon. Gyorsan el is fe­lejtheti a kí- váncsiskodást, az említett szám ugyanis egyálta­lán nem kiugróan magas. A turista a Balaton mellett naponta átlago­san négyezer fo­rintból jön ki anélkül, hogy kü­lönlegességeket engedne meg Tamási: már nem Balaton-alternatíva fotó: ótós Réka magának, és bár a magyar tenger sem bővelke­dik vendégekben, az a kevés sem reklamál, hanem fizet. A pénzügyi vonzatokat nézve Tamásiban jobban jár az üdü­lővendég: a balatoni árak 50-70 százalékáért megkapja, amit akar, ugyanakkor be kell érnie a csekélyebb programkínálattal: a strandon kívül néhány neve­zetesség, s a nyáron a környék egy kézen összeszámlálható kulturális eseményei, vagy pin­ceszer-alkalmak csábíthatják ide a turistát. Ennek ellenére Tamási ma már a Balatontól független vonzerővel rendelkezik - állítja Dolák Gyula, a tamási Parti Tours tulajdonosa, aki el­mondta: jelenleg is van le nem foglalt szálláshely. Az idegenforgalmi vállalkozó a csúcsszezont augusztusra várja, amikor a legtöbb német tölti szabadságát, s főként ba­jor és szászországi vendégek elindulnak Magyarországra. Örvendetes, hogy három évre visszatekintve lassan, de emelkedik a belföldi vendé­gek száma, - arányosan a ki­utaztatás „padlóra kerülésével”. Elgon­dolkodtató azonban, hogy üdülési jeggyel senki nem fi­zetett. (tf) Sziámi malacok Hasuknál és mellüknél össze­nőtt kismalacokat ellett Ireg- szemcsén Nagy József sertés­tartó kocája. Az anyaállat pénteken este nyolc és tizenegy óra között ti­zenöt malacot hozott világra. Az egy köldökzsinórról táplál­kozott sziámi ikerpár már élet­telenül született. A kocának ez volt a második ellése. A tizen­három malac egészséges. <-h -c) KözTörvény Halasok az éjszakában Július 24-én, szombaton este tíz órakor állítottak meg a rendőrök egy gyanúsan megrakott autót a tamási üdülőövezetben. Mint kide­rült, a Wartburg hátsó kere­keit mintegy hetven kilo­gramm ponty súlya nyomta. A négy nagydorogi és sár- szentlőrinci utas azt mondta: a Koppányból fog­ták, a hetven kiló hal egész napi munkájuk eredménye. A gyanú szerint azonban va­lamelyik halastóból szár­maznak a pikkelyesek. Álláskínálat A térség munkáltatói keres­nek: Tamásiba két asztalost, három lakatost, egy vagyonőrt, egy fafúvós ze­netanárt, Hó'gyészxe. húsz varrónőt, tíz betanított var­rónőt, Simontornyára ötven cipőfelsőrész-készítőt, Ireg- szemcsére, Belecskára, Fel­sőnyékre tíz-tíz varrónőt, és betanított varrónőt, Ireg­szemcsére egy felszolgálót, Fürgédre egy némettanítót. A Hungária Biztosító érté­kesítési munkatársakat ke­res. Tamási körzetén kívül: hét varrónőt, nyolc betaní­tott varrónőt, egy építész­mérnököt (szakirányú né­metnyelvtudással), egy konyhalányt és egy élelmi­szerbolti eladót, két felszol­gálót. Információ a Tolna Megyei Munkaügyi Köz­pont Tamási Kirendeltsé­gén, a 471-022, és 471-958- as telefonon. Röviden Hirdetésfelvétel. Tamási: Tolnatourist, Szabadság u. 43. Telefon/fax: 471-941. Lászlóné Fülöp Zsuzsa, 7090, Páva u. 2. 06-20-987- 5813. Szabó Gyuláné (BEZO-KERFU): Hőgyész 7090, Zrínyi u. 3. Üzenet a 488-378 telefonon. Bosnyák József, Tamási, telefon: 06- 30-460-727. Gyászközlemé­nyek: PAN-HÖL Bt., Ta­mási, Aradi u. 19. Szabó Gyuláné, Hőgyész, Zrínyi u. 3. telefon: 488-378. Fogadóórák. Hétfőn és csütörtökön 8 és 12 óra kö­zött tartja fogadóóráit Haj­dics József, Tamási polgár- mestere. Dr. Schutzbach Ferenc jegyző fogadóórái: hétfőn és szerdán 8-tól 12 óráig. A környezetvédelmi probléma volt a döntő Simontornya polgármestere még mindig bízik a bőrgyártás jövőjében (Folytatás az 1. oldalról.)- A köztudatban és a veze­tők szerint is a környezetvé­delmi probléma volt az, amin a bőrgyártás megbukott. Ön sze­rint is így van, vagy tud más, a háttérben meghúzódó okot?- Tulajdonképpen a kör­nyezetvédelmi probléma volt a döntő. Évek alatt keletkezett, nem kezelte senki, hagyták, hogy felhalmozódjon. Csak egy példa: a város szennyvizét a bőrgyári telep tisztította, a szolgáltatásért fizettünk, bizo­nyára beállították az amortizá­ciót a díjba, de csak a műkö­désnek megfelelően fordítottak rá. Az egyszerűsített privatizá­ció is azért hiúsult meg, mert a vevő rájött, micsoda környe­zetvédelmi probléma halmo­zódott fel. Itt van a komposz­tált ledex bőr a föld alatt, a krómfaragás tárolva, a víztele­nített, a vizes iszap tárolva. Nem tudjuk még, hogy magá­ban a bőrgyár talajában hol és milyen szennyező anyag van. Más ipari tevékenység beindí­tása is gondot okozhat.- Mi lesz a város kommuná­lis szennyvizével?- Az jelenleg is a bőrgyári szennyvíztisztítóba megy.- Tehát ezt továbbra is be­fogadhatja a tisztítómű?- 2001. június 30-ig igen. Eddig hosszabbította meg a környezetvédelmi hatóság a szennyvíztisztító engedélyét.- Mi van akkor, ha senki nem járul hozzá a felújításhoz?- Ezt mindenképpen meg kell csinálni. Másfél évvel ez­előtt már gondoltunk erre, ak­kor indítottuk be az ipari park pályázat előkészítését. Ha lesz valamikor egy ipari park, ah­hoz is kell egy szennyvíztelep. Egy kiépített szennyvíztelep felújítása pedig még mindig olcsóbb, mint egy újat építeni.- Milyen az érdeklődés a befektetők részéről Simontor­nya iránt? Közel nyolcszáz munkanélkülivel lehet szá­molnia városban.- Érdeklődők vannak, de miután a felszámolóval tár­gyalnak, nem mindenki marad itt. Lehet, hogy a felszámoló­nak megvannak a tarifái, és csak minimálisát enged, lehet, hogy az érdeklődő azt gon­dolja, hogy milyen bajban va­gyunk, itt biztosan olcsón hoz­zájut mindenhez. A telepen az infrastruktúra adott, majdnem úgy, mint az ipari parkban. Mi közvetítjük az érdeklődőket, itt a feladatunk véget ér. A szennyvízteleppel kapcsolat­ban: mindenképpen fontosnak tartjuk a felújítást, és ennek ér­dekében megkezdtük a lobbi­zást. Megkerestük a térség or­szággyűlési képviselőit, a kör­nyezetvédelmi minisztérium il­letékesei augusztus 10-én jön­nek Simontornyára ez ügyben.- Alaposan ráférne a váro­siasodás a településre, ebben talán mindenki egyetért. Mire számít akkor, ha itt tömeges és tartós munkanélküliség alakul ki?- Ha a szennyvíztisztító re­konstrukciója megvalósul, na­gyobb a lehetőség, hogy új be­fektetők költözzenek ide, ugyanígy, ha kedvező elbírálás alá esik az ipari park-pályáza­tunk. A befektető akkor jön ide, ha a területre megvan az ipari park cím. Most csak any- nyit tudok tenni, hogy megmu­tatom a területet: ott lesz az ipari park.- Mikor lesz terveikből eredmény?- Idén eldől, hogy megnyer­jük-e az ipari park címet. Ha igen, jövőre pályázunk infra­struktúrára, útra, csatornára. Másrészt a „fehérvári vonal” már telített. Ha külföldi befek­tetők ebben a vonalban akar­nak lépni, kénytelenek lesznek ebbe az irányba terjeszkedni. Én bízom abban, hogy pár éven belül a Dunáig eljutnak. A dilemmám, hogy kibírjuk-e addig. Tóth Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents