Tolnai Népújság, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-26 / 172. szám

1999. július 26., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Az európai környezet megóvásáért Klímavédelmi stratégia Az EU-országok és a tagjelöltek szombaton egynapos környezet­védelmi csúcstalálkozót tartot­tak Helsinkiben. A legfőbb napi­rendi pont az éghajlat védelme volt, az Európai Bizottság által előterjesztett klímavédelmi stra­tégia alapján. A magyar küldött­séget Pepó Pál környezetvédelmi miniszter vezette. Pepó Pál szerint az a tény, hogy az EU egyik szokásos miniszte­ri tanácsi értekezletére kivétele­sen meghívták a társult és tag­jelölt országok illetékes minisz­tereit is, azt mutatja, az EU máris számít a tagjelölt orszá­gok környezetvédelmében rejlő előnyök kihasználására.- A magyar kormányzat, most már tényadatokkal gazda­godva, a hazai, nemzeti klíma­védelmi stratégiát is kidolgoz­hatja - folytatta Pepó Pál, és hozzátette: - Az üvegházhatást okozó káros anyagok kibocsátá­sának csökkentésében Magyar- ország előbbre tart, mint az Eu­rópai Unió tagállamai. A hazai eredetű széndioxid-kibocsátás hozzávetőleg mintegy 15 száza­lékkal mérséklődött az elmúlt évtizedben. Ez természetesen a GDP és az energiafelhasználás visszaesésével is magyarázható. A kiotói jegyzőkönyvben vállalt károsanyag-kibocsátás csökken­tése nem akadályozza a gazda­ság fejlődését. Magyarország a prognosztizált 4-5 százalékos, vagy akár 7 százalékos GDP-nö- vekedés mellett is eleget tud ten­ni kötelezettségeinek - állapí­totta meg Pepó Pál, és emlékez­tetett: Magyarország 6 százalé­kos csökkentést vállalt.- A tárca szorgalmazza, hogy a környezetvédelmi infrastruktú­rát tekintsék „teljes jogú” gazda­sági infrastruktúrának. A környe­zetvédelmi tárca a többi minisz­tériummal, a tudományos élet képviselőivel, a környezetvédel­mi mozgalmakkal átfogó klíma­védelmi stratégiát dolgoz ki, és tár a közvélemény elé, és ez ad le­hetőséget feltételezhetően Ma­gyarországnak arra, hogy a klí­mavédelmi célokat szolgáló euró­pai uniós erőforrásokhoz hozzá­férjen - mondta a miniszter.- Magyarország minél több területen, a gyakorlatban is sze­retne eleget tenni az Európai Unió környezetvédelmi elvárá­sainak, és minél kevesebb terü­leten akar átmeneti mentessé­get, derogációt kérni - mondta végezetül Pepó Pál. Zenehallgatás a világhálón Módosul a szerzői jogról szóló törvény Az illegális szoftverfelhasználat és az internet elterjedése mellett az európai uniós csatlakozás is indokolttá tette a szerzői jogról szóló törvény módosítását. Az pj jogszabály szeptember elsejé­től hatályos - értesültünk a Szerzői Jogvédő Iroda főigazga­tójától. Gyertyánfl Péter lapunknak el­mondta: a számítógépes progra­mok (szoftverek) és az internet egyre inkább terjed hazánkban is. Az egyes művek, alkotások felhasználását ebben a digitális környezetben sokkal nehezebb nyomon követni, illetve a jogta­lan felhasználót lefülelni, mint korábban. Ezért vált szükséges­sé a szerzői jogról harminc év­vel ezelőtt készült törvény mi­előbbi módosítása. A másik ok, amiért a korábbi törvényen változtatni kellett, az Európai Unióhoz való csatlako­zásunk. A nemrég elkészült mó­dosítással az új változat eurokonformmá vált - közölte a főigazgató. Mint mondta, eddig elsősor­ban mindenkinek magának kellett figyelnie, hogy ki és mi­kor használja fel jogtalanul az alkotását. Szeptember elsejé­től azonban - ekkor lép életbe a törvény - az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület is képviseli bizonyos körökben az alkotók érdekeit, és fel is léphet a jogbitorlók ellen. A jövőben az egyesület - termé­szetesen a szerző is - követel­heti a jogsértés bírósági megál­lapítását, és nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - a nyilvánosság bevonásával - elégtételt kérhet a jogsértőtől. Sőt, az adott mű megalkotója a jogtalan használatból szárma­zó üzleti bevételt is visszaköve­telheti az ilyenkor szokásos kártérítés mellett. A módosítás szerint a szerzői jog az alkotót az életében, vala­mint a halálától számított het­ven évig illeti meg. Az Artisjus igazgatója úgy véli, a legtöbb gond - a már ma is óriási problémát jelentő, illegális számítógépes szoftver- lopás mellett - a világhálóra felkerült zenei anyagok fel- használásából származhat majd. Várhatóan nálunk is be­következik ugyanis az, hogy a lemezkiadók csak bizonyos összeg befizetése ellenében te­szik majd lehetővé az internet­re feltett zene meghallgatását és letöltését. Egyelőre még nem tudnak ilyen internetes vállalkozásról hazánkban. Az Egyesült Államokban viszont sok ilyen van, így több száz, ilyen típusú perre is akadt már példa. (haszon) Napfogyatkozás: ezt látni kell A teljes napfogyatkozást hazánkban augusztus 11-én a Szombathely-Siófok-Szeged tengelyen, 112 kilométer szélességű területen érzékelhetjük majd. Az érintett megyékben hónapok óta készülnek arra, hogy tudományos és idegenforgalmi szempontból is hasznosítsák a ritka természeti jelenséget. Szombathelyen több mint 20 ezer érdeklődő érkezésére szá­mítanak a természeti tüne­mény napján. A város főterén felállítják a Naprendszer mo­delljét, augusztus 8-án a Gotthard-obszervatóriumban felavatják Gotthard Jenő szob­rát, valamint a napfogyatkozás alkalmából készített, a napot ábrázoló alkotást. Somogy megyében Siófok lesz a központja a napfogyatko­záshoz kapcsolódó rendezvé­nyeknek. A szervezők mintegy 200 ezer vendégre számítanak. Augusztus 8-ra már minden ké­szen áll majd a Siófok-Kiliti vá­sártéren felállított „csillagkony­hában” ahhoz, hogy mindenki saját horoszkópjának megfele­lő ételek közül válogathasson. Tolna megyében Paks a leg­ideálisabb pontja a természeti jelenség megfigyelésének. Az egyik helyszín az Atomerőmű SE Sportcsarnoka melletti zöldterület lesz, ahol szabad­téri színpadot állítanak fel. Bács-Kiskun megyében is egyre nagyobb számban jelzik érkezésüket az érdeklődők. A napfogyatkozást a települések idegenforgalmi vonzerejük hat­ványozottabb bemutatásával igyekeznek kihasználni. Buga- con minden bizonnyal izgal­mas látvány lesz, hogy a ne­mes jószágok miként reagál­nak a természeti jelenségre. Kiskunhalason egyebek között alkalmi postabélyegzés, légi­bemutató, Dunapatajon pedig augusztus 9-től háromnapos kulturális rendezvénysorozat, termék- és terménybemutató, kézművesek találkozója várja az odalátogatókat. Szegeden látható majd a leg­hosszabb ideig a teljes napfo­gyatkozás, csaknem két és fél percig. Az Ópusztaszeri Nem­zeti Történeti Emlékparkban egyebek között tüzes nyíllal gyújtják meg a máglyát délben, majd a tánckar újraéleszti a Napot. FKGP-MSZP: kapcsolatfelvétel Pokol Béla, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kis­gazdapárti politikusa már-már tolakodó barátkozásnak tartja az MSZP elnökének és az FKGP parlamenti frakcióvezetőjének talál­kozásait. Kovács László szerint viszont a közélet eldurvulásán csak a vezető politikusok nyugodt hangú megbeszélései javíthatnak. Az elmúlt hónapokban Kovács László szocialista pártelnök és Bánk Attila, a FKGP frakcióve­zetője három alkalommal is eszmét cserélt aktuális bel-, vagy külpolitikai témáról. Az első találkozón - amelyet az MSZP elnöke kezdeményezett - a kisebb létszámú parlament témaköre került kettejük kö­zött napirendre. Másodszorra a koszovói válság rendezésében való magyar részvételt vitatták meg, mint ahogy az eddig utol­só, harmadik alkalommal is.- Egy kormányzó és egy el­lenzéki párt között a rendszeres párbeszéd segít elkerülni a fél­reértéseket, valamint elősegít­heti a normális politikai légkör kialakulását, amelyre egyéb­ként nagy szükség lenne - nyi­latkozta lapunknak Kovács László. A pártelnök sajnálatát fejezi ki azért, amiért egyes kis­gazda és fideszes politikusok Bánk Attilával történt találko­zásait gyanakvással, sőt ellenér­zéssel fogadják. Megkeresé­sünk nyomán Pokol Béla tola­kodó barátkozási gesztusként értelmezte a szocialista Kovács tárgyalási kezdeményezéseit. Mint mondta, inkább a parla­menti munka során kellene ér­vényre juttatnia együttműködé­si készségét az ellenzéknek.- Torgyán József nem kezde­ményezett találkozót velem, és én sem tettem felé ilyen lépést - cáfolta Kovács László a Pokol Bélától származó értesülésün­ket, de mint azt a szocialisták el­ső embere kifejtette, a két párt elnökének időszakos megbeszé­lése is beleférne a normális jog­állami működés kereteibe. A fej­lett demokratikus államokban az ilyesfajta találkozók - fogal­mazott Kovács László. (h) Ebben az évben kevesebb a bűncselekmény Több a halál az utakon A Legfőbb Ügyészség adatai szerint csökkent a bűncselekmények száma. Az év első felében mintegy negyedmillió, 246 307 bűncse­lekmény vált ismertté, amely 27,6 százalékkal kevesebb, mint a ta­valyi év azonos időszakában volt. Az idén eddig kevesebb bűnöző kevesebb bűncselekményt kö­vetett el, mint tavaly, és az álta­luk okozott kár is kisebb. Az is­mertté vált bűncselekmények száma legnagyobb mértékben a fővárosban csökkent. Szabolcs- Szatmár-Bereg, Komárom-Esz- tergom, és Baranya megyében is csökkent a bűncselekmények száma, Vas, Borsod-Abaúj- Zemplén és Veszprém megyé­ben viszont emelkedett. Nagyobb mértékben a sze­mély elleni bűncselekmények száma nőtt meg, a gazdasági, valamint a vagyon elleni bűn­cselekmények száma viszont je­lentősen csökkent tavalyhoz ké­pest. Az ügyészség adatai sze­rint például az adó- és társa­dalombiztosítási csalások szá­ma 85,2 százalékkal, a csaláso­ké pedig 70 százalékkal mér­séklődött 1998 azonos idősza­kához képest. Kevesebb közle­kedéssel összefüggő bűneset történt, viszont sajnálatosan megugrott - 312-ről 341-re - a halálos közúti balesetek száma. Míg a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűntettek száma kis mérték­ben csökkent, a kategória leg­súlyosabb cselekménye, az erő­szakos közösülés csaknem 10 százalékkal több, mint tavaly volt. A legnagyobb mértékű növekedést az államigazgatás, igazságszolgáltatás és a köz­élet tisztasága elleni bűncse­lekmények mutatják; összesen több mint ötven százalékkal emelkedtek. A növekedés leg­főbb oka az embercsempészet megtízszereződése. Az idén kevesebb betörés, zsebtolvaj­lás, gépkocsilopás keserítette a polgárok életét, a rablások szá­ma viszont kis mértékben emelkedett. A vagyon elleni büntetendő cselekmények ál­tal okozott kár a tavalyi 41,4 milliárd után az idén 35,7 mil­liárd forint volt június végéig. (horváth) Értékelés. Orbán Viktor kor­mányfő, valamint nyolc minisz­ter mond beszédet hétfőn a Külügyminisztériumban az idei külképviselet-vezetői értekezle­ten. Ä hagyományosan minden év nyarán sorra kerülő kétna­pos tanácskozáson a külügyi tárca vezetése, valamint a nagy­követek és a főkonzulok átte­kintik az elmúlt évben végzett munkát. Kicsi, de befolyásos. Az MDF frakcióvezetője szerint sikeres a koalíciós kormányzás elmúlt egy éve, szemben a saj­tóban mind gyakrabban olvas­ható, katasztrófahasonlatokkal megtűzdelt ellenzéki nyilatko­zatokkal. Balsai István szomba­ton Szegeden kijelentette: a szubjektív értékeléseknél sok­kal fontosabbak a tények, ame­lyek szerint az idén 40 száza­lékkal több lakás építése kez­dődött el, s 30 ezerrel több sze­mélygépkocsit vásároltak a pol­gárok a tavalyi hasonló idő­szakhoz képest. Balsai szerint az MDF - parlamenti létszá­mát meghaladó mértékben - pozitív befolyásoló tényező a kormány döntéseiben. Pápai ajándék. Szent Kinga tiszteletére rendeztek szomba­ton ünnepséget az esztergomi Bazilikában. A szertartás után IV. Béla király lányának szob­ra alatt elhelyezték azt a táb­lát, amelyet II. János Pál pápa adományozott Boldog Kinga szentté avatásának napján, jú­nius 16-án a magyar katoliku­sok képviselőinek a lengyelor­szági Ószandecen. Dékány Vil­mos püspök, érseki helynök hangsúlyozta, a tábla nemcsak a szent életére, hanem a ma­gyar és a lengyel nép közös múltjára is utal. Egy nap a napon. A ruda- bányai ásatások szenzációs lele­teit egy napra, július 31-én, szombaton kiállítják a helyi Érc- és Ásványbányászati Mú­zeumban. Kordos László kuta­tásvezető professzor elmondta, a mintegy 10 millió éves „Gabi” ősmajom eredeti koponyáját és a megtalált állatcsontok jelleg­zetes darabjait az exkluzív kiál­lítást követően - a maradvá­nyok tudományos értékelése és konzerválása után - csak évek múlva láthatja újra a nagy- közönség. Hamis bomba. A tűzszeré­szek egy bombához tökélete­sen hasonló imitációt találtak abban a táskában, amelynek felrobbantásával fenyegetőzve 20 millió forintot követelt egy zsaroló a Nyíregyházi 1. számú postahivataltól - közölte Pap Judit, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Rendőr-fő­kapitányság sajtóreferense szombaton. A rendőrség nagy erők bevonásával keresi a zsarolót. Még mindig sokan bedőlnek a? ingatlancsalóknak Országos méretű lakásmaffia ugyan nincs hazánkban, de efféle csalás­ra szakosodott szervezetek szép számmal akadnak mind a fővárosban, mind vidéken. A rendőrség már megkezdte a bandák számbavételét. Szomor Sándor alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) illetékes nyomozóosz­tályának vezetője lapunknak el­mondta: az ingatlancsalás a ’90- es évek elején kezdett elterjedni hazánkban. Azóta már szinte mindenki hallott erről a bűncse­lekményről, ennek ellenére ren- ge' ’en vannak még ma is olya­né akiket sikerült lépre csalni. ;. rendőrség szerint nem egy­séges, szervezett bandáról van szó, ezért nem helyes a „lakás­maffia” kifejezés. Valószínűbb - és az edd ú nyomozási eredmé­nyek ezt gazolják -, hogy több kise’ nagyobb bűnszövetkezet olgüzik szerte az országban, am: erre a jól jövedelmező tevékenységre szakosodtak. Vi­déken leginkább a szociálpoliti­kai támogatással kapcsolatos csalások terjedtek el. Ezek kö­zül is a leggyakrabban előfordu­ló eset az, amikor a csalók egy korábban épült ház beépített te­tőterébe költöztetnek ideiglene­sen olyan családokat, amelyek szociális támogatásra szorulnak, majd ezt követően kölcsönt vesznek fel a pénzintézettől, hogy az átalakítási munkálato­kat elvégezhessék. A baj csak az, hogy az adott épületrész már korábban elkészült. Utána ha­mis számlákat szereznek, meg­mutatják azokat a banknak, és lelépnek a pénzzel. A csalásra csak jóval később derülhet fény, amikor a I i rájön, hogy a hitelfelvev'' at a rossz körül­mények közoit élő család) a köl­csönt nem törleszti. A nagyobb városokban egy ennél jóval veszélyesebb, ám jobban jövedelmező módszert alkalmaznak a csalók. Ráadásul itt nem csupán némi felújításra adott pénzről van szó, hanem a kiszemelt áldozat lakásáról. A bűnözők egy rövid lejáratú köl­csön fedezetéül másnak az in­gatlanát ajánlják fel. Az ügyvéd ilyenkor - aki szintén a szerve­zet tagja - a szóban megbeszél­tekkel ellentétben jelzálogszer­ződés helyett adásvételi szerző­dést készít. Ha az illető nem ol­vassa el a szerződést - általában nem szokták -, „ugrott” a laká­sa, ha mégis elolvassa, megpró­bálják meggyőzni, hogy ilyen esetben adásvételi szerződést szokás írni. Tehát többnyire így is megszabadítják lakásától a lakásmaffiózók. Hogy eddig hány ilyen jellegű ügylet történt, nehéz lenne meg­mondani. Általában ugyanis az a személy, aki elvesztette a laká­sát, egyedül van álláspontjával a rendőrség előtt, szemben a bűn­szövetkezeti tagokkal, a köl- csönkérelmezővel, a tanúkkal és a beavatott ügyvéddel. Ők az ellenkezőjét állítják annak, mint amit a nemrég még lakással ren­delkező tisztes polgár mond. Az ORFK nyomozója el­mondta azt is, hogy a rendőrség már megkezdte az efféle bandák számbavételét, a Budapesti Ügyvédi Kamara is közös fellé­pésre készül a Közjegyzői Ka­marával az ilyen esetek megelő­zéséért, a tisztességtelen ügyvé­dek lebuktatásáért. (h. gy.) Füredi Anna-bál, a 174. Balatonfüreden vasárnap dél­előtt többezres tömeg előtt mu­tatkozott be a 174. Anna-bál szépségkirálynője, Graffeiner Katalin 17 éves győri gimna­zista. Első udvarhölgye Czirók Márta 18 éves zalaegerszegi lány, a második udvarhölgy Szalay Dalma 18 éves tatabá­nyai középiskolás lett A fővédnök, Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt veze­tő miniszter nyitotta meg szombaton este a balatonfüre­di Árkád Hotelben a 174. An- na-bált. A 25, illetve 30 ezer forintos belépők már hetekkel ezelőtt elkeltek, így összesen 220 vendéget fogadtak a fel­újított szállodában. A bálra az Egyesült Államokból, Kana­dából, Ausztráliából, Svédor­szágból, Spanyolországból, Ausztriából és Németország­ból is érkeztek vendégek, Ausztráliából például eljött az 1958. évi Anna-bál szépség­királynője. A minden évben nagy att­rakciónak számító díszes báli bevonulás este 7 órakor kez­dődött, az estélyi ruhás höl­gyek és a szmokingos urak a kíváncsiskodó tömeg sorfala közt vonultak a Gyógy tér fái alatt a virágkapus főbejáratig. Ott minden hölgy kapott a ha­gyományoknak megfelelően egy herendi porcelánból ké­szült szívet. Aki a nyakába akasztotta, ezzel jelezte: indul a hölgyvetélkedőn a szépség­királynői címért. Az urak be­lépőkártyáikkal szavazhattak - a szíveken látott szám alap­ján - az általuk legszebbnek tartott hölgyre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents