Tolnai Népújság, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-22 / 169. szám

1999. július 22., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Bezáródnak a pénztárkapuk Augusztus végén sokak számára lejár a magánnyugdíj-pénztárak­ba történő átlépés lehetősége. Számos érv szól a belépés mel­lett, de ellene is. A pénztárszak­ma sem számít rohamra. Két módon lehet bejutni a magánnyugdíjpénztárak rend­szerébe. Önkéntes belépőként - átlépve a korábbi állami rend­szerből illetve pályakezdőként kötelező jelleggel. Az önkéntes belépőknek a törvény szerint au­gusztus 31-éig van még idejük a döntésre. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi munkavállalók, akik 1998. június 30. előtt is tár­sadalombiztosítási jogviszony­ban álltak, nem minősülnek pá­lyakezdőnek, tehát a fenti dátum után nem válogathatnak. Ők már nem fognak egyéni számlán örökölhető nyugdíjszolgáltatást kapni, idős korukban az állam­tól kapnak majd járadékot. A pénztártagok mindvégig tisztában lehetnek azzal, hogy mennyi pénzük van, hiszen ez regisztrált adat, amit az állami rendszer egyelőre nem tud fel­mutatni. Á másik ok, amiért so­kan választják a magán­nyugdíjpénztárakat, hogy több szolgáltatás közül lehet választa­ni a nyugdíjba vonuláskor. Ilyen például az úgynevezett egy, illet­ve két életre szóló járadék, va­gyis a nyugdíjas halála után ugyanazt az összeget megkap­hatja a házastársa is, míg az álla­mi rendszerben csak jelentősen csökkentett özvegyi nyugdíj jár - tájékoztatta lapunkat Kozek And­rás, a Hungária Biztosító Rt. magánnyugdíjpénztárának ügy­vezető igazgatója. Mégis, a leg­nagyobb előny az, hogy a befize­tett pénz évről évre hozamokkal gyarapodik - véli a szakember. Nagyon sokan vannak még hazánkban, akiknek ez a döntés kedvező lehetne. A statisztikák alapján!a ’20-as, ’30-as éveikben járó embereknek mindenképpen kedvezőbb a magánpénztárból származó jövedelem a majdani állami nyugdíjnál, hiszen hosszú a felhalmozási idő. Míg a ma­gánpénztári nyugdíj kiszámítha­tó - a hozamok persze nem kal­kulálhatók hosszú távra ponto­san -, addig az állami nyugdíj- rendszerből kapható járadék az aktuális politikai, gazdasági, de­mográfiai viszonyok függvénye. Nyugdíjpénztárt választani Kozek András szerint több szempont alapján érdemes. Nem elég csak a hozamokat figyelem­be venni. Sokkal többet nyomhat a latban, hogy melyik pénztár ál­tal követett befektetési politika mellett kötelezi el valaki magát. Mivel a nyugdíj olyan szolgálta­tás, amely a keresőképtelen kor­ban nyújt majd biztonságos ellá­tást, és ezt a befektetést, ha nem sikerül, nem lehet megismételni, ajánlatos megnézni az egyes in­tézmények biz­tonsági fakto­rát: azt, hogy ki áll a pénztár mögött. Termé­szetesen nem közömbös az sem, hogy a be­fizetések hány százaléka kerül az egyén szám­lájára. A belépési határidő kitolá­sához parla­menti döntésre lenne szükség, a törvényhozás viszont nyár vé­géig szünetel. (sts) A ukareksiovctketetek partnett Néhány tény a Hungária Biztosí­tó Rt. Nyugdíjpénztáráról: több mint 10 milliárd forintos vagyon 250 ezer főt meghaladó taglét­szám hosszú távú stabilitásra törekvő befektetési politika infláció feletti magas hozam, magánnyugdíjpénztárunk net­tó hozama 1998-ban 21,78 % tőkeerős háttér és nemzetközi I 1 tapasztalat az Allianz Csoport | tagjaként További információért illetve be­lépési nyilatkozatért, kérjük, hívja a Hungária Biztofon telefonszolgálatot a 80-411-811 telefonszámon. Balkáni újjáépítési konferencia 100 millió eurós kedvezményes hitelkeret a szállítóknak A magyar gazdaságdiplomácia mindent megtesz azért, hogy Ma­gyarország a lehető legnagyobb mértékben bekapcsolódhasson a balkáni újjáépítésbe - mondta Chikán Attila gazdasági miniszter a gazdasági, vállalati, szakmai érdekképviseletek számára rendezett szerdai konferencián. A miniszter szerint ennek ér­dekében komoly együttműkö­désre van szükség a kormány­zati és az üzleti szféra között. Chikán Attila elmondta: a cé­gek részéről eddig 50 millió fo­rint értékű humanitárius fel­ajánlás érkezett, amelynek cél­ba juttatásához a tárca 100 millió forintot különített el. A kormány döntése alapján most dolgozzák ki egy összesen 100 millió euró értékű kedvez­ményes hitelbiztosítás feltétele­it, amelyet az Eximbankon és a MEHIB-en keresztül vehetnek majd igénybe a cégek, elsősor­ban gépek és nagyberendezések balkáni szállításaihoz. A ked­vezményt a jelenlegi elképzelé­sek szerint csak a Romániába, Bulgáriába, Horvátországba, Bosznia-Hercegovinába, illetve Macedóniába irányuló export­hoz lehetne felhasználni. Az új­jáépítési program ugyanis egy­előre nem terjed ki Jugoszláviá­ra, ám remélhetőleg hamarosan bekövetkeznek a nemzetközi szervezetek által feltételül sza­bott politikai változások, s azt követően Jugoszláviát is bevon­ják a programba. A tárca veze­tője azt javasolja a magyar cé­geknek, hogy már most készít­sék elő az együttműködést otta­ni partnereikkel. Chikán Attila Bodo Hombachnak, a stabilizációs egyezmény főbiztosának írt le­velében ismertette a magyar kormány elvi döntéseit az újjá­építésben való részvételről. Ma­gyarország a többi között fel­ajánlotta, hogy elsőként vállalja a stabilizációs egyezmény má­sodik, gazdasági munkacsoport­jának soros társelnöki tisztét. Ki válasszon elnököt? A nyári politikai állóvizet zavarja csupán fel a szocialisták alkotmány­módosító kezdeményezése, hiszen az államfő közvetlen, nép általi megválasztására a parlamenti pártok többségének elutasító magatar­tása miatt semmi esély nincs - nyilatkozta lapunknak a kisgazdapár­ti Pokol Béla. Az MSZP szerint viszont a választópolgárok szeret­nék eldönteni, hogy 2000-től ki legyen a köztársasági elnök. Az MSZP nem számol azzal, hogy a kormánytöbbség egyet­ért javaslatukkal, miszerint a legfőbb közjogi méltóságot ne az Országgyűlés, hanem a nép válassza; az alkotmánymódosí­tással járó elképzelésükkel a szocialisták nem a kormány­pártoknak, hanem a választó- polgároknak üzennek - mond­ta megkeresésünkre Kovács László. AZ MSZP elnöke sze­rint, ha csupán a parlamentben eluralkodott politikai viszonyo­kat tekintenék, akkor az elfoga­dás reményében jelenleg az el­lenzék szinte semmilyen kezde­ményezéssel nem élhetne. Míg a Fidesz és a kisgazdák úgy tartják helyesnek, hogy a pártok közötti alku eredménye­képpen válasszák meg Magyar- ország legfőbb közjogi méltósá­gát, addig a szocialisták szerint a nemzet egységét csak egy olyan államfő tudja megjeleníte­ni, aki a választók többségének bizalmát élvezi. A legnagyobb ellenzéki párt javaslatai között szerepel az is, hogy ha mégis az Országgyűlés választ elnököt, akkor a kétharmados parlamen­ti többséghez két sikertelen sza­vazási procedúra után is ragasz­kodni kellene. Hiszen - mint Kovács fogalmazott - egyetlen demokratikus jogállam sem en­gedi meg magának, hogy ne mi­nősített többséggel válassza meg államfőjét. Pokolnak, az alkotmányügyi bizottság elnökének véleménye az, hogy a szocialisták 1994 és 1998 között, amikor 72 száza­lékos többséggel kormányoz­tak, megváltoztathatták volna a köztársasági elnök választására vonatkozó szabályokat. Az FKGP abban az esetben támo­gatná a közvetlen választásról szóló tervet, ha az együttjárna az államfő jogkörének szélesí­tésével is. Ma a kormánypártok ennek az elképzelésnek sem adnak reális esélyt, (horváth) A munkáltató 15 nap helyett 40 nap betegállományt fizetne jövőre Változnak a táppénzszabályok A pénzügyi tárca új adó- és járulékkoncepciója révén a jövő évben 9,4 milliárd forinttal javulhat a tb-alapok egyenlege. A megtakarí­tás egyebek mellett azzal érhető el, hogy változnak a táppénz- szabályok - nyugtázta érdeklődésünkre dr. Illyés Sarolta, az Egészségügyi Minisztérium tanácsosa. A jövő héten kormány elé ke­rülő előterjesztés egyelőre még nem a végleges, elfogadott koncepció. A kabinet minden­esetre egyetért a reform szán­dékával, miszerint a társada­lombiztosítási kassza terheit - a tisztességgel fizető biztosítot­taknak nyújtott szolgáltatások folyamatos biztonsága érdeké­ben - szigorodó jogi szabályo­zással enyhíteni kell. A koncepciótervezet szerint a jövőben az egészségbiztosító kiadásait adóalapú bevételek­ből finanszíroznák. Például a mostaninál kevesebb kedvez­ményt élveznének a magán- pénztárak, és az ellenőrzésük az adóhivatal hatáskörébe tar­tozna. A befizetett tagdíjak sorsáról évente egy alkalom­mal kellene beszámolniuk. A munkáltatók kötelezettsé­gei szintén módosulnának. A javaslatok között szerepel, hogy a jelenlegi 15 napról 40- re emelkedne az az idő, ame­lyen belül a munkáltatók fizet­nék a táppénzt alkalmazottja­iknak, és csupán az ezt követő időszak terhelné a biztosítót. A társas és az egyéni vállalko­zók az első 40 napi táppénz­nek megfelelő részt adózáskor költségként számolnák el. A tételes egészségügyi hozzájáru­lás 300-zal, 3900 forintra növe­kedne. A munkáltatók által fi­zetett, 11 százalékos egészség- biztositási járulék helyébe pe­dig személyi jövedelemadó ala­pú, 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás lépne. A munkáltatók terhei ösz- szességében 7,4 milliárd forint­tal gyarapodnának. (cs. benkő) Nem úgy volt. A Magyar Távirati Iroda elnézést kért Torgyán Józseftől, mert pontat­lanul idézett egy interjúból és így az koalíciós vitát váltott ki. Egyházi ingatlanok. A katoli­kus ügyek lezárása után a többi érintett egyház esetében is meg­kezdődött a volt egyházi ingatla­nok természetbeni visszaadásá­ról szóló jegyzékek összeállítása és az erre vonatkozó kormány­előterjesztés kidolgozása - kö­zölte Fedor Tibor, a kulturális minisztérium illetékese szerdán. Idő van? A Szabad Demokra­ták Szövetsége sürgetőnek tartja Pepó Pál környezetvédelmi mi­niszter leváltását, de a tárcánál és az ágazatban kialakult helyze­tért a miniszterelnök felelőssé­gét állapítja meg - közölte Fo­dor Gábor szerdán. Az SZDSZ ügyvivője szerint 2001 végére 165 uniós környezetvédelmi jog­szabályt kellene átültetni a ma­gyarjogrendszerbe. Ha a tárca a jelenlegi tempót tartja, akkor szerinte ehhez a munkához 25- 30 évre lesz szükség. Haderőreform. Egy államtitko­kat is tartalmazó, egyelőre nem publikus kormányhatározat ér­telmében a honvédelem úgyne­vezett stratégiai felülvizsgálata után a feladatainak jobban meg­felelő, finanszírozhatóbb, rugal­masabb, mobilabb és kisebb had­erőt kell létrehozni - mondta Er­délyi Lajos, a Honvédelmi Mi­nisztérium szóvivője. Informáci­ók szerint 2001-2004 között a tárca mintegy 130 milliárd forin­tos többlettámogatáshoz jut. Kapcsolatfelvétel. A jövőbeni együttműködés kialakításának szándékával kapcsolatba lépett egymással az MDF és az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete - jelentették be. Ököljog. Összefügg egymással a két hajléktalan hét végi meg­gyilkolása; a gyanúsított mindkét emberölést beismerte - jelentet­te be Szegeden Kumbor Tibor őrnagy. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság illetékese szerint a harmincéves B. József egy terület feletti kukázási jog megszerzéséért verte agyon szombaton délután a 35 éves T. Gézát. Még aznap este egy má­sik cimborájával, B. Károllyal is összeszólalkozott; őt egy kerék­pár tulajdonjogáért vert agyon. Állatkísérlet emberen. Az Egészségügyi Minisztérium vizs­gálatot indított a Vectorex és Scalarex fantázianevű, engedély nélkül forgalmazott injekciók miatt. A tárca illetékese szerint a két szert hazánkban nem törzs­könyvezték és forgalomba hoza­tali engedéllyel sem rendelkez­nek, mégis két természetgyó­gyászati centrumban legalább hat beteg kapott a készítmények­ből a gyártó tudta nélkül. Etikai kódex - köztisztviselőknek A korrupció leleplezése nagyon nehéz, hiszen mindkét félnek - a megvesztegetőnek és a megvesztegetettnek is - érdeke, hogy kap­csolatukra ne derüljön fény. Mit lehet manapság tenni a hivatali korrupció ellen? - kérdeztük dr. Szegvári Pétert, a Miniszterelnö­ki Hivatal államtitkár-helyettesét.- Arra kell törekednünk, hogy magát a jelenséget próbáljuk megelőzni - mondta. Ezt két­féleképpen tehetjük meg. Egy­részt intézményes garanciák­kal, másrészt az etikai szem­pontok előtérbe helyezésével. Ha a döntéshozatali eljárás­ban nem egyértelmű a köz- tisztviselők felelőssége és az, hogy milyen szinten kapcsoló­dik össze a szakmai és a politi­kai döntés, akkor ez sok eset­ben árthat az átláthatóságnak. Ez az, ami táptalaja lehet a korrupciónak. Valamennyi ér­dek képviselőjét be kell vonni a döntésbe - különösen ott, ahol több érdek van jelen. Ilyen esetben egy érdek mellett felépiteni a szakmai javaslato­kat nagyon nehéz és ez már gátat szabhat a korrupciónak. Természetesen sokat segít a nyilvánosság is, ha be kell szá­molni arról, hogy milyen indo­kok alapján részesítettek vala­kit vagy valamit előnyben. Ezért fontos, hogy - esetleg még a döntés előkészítése so­rán - a kérdés nyilvánosságot kapjon és a civil szervezetek, a helyi közösségek vagy magán- személyek hozzászólhassanak. A kormány eltökélt szándé­ka a köztisztviselők etikai kó­dexének megalkotása. Elfogad­tatása és főleg alkalmazása hosszú folyamat lesz. Ne feled­jük, hogy a köztisztviselő tá- gabb társadalmi és politikai környezetben végzi tevékeny­ségét. Ha például a polgármes­ter és a választott képviselők nem azt az értékrendet vallják, amit a lelkiismeretes köztiszt­viselő, sőt még az ügyfelek is hajlanak a korrupcióra, akkor nehéz elvárni a hivatalnoktól, hogy kitartson elvei mellett.- Mindennek ellenére én csak arra tudom biztatni az ál­lampolgárokat - mondja Szeg­vári Péter -, hogy bizalommal forduljanak a köztisztvise­lőkhöz. (koós) Ingyen szabad, pénzért nem Szeptembertől akár több millió forintos büntetésre is számíthatnak azok a lapkiadók, amelyek szexuális szolgáltatásokat hirdetnek újságukban. A hatóság az efféle hirdetések feladói ellen szabálysértési eljárást indít majd - értesültünk a Belügyminisztérium rendvédelmi főosztályának helyettes vezetőjétől. Borai Ákos lapunknak elmond­ta: a hetekkel ezelőtt felröppent hírekkel ellentétben nem július 13-ától, hanem szeptember el­sejétől tiltja a törvény a szex­hirdetések újságban történő megjelentetését. Mint mondta, a rendelkezés alapszabályai - például, hogy ki minősül prosti­tuáltnak, mi számít szexuális szolgáltatásnak és mi a nyilvá­nosház - csak szeptember else­jétől érvényesek. Ezért - érte­lemszerűen - az ezeket a fogal­makat tartalmazó törvény is a nyár végétől él.- Adminisztrációs hiba tör­tént - közölte a főosztályveze­tő-helyettes, tehát maradt még egy hónap türelmi idő a lap­kiadók és az efféle hirdetéseket feladók számára a törvény be­vezetése előtt. Utána azonban a hatóság folyamatosan figyeli majd az újságokat és szigorúan bünteti a törvény ellen vétkező­ket. A lapkiadók akár több mil­lió forintos büntetésre is szá­míthatnak, ha az általuk ki­adott újság oldalain szexuális szolgáltatást tartalmazó hirde­tést jelentetnek meg. A kéjhir­detések feladói eilen szabálysér­tési eljárás indul majd. Természetesen az olyan intim együttlétekre csábító hirdetése­ket, amelyeket magányos höl­gyek és urak adnak fel kölcsö­nös szórakozást remélve, nem tiltja a törvény. Pénzt azonban senki nem fogadhat el. A kérdés csak az, miként le­het majd ellenőrizni, hogy az „ágycsaták” ingyenesek voltak vagy fizetősek. Legalább ekkora problémát jelenthet a „virág­nyelven” megfogalmazott felhí­vások kiszűrése a rendőrség szá­mára, de fejtörést okozhat majd a kuncsaftnak is. Nem lesz olyan egyszerű a szexipari szak­munkások és szervezetek felde­rítése, mint abban az átlátszó esetben, ha valaki mondjuk „varrjunk egyet” jeligével kínál­ja a szolgáltatását. Ezt bizonyá­ra megérti a hatóság is, és az ol­vasó sem cipzárcserével jelent­kezik a hirdetőnél. (h. gy.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents