Tolnai Népújság, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-05 / 129. szám
Györkönyben Randei a Pincefal m luban ml Német renaa Huber Ádúm, a híres pincesor előtt FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY I Tolna megye településeinek német kisebbségi önkormányzatai ma első ízben tartanak konferenciát. A helyszín - Györköny - az ötlet szülőföldje. Krausz Jánosnét, a györkönyi német, ön- kormányzat elnökét kérdeztük a rendezvényről. — A györkönyi német ön- kormányzat 1990. óta működik, a tavalyi választások után új személyi összetételben. Az őszi alakuló ülésen vetette fel Bock Ádám az ötletet: szervezzünk találkozót a megye német ön- kormányzatai számára. Megkerestük a megyei és az országos szövetséget, ahol a kezdeményezés pozitív fogadtatásra talált. — A cél feltételezhetően a közös dolgok megbeszélése. — A megyében huszonhat településen működik német kisebbségi önkormányzat, valamennyinek elküldtük a meghívót, két kivétellel jelezték is részvételüket. Valóban sok közös téma adódik, például a nemzetiségi, anyanyelvi oktatás, pályázatok. Ezekről szólnak majd szombaton délután a konferencia előadásai és utána a fórum, amelyen a tapasztalatcsere lesz a legfontosabb. Beszélni szándékozunk a sikerekről és problémákról egyaránt.- A konferencia helyszíne a Pincefalu. Miért ezt választották? — Györköny nevezetessége a Pincefalu, kézenfekvő volt helyszínként. A délelőtti programban bemutatkozunk a többieknek, kulturális műsort rendezünk a györkönyi együttesek fellépésével, történelmi áttekintést adunk a faluról, a német betelepítésektől napjainkig és megtekinthetik a község nevezetességeit a vendégek.- Mekkora létszámra számítanak? — Mintegy száz emberre, a kisebbségi önkormányzatok nagyobb része teljes létszámmal érkezik a visz- szajelzések szerint, képviselteti magát természetesen a megyei szövetség és az országos német önkormányzat is, és a megye közgyűlése. Meghívót küldtünk nemzetiségi oktatásban dolgozó pedagógusoknak is.- Lesz-e folytatása a jövőben a kezdeményezésüknek? — Remélhetőleg igen, erre azonban csak a rendezvény után adható majd válasz. Előkészítettünk egy kérdőívet a résztvevők számára, amely lényegében erre a kérdésre keresi a feleletet és a közös tennivalókkal kapcsolatos ötleteket is várunk. Rákosi Gusztáv Bírák lila, ügyészek királykék, ügyvédek zöld díszítésű formaruhában Kengyel Miklós Perkultúra című könyvében szól a bíróságok öltözködési szokásairól Július elsejétől a Tolna Megyei Bíróságon is bevezetik a talár használatát. A részletekről dr. Nagy Lászlót, a A talár nétacsak ruha, jelkép Is Tolna Megyei Bíróság elnökhelyettesét, s egyben szóvivőjét kérdeztük. A talárt a tárgyaláson és a tárgyalóteremben tartott eljárási cselekmények alkalmával viselik. — Ettől az időponttól kezdve az egész országban kötelezővé tették a megyei bíróságokon a talár viselését. A jövő év második felében öltik magukra a városi és a munkaügyi bíróságokon a bírák. Akkor látják el a formaruhával a népi ülnököket is. — Lehetőség már eddig is volt rá. — Már eddig is lehetővé tette a jogszabály, hogy a megyei bíróság elnökének döntésével az adott megye területén működő bíróságok bírái viselhessék. Van ahol már évekkel ezelőtt bevezették. Tizenhárom megyei bíróságon már eddig is formaruhában ítélkeztek a bírák, hétben nem, sőt, arra is van példa, hogy a helyi és a munkaügyi bíróságon is bevezették. — Véleménye szerint ennek a külsőségnek milyen jelentősége van? — Idézném a szabályzatot, amelyet akkor hoztak meg, amikor az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elrendelte az egységes használatát. Tehát: a talár a bírói méltóság kifejezője, és egyben növeli a bíróságok tekintélyét. Elsejétől kezdve valamennyi bíróságon ugyanolyan lesz a formaruha. A szabályzat ezt pontosan leírja, részletesen rendelkezik az anyagáról, a formájáról, a díszítés lila színéről. — Kié a talár? — A bíróságé, rendben tartásáról a bíró gondoskodik, amit számla ellenében neki megtérítenek. A nyugalomba vonuló bírák a talárt megtarthatják. Ügyészek, királykék zsabóval A bíróságokat követve az ügyészségeken is bevezetik a talárt, válaszolta kérdésünkre Dr. Somos Mária, dr. Nagy László és dr. Szöllősi Gábomé dr. Lencsés Mária a Tolna Megyei Bíróság dísztermében. fotó: ótós Réka dr. Kardos János, megyei főügyész. A legfőbb ügyész is kiadta a talár viselésére vonatkozó szabályzatot. Az ügyészek is pontosan meghatározott anyagból selyem béléses, fekete ragián ujjú talárt viselnek, magas álló gallérral. Díszítése az állógallér és a ruha ujjának szélén és a ragián bevarrási vonalán végigvonuló királykék csík, valamint az ugyanilyen színű zsabó. Bevezetésének időpontja a megyei főügyészségeken 1999, a helyi ügyészségeken pedig 2000 szeptember elseje. Ügyvédek, zöld zsabóval Dr. Fenyőházi Elemér, a Tolna Megyei Ügyvédi Kamara elnöke kérdésünkre elmondta, hogy az ügyvédeknek is készül a talár. Az ügyészekétől annyiban különbözik, hogy a zsabó rajta zöld színű lesz. A bevezetés időpontja várhatóan szeptember elseje. Az ő esetükben felmerül a kérdés, mivel egyik tárgyalásról a másikra járnak, hogy hol fognak átöltözni. Még folynak a tárgyalások a megyei bíróság elnökével, hogy alakítsanak ki a bíróság épületében egy erre alkalmas helyiséget. Talárral, vagy nélküle? A talár ellenzői előszeretettel hivatkoznak arra, hogy az igazságszolgáltatás azokban az országokban is jól működhet, ahol a talár viselése egyáltalán nem kötelező, mint például Svédországban, vagy a legtöbb svájci kantonban. Nálunk is van olyan vélemény, hogy viselése sem az ítélkezés időszerűségét, sem pedig a színvonalát nem befolyásolja, tehát felesleges. Mivel szokatlan, még az sem biztos, hogy hatásos. Mivel a legtöbb bíróságon nem lévén légkondicionálás, nagyon meleg is. Mások praktikus okokból is örülnek neki, mondván, hogy kevesebb, a tárgyalásokon is hordható elegáns ruhát kell vásárolni. Az ellentábor szerint a talár a felelősség és a bírói magatartás szimbóluma. Felöltésével a bíró jelképesen magára veszi az ítélkezés felelősségét. Hol, milyen színben? Az akkori igazságügyi miniszter már 1912-ben felhatalmazást kapott a talár viselésének elrendelésére, de erre csak most került sor, s már nem is a miniszter hatáskörében. is. Az alábbi információk részben ebből származnak. 1990 tavaszán az Alkotmány- bíróság bírái sötétkék talárban jelentek meg a nyilvánosság előtt. Mint valamelyikük jóval később nyilatkozta, több menetben szavazással döntöttek a színről, s azért lett éppen sötétkék, mert ezt a színt utasították el a legkevesebben. Alig egy évvel később a Legfelsőbb Bíróság bírái fekete talárt öltöttek magukra. A nyugat-európai országok gyakorlata jelentősen eltér egymástól. Van, ahol csak a bírói hatalmat szimbolizálja, másutt az igazságszolgáltatást is, tehát a bírák és az ügyvédek is hordják. A legmerevebb szabályok az angol bírósági eljárásban találhatók, ahol a bírák és a magasabb rangú ügyvédek fekete talárt és fehér parókát hordanak. Alatta fekete öltönyt kell viselni, sötét csíkos nadrággal. Ellenkező esetben azzal a veszéllyel számolhat az ügyvéd, hogy a bíró az alkalomhoz nem illő megjelenése miatt elutasíthatja. A leggyakoribb szín a fekete, de például a német alkotmánybírák bíborvörös, a skót főbírák gesztenyebarna, az izlandi bírák pedig fehér csí- kozású, sötétkék talárt viselnek. lhárosi Ibolya Bakó László alkotásai mellé Volt idő, amikor nagy csend vette körül a Várdombon élő Bakó László szobrász- művészt. Az ezt megelőző időben nagyméretű alkotások kerültek ki műterméből. Könnyen érthető a méretek aránya, hiszen a süt- tői kövekkel kőfaragóként dolgozó mester hétköznapi munkájából adódóan születtek képzőművészeti alkotásai. Napjainkban Bakó László egyre többet hallat magáról. Egyéni és csoportos kiállításainak sora jelzi, hogy alkotói teljességben él. Legtöbben az utóbbi évek munkáira emlékeznek, ha a nevét hallj á k . Először talán a lal helyi pékségének 1 kenyér terítéké tatátűnt fel. Aztán egy egész élelmiszer raktár kőből készült te mékeis a • *■ kö- ! vet- .. k ezett. Kőkolbászok,kőhur kák, kőmustár és minden, minden csupa kőből. Groteszk gondolatok, megvalósult ötletek. A valóság hiteles másai. Mind- ezek furcsaságukkal, különösségükkel, torzsá- gukkal sok-sok humort hordoznak magukban. Jól szórakozunk, derülünk, míg Bakó László alkotásai között jár tekintetünk. Arra gondolunk ugyanis, hogy mi mindent meg tudna faragni, formálni azokból a szebbnél szebb erezetű márvány darabokból, amelyek a keze ügyébe kerülnek. Kereshetünk szépséget is Bakó László szobrai között. Ám elsőrenden az igazolódik, hogy ő mindent tud, amit a kőfaragásról tudni kell. Nincs, vagy aligha akad olyan forma, amit ne alakítana kedve szerint. Anyagokat is elhelyez, komponál egymással. Kiderül, az üveg és a kő éppen olyan jól elviseli, kiegészíti egymást, mint a fa és a kő. Külön-külön tartalmak hordozói természetesen. Másmás jelentéssel, szimbolikával állnak elénk a bakói gondolatvilágból. Egyéni hang, egyéni rend a rohanó időben, korunkban, napjainkban. Aki átutazik Várdombon, álljon meg Bakó László szabadtéri műhelye előtt. Győződjön meg, miként nemesedik műalkotássá egy tenyérnyi kődarab, értő, érző kezek, kellő képzelőerő nyomán. Katalógusokban, például a „Groteszk” képző-, iparművészeti- és fotópályázatéban (Kaposvár) rendszeresen olvashatjuk Bakó László nevét. A komáromi önkormányzat felkérésére ágyútalpat készített az 1848-49-es szabadság- harcra emlékezve. A sor itt nem ér véget. Szorgalom, kitartás és kifogyhatatlan ötletvilág, előrevetítik Bakó László szobrász holnapjait. Aki Szekszárdon, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár előtt elmegy, lépjen be portára. Itt a hónap műtárgyaként láthatja Bakó László szobrait, június közepéig. Decsi Kiss János Fotó: Gottvald Károly Kő, kövön maiad?
