Tolnai Népújság, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-03 / 127. szám
6. oldal 1999. június 3., csütörtök Hazai Tükör Feljelentik Kuncze Gábort Üzleti titkok megsértése miatt büntetőfeljelentést tesz Kuncze Gábor ellen Győri Tibor, a Mahir elnöke - derült ki a tegnapi sajtótájékoztató után, amelyen a politikus szerződésmásolatokkal igyekezett bizonyítani, hogy a Fi- deszhez közel álló cég a választások előtt 800 milliót kapott a Postabanktól. Orbán Viktor kijelentette: a Fidesznek soha nem volt köze a Postabankhoz. Még el sem ül az egyik politikai botrány, máris itt az újabb. Ezúttal az SZDSZ próbált leütni egy „magas labdát”, amikor Kuncze Gábor frakcióvezető nyilvánosan bejelentette, hogy a hatalom átvételére készülő fiatal demokraták - a hozzájuk közel álló Mahir Cityposteren keresztül - 1997 novembere és 1998 júliusa között 800 millió forintot szivattyúztak ki a Postabankból. Kuncze sajtónak bemutatott szerződésmásolatait Győri Tibor, a Mahir jelenlegi első embere üzleti szempontból titkos dokumentumoknak nevezte, ezért kiteregetésük miatt feljelentést helyezett kilátásba. Orbán Viktor miniszterelnök a rádiónak adott szokásos szerdai interjúban a vádakra reagálva azt mondta: a volt belügyminiszter valószínűleg a Postabanknál korábban felhalmozódott hatalmas veszteséggel összefüggő kormányzati vizsgálatról akarja elterelni a figyelmet. Orbán szerint Kun- czénak jó oka lehetett arra, hogy belügyminiszterként nem vizsgálta a pénzintézet ügyeit. A Fidesz elnöksége zavarkeltésnek, a Postabank átvilágítását megakadályozni igyekvő kétségbeesett kísérletnek tartja az SZDSZ-es politikus tettét, míg az MSZP a kormányfőnek arra a kijelentésére reagált, amely szerint bizonyos szempontból minden magyar cég Fi- desz-közelinek mondható, hiszen a Fidesz alakítja a gazdaságpolitikát. Burány Sándor frakcióvezető-helyettes olvasatában ez azt jelenti, hogy Orbán az egész gazdaságot a saját hűbérbirtokaként kezeli. Takács M. „Szigorúan titkos!” Államtitoksértés alapos gyanúja miatt tartottak házkutatást Juszt László ismert tévésszemélyiségnél, aki hetilapjában az ORFK szerint államtitoknak minősülő iratokat tett közzé. Juszt László - ha beigazolódik a gyanú - akár több évi börtönbüntetést is kaphat. Lehetetlen nem észrevenni egy iratról, hogy az államtitkot tartalmaz - nyilatkozta névtelenséget kérő informátorunk. Az ilyen dokumentum minden oldalának felső és alsó szélén olvasható a „SZIGORÚAN TITKOS!” felirat, a titkosítás lejártának ideje, az irat titkossá minősítőjének neve, beosztása, és az, hogy az adott dokumentum hányadik példány. Szigorú eljárási rend szerint lehet csak adatot államtitokká minősíteni, ezt is csak az arra illetékes személy teheti meg azokban a témakörökben, amelyeket az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény felsorol. A szigorúan titkos minősítést is ugyanez a személy (vagy utódja) oldhatja fel határidő előtt, de ez ritkán fordul elő - tudtuk meg. A titkosítók akár 90 évre az irattárak mélyére süllyeszthetik a nemzetbiztonsági szempontból fontos információkat.- horváth Felére csökken a felsőoktatási intézmények száma Több továbbtanuló várható Az Országgyűlés kedd este hosszas vita után elfogadta a felsőoktatás integrációjáról szóló törvényt - jelentette be tegnap Pokorni Zoltán oktatási miniszter. Pokorni Zoltán elmondta: a tárca a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló törvény elfogadásával párhuzamosan az integráció lebonyolítására vonatkozó rendeletet is elkészítette. Az új intézményi keretek között gyakorlatilag a felére csökken a főiskolák és egyetemek száma, de ez nem jelenti azt, hogy így akár egyetlen intézmény is megszűnne. Csupán egyes iskolák összevonásáról van szó. Ezzel a lépéssel ugyanis hatékonyabban biztosítható a felsőoktatás európai színvonala. Az integráció, a szellemi erőforrások egyesítése hozzájárulhat ahhoz is, hogy a jövőben több fiatal tanuljon tovább - közölte a miniszter. A 2000. január 1-jén hatályba lépő törvény tizenhét állami, öt egyházi egyetemet, valamint tizenhárom állami, huszonegy egyházi és hat magán- főiskolát érint - derül ki a jogszabály mellékletéből, (h. gy.) Az ellenzék nem ért egyet a tb-tartozások teljes, vagy részleges elengedésével Rövid ülést tartott az Országgyűlés Az éjszakába nyúló keddi ülésnap után a szerdára ütemezett öt napirendi ponttal sokkal hamarabb, már 13 órára végzett a parlament. Elsőként a balatoni kiemelt üdülőkörzet településein az építés átmeneti szabályozásáról szóló törvény módosítását vitatták meg a képviselők, a törvényt ugyanis tavasszal technikai okokból nagyon sürgősen el kellett fogadni, hogy április 1-jétől hatályba léphessen. Most azokat a módosításokat tárgyalták meg, amelyekre tavasszal nem maradt idő. Az egyik módosítás értelmében a part menti 30 méteres területsávban új épület nem létesíthető, a meglévő nem bővíthető, kivéve a strandok és kikötők higiénés létesítményeit. A 2000-2002. évi költség- vetés irányelveiről szóló javaslat vitájában az SZDSZ kifejtette, hogy a terv még a szelídített formában is megalapozatlan, pedig látható, hogy a Fidesz már lemondott a hét- százalékos gazdasági növekedésről és a közszférán belüli jövedelmek ugrásszerű emeléséről. Bauer Tamás szerint a növekedés mindhárom évben négy százalék lesz, szemben a kormány öt-hat százalékos terveivel. Az MSZP egyes felszólalói attól a régi magyar betegségtől óvták a kormányt, hogy mihelyt kicsit jobban mennek a dolgok a gazdaságban, máris elengedjük a kiadások gyeplőjét, néhányan pedig a nagyobb nyugdíj- és béremelés elmaradását, az egészségügy és a gyógyszerkassza szűkmarkú támogatását bírálták. A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről folyó részletes vitában az ellenzéki képviselők nem értettek egyfet a tartozások részleges, illetve teljes elengedésével. A felszólalók szerint ez igazságtalan, nem fogja meghozni a várt befizetéseket, hosszú távon pedig kifejezetten rombolja a járulékfizetési morált. S. Á. Jogharmonizáció és demokrácia Dr. Dávid Ibolya meggyőződéssel vallja: hazánk számára nincs más alternatíva, mint felzárkózni Európához, az Európai Unióhoz. Az igazságügyi miniszter tegnap Szekszárdon erről a folyamatról tartott előadást, különös tekintettel a jogharmonizáció kérdéskörére. A Szekszárdi Fórum rendezvénysorozatának újabb vendége sajtóbeszélgetés keretében is részletezte álláspontját. Tímár László, megyei közgyűlési alelnök köszöntője után dr. Dávid Ibolya egyebek mellett hangsúlyozta: rendkívül fontos kérdés, hogy az előttünk álló 3-4 évet miként leszünk képesek kihasználni. Ha készületlenül haladunk az EU-ba vezető úton, akkor semmiképpen sem lehetünk a csatlakozás nyertesei. Mely tennivalókra kellene helyezni a hangsúlyt, kiváltképp akkor, ha nem feltétlenül a nagypolitika, hanem az egyes ember szemszögéből közelítünk az EU-hoz? Az igazságügyi miniszter a kérésre válaszolva a személetváltozás szükségességére is felhívta a figyelmet. Példának okáért nem „euro- komform” szemlélet az, mely a hirtelen kalácsért, az egy nyár alatti meggazdagodás reményében feladja a hosszú távon biztos kenyeret. Dr. Dávid Ibolya arra is rámutatott, hogy egy EU-s nyelv perfekt ismerete nélkül nehéz dolguk lesz honfitársainknak a közös Európa Házban. Kiváltképp fontos a nyelvismeret az ügyvédek számára, hiszen ők adhatják a legnagyobb segítséget a lakosságnak. De ugyanígy nagy felelőssége lesz a bolti eladónak is, aki átérzi, hogy szolgáltatása elsősorban szolgálat. — A demokrácia nemcsak jogszabályok, hanem magatartás kérdése is - húzta alá az igazságügyi miniszter. A három újonnan csatlakozni kívánó ország közül - már ami a jogharmonizációt illeti - egybehangzó vélemények szerint hazánk áll a legjobb helyen. A munka nagyságát mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy még mintegy 60 ezer oldalnyi EU-s jogi anyag lefordítása vár a szakértőkre. -száA rendőrségi épületek 15 százaléka alkalmatlan a sértettek fogadására Áldozatvédelem: kezdeti lépések Nyáron megkezdődik azoknak a rendőröknek a továbbképzése, akik a megyei rendőr-főkapitányságokon áldozatvédelmi referensként, az áldozatvédelem európai normái szerint dolgoznak majd. Egy nemrég kiadott belügyminiszteri utasítás szerint a rendőrség ügyeleti helyiségeit, panaszirodáit és az áldozatokkal kapcsolatba kerülő rendőröket fel kell készíteni a sértettek minél humánusabb fogadására. Már az év végén érezhető javulás lesz tapasztalható annak a programnak az eredményeként, amelynek alapján máris átépítettek, vagy legalábbis átszerveztek néhány rendőrkapitányságot. Egy közelmúltban készült felmérés szerint ugyanis a rendőrségi épületek több mint felében van mit tenni a kulturált ügyfélfogadás érdekében, 15 százalékuk pedig egyáltalán nem alkalmas a bűncselekmények áldozatainak európai normák szerinti fogadására. Mint azt Kővári Andrástól, a Belügyminisztériumon belül működő áldozatvédelmi iroda vezetőjétől megtudtuk, volt olyan rendőrkapitányság, ahol egy sebtében felállított folyosói asztal mellett fogadták a sértettek bejelentéseit, miközben az erre alkalmasabb szobát egy biztosító foglalta el. Az áldozatvédelem területén tapasztalható kezdeti lépések után lényegi áttörésre legfeljebb 2-3 év múlva lehet számítani. Akkor, amikor már valamennyi megyeszékhelyen működik majd áldozatvédelmi iroda, és amikorra pszichológiai oktatásban is részesült rendőrök fogadhatják - szeparált helyiségben - a bűncselekmények sértettjeit. Illetve elkészül az áldozatok anyagi és erkölcsi védelmét biztosító áldozat védelmi törvény. Addig is a belügyminiszter nemzetközi ajánlásokon alapuló utasításai élnek, s ezek egy része anyagi ráfordítás nélkül is megvalósítható. Horváth Magdolna Bátaszék külterületén tegnap délelőtt kiégett egy Citroen személygépkocsi műszerfala és a motortere. A gépkocsi menet közben gyulladt ki, az okokat a szakértők vizsgálják. A kár az első becslések szerint fél millió forint körül van. Németkéren egy idősebb férfi a saját pincéjében sérült meg: amikor rosszul lett, több métert zuhant. Mivel szűk volt a pince bejárta, a testes embert a mentősök csak a tűzoltóság segítségével tudták a felszínre hozni és kórházba szállítani. A szerencsétlenül járt ember súlyos koponyasérülést szenvedett. MIÉP-ráadás. A Magyar Igazság és Elet Pártja szerint egyes vajdasági területeket a koszovói békerendezés után Magyar- országhoz kellene csatolni - közölte szerdán Csurka István pártelnök-frakcióvezető. Juhász Ferenc, a Honvédelmi Bizottság szocialista alelnöke kijelentette: egy ilyen nyilvános bejelentés árt a Magyar Köztársaságnak és az összes határon túl élő magyarnak. Kulcskérdés. A vállalkozói alapon szervezett háziorvosi és járóbeteg-ellátás, valamint a közhasznú társasági formában, alapítványi keretek között működő kórházi gyógyítás minden tekintetben előnyösebb a mainál - hangsúlyozta Pusztai Erzsébet, az egészségügyi tárca politikai államtitkára. MOSZ-reagálás. A MOSZ, a Parasztszövetség, a Húscéh és a Hússzövetség kedden nyílt levelet intézett Torgyán József földművelésügyi miniszterhez, kérve, hogy a húságazat talpon maradása érdekében az év végéig dolgozzon ki komplex szabályozást a tárca. A miniszter a levelet dilettánsnak minősítette. Az érdekképviseletek ennek ellenére szakmai választ várnak kérdéseikre. Tévében a tévékről. A tévé ügyvezető elnöke kijelentette, hogy a jövőben a regionális stúdiók által készített anyagokat más műsorokban is fölhasználják. Belénessy Csaba, a regionális műsorok főszerkesztője ehhez hozzáfűzte: az MTV új vezetősége részéről nem üres szólam, hogy szükség van a vidéki televíziózás fejlesztésére. A regionális stúdiók számára minden eddiginél nagyobb feladat, hogy „beépülhetnek” más műsorokba. Polgári szolgálat. Orovecz István, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának vezetője kijelentette: támogatja, hogy azok a sorkötelesek, akik a polgári szolgálatot választják, a polgári védelem szervezetében kamatoztathassák tudásukat. Lakáskultúra júniusban is! MEGÚJULT FORMÁBAN, ÚJ ROVATOKKAL ▲ Legénylakás felsőfokon ▲ JOGSZERŰEN A lakások komfortfokozatai ▲ Ajánlat: piknikre ▲ KIÁLLÍTÁSOKRÓL A tárgyak ereje- giccs és kultusz Lámpák Kölnből ▲ FÓKUSZBAN Az árnyékolás Előfizetői forródrót Telefon: 488-5641 Fax: 488-5689 Lakáskultúra A* Év Embere. Katona Kálmán közlekedési miniszter nyitotta meg tegnap a fuvarozó szakág kiállítását, a Spedexpót. A miniszter ebből az alkalomból adta át Kautz Istvánnak, a Masped Rt. vezérigazgatójának „Az Év Embere” díjat is. fotó: feb/körmendi imre i
