Tolnai Népújság, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-29 / 149. szám
1999. június 29., kedd SlMONTORNYAI MAGAZIN 5. oldal Az utolsó bőrgyári „fujás” Az igazgatók mentek, a tímárok maradtak Simontornyán Debrecenbe kéne menni Nem Kunszentmárton, hanem Debrecen az új célállomása a Simontomyai Bőr Kft.-nek, amely a hitelező pénzintézet türelmének elvesztése következtében került még 1997- ben birtokon belülre a simon- tornyai bőrgyárban. A kft., a technológia tulajdonosa, kezdetben bérmunkát vásárolt és bérelt is ingatlanokat a Bőrgyár Rt.-től, később maga is alkalmazott a bőrgyártás egy részfolyamatához dolgozókat. Szilágyi István, ügyvezető igazgató többször is kijelentette: a cég hosszú távon bőrgyártással szeretne foglalkozni Simontornyán, és üzemcsarnokot kíván vásárolni a Sió-parton. Az Rt.-vel szemben indult felszámolás után vita alakult ki a felszámoló biztos és a kft. között a bérleti díjról, a környezetvédelmi hatóság pedig nem adott engedélyt a kft.-nek a bőrgyártásra. A feltétel a szennyvíztisztító rekonstrukciója volt, ami viszont állami tulajdon. A „legrosszabb gazdaként” emlegetett tulajdonos azonban nem mutatott sok hajlandóságot a finanszírozásra, (bár a Hom-kormány utolsó ülésén bőkezűen 300 millió forintot ígért), az előírásoknak nem megfelelő szennyvízmű sorsa jelenleg is kérdéses. A Bőr Kft. információnk szerint július 1-ével felmondta a bérleti szerződést. Korábban egy alföldi település, Kunszentmárton került szóba, mint a cég újabb telephelye, a legutóbbi célállomás azonban a debreceni bőrgyár. (tf) Tizenegy év után múlt hét szerdáján „fújás” volt Simontornyán: működésbe lépett a régi hajókürt, amit annak idején egy kazán gőze szólaltatott meg a munkaidő kezdetét és végét jelezve. Ezúttal a a református harangszóhoz igazítva déli tizenkettőkor a gyárat temették vele. Még 1996-ban három tímár szakmunkás fogalmazta meg: a legnagyobb baj a bőrgyár napról napra élése. Ma ketten munkanélküliek. ' Egyikük, Jancski Ferenc egy gipszdomborművet mutat, rajta a bőrgyártás egy művelete, a felirat: Simontomyai Bőrgyár Hungari, 1780-1980. Ez egy emlék - magyarázza, kedves barátjától kapta. Jancski Ferenc huszonhat évet húzott le a gyárban, amely fél éve vált meg tőle. Most így fogalmaz: „buták voltunk, hogy hittünk a vezetőknek”.- Olyan fenyegetéseket kaptunk, amikor bérköveteléseink voltak, hogy lehet róla szó, de akkor leépítések lesznek - emlékszik vissza. - Ezt a szak- szervezet nem vállalhatta, pedig meg kellett volna lépni, akkor talán kisebb létszámmal megmaradt volna a gyár. Egy biztos: az akkori vállalatvezetés szerintünk alkalmatlan volt, és ez ki is derült.- Az utóbbi időkben a szak- szervezeti titkárt már nem is hívták, csak pletyka szinten, és azért a szakszervezeten keresztül hallottuk, mi a helyzet. Mielőtt a meszes és cserző műhelyt megszüntették, ami a bőrgyártás szíve- lelke, azt közölték velünk közvetlenül, hogy a környezetvédelmi hatósággal nem tudtak megállapodni, és nem engedélyezik tovább a bőrgyártást.- Nehéz idő volt, álmatlan éjszakákkal - folytatja. - Sokan, jó szakemberek, sírtak, amikor eljöttek, 35-40 évet ott dolgoztak, még azt se mondták nekik, hogy köszönöm. Érthetetlen volt az embereknek a bőrgyár kétszázegynehány évével. Ide mindig vidékről jöttek igazgatók, komolyabb beosztású urak, nekik nem volt gond a bőrgyár, ők elmentek Pécsre, Debrecenbe. Ott történt a hiba, hogy nagyon megbíztunk bennük. Buták voltunk, azt mondom, nagyon buták. Akinek szeme volt, az látta, ki keresett a bőrgyáron. Akik idevitték, ma nem állnak sorba segélyért.- Csoportvezetőként bruttó negyvenezer forintot kerestem huszonhat évi munka után. Ma 800 forint a munkanélkülim naponta. 73-tól 99-ig egy helyen dolgoztam. Most voltam állást nézni, 33 ezer forintot kapnék egy hónapra egy tápkeverőben, három műszakban, úgy, hogy 60 kilométert utazok naponta. Ez nekem nem éri meg, hogy a tizenegy éves Wartburgommal ennyit menjek. A környéken betelt minden munkahely. Reggel felkelek, megetetek, ha a nejem dolgozik, én főzök, háztartásbeli lettem. Két fiam van, egyik technikumba jár. Heti kétezer forintból él, az a szerencse, hogy nagyon takarékos. Azt mondom, inkább éhezek, mint a gyerek ne tudjon tanulni.- A végkielégítésből kifizettük az OTP-t, hogy legalább ne árverezzék el a házat a fejünk felől. Gondoltunk rá, hogy elköltözünk, de mivel nincs ipar Simontornyán, a házak nem érnek semmit. De én nem panaszkodom, mások még sokkal rosz- szabb helyzetben vannak. Van ismerősöm, aki nem veti meg az italt, ha keres kétezer forintot egy nap, ezret leereszt a torkán. Ezek után talán meglepő, amit Jancski Ferenc mond: „hülyén hangzik, lehet, de én még el tudom képzelni hogy Simontornyán lesz bőrgyártás.” (tf) FOTÓ: ÓTÓS RÉKA „Arthegyek” nyara Simontornyán Komédia, operett, musical, marionett, kurucnóták, kórusművek, fúvószene, rock, képzőművészet - a negyedik simontomyai nyári fesztivál slágvortokban. Nem mellékesen a simontomyai vár e napokban jószerivel Tolna megye egyetlen - magyar- nyelvű - kőszínháza (ha a vendégtársulatoknak helyet adó művelődési házakat nem számítjuk), kiváltképp az első előadást, a Napszínház által színre vitt középkori komédiákat tekintjük. Bár Hans Sachs az asszonyi furfangról és csalárdságról szóló műve korában még alacsonyabb rendűnek számított, mint ma a képregény, értékforgató jelenünkben éppannyira kielégíti a videokultúrán, mint a Szép verseken, vagy a de- konstrukciós hermeneuti- kán nevelődött néző igényeit, miután röhögni - bocsánat - ugyanúgy lehet rajta, mint néhány száz évvel korábban. A fenti felsorolásból kitűnik: Simontornyán, egy ötezres kisvárosban most bemutatkozik a művészet, a műkedvelő, a profi, a populáris, a magas, a réteg- és a tömegart. Ez egy olyan művészeti fórum, ahol előtte, utána, mellette meg lehet inni egy-egy sört. A művészek szeretnék megmutatni magukat. A szó: művész ma nem cseng jól - Könyv István János, fesztiválszervező, simontomyai grafikus- művész szerint, aki arról beszélt egy kiállítás megnyitóján, hogy a művész valójában adni szeret, és természetes, hogy ezt elfogadják. Meglehet, ezt a kiállítást kísérte a legnagyobb érdeklődés, nyilván mert helyi, és volt helyi alkotók (Baráth Sándor fafaragó, Csontos Éva keramikus, Márkus Regina grafikus, Re- isz Ilona festő és Sarkantyú Márton tervezőgrafikus) állítottak ki. Két pályakezdő művész talán kevésbé ismert a simontornyaiak előtt: Márkus Regina és Sarkantyú Márton főiskolai hallgatók, akikkel, könnyen előfordulhat, találkozhatunk évtizedek múlva a Vármúzeum galériában, amely a többi közt arról nevezetes, hogy nagy százalékban állít ki Munkácsy-dí- jas és egyéb nagy nevű művészektől . A most ott nyílt kiállítás sem ment’ e hagyománytól: a Százados úti művésztelep tárlata a huszadik századi magyar képzőművészet nagy folyamába enged bepillantani, és kedv szerint elmerülni. Gömbös László: Táncolok (bronz). Lent: jelenet az egyik színházi előadásból, fotó. bakó Helyreállítják a ferences rendházat. Eredeti állapotába állítja vissza a műemlékvédelmi felügyelőség, a kincstári vagyonkezelő és a simontomyai önkormányzat a Mária Terézia korabeli, egykor ferences rendházként szolgáló épületet. A Színházi Nyár e heti programja Július 1. csütörtök: 20.00 Vármúzeum: Főpróba (Cigányszerelem) Július 2. péntek: 15.00: Mesterségek utcája - kézművesek kirakodó vására, simontomyai borok bemutatója a Vár téren 16.00: helytörténeti előadások 18.00: Gemenc Kupa, országos hőlégballonverseny a sportpályán 19.00: az urexweileri Senior Piaser 90. fúvószenekar koncertje a Vár téren 20.30: Várszínház - Lehár Ferenc Cigányszerelem című operettje a Vármúzeum udvarán 11.30: Szurdi Éva keramikusművész szabadtéri kiállítása a vár körüli parkban 24.00: diszkó a Várpince borozóban, S.L.A.N.G.-koncert az Ördögárockban Július 3. szombat: 6.00: Gemenc Kupa, országos hőlégballonverseny a sportpályán 9.00: autocross-verseny és lovasbemutató a 61-es út mentén 10.00: Simontomyai borok bemutatója - Mesterségek utcája: kézműves kirakodóvásár - kommandósok bemutatója a Vár téren 11.00: Vaskakas, avagy a papucsvarró varga fia - történelmi marionettjáték a Vár téren. Előadja: a győri Vaskakas Bábszínház 15.00: Nemzetközi kórustalálkozó a művelődési házban. 17.00: A helység kalapácsa - előadja: Besenczi Árpád, színművész a Kaktusz bárban 18.00: Gemenc Kupa 19.00: az urexweileri Senior Piaser 90. fúvószenekar koncertje a Vár téren 20.30: Várszínház - Lehár Ferenc: Cigányszerelem című operettje a Vármúzeum udvarán 23.00: Szurdi Éva keramikusművész szabadtéri kiállítása a vár körüli parkban 23.30: strand diszkó Július 4. vasárnap 6.00: Gemenc Kupa 10.00: Simontomyai borok bemutatója, Mesterségek utcája, Vár tér 11.00: Zenés istentisztelet a református templomban - szolgál: a decsi Kajsza Kvartett 14.00: Népzenei találkozó, Vár tér 16.00: Petőfi Sándor: János vitéz - előadják: a simontor- nyai általános iskola diákjai a Vár udvarán 18.00: Orgonahangverseny a római katolikus templomban - közreműködik: Kovács Endre (orgona), Fenyő Klára (hegedű) 20.00: a nyárádszeredai Bocskai István Dalkör, az urexweileri Senior Piaser 90. fúvószenekar és a Simontomyai Daloskor találkozója a művelődési házban - közreműködnek: Fanta Group, Old Becouse 20.30: Várszínház (esőnap)
