Tolnai Népújság, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-28 / 148. szám

4. oldal Megyei Körkép — Szekszárd, bátaszék És Környéke 1999. június 28., hétfő Kriminális Elméletileg lehetetlen Az egyik szekszárdi kollégium lakójától elloptak a zárt szekré­nyéből néhány értékét. Mint ki­derült, a lakatkulcsa már előbb eltűnt. Ilyen estekben megkez­dődik az adatgyűjtés, de az ilyen típusú eseteket hívják a rendőrök halott ügynek, mert szinte lehetetlen kideríteni, mi is történt valójában. Most mégis találtak az egyik fiúnál egy kulcscsomót, rajta a sértett kulcsával. Már eleve gyanús volt, a dolog, hiszen tudott az eljárásról, akkor miért nem szólt, hogy nála van a mindenki által keresett kulcs. Végül be­vallotta, hogy ő vitte el a tár­gyakat, sőt azt is megmondta, hol adta el. A csoda folytató­dott, mert a kereskedőnél meg is találták az eladott holmit, így még a kár is megtérült. Közben egy másik szobából is eltűnt va­lami. Ilyenkor mire gondol az ember? A tolvaj ugyanaz a személy lehet. Az már aztán igazán ritkaság, hogy egy zárt közösségben ilyen rövid idő alatt két személy is lopkodással töltse a szabad idejét. Mégis ez történt, sőt kis is derült, ki volt másik tettes. Ráadásul a lopott holmit is ugyanott adta el, ahol az előző. Huszonnégy óra alatt két lopás, két tettes, ugyanazon a helyen, ez az, ami elméletileg lehetetlen, a gyakorlatban mégis megtörtént. Az autóbusz-vezető fura bosszúja Egy férfi bejelentést tett a rendőrségen, hogy elveszítette iratait, személyi igazolványát és tb-kártyáját. A bejelentés enyhe csodálkozást váltott ki, hiszen ez az eset igazán nem bűnügyiekre, sokkal inkább az igazgatásrendészetre tartozik. A panaszos aztán elmondta, miszerint megkérdezte a busz vezetőjét, nem találta-e meg a fontos papírokat, de az nevetve tagadta, hogy bármit is talált volna a járaton. Egy utastárs vi­szont azt állította, látta amint a gépkocsivezető elteszi az irato­kat. Ismét ment a buszoshoz a sértett, hogy adja vissza a szá­mára fontos papírokat, de a gépkocsivezető ezúttal már egyenesen közölte, hogy nem adja. Ekkor kihallgatták a buszvezetőt - hiszen más ma­gánokiratainak megtartása ön­magában is bűncselekmény - majd később sofőr házánál a disznóól alatt megtalálták a sér­tett személyi igazolványát és tb-kártyáját. Végül kiderült, hogy egy régi eset miatt akart a buszvezető ilyen fura módon bosszút állni. Mellesleg az eljá­rás során arra is fény derült, hogy az illető munkája során is önkényesen bánik az utasokkal. Szekszárdi ajánlások A műemlékvédők tapssal szavaztak a nyolc pont mellett Szekszárd legismertebb műemléke a Pollack Mihály tervezete megyeháza fotó: ótós Réka Bizonyosra vehető, hogy a hazai építészet és városren­dezés történetébe is bevonul az a nyolc pont, melyet a XX. Országos Műemléki Konfe­rencia résztvevői fogadtak el a jubileumi rendezvény múlt heti zárónapján. A Babits Mihály Művelődési Házban tartott összegző érté­kelés végeztével dr. Román András, az Országos Műem­lékvédelmi Hivatal (OMH) osztályvezetője szavazásnak is beillő, egyetértő taps mellett olvasta fel a Szekszárdi aján­lások munkanévvel ellátott - alább felsorolt - pontokat. 1. Meg kell gyorsítani és ál­landóvá kell tenni az építészeti értékek műemléki védelem alá helyezését ott és olyan eset­ben, ahol az még nem történt meg. 2. Az Országos Műemlékvé­delmi Hivatalnak legyen az eddiginél kiterjedtebb kompe­tenciája a műemléki, avagy műemléki jelentőségű környe­zetet érintő rendezési tervek­nél. 3. A legközelebbi főépítészi értekezlet fő napirendi pontja az értékvédelem legyen. 4. A konferencia arra kéri az érintett önkormányzatokat, hogy készítsenek - készíttes­senek - rendezési terveket, ki­jelölve a helyi védelemre méltó építészeti értékeket. 5. Kapjanak nagyobb védel­met a kultúrtájak. 6. A konferencia kéri mind­azokat, akik magukénak érzik a műemlékvédelmet, hogy te­gyenek kísérletet az egykoron létező műemléki albizottságok újbóli megszervezésére. 7. A konferencia résztvevői javasolják, hogy legyen vala­mennyi településnek - nem feltétlenül mindenütt főállású - főépítésze. 8. Legyen szabályozott a mű­emléki tervezés és kivitelezés különböző szintű és színvo­nalú képzése. A Szekszárdi ajánlásokat - természetesen a megfelelő és szükséges pontosítások után - dr. Román András, dr. Fejérdy Tamás, az OMH elnökhelyet­tese és Patkó Sándor megyei főépítész gondozza s juttatja el az illetékesekhez. —szá— Játék és vidámság az iskolában Az utolsó tanítási héten Bétán A tanulást a játék és a móka váltotta fel az utolsó tanítási héten a hátai általános iskolában. A gyerekek és a tanárok számára egyaránt nagyszerű szórakozást jelentettek a tréfá­ban, ötletekben gazdag feladatok, a változatos program. Az egyik feladat során a tanu­lóknak a képviselő-testületi ta­gokat kellett rábeszélniük arra, hogy megjelenésükkel, vala­mint erősítő gyakorlatok végzé­sével szerezzenek pontot az őket felkérő csapatnak. Azok bizo­nyultak a legügyesebbeknek, akiknek sikerült a legsúlyosabb embereket megtalálni a faluban. A mozgalmas napot a palacsin­taevés zárta. Az intézmény diákönkor­mányzata is gazdag programot kínált az utolsó napokban: a ,/ordított” nap, a bababallagás ebben az évben is osztatlan si­kert aratott. A gyerekek remekül játszották a tanárok szerepét, nemkülönben a tanárok a diá­kokét. A sorverseny, a tanár-diák focimérkőzés csak tovább fo­kozta az amúgy is meglevő jó hangulatot. A szájjal vízből tör­ténő cseresznyehalászáson min­denki jól mulatott. Az álöltözet­ben rejtőző tanárokat is sikere­sen ismerték fel a diákok. A főszerepet a móka, a kaca­gás és a játék játszotta. A leg­jobban szerepelt csapatok ki­sebb-nagyobb ajándékban ré­szesültek. Mindez csak a szülői munkaközösség jelentős anyagi támogatásával valósulhatott csak meg, mint ahogy a kirándu­lás Visegrádra is nekik köszön­hető, ahová az iskola legjobb ta­nulmányi és sporteredményt el­ért tanulói utazhattak el. A Soros Alapítvány jóvoltá­ból Paksi Éva „Megőijít a csa­ládom” címmel megtartott tré­ninggyakorlatán vehettek részt a diákok, amely egy előadásso­rozat részét képezte. Mindent egybevetve biztosak lehetünk abban, hogy mindenki jól érezte magát az utolsó tanítási héten az iskolában, talán még azok is, akik eddig nem nagy örömmel jártak ide. Ismét Bátaszékre került egy könyvritkaság Ki volt Nyitrai Lajos? A bátaszéki Rudolf László a napokban Pécsre vitte lányait sakkozni. Míg a lányok a. bá­bukkal voltak elfoglalva, ad­dig ő egy antikváriumban böngészgetett a régiségek kö­zött. Több alkalommal beszámol­tunk már a bátaszéki Rudolf László antikváriumokban tett látogatásairól, mindig egy-egy kinccsel gazdagabban tér haza. így történt ez legutóbbi is, ami­kor a pécsi antikváriumban az 1937-es kiadású „A magyar közalkalmazottak almanachja” című könyv második kötetére bukkant. Benne Futter Gyula fényképész 1902-ben Szegzár- don Nyitray Lajosról készített fényképével. A kötetet Fejér Ottó ny. h. államtitkár, volt or­szággyűlési képviselő állította össze. A könyvből néhány szám­adattal illusztráljuk, mit is je­lentett az almanach kiadása. Az adatszerzés és megrendelés­gyűjtés 50 ezer munkaórát emésztett fel, 27 ezer munkaó­ráig tartott az adatfeldolgozás, a szerkesztési, valamint a kiadó­hivatali teendők elvégzése. A nyomda 10 ezer órát mutatott ki, a könyvkötés, klisékészítés és a papírgyártás több ezer munkaórát jelentett. Egy teljes vagon papírt, 3500 méter vász­nat, 500 kecske bőrét és renge­teg nyomdai, könyvkötészeti anyagot használtak fel. A könyv első fele jogszabályi gyűjtemény, a második része személyi adattár, amely köze­lebb hozza az utókorhoz azo­kat, akik elvitathatatlanul hasz­nos munkásai voltak a köznek. így találunk rá Nyitray Lajos nevére. Nyugalmazott polgári iskolai rajztanár és festőművész volt Szekszárdon. 1856-ban született Érden, egyetemi ta­nulmányait és a képzőművé­szeti főiskolát Budapesten vé­gezte. Diplomáját 1876-ban nyerte el. A szekszárdi polgári iskolában kezdte meg pályafu­tását és ugyanott ment nyuga­lomba 38 évi értékes pedagó­giai munkássággal, 1914-ben. Ez alkalommal elismerő okle­velet is kapott. A rajztanári ké- pezdében mint Székely Berta­lan és Greguss János növen­déke kezdte meg művészi pá­lyafutását. Glatz Oszkárral együtt teremtették meg a Salon Refüsét. Itt állították ki először a díszmagyarban megfestett no- tabilitások portréit, az egyik a szekszárdi vármegyeházán van kiállítva. Művészi hírneve köz­ismert. 1896-ban a vaáli kerület szabadelvű párti képviselője­löltje volt. Nyugalomba vonu­lása után sokáig Szekszárd vá­ros közügyeinek szentelte ide­jét. Kitüntetései közül említésre méltó a Ferenc Józseftől kapott polgári emlékérem. Felesége Schubert Janka, a híres zene­szerző dédunokája, aki 1933- ban hunyt el. Gyermeke, Leona okleveles tanítónő (Jankovich Mihály özvegye) volt. (pt) Rendkívüli ülés őcsényben Rendkívüli ülést tart az őcsényi képviselő-testület június 30-án, szerdán, 17 órai kezdettel, a községháza tanácskozójában. Elsőként a jegyzői pályázatokat bírálják el, majd megbízzák az ÁMK igazgatóját. Kérelmekről is dönt a testület. El Telefon: 06-74-410-286 06-60-410-789. f FŰTÉSTECHNIKA A CSÚCSON! Víz*, gáz- és fűtésszerelési anyagok nagy választékban. Viszonteladóknak kedvezmények! aUMHÜSik KIS- ÉS NAGYKERESKEDÉS Szekszárd, Szluha György u. 23. Szekszárdiak kérdezték a zöld vonalon Nem az út, a víz a felelős Legutóbb is, amikor olvasóink a zöld számon kérdezhettek, nagyon sokan foglalkoztak a vízzel. A csapadékvízzel és a szennyvízzel. Mint minden domboldalra épült településen, Szekszárdon is az egyik legnagyobb gond a szennyvízelvezetés. A konkrét kérdések címzettje legtöbb esetben Szeleczki Jó­zsef irodavezető, aki ha min­denható volna, nem pedig köz- alkalmazott, akkor sem tudna eleget tenni minden kérésnek, és nem válaszolhatna meg megnyugtatóan minden kér­dést. Már csak azért sem, mert a gondok megoldáshoz pénz, sok pénz kellene. Az egyik kérdéscsoport arról szólt, hogy például a Zrínyi ut­cában nyáron látható és szagol­ható, hogy egyesek a szennyvi­züket bevezetik a csapadékvíz elvezető csatornába. Mint már szóltunk róla, folyamatban van a felmérés az egész témakörről. Többen szóvá tették, hogy mióta az elkerülő út épül, il­letve megépült, vízben állnak a pincék. A szakembereknek er­ről az a véleményük, hogy a ki­alakult valóban kritikus helyze­tért nem az út a felelős, hanem maga víz. Már a legutóbbi fel­hőszakadások előtt is másfél méterrel volt magasabb a vá­rosban a belvíz, mint szárazabb esztendőkben. A szennyvíz-elvezetés prob­lémáival, köztük a felüljárónál lévő záportározóval, interpellá­ciók nyomán, legutóbbi ülésén is foglalkozott a közgyűlés. Több bizottság és az egyéni képviselők - már nem először - helyszíni bejáráson igyekeznek felmérni a helyzetet és meg­tenni a szükséges és lehetséges intézkedéseket. Egy kedves olvasónk, régi szekszárdi, saját tapasztalatai nyomán kifogásolta a belvárosi terek, járdák állapotát, őt saj­nos, súlyos baleset érte, s azért tartotta fontosnak ezúton is fel­hívni a problémára a figyelmet, hogy nehogy mások is hason­lóképpen járjanak. Megint sok szó esett a parkolási gondokról, a szemétszállításról. Mint már szóltunk róla, ezekkel a témák­kal is átfogóan foglalkoznak a közgyűlés bizottságai. -i­Óvónők és óvodák dicsérete A szekszárdi közgyűlés illetékes bizottsága és maga a köz­gyűlés is vita és ellenvetés nélkül hagyta jóvá az óvodák neve­lési programjait. Történt mindez azért, mert a felkért szak­értő a legnagyobb elismerés hangján szólt a gyermekintéz­mények szakmai terveiről. A német kisebbségi önkormány­zat is egyetért a kisebbségi óvodai nevelési elképzelésekkel. Tompicsné Cziegler Franciska közoktatási szakértő egyebek mellett leírta, hogy a progra­mok minden kötelezően ellá­tandó alapfeladatot, szolgálta­tást tartalmaznak. A törvény­ben szabályozott tartalmak megjelennek, az alapprogra­mok kidolgozottak. Figye­lembe veszik a város fejlesz­tési terveit, a kisebbségi irány­elveket. A 2. számú óvoda célzottan tartalmazza a roma gyerekek érdekében hozott in­tézkedési tervet. A többiek is foglalkoznak a témával érintő­legesen. Az óvodákban szer­vezett szolgáltatások igen sok­rétűek, amelyek szülői érde­kek alapján jöttek létre. A cé­lok, feladatok a helyi szükség­letekre, érdeklődésre építenek, tevékenységrendszerük az életkori sajátosságokhoz il­leszkedik. A benyújtott prog­ramok egyetemes emberi érté­keket hordoznak, amelyek tel­jes egészében biztosítják az óvodás gyermekek optimális fejlődését. Valamennyi óvoda nevelési programjában kiemeli a szak­értő a gyermekközpontúságot. Az 1-es óvoda a természeti, társadalmi, tárgyi környezet kiemelt kezelésében, az egyéni képességfejlesztésben és a kétnyelvű óvodai neve­lésben nyújtja a legtöbbet. A 2-es óvoda programjának erénye az elméleti megalapo­zottság, a differenciált szemé­lyiségfejlesztés. A 3-as óvoda erőssége a komplex nevelésfelfogás, a si­kerorientált pedagógiai tevé­kenység, a kétnyelvű nevelés rendszerének és tartalmának kidolgozása az adaptált prog­ramban. A 4. számú óvoda terveiben a nevelőmunka tudatosságát és a játék elsődlegességének érvényesítését tartotta kieme­lendőnek a szakértő.

Next

/
Thumbnails
Contents