Tolnai Népújság, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-26 / 147. szám

Mike Oldfield - sikeres stílusváltások a zenei pályáján A Kisstadion adott otthont annak a koncertnek, me­lyet Mike Oldfield tartott Budapesten a közelmúlt­ban. A magyar főváros csak az első állomása volt a Live is „That and Now” (Akkor és most) címmel harminc várost érintő, eu­rópai koncertkörútnak. Az előadó igyekezett az el­múlt harminc év minden pilla­natát felidézni: a „Moonlight Shadows” ugyanúgy elhang­zott mint az „Ommadawn” al­bum dalai vagy a legújabb „Guitars” két szerzeménye. Mike Oldfieldot váratlanul érte a „Tabular Bells” (Csőha­rangok) sikere, ezért egy kis időre magába fordult az elő­adó. Amikor visszatért, egé­szen más arcát mutatta a kö­zönségnek. Ekkor született a Moonlight Shadows is. Testvé­rével, valamint Bonnie Tylerrel és még két másik éne­kesnővel lépett újra a színpad­ra. Abban az időben sok neves dalszerzőnek nem tetszett a dolog. . Oldfield szeret új dolgokat kipróbálni, kísérletezni. Olyan művész, aki mindig keresi a helyét a világban. Nagyon ér­dekelte az a fajta zene, mely az ibizai klubokban szólt. Úgy gondolta, hogy kipróbálja. Egyéb iránt Oldfield-nek is van háza Ibizán. Ő is gyakran veti magát bele az éjszakai életbe, de a menő klubokat el­kerüli. Sokan úgy vélekednek, hogy Mike Oldfield gitáros, szintetizátoros, zeneszerző a britek legsikeresebb muzsiku­sa. Gyakran vállalja fel a pro­duceri szerepet is. Tény, hogy az eladott hanghordozók szá­mát illetően Paul McCartney mögött a második helyet fog­lalja el a brit értékesítési listá­kon. Csak a „Tabular Bells” 1973-ban megjelent albumá­ból a Virgin kiadó öt év alatt 16 millió példányt értékesített, s anyagi értelemben alapot adott a művésznek a gondta­lan élethez. Tavaly megjelent albuma, a „Tabular Bells” sorozat harma­dik darabja volt, szakmailag és Fiatalokról, fiataloknak 1999. június 26. Tizenegyedik oldal Mike Guita üzletileg is sikeresnek bizo­nyult. A néhány hete napvilá­got látott „Guitars” című leme­zén mégis hangot kapott kísér­letező kedve, hiszen szakított a „Tabular Bells” komputer- technikára és az elektronikára épülő hangzásvilágával. Visz- szatért az akusztikus hangsze­rekhez. Elsősorban gitárosnak tartja magát, hiszen ez a hang­szer volt az, amely a pályáján végigkísérte. Az akusztikus hangzáshoz való visszatérés másik oka valójában egyfajta tisztelgés: a félig ír származá­sú zenész főhajtása a több év­ezredes kelta kulturális örök­ség előtt. S hogy milyen technika fel- használásával készült a buda­pesti produkció? A legmoder­nebb technikát vonultatták fel. Egy ötven tagú vonószenekar közreműködésével igyekeztek kétezer év történelmi esemé­nyeit feleleveníteni. A látvány­nak , a vizuális kultúra vívmá­nyainak legalább annyi fontos szerepe volt, mint a zenének. Mike Oldfield a látvány és a zene különösen precíz, min­den apró részletre kiterjedő összehangolását valósította meg. Figyelem játék! A Warner Music lemezkiadó jóvoltából az alábbi három kérdésre jól válaszolók között „Mike Oldfield” albumot sorsolunk ki. 1. Hol szeret kikapcsolódni a művész? 2. Mi a legújabb album cí­me? 3. Mennyi lemezt adott el a Virgin kiadó a Tabular Bells albumból 1973 után? A válaszokat levélben kér­jük a Tolnai Népújság címére - 7100, Szekszárd, Liszt F. tér 3. „Zenesarok” - beküldeni. A sorsolás eredményét majd közzé tesszük.-Garay Előd­0®}. a flaaQiS© ajgMäf Festék a bőr alatt Csurig izzadtan, mégis ki­fogástalan sminkkel? Ho­gyan lehet ezt megoldani? A kozmetikai ipar nem ismer lehetetlent, erre is találtak megoldást: bőrfelszíni smink helyett bőralatti, tartós make-up. Az alkalmanként egy-három órás procedúra során a szemhéj- illetve a szemöldök festését a legkül­ső bőrréteg alá „tetoválják”. A tű csókbiztos ajakpírt vará­zsol a hölgyeknek. A férfiak gyérülő hajuk színével meg­egyező foltokat pingáltathat- nak a fejbőrükre. Egyes ese­tekben az állandó make-up egyenesen orvosilag indo­kolt: így például betegség ál­tal bekövetkezett hajhullás­nál vagy mellamputációnál, ahol a mellbimbót és környé­két kell „felfesteni”. A minden élethelyzetben tarkán csillogó-villogó koz­metikázásnak megvannak az árnyoldalai is. Egyes cégek olyan festékanyagokat hasz­nálnak az állandó sminknél, amelyek az autólakkban is előfordulnak, figyelmeztet­nek a kozmetikusok. A duzzadt ajkak igen ked­velt színe, a piros a tartós kozmetikai repertoár külö­nösen egészségtelen szerep­lői közé tartozik. Évek óta is­mert ugyanis, hogy néhány piros színezőanyag a leuké­mia bizonyos formáját, az úgynevezett B-sejt-lym­phómát okozza - hangsú­lyozza Michael Drosner müncheni orvos. A tetoválást és az állandó make-upot nem lehet élesen elválasztani egymástól - mondja Reza Homam, a hamburgi sztárkozmetikus, aki igen büszke arra, hogy az ellenálló kozmetikázást „szalonképessé” tette. Ez ugyanis egy úgymond „pu­ha” változata a tattoonak. A festéket egy vékony tűvel és nem olyan mélyen, jóval ke­vésbé brutálisan karcolják a bőrbe, ezért a tetoválással el­lentétben a permanens smink az évek múlásával halványodik. A színezőanyagok azon­ban korántsem csak közvet­lenül a bőr felszíne alá kerül­nek, mint ahogyan azt egyes kozmetikusok elhitetik a kuncsaftokkal - hangzik dok­tor Wolf-Ingo Worret ellen- véleménye. Ha a színezőa­nyagok csupán a bőr legkül­sőbb rétegébe jutnának, két- három hét múlva szinte már nyomuk sem maradna. Egyes szépészek azon a véleményen vannak, a nők­nek tisztában kell lenniük az­zal, hogy a bőr alá bevitt szí­nek kettőtől tíz évig „szabato­sak”. Ráadásul egyetlen kun­csaftnak sem lehet garantál­ni, hogy a make-upja a divat épp aktuális színeinek meg­felelően fog halványodni. A második legsikereseb brit zenész Mike Oldfield, legújabb albuma A csíkbogár-félék közismerten rettenthetetlen ragadozó víziboga­rak. Ez az életmód már lárvakoruk­ra is jellemző. A nagyobb termetű fajok nem csak rovarokat, hanem kisebb vízi gerinceseket, ebihala­kat, kisebb halakat, stb. is zsákmányol­nak. A legnagyobb hazai faj, az óriás csík­bogár elterjedési területének nyugati hatá­ra éppen hazánk területére esik. Az óriás csíkbogár nagyon ritka, csak néhány hiteles előfordulása ismert az utóbbi évtizedekben. Számos más, nem védett csíkbogárral sokkal gyakrabban ta­lálkozhatunk hazai állóvizeinkben. Ilyen például a legismertebb, sárgaszegélyű csíkbogár, melynek testét oldal feltűnő sárga csík díszíti, az óriás csíkbogár eseté­ben ez a sáv jóval szélesebb. Valamennyi csíkbogár fajnál szembetűnő ivari kétlakú- ság figyelhető meg. A hímek elülső lábán tapadókorong van, amellyel párzáskor a nőstényt biztosan meg tudják ragadni. Enélkül lecsúsznának róla, ugyanis a csík­bogarak testét egy csúszós, víztaszító anyag vonja be, amely megvédi őket az át­nedvesedéstől. A nőstény szárnyfedői ba­rázdáltak, tapadókorongjai nincsenek. A hátsó lábakon mindkét ivarnál úgyneve­zett úszósertéket figyelhetünk meg. Ezek a lábak előrenyúláskor lesimulnak, hátrahú- záskor kiterülnek, így fokozzák az evezés hatékonyságát. A csíkbogarak főleg a víz alatt tartóz­kodnak, de levegőért a felszínre kell emel­kedniük. Ilyenkor a potrohúkat kidugják a vízből és a szárnyfedők alatt szállítják a le­vegőt a víz alá. Ezt a tevékenységet órán­ként többször is megismétlik. Valamennyi csíkbogár képes a repülésre, ezt elsősor­ban éjszaka teszik. így könnyen megtele­pednek mindenféle sekély állóvízben, ahol elsősorban a növényzettel sűrűn be­nőtt parti részen találhatók. A vízben történő párzás után a nőstény a tojócsöve segítségével a vízinövények szárába tolja petéit. A lárvák 5-6 hétig él­nek a vízben, a kifejlett bogárhoz hasonló­an ragadozók. A megfogott áldozat belső részeit elfolyósítják, majd kiszívogatják. A bebábozódás a szárazon, a talajban törté­nik. A bábból 2-3 héten belül fejlődik ki az imágó. A vízben, a jég alatt telelnek át, oly­kor bebújnak egy nagyobb csigaházba. A csíkbogarak meglehetősen elterjedtek álló­vizeinkben, közülük csak az óriás csíkbo­gár védett 1982 óta. Természetvédelmi ér­téke 50.000 forint. Játék! A Világ Természetvédelmi Alap (WWF) Magyarországi Képviselete az alábbi há­rom kérdésre helyesen válaszoló játéko­sok között egy színes, nagyméretű, leopár­dot ábrázoló posztert és WWF emblémát sorsol ki. 1. Növényevők, vagy ragadozók a csíkbo­garak? 2. Hol telel a csíkbogár? 3. Mennyi az 1982 óta védett óriás csík­bogár eszmei értéke? Címünk: Tolnai Népújság, 7100 Szek­szárd, Liszt Ferenc tér 3. Jelige: Magyaror­szág védett állatai. Előző heti rejtvényük nyertese Gombik Ferenc kurdi olvasónk. Te sem vagy más Nem vagy más Mint egy lehullott virág Melyen ezernyi láb taposott már. Nem vagy más Mind üldösptt madár, Kit éles golyó talált. Nem vagy más, Mint pillanatnyi varázs, Mely csak délibáb. Nem vagy más, Mint aki voltál. Nem vagy más, Nem is váltottál, Nem vagy más, Csak a képeiét láttán. „Az Apostol” Heti Kovács Éva ruhaterve Tudod-e, hogy Miért van a bélyeg? A bélyeg „feltalálásának” helyszíne a ködös Albion, ideje a múlt század eleje. Akkoriban a levélért nem a feladó fizetett, hanem a cím­zett. Tehát ha valaki meg akarta kapni a neki küldött írást, kifizette a postásnak a díjat, s akkor végre a kezébe nyomták a várt küldeményt. Történt egyszer, hogy a királyi posta egy magas ran­gú alkalmazottja vidékre utazott, s ejgy fogadóban szállt meg. Éppen vacsorá­ját fogyasztotta, mikor beál­lított a postás, aki a felszol­gáló lánynak hozott egy le­velet. A lány elvette a boríté­kot, alaposan megnézte, majd visszaadta a postás­nak, mondván, nem veszi át, nem fizet érte. A postai főtiszt - anélkül, hogy elárulta volna, kicsoda valójában - megkérdezte a lánytól, miért nem vette át a levelet. Az nevetve mondta: a vőlegényével, aki egy má­sik városban dolgozik, így szoktak egymásnak üzenni. A fiú feladja a levelet, ami­ben csak egy üres papír van, de a boríték hátuljára há­rom apró jelet rajzol, ezzel tudatja a lánnyal, hogy min­den rendben, a hét végén ér­kezik. így aztán a levelezé­sük nem kerül semmibe. A postatiszt elgondolko­dott rajta, vajon hányán él­nek még ilyen ravasz fogás­sal, Londonba visszatérve a főnökeinek is beszámolt a dologról, s azt javasolta, ezentúl a feladó fizessen, így senki sem tud kibújni a díjfizetés alól. Hamarosan bevezették ezt az „újítást”, s a borítékra írt, befizetést iga­zoló sorokat váltotta fel ké­sőbb az első bélyeg. Ducimodell a divat Az Egyesült Államok a túlsúlyos emberek országa. Sehol a világon nincs annyi kövér ember, mint ott. Éppen ezért nem meglepő, hogy a manökenek egy része is a duci kate­góriából kerül ki. Ennek oka, hogy a katalógus-áruházak, a csomagküldő szolgálatok rájöttek, sikeresebben adhatják el áruikat, ha megmaradnak a realitás talaján. Már nem próbálják rábeszélni a 100 kilón felüli kuncsaftokat olyan ruhákra, amelyeket a képen csontsovány modellek visel­nek. A manökenek egy része a karcsú kategóriában kezdte, és később váltott át - többnyire kényszerből - a molett di­vatra. Michelle Griffin például ideális manökenalkat volt 36-os ruhamérettel, de szerelmi bánatában meghízott. Szép arca, ragyogó szeme miatt továbbra is szerepeltették - de már egy másik kategóriában. Sok kolléganője számára jelent megkönnyebbülést, hogy pályáját ducimodellként is folytathatja. „A súlyom örökké téma volt. Most pedig épp az hozta meg számomra a sikert, amiről korábban úgy gon­I doltam, hogy akadályt jelent majd” - nyilatkozta a közel nyolcvankilós Kayla Laurene, akit a fotózáskor még egy ki­csit „kövérítenek” is, hogy megfeleljen a megrendelő vára­kozásainak. Kaylát ma sokkal több helyre hívják, mint ami­kor 30 kilóval kevesebbet nyomott. „A szépség nem méret kérdése” - vallják a szakemberek. FEB

Next

/
Thumbnails
Contents