Tolnai Népújság, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-24 / 145. szám

6. oldal Hazai Tükör 1999. június 24., csütörtök Egy per nem csinál metrót Noha a kormány másodfokon is elvesztette a 4-es metró ügyében ellene indított pert, ez még nem jelenti azt, hogy a főváros azonnal megkapja a szerződésben rögzített össze­get. Demszkyék ugyanis nem végrehajtási, hanem „megál­lapítási” keresetet adtak be. A Fővárosi Bíróság kedden helybenhagyta azt az elsőfokú ítéletet, miszerint a magyar ál­lam tavaly novemberben nem mondhatta volna fel a 4-es metró építésére vonatkozó, fő­várossal kötött megállapodást. Bárándy György ügyvéd sze­rint a bíróság ténymegállapítása nem jelent feltétlen fizetési kö­telezettséget az állam számára. Az elvi jellegű ítélet csupán arra jó, hogy a pernyertes fél levonja a konzekvenciákat: ha van miből, hozzáfoghat az épít­kezéshez, s közben próbálhat egyezségre jutni a kormánnyal a fizetési feltételek legalább részbeni betartásáról. Ha a ka­binet mégsem akar fizetni, a főpolgármester újabb, akár évekig húzódó perrel kénysze­rítheti ki a végrehajtást. Simics Iván ügyvéd el­mondta: az állam minden bi­zonnyal élni fog a felülvizsgá­lati kérelem lehetőségével, ezért a 4-es metróval kapcsola­tos szerződés érvényessége ak­kor válik sziklaszilárddá, ha a fellebbviteli fórum elutasítja a kérelmet. Simics szerint - mi­vel a fővárosnak nincs elég pénze a metróépítésre - való­színűleg több lépcsőben üteme­zik a beruházást, s minden sza­kaszt egy-egy részszámla be­nyújtása követ majd. Ha a Pénzügyminisztérium nem fi­zet, a főváros újabb pert indít­hat a számlák ellenértékének behajtására. Előfordulhat, hogy az összegek nagysága körül is vita kerekedik, amit szakértők bevonásával tisztázhatnak. Az ügyvéd arra a kérdé­sünkre, hogy a főváros „megál­lapítási kereset” helyett miért nem egyből végrehajtási kere­setet nyújtott be, elmondta: az elvi jellegű kereset perértékét mindig 150 ezer forintnak te­kintik, ami után csak 9000 fo­rint az illeték. Ha az építkezés első ütemére beígért 25 milliárd átutalása érdekében fordult volna bírósághoz a felperes, az illeték 2 milliárdra rúgott volna. Demszkyék tehát a majdnem ingyenes „próbapert” választot­ták, hogy aztán - ha nem megy másként - szakaszonként csi­karják ki a szerződésben rögzí­tett tételeket. (takács) Szigorú (ellenzéki) kritika A kormányzás rossz irányba megy, sérti a magyar nemzet érdekeit, ezért az első évvel vé­get ért a bizalom is - egyebek között ez olvasható abban az anyagban, amelyben az MSZP frakciója és elnöksége értékeli az elmúlt egy év tapasztalatait. A Mentőöv címet viselő do­kumentum - amelyet a parla­menti ülésszakot záró szerdai Ország(rész)gyűlésen ismertet­tek egy dunai hajókiránduláson - többévnyi tehertételnek mi­nősíti a Fidesz-vezette kabinet elmúlt egy évét, amelyet a hata­lomösszpontosítás, a társada­lom megosztására irányuló tö­rekvések, a szakmai muníció hiánya, a társadalmi különbsé­gek növelése és a párbeszéd, az érdekegyeztetés kiüresedése jellemez. Az MSZP szerint a Fidesz a koalícióban az FKGP egyes po­litikusainak foglya és erősen rászorul a MIÉP támogatására. Úgy látják, hogy a kormány egy éve a rombolás és a hazug­ság esztendeje volt. Kovács László elnök-frak­cióvezető úgy fogalmazott: a kabinet nem, vagy csak formá­lisan teljesítette ígéreteit. MÁV Rt.: érvényes a kollektív szerződés Részletes indoklásra várva A Magyar Államvasutak Rt. igazgatótanácsa szerint érvé­nyes a szakszervezetekkel kö­tött kollektív szerződés, an­nak ellenére, hogy a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszer­vezete nem írt alá egyes meg­állapodásokat. A társaság tudomásul vette a Legfelsőbb Bíróság határoza­tát, amely szerint a januári munkabeszüntetés jogos volt, ugyanakkor amíg nincs a birto­kukban a végzés részletes in­doklása, nem tudják felmérni, hogy a jogszerűség elvi meg­állapításán túl milyen konkrét kihatásai lehetnek a döntésnek - tájékoztatta lapunkat Kukely Márton, a MÁV vezérigazga­tója. A vasút csak a részletes in­doklás ismeretében alakítja majd ki végleges álláspontját, addig azonban az aláírt megál­lapodásokat kötelező érvényű­nek tartják, vállalják az abból fakadó kötelezettségeket is. El­lenkező esetben számos jutta­tástól esnének el a dolgozók - tudtuk meg. (sts) A Budapest-Ploce közötti útfejlesztés három ország létérdeke M6/M56: még mindig csak lépésben Az V/c nemzetközi közlekedési folyosó mihamarabbi meg­építése olyan cél, amely Bosznia-Hercegovinának, Horvátor­szágnak és Magyarországnak is egyaránt fontos. A tegnapi pécsi tanácskozáson a nemzetközi együttműködés folytatá­sáról döntöttek, illetve tájékoztatták az érintett feleket a ma­gyarországi előkészítés jelenlegi állásáról. A magyar kormány egy hó­nappal ezelőtt döntött a tíz­éves útfejlesztési programról, amelybe már belekerülhetett az M6/M56-OS út megépítése is. A tegnapi pécsi konferen­cián - amelyet az M6-os és M56-OS út és környezete regi­onális fejlesztési tanács hívott össze - Markotai Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) osztályvezetője úgy nyilatkozott: az út építése 10 éven belül mindenképpen el­kezdődik,* de arra egyelőre nincsenek meg a feltételek, hogy ebben a ciklusban be is fejezzék.- Bosznia-Hercegovina számára az V/c korridor kie­melt fontosságú, így annak megépítése a legfontosabb cé­lok közé tartozik - hangsú­lyozta Besim Mehmedic szö­vetségi közlekedési és kom­munikációs miniszter. - A Ze- nica és Szarajevó közötti sza­kaszon már a közeljövőben el­indulhat az építkezés, de a horvát határig is néhány éven belül eljutunk. Számunkra ezért fontos, hogy minél előbb megegyezzünk a nyomvona­lakról vagy a határmetszés­pontokról. Remélem, hogy magyar barátaink egy évtized múlva itthon ihatják meg reg­geli kávéjukat, az estit pedig már a plocei tengerparton. Horvátországban a parla­ment előtt van az útfejlesztés stratégiai terve, amelyben a prioritások közé sorolják az V/c folyosót. Déli szomszéda­ink az V/b (Budapest-Lete- nye-Zágráb-Rijeka) után - amely 80 százalékban elké­szült és várhatóan 2001-re fe­jezik be - az V/c építésébe kezdenek.- Útfejlesztésre a követ­kező évtizedben a GDP öt százalékát kívánjuk fordítani. Ez önmagában még nem elég, így az autóutakat külföldi hite­lekből és koncessziók bevoná­sával szeretnénk továbbépíteni - mondta el Zeljko Vivoda horvát közlekedési, tengeré­szeti és hírközlési miniszter- helyettes. - Nálunk némileg könnyebb a helyzet, mint szomszédainknál, hiszen a mi­énk a legrövidebb és a legked­vezőbb földrajzi feltételekkel rendelkező útszakasz ezen a nemzetközi folyosón. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium (FVM), valamint a KHVM képviselői a szakértő cégekkel közösen ismertették az elké­szült hatástanulmányokat, nyomvonalterveket. Szek­szárdiéi - ahol az elsők között épül meg a Duna-híd - dél felé három változatot kínáltak fel. Az első szerint a Dunához kö­zel haladna az út, Mohács és Lánycsók között metszené az M57-es utat, illetve Udvar és Sárok között lenne a határmet­szés pont. A második variáció az M57-est Lánycsók és Ba­barc között érintené és Iván- dárda alatt lépne át Horvátor­szágba. A harmadik változat esne Pécshez legközelebb, ez Versend és Monyoród között vágna át az M57-esen és II- locskánál lenne a határmet­széspont. A következő lépéshez, vagyis a végső nyomvonal és határmetszéspont kijelölésé­hez még kormányközi meg­egyezésre van szükség. A pé­csi konferencián mindenesetre mindhárom fél úgy vélte: csak együtt lehet elősegíteni az út megvalósítását. Dr. Toller László, Pécs polgármestere zá­róbeszédében úgy fogalma­zott: az érintett térségek meg­közelíthetősége a legfonto­sabb, ezúttal ezen cél alá kell rendelni a politikai érdekeket is. Gy. Z. Kinek mennyire fontos egy út Az útfejlesztési tanácskozásra tegnap Pécsre érkezett Bosznia- Hercegovina szövetségi közlekedési minisztere, Szarajevó főpol­gármestere, Tuzla polgármestere, Bosznia-Hercegovina magyar- országi nagykövete, a horvát közlekedési miniszterhelyettes, és to­vábbi rangos kormányzati személyiségek és helyi politikusok, gaz­dasági szakértők. Magyarországot a helyi vezetőkön, képviselő­kön, gazdasági szakembereken kívül - akik már évek óta küzdenek az Mó-os továbbfejlesztéséért mindössze a KHVM osztályveze­tője, illetve a FVM főosztályvezetője képviselte. A konferencia egyébként a közös úton a cél felé, három ország együtt az V/c eu­rópaifolyosón elnevezést viselte. Győrffy Zoltán Cseh Tamással megállapodtunk, ha én vállalom a jelölést, ő újra énekel Mindketten állják a szavukat A legtöbb szavazattal Kukorelli Istvánt, az Országos Válasz­tási Bizottság elnökét, az ELTE jogi karának alkotmányjogi tanszékvezető professzorát választották alkotmánybíróvá az országgyűlési képviselők. A testület legfiatalabb, 47 éves tagja tavaly - professzori kinevezése hiányában - még elhá­rította a megtiszteltetést, ám most nem mondhatott nemet.- Számos közéleti funkciója mellett jó néhány civil szerve­ződés elnöke, könyvei, tudo­mányos publikációi jelennek meg, szakértőként több jog­szabály megalkotásában vett részt, s mindemellett tanít az egyetemen. E tevékenységek­től búcsút mondva melyiket sajnálja a leginkább?- Mindegyik megbízatáso­mat szerettem, de talán az OVB elnöki tisztsége állt a legközelebb hozzám. A taní­tást az alkotmánybírói munka mellett sem adom fel, így az egyetemi környezettől, ame­lyet idestova 30 éve kedvelek, nem kell megválnom. Hűséges típus vagyok, ne­héz volt a döntés, de ennek a felkérésnek már nem lehetett ellenállni. A családom, a kol­légáim mellett a barátaim is biztattak. A lelki tejtestvérem­ként szeretett Cseh Tamással például megállapodtunk, ha én elvállalom a jelölést, ő újra el­kezd énekelni. Mindketten áll- juk a szavunkat.-A politikától való távol­ságtartását jelzi, hogy a rend­szerváltás idején több irány­ból is megkeresték, de sem pártelkötelezettséget, sem kormányzati felkérést nem vál­lalt sosem.- A politikától való függet­lenség az Alkotmánybíróság munkájában - meggyőződé­sem szerint - elengedhetetlen követelmény. A testület har­monikus egyensúlyt tükröző működésével a bírósági jog­fejlesztést támogatom én is. Horváth Magdolna Orbán mérlege. Mást képzel­tem, mint ami történt, a leg­pesszimistább ember sem szá­míthatott gázkitörésre, ilyen méretű árvizekre és belvizekre, illetve arra, hogy a jugoszláviai konfliktus valódi háborúvá vá­lik -jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kormánya első évét értékelve a Magyar Rádió­nak adott szerdai interjújában. Értékelése szerint a reményre és bizakodásra okot adó folya­matok vannak túlsúlyban a ma­gyar gazdaságban. Kincstári kenyér. A büntető- jogszabályok közelmúltban tör­tént szigorítása nyomán az elő­zetes letartóztatottak és a bör­tönlakók számának legalább 10 százalékos növekedésére szá­mít az igazságügy-miniszter. Dávid Ibolya szerint hazánkban a mintegy tízezer fogva tar­tottra fejenként és naponta 3000-3500 forintot költenek. Megfigyelési ügy. Kosztolá­nyi Dénes (Fidesz), az Ország- gyűlés megfigyelési bizottsá­gának elnöke - az ellenzék kezdeményezésére - péntekre összehívta a testület ülését, amelyre ismét • meghívták Czégé Zsuzsát, aki korábban betegségére hivatkozva nem je­lent meg. Meghívót kapott Fa­ragó Lajos magánnyomozó és Földi László, a Defend Kft. ügyvezetője is. Kártérítési per. Földi László kártérítési pert indít Nikolits István korábbi nemzetbizton­sági miniszter ellen, aki a mi­nap azt állította, hogy a Defend Kft. nem más, mint a Fidesz magánhadserege - közölte Bá­rándy György védőügyvéd szerdán. Nikolits így reagált: ál­lok elébe. Akadály. Csurka István, a MIÉP elnöke szerint egy „kor­ridort” kellene húzni a Vajda­ságban annak megakadályozá­sára, hogy a többségében ma­gyarlakta városokba „beözönöl­jenek” a Koszovóból menekülő szerbek. Intelligens védelem. A ha­tárőrség a tervek szerint szep­temberben megkezdi annak a határregisztrációs rendszernek a telepítését Magyarország ha­tárátkelőhelyein, amely többek között egy automata okmány- és rendszámleolvasóból áll - közölte Kiss Kálmán vezérőr­nagy, megbízott parancsnok. Vezet az ital. Az első negyed­évben tíz százalékkal kevesebb közúti baleset történt az or­szágban, mint egy évvel ez­előtt; a közlekedésben 270-en vesztették életüket - áll a KSH jelentésében. A tragédiák há­romnegyedét . személyszállító járművek okozzák. Száz ütkö­zésből 12-nek az ital volt az oka. Nem az arany lett több, csak a lyuk lett nagyobb FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Bajor Imre Karinthy-gyűrűje A Rádiókabaréban nyújtott tel­jesítménye elismeréseként az idén Bajor Imrének ítélte a szakmai zsűri a Magyar Rádió által 1975-ben alapított Karinthy-emlékgyűrűt. Hajdú István, az intézmény elnöke adta át a díjat a mű­vésznek, akinek élete párját, Hámori Eszter színművésznőt is hatalmas virágcsokorral kö­szöntötték. A hétköznapokban ő teremt hátországot a szere- tetre méltó „humorzsáknak”. A népszerű művész a díj­átadáson is kitett magáért. El­árulta, hogy kissé nagyobb ujj méretet adott meg az erede­tinél, hátha több lesz a gyűrű­ben az arany. Farkasházy Ti­vadar sietett rögtön megnyug­tatni őt, hogy csak a lyukat szabták nagyobbra. n. zs. A végzősök megtarthatják diákigazolványukat Kedvezményes vakáció Az idén érettségizetteknek, il­letve az általános iskolát most befejezőknek nem kell lead­niuk diákigazolványukat az intézményekben, amennyiben az Oktatási Minisztérium er­ről szóló tervezetét a jövő heti kormányülésen elfogadják. Racskó Péter, a tárca diákiga­zolványokért felelős miniszteri biztosa elmondta: a javaslat 75 ezer középfokú tanulmányait befejező diákot, illetve mintegy 70-80 ezer általános iskolából középfokú oktatási intéz­ménybe lépő tanulót érint. Mél­tánytalan lenne, ha ők a nyári szünet idejére - amikor igazán lehetőségük nyílna az utazásra - diákigazolvány nélkül ma­radnának. Az eredeti kormányrendelet­ben foglaltak szerint a külön­böző utazási kedvezményekre jogosító diákigazolványt kizá­rólag a tanulói jogviszonnyal rendelkezők kaphatják meg. Ennek értelmében azoknak a tanulóknak, akik most fejezik (fejezték) be tanulmányaikat, a nyári vakáció két és fél hónap­jára szünetel a tanulói jog­viszonya, vagyis okmányaikat le kellene adniuk korábbi isko­lájukban. A tárca javaslata szerint szeptember 30-ig ők is meg­tarthatnák igazolványaikat, és csak ezt követően kell - abban az intézményben, ahol tanul­mányaikat megkezdik - újat igényelniük. A rendelet módosításáról a jövő heti ülésén dönt a kormány. k

Next

/
Thumbnails
Contents