Tolnai Népújság, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-23 / 144. szám
10. oldal XX Országos Műemléki Konferencia. Szekszárd. 1999. június 20-23 június 23., szerda Örvendetes szemléletváltozás Interjú dr. Román András osztályvezetővel tőlünk nyugatabbra található országokban? — Ez valóban így van, a magyar műemléki sűrűség kisebb, mint tőlünk nyugatabbra általában, hiszen ott - hogy mást ne mondjak - nem jártak sem a tatárok, sem a törökök. S olyan „csúcsminőségű” műemlékeink sincsenek, mint a Loire menti kastélyok, a német ka- tedrálisok, vagy mint az olasz városok. De az előbb nem véletlenül említettem azt, hogy nálunk az építészeti örökség köre kiterjedtebb, mint a műemléki örökség köre. Építészeti örökségen azt értem, amit egy közösség saját múltja, identitása szempontjából fontosnak tart. S ebből a szempontból nincs gazdag vagy szegény ország, illetve város. — Véleménye szerint korunk mennyiben kedvez a műemlékvédelemnek? Azén kérdezem ezt, mert az érthetően gazdaságossági szemponton alapuló gondolkodás szerint elsősorban azt érdemes rendbe hozni, felújítani, ami rentábilis, ami pénzt hoz a konyhám. — Sokan ténylegesen így is gondolkodnak, s ez sajnos sok műemlék elhanyagolásához, pusztulásához vezet. Ugyanakkor az is tény, hogy az építészeti örökség és a műemlékek iránti érdeklődés, a törődés vágya erősödik. Koromnál fogva jól emlékszem azokra a ‘60-as években nekünk, azaz az Országos Műemléki Felügyelőségnek címzett levelekre, melyekben kérdőre vontak bennünket: miért fordítunk olyan sok pénzt a műemlékekre, miért ezeket a régi, vacak épületeket védjük, miért nem építünk helyettük-lakást vagy iskolát? Az utóbbi években viszont jobbára csak olyan leveleket kapunk, melyeknek írói felháborodottan tudakolják, hogy miért nem költünk többet a műemlékvédelemre? A szemlélet tehát örvendetesen változott, s ha ez nem történt volna meg, most reménytelen lenne a helyzetünk. Szeri Árpád Egyes vélemények szerint egy- egy ország vagy város pénzügyi helyzetét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy milyen állapotban vannak régi épületei, műemlékei. Dr. Román András építészmérnök, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal osztályvezetője szerint ez a vélekedés csak részben igaz. — Az anyagi helyzeten túl sokkal inkább azt jelzi ez a kép, hogy az adott országban milyen az emberek mentalitása. Ugyanis nem hiszek abban, hogy bármikor, abszolút értelemben igaz az „ene kérem nincs pénz” kijelentés. Tudniillik pénz - ami persze sohasem elég - mindig van: az már döntés és elhatározás kérdése, hogy a rendelkezésre álló összeget az illetékesek mire fordítják. S ebben a tekintetben már vannak különbségek ország és ország, avagy város és város között.- Ön egy sajtótájékoztatón némileg rezignálton jegyezte meg, hogy a műemlékvédelem sajnos nem a legjobb hatásfokkal működik hazánkban. — Már csak azért sem, mert mi szeretnénk az építészeti örökség egészét védeni, ami hozzáteszem, jóval nagyobb kört jelent, mint a műemlékek száma. Tudjuk, hogy ezen törekvésünk nemcsak, hogy nem mindig, de igen sok esetben egyáltalán nem jár sikenel. Anélkül, hogy a számokat fetisizálnám: ha egy 60-70 százalékos hatásfokot elérnénk, akkor azzal már nagyon elégedettek lehetnénk.- A laikusok joggal hihetik azt, hogy hazánkban-a háborús pusztítások következményeként - sokkal kevesebb a műemlék, mint a Múltunk, műemlékeink feltárói és megóvói Több száz érdeklődő tapsa közepette vehették át tegnap Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban a kitüntetettek a Műemlékvédelemért Emlékplakettet. Az elismeréseket - melyeket dr. Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere ítélt oda az érintetteknek - Pröhle Gergely, a minisztérium államtitkára nyújtotta át. Elsőként Adorján Márta építész, Bátaszék Polgármesteri Hivatala műszaki irodájának vezetője részesült kitüntetésben. A méltatás szerint nagy érdemei vannak a város műemléki értékeinek feltárásban és védelmé ben, hivatali és társadalmi-szervezői tekintetében egyaránt. Ebből is kiemelkedik a bátaszéki Kálvária és Szentháromság szobor sikeres helyreállításáért végzett tevékenysége. Barátossy Gábor, az FVM Erdészeti Hivatal fc osztályvezető-helyettese, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke évek óta mindent megtesz a műemlékvédelem, a történeti kertek védelmi, tervezési és építési munkáiért. Bogdán György építészmérnök, az Építéstudományi Egyesület Épületfenntartási munkabizottságának titkára évtizedeken keresztül szervezte és irányította az egyesületen belül a műemléki tevékenységet, amely keretében számtalan előadást, helyreállítást-bemu- tatást, vitaülést szervezett. Peter Derer és Calin Hoinarescu megosztva kapta a plakettet. Az 1989-es politikai fordulat után újjászerveződött (és azóta ismét feloszlatott) román műemléki szervezet egymás utáni igazgatói mindent megtettek a magyar műemléki szervezettel való jó együttműködésért, az országuk területén lévő magyar műemlékek sorsának megjavításáért, a közös kultúrkincs védelméért. Amióta már nincsenek ebben a beosztásukban, tevékenységüket ugyanez a mentalitás jellemzi. (Peter Derer hivatali elfoglaltsága miatt nem tudott Magyar- országra utazni, az ő kitüntetését is Calin Hoinarescu vette át.) Horváthné Kemecsey Anikó, Nyírbátor város Polgármesteri Hivatalában hosszú idő óta a műemlékvédelem előadója, ebben a minőségében annak elkötelezett híve, munkása. Aktív közreműködésével valósult meg a nyírbátori református templom és a harangláb felújítása, a Báthori István múzeum tetőszerkezetének rekonstrukciója. Paizs József Patapok- losi község polgármestere kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy kicsiny falujában helyreállításra került a szép református templom, mégpedig igen színvonalas módon. Pergő Margit, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Veszprém megyei egységének műszaki vezetője dinamikus kezdeményezője a területén lévő állami tulajdonú műemlékek helyreállításának. Ravazdi László, a szigetvári Várbaráti Kör elnöke, a Városi Könyvtár igazgatója egyútElsőként Adorjáni Márta vette át az elismerést dr. Pröhle Gergely államtitkártól fotó: gottvald károly fal 15 éve elnöke annak a Szigetvári Várbaráti Körnek, mely az országnak egyik legrégebben működő és legjobb társadalmi műemlékvédő egyesülete. Nagy szerepe van városa műemlékeinek védelmében és az építészeti örökség népszerűsítésében. Sugár István egri történész (nem volt jelen a rendezvényen) szenvedélyes szeretettel kutatja városának történetét, különösen a török hódoltság és az azt követő időszak tekintetében. Rendkívüli tudással rendelkezik régi térképek értelmezésében. Jelentős a publikációs tevékenysége is. A budapesti XXII. kér. Helytörténeti Kör nevében Garbóczi László elnök vette át az elismerést. A kör hosszú évtizedek óta végzi a kerületük építészeti értékeinek megmentését és bemutatását célzó tevékenységét. Kisebb helyreállításokat is szervez, ehhez mozgósítja a kerület lakosságát. Reneszánsz lakoma és hangulat Bár az időjárás kegyesebb is lehetett volna, azért a hűvös hétfő este is méltó keretet adott a reneszánsz-estnek, amire a megyei közgyűlés elnöke hívta meg a konferencia résztvevőit. A Vármegyeháza udvara tökéletes helyszín volt a lakomára, amit Faddi Varga János, Királyi főszakács és családja készített és tálalt a vendégeknek. A szekszárdi Garay János Ének-Zenei Általános Iskola diákjai reneszánsz tánccal nyitották meg az estet, majd Tímár László, a megyei közgyűlés alelnöke mondott pohárköszöntőt. A lakoma a következő fogásokból állt: kárász éles lével, tárkonyos üstöny, ökörnyelv mondola- tormával, halsaláta gyümölcsbe bélelve, juhhús újságban, káposztafővel, sodrott hús, köleskása leiz- zasztva, nyúlfi fokhagymával, tejfölös lével, őzpástély tésztában sülve, csipkesásával, ropogós hal fűszerszámokkal, tyúk- fi töltve, harang alatt, malacznak az bűrében csinált étek, Beatrix kalácsa, fényes littárium, királynősajt, vargabéles, friss idénygyümölcsök. A jóízűen falatozó vendégek nem hagytak kétséget afelől, hogy Faddi Varga János méltán viseli a Királyi főszakács címet. A nagy gonddal és hozzáértéssel kimunkált ételek között nehéz sorrendet felállítani, hogy melyik a legfinomabb, hiszen ez ízlés dolga. Az viszont vitathatatlan, hogy a tárkonyos levesből és a káposztás bárányjavából szinte mindenki kóstolni akart. A hűvös estében a finom ételek, jó borok mellett Kömyei Miklós (gitár) és Körtés József (fuvola) reneszánsz dallamokkal gondoskodott a hamisítatlan hangulatról. vem A dunaföldvári vár Az ozorai vár A simontornyai vár chtAi/ - ßnm/Ai n u
