Tolnai Népújság, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-22 / 143. szám

4. oidai __________Megyei Körkép — Tamási, Simontoknya És Környéke i999.június22.,kedd S zombattól: színházi nyár Simontomyán Június 26-án megkezdődik az idei Simontornyai Színházi Nyár és Fesztivál rendez­vénysorozata, amely a remé­nyek szerint e hétvégén kettő, jövő héten három napon át rangos képzőművészeti, szín­házi, zenei eseményekkel tartja fogva a közönséget. Az e heti program: Június 26. szombat: 16.00, Művelődési Ház: Tol- nay Klári emlékkiállítás. A művésznőről írt könyvét be­mutatja, a kiállítást meg­nyitja: Párkányi László író. 16,30: Petőfi úti iskola: Ba- ráth Sándor, Csontos Éva, Márkus Regina, Reisz Ilona, Sarkantyú Márton kiállítása. Gyermekrajzok: Lázár Ervin meséinek illusztrációi. 16.00: Beszédes úti iskola: iskolatörténeti kiállítás, Grantner Jenő szobrászmű­vész és Kékesi László grafi­kusművész hagyatékából ren­dezett kiállítás. 18.00, Vármúzeum: a buda­pesti Százados úti Művészte­lep alkotóinak tárlata. Meg­nyitja: dr. Feledy Balázs, a Vigadó Galéria igazgatója. 18.30: Kuruc dalok a Vármú­zeumban. Előadja: a négy Szántó. 18.50: Ünnepélyes megnyitó a Vármúzeum udvarán. Kö­szöntőt mond: dr. Dávid Ibo­lya, igazságügy-miniszter. 19.00: Várszínház. Komédia az asszonyokról - két egyfel- vonásos középkori francia színmű a Napszínház előadá­sában. Június 27, vasárnap: 20.00, Vármúzeum: Musical kölykök. Gyermekszínészek világslágereket, népszerű da­lokat énekelnek (Légy jó mindhalálig, A dzsungel könyve, Hair, Grease, Macs­kák stb.) A műsor második részében egykori gyereksztá­rok által sikerre vitt pop-rock slágerek hangzanak el. Álláskínálat A térség munkáltatói Tolna Megyei Munkaügyi Központ tamási kirendeltségén keres­nek: Tamásiba egy festőt, két pályakezdő asztalost, egy la­katost, egy vagyonőrt, egy fa­fúvós zemetanárt, Hügyészre húsz varrónőt, tíz betanított varrónőt, Simontomyára há­rom mozgó-fagylaltárusítót, három felszolgálót, egy szűcsgépkezelőt, Pincehelyre öt tehergépkocsi-vezetőt (vi­déki munkára, négy órás fog­lalkoztatásra, határozott időre), Iregszemcsére, Be­lecskára, Felsőnyékre tíz-tíz betanított varrónőt, Fürgédre egy némettanítót, Dégre hét varrónőt, nyolc betanított var­rónőt, tizenöt fűrészipari gép­kezelőt, vagy segédmunkást, két villanyszerelőt, két laka­tost, Nagyszékelyre három varrónőt, Ozorára öt varrónőt keresnek. Szekszárdi munkál­tató egy építészmérnököt al­kalmazna szakirányú német nyelvtudással. Információ a tamási mun­kaügyi kirendeltségen: 471- 022, és 471-958. Hirdetésfelvétel Tamási: Tolnatourist, Sza­badság a. 43. Telefon/fax: 471-941. Új hirdetésfelvevő: Lászlóné Fülöp Zsuzsa, Ta­mási, 7090, Páva u. 2. a6-20- 987-5813. Szabó Gyuláné (BEZO-KERFU): Hőgyész 7090, Zrínyi u. 3. Üzenet a 488-378 telefonon. Bosnyák József, Tamási, telefon: 06- 30-460-727. Gyászközlemé­nyek: PAN-HOL Bt., Tamási, Aradi u. 19. Szabó Gyuláné, Hőgyész, Zrínyi u. 3.488-378. KözTörvény Érdeklődő vevők, régi trükkök Két alkalommal is sikerült ki­játszani bolti eladók éberségét néhány hobbiból, vagy hiva­tásból ezzel foglalkozó fiatal­embernek. Iregszemcsén jú­nius 14-én tért be egy mű­szaki üzletbe két „vásárló”, s míg egyikük elterelte az eladó figyelmét, társa hatvanezer forinttal könnyítette meg a pénztárgépet. A bolti alkal­mazott későn vette észre a hi­ányt. Tamásiban két nappal ké­sőbb „lekoppintották” a fenti forgatókönyvet: szintén egy műszaki boltból egy ötven­ezer forint értékű mobiltele­font vittek el. „Elszálltak” a halastavak A füzértavak egymás után képesek összeomlani, mint a kártyavár Árad, a Koppány: egy havi csapadék két nap alatt Múlt hét péntekén, hajnalban a gonozdi halastavaknál kez­dődött, és szombat délelőtt még úgy tűnt, Újiregnél foly­tatódik a Tamási környéki tórendszerek összeomlása. Pénteken a Koppány megkö­zelítette a négy méteres vízszin­tet, és - szó szerint értve - úszott a város. Szombaton „el­szálltak” a kocsolai tavak, s bár délutánra Újiregnél sikerült mederbe terelni a Nagykónyit és Tamásit ismét veszélyeztető tavat, ekkor a pacsmagi tavak töltésén csapott át a víz. Szombaton délelőtt érkeztek a helyszínre a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakem­berei. Csonki István, az igazga­tóság osztályvezetője szerirft a rendkívüli csapadék és a halas­tavak rossz állapota vezetett a töltések átszakadásához. Csü­törtökön 90, pénteken 40 mil­liméter eső, több, mint egy havi csapadék szakadt erre a víz­gyűjtőterületre. A talaj nem tudja befogadni a csapadékot, minimális volt a beszivárgás. Mint Csonki István el­mondta, a halastavak egy része völgyzárógátas, ezek a teljes vízfolyást átfogják, főleg a mel­lékvízfolyásokon. A fővízfo­lyásokon, a Koppányon oldal- töltéses tavak vannak. Ezek ál­talában százévente előforduló rendkívüli csapadékra vannak méretezve. Ha a jelenlegi ada­tokat megnézzük, ez annál na­gyobb csapadék volt. Az egyik kiváltó ok tehát a szélsőséges időjárás volt. A másik a halas­tavak eléggé elhanyagolt álla­pota - hívta fel a figyelmet szakember. - A helyszíni be­járásnál is látható volt: az ára­pasztó, ami arra lenne hivatott, hogy az árvizeket kártétel nél­kül levezesse, vagy nincsen meg, vagy be van töltve mes­terségesen, fel van iszapolódva. így nem tudja levinni a vizet, ami a töltést leggyengébb pont­ján megbontja. Ezek füzérta­vak, ami azt jelenti: egymás után, mint a kártyavár képesek összeomlani, ha hirtelen nagy mennyiségű víz jön le. Tóth Ferenc Gyulaj Rt.: békés vezetőváltás Már csak az intenzív vadgaz­dálkodás miatt sem lehet tel­jesen megnyitni a világhírű gyulaji erdőt a nagyközönség előtt - véli a Gyulaj Erdő és Vadgazdálkodási Rt. új ve­zérigazgatója, Fehér István, aki június 1-ével a nyugalma­zott Müller Jánost váltotta fel. A kaposvári származású Fehér István 1985 óta dolgo­zik a gyulaji erdőgazdaság­nál.- Miért választotta annak idején Tamásit, a gyulaji erdé­szetet?- Abban az időben egysze­rűbb volt a választás, a Gyulaj Rt., Tamási közel van Kapos­várhoz. Tetszett, hogy erre a te­rületre kerülhetek, hiszen a Gyulaj név nemcsak európai, hanem világhírű is.- Az eltelt másfél évtizedben egészen közelről kísérhette fi­gyelemmel, hogyan alakult át a vadgazdaság a piacgazdaság­hoz igazodva. Hogyan látja: milyen irányba haladt a Gyulaj Rt.?- Tíz év alatt nagyon sok változás történt. Az egyik meg­határozó a privatizációs folya­mat volt. A dolgozóink nagy részét vállalkozókká kellett tennünk. Vállalkozásba adtunk egyes erdőgazdasági munkafo­lyamatokat: fakitermelést, szál­lítást, erdőművelést, ápolást. Közben megtörtént a rendszer- váltás, s a kormányváltások mindig hoztak új dolgokat, amelyekhez alkalmazkodni kel­lett. Úgy érzem, a Gyulaj Rt. ezeket viszonylag könnyen megtette a kis erdőgazdaságok között. Jól alkalmazkodtunk a körülményekhez.- A Gyulaj Rt. vezérigazga­tójának lenni politikai-bizalmi kérdés is?- Remélem, nem. Én soha semmilyen pártnak tagja nem voltam, nem is kívánok az lenni. A tulajdonos ÁPV Rt. ré­széről a váltás előtt olyan kije­lentés hangzott el, hogy első­sorban belső körben akarja megoldani a leköszönő vezér- igazgató pótlását. Pontosan nem tudom, kik pályáztak mel­lettem, rám esett a választás, és remélem szakmai szempontok alapján. Június 1-vel öt erdő- gazdaságban történt vezető­csere, négy helyen leváltással, itt békés átmenet volt, korrekt FOTÓ: ÓTÓS RÉKA átadással-át vétellel. Elődöm, Müller János egy jól működő részvénytársaságot hagyott maga után.- Az örökölt helyzethez hoz­zátartozik néhány kevésbé kel­lemes dolog, például a vadász- területek körül kialakult vita. Hogy kívánja rendezni?- Annyiban szerencsém van, hogy ezek a dolgok lezá­rultak. Kemény harcok folytak a területekért a törvény meg­születése után, de a hullámok lecsendesedtek. Egy függőben lévő ügyünk van, a miszlai va­dászterület, remélem közös megegyezéssel sikerül befe­jezni.- Az utóbbi években szó volt arról, hogy a Gyulaj Rt. a lehe­tőségekhez mérten kissé nyitot­tabbá válik a környező lakos­ságfelé. Mi lesz a kezdeménye­zés a jövője?- Ébben eddig én nem vet­tem részt, konkrétumokat nem tudok. Érzem azt, hogy nyitot­tabbá kell tenni az erdőt, mert igénylik a tamásiak és az erdő körül élők. Az első lépéseket megtettük azzal, hogy kialakí­tottunk egy kisebb vadasparkot a dámrezervátum területén, ahol a környékbeli gyerekek­nek van lehetőségük a vadakkal közelebbi ismerkedésre. Telje­sen megnyitni a területet nem szabad, hiszen intenzív vad- gazdálkodás, vadászati tevé­kenység folyik. Nem akarok senkit megsérteni, de a magyar kultúra sincs olyan szinten, hogy ezt megtehetnénk: meg kell nézni, mekkora szemetet hagynak néhol maguk után a turisták. (tf) Kultúrák találkozása az óvodában Színes, a természet szeretetéről árulkodó gyermekrajzokkal ta­lálkozhattak az utóbbi hetek­ben azok, akik betértek a ta­mási Diákcentrumba: pári óvodások munkáival. A pári óvodában a rajzfoglalkozások egy program részei: az intéz­mény a Soros Alapítvány pá­lyázatán nyert 60 ezer forintot a természeti-környezeti neve­lés fejlesztésére. A bemutatón többségében cigány gyerekek rajzai láthatók, amelyek jó példái annak, hogy - bár sokan csak felzárkóztatásról beszél­nek roma gyerekekkel kapcso­latban -, tehetséggondozás is folyhat - mondja Cs. Mayer Katalin óvónő, aki szerint a bi­zalom segítette hozzá a gyere­keket, hogy kifejezhessék ma­gukat. A képek gazdag színvi­lágukkal természetközeliségről tanúskodnak, az óvodások a foglalkozásokon sikerélmény­hez jutottak. Az óvodában bá- bozni is fognak, a többi közt cigány népmesék feldolgozá­sával.- Amikor még nem lehetett annyit hallani a multikulturális nevelésről, nálunk akkor is az volt a gyakorlat - mondja Ker­tész Béláné. A pári óvodában nem szégyen kimondani a ci­gány szót: az óvónők azon vannak, hogy a gyerekek meg­ismerjék a cigány kultúrát, ugyanakkor a helyi német ha­gyományőrzés részeseivé is válhatnak. (-h-c) FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Az etnikumi tál Nagyjából a kisebbségi önkor­mányzati választások óta szo­kás használni a „roma" és „ci­gány" szó helyett az „etniku­mot”, mely egyben mélyértelmú kifejezése egy többségi kulturá­lis identitástudatnak, némi ma­gyar büszkeségtől áthatva. E kétértelmű nyelvhasználat szépsége talán azzal lenne megvilágítható, ha az erdélyi magyarokra csak egyszerűen a „nemzetiség” szót alkalmaznák román honfitársaik, amikor ép­penséggel azt mondanák, hogy ázsiai horda, vagy turáni nyershúsfalók. Nemrégen egy szórakozóhe­lyen böngésztem az étlapot, amikor megakadt a szemem egy ínyencségen, neve: etnikumi pecsenye. Nem tudom, ki hogy van vele, jó-e ez étvágygerjesz­tőnek, vagy mi. Nekem spéciéi felfordult a gyomrom. (tf) r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents