Tolnai Népújság, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-15 / 137. szám

4. oidai

_______________Megyei Körkép — Tamási, Simontornya És Környéke 1999. június 15., kedd

K

öltözik a bőripar Simontomyáról

Már végleges: távozik a Si- montomyai Bőr Kft. Simon- tornyáról. A felszámolás alatt álló Simontomyai Bőrgyár Rt. hitelezői választmányának tegnapi ülésén Somogyi Ferenc, felszámoló biztos bejelentette: a kft. és az rt. között 1999. július 2-ával megszűnik a bérleti viszony. A simontor- nyai bőrgyártás megmaradásának ezzel már csak matematikai esélye van - fogalmazott Somogyi Ferenc.

Adatvédelmi biztoshoz fordulnak Felsőnyékről

Törvényességi kifogással élt a Tolna Megyei Közigazgatási Flivatal a felsőnyéki önkormányzat 1999. január 1. óta meghozott döntéseivel kapcsolatban. A hivatal azt kifogásolja, hogy az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata szerint a zárt ülésen hozott határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. Az indoklás: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény nemcsak a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását mondja ki, hanem azt is, hogy az érintettek személyiségi jogait a kihirdetés nem

sértheti. Ezért nem mondható ki általánosságban, hogy valamennyi zárt ülésen hozott határozatot nyilvánosan ismertetni kell, hanem adott esetben a polgármesternek kell döntenie arról: a határozatok hogyan kerülhetnek a nyilvánosság elé. Ács István, polgármester szerint lényegesen fontosabb közérdek fűződik ahhoz, hogy a választóközönség a zárt üléseken hozott döntésekről értesülhessen. A felsőnyéki önkormányzat a törvényességi kifogás értelmezéséhez Majtényi László adatvédelmi biztoshoz fordul állásfoglalásért. (-h-c)

ÁllásKInálat

A térség munkáltatói Tolna Megyei Munkaügyi Központ tamási kirendeltségén keresnek: Tamásiba egy festőt, két asztalost, egy lakatost, két pályakezdő villanyszerelőt, egy vagyonőrt, egy bolti eladót, Hügyészre húsz varrónőt, tíz betanított varrónőt, Simon- tomyára egy hentest, három betanított mozgó-fagylaltáru- sítót, három felszolgálót, egy szűcsgépkezelőt, két varrónőt, két bőrruhakészítőt, Fürgédre egy némettanítót, Dégre tizenöt fűrészipari gépkezelőt, vagy segédmunkást, két villanyszerelőt, két lakatost, Nagyszékelyre három varrónőt, Ozorára öt varrónőt keresnek. Szekszárdi munkáltató egy építészmérnököt alkalmazna szakirányú német nyelvtudással. Információ a tamási munkaügyi kirendeltségen: 471-022, és 471-958.

Villám csapta a kábelt Tamásiban

Elnémultak az alközpontok

Hétfőn több alközpont is működésképtelenné vált Tamásiban: reggeltől a kora délutáni órákig nem, vagy korlátozottan volt hívható a polgármesteri hivatal, a munkaügyi központ, a Gyulaj Rt. irodaháza, és több más intézmény. A meghibásodást egy, a város központjában húzódó légvezetékbe péntek este csapódott villám okozta. Vajda András, a Matáv Rt. szekszárdi távközlési centrumának hibaelhárítási osztályvezetője elmondta: a tamási telefonközpontban nem keletkezett kár, a hálózat el van

látva villámvédelemmel. A Matáv-hálózat hibájából legfeljebb tíz egyéni előfizető vonala némult el, ezt azonban rövid időn belül kijavították. A Matáv azokban az irodaházakban, ahol a túlfeszültség tönkretette az alközpontot, a fővonal végére tegnap készüléket helyezett el, így az intézmények hívhatóak voltak, de kapcsolni nem tudtak. Az alközpontok telepítésével és karbantartásával egyébként több cég foglalkozik, közülük csak egyik a távközlési vállalathoz tartozó Matávcom.

(-h -c)

Roma alkotók kiállítása. Hat roma - köztük több naiv - képzőművész alkotásait állította ki Tamásiban a rácvölgyi roma közösségi ház. A bemutatón Orsós Teréz, Ferkovics József, Ráczné Kalányos Gyöngyi, Jovanovics László festményei, és Koszfics László, Orsós Jakab faszobrai, plasztikái láthatók. Képünkön: Orsós Teréz Cigány vidámság című festménye.

A Phare-pályázat nyomán

Megnőtt a laktanya ázsiója

Már többen kitelepülnének fotó: ötös Réka

Legkorábban 2000 nyarán adhatják át Tamásiban az egykori szovjet laktanya területén Phare-támogatással kialakítandó innovációs és technológiai központot, amely az önkormányzat reményei szerint ipari fejlődést, munkahelyteremtést indít el a városban.

Az önkormányzat összesen 88 millió forintos beruházással tervezte a létesítményt, amelyhez 63,5 milliót kért a Phare - tól. A bírálók a beruházás és a támogatás összegét is csökkentették, így alakult ki a 69 milliós végösszeg 50,8 millió forintos Phare-segítséggel. A kivitelezési szerződéseket november 22-ig kell megkötni, az innovációs és technológiai központot legkorábban 2000

Balassa Zoltán fotó: ó. r.

nyarán lehet átadásra kész állapotban - mondta Gulyás Tibor, projektmenedzser. Ehhez az

egykori szovjet laktanya volt legénységi gyengélkedőjének épületét alakítják át, látják el infrastruktúrával, irodatechnikával, villany-, víz-, csatorna és gázközművekkel. A háromszintes, háromszáz négyzetméter alapterületű épület földszintjén kap majd helyet a technológiai központ. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ipari parknak szánt laktanyai terület közművesítése is megoldódik. Az ösz- szesen 5,4 hektáros ingatlannal ugyanis az önkormányzat eddig nemigen tudott mit kezdeni - véli a pályázat előkészítésében közreműködő alpolgármester, Balassa Zoltán. Ä Phare-pro- jekt hozzájárul a város iparszerkezetének átalakulásához

is. Az önkormányzat a tamási és Tamási környéki kis- és közepes vállalkozókat szeretné „helyzetbe hozni”, akik már kinőtték jelenlegi telephelyüket - mondta az alpolgármester. A központ oktatásra, képzésre, új technológiák felhasználásának elősegítésére szolgál elsősorban, és a remények szerint bekapcsolja Tamásit a Dél-Du- nántúl innovációs vérkeringésébe. Az önkormányzat hitelből és területeladásból teremti elő a szükséges 18 millió forintos önerőt. A nyertes Phare-pályázat hírére több vállalkozó jelezte: a laktanya területén működtetné vállalkozást, a terület értéke azóta megkétszereződött. (tf)

KözTörvény

Wartburgra cserélte a fűrészt

Még május 12-én és 13-án törtek be Iregszemcsén a bántovai fűrésztelepre, és vittek el egy hetvenezer forint értékű Stihl-fűrészt. A tamási rendőrség június 8- án hallgatott ki egy Csehipusztán, alkalmi munkákból élő férfit, akit a betöréssel és más bűncselekmények elkövetésével is gyanúsítanak.

Bár a fűrészt azóta elcserélte egy Wartburg típusú személygépkocsira, a lopott tárgyakat sikerült lefoglalni, és visszaadni eredeti tulajdonosaiknak.

Fogház, traktorért

Június 5-én éjszaka lopott el egy MTZ-traktort egy Bonyhád környéki illető a szakály-tárkánypusztai majorból. A férfit gyorsított eljárással állították bíróság elé, ahol a félmilliós lopásért egy év és két hónap fogház-büntetésre ítélték, a büntetést két évre felfüggesztve.

Erős emberek

Ismeretlenek június 7-én éjszaka megrongálták a tamási lóversenypálya egyik épületének tetejét és üvegtégláit, amelynek nyomán ötvenezer forintos kár ke-’' letkezett.

A tamási rendőrkapitány-5 ság kéri: aki az esettel kap-. csolatban bármit tud, jelentkezzen. A használható információért a rendőrség, - a diszkréció mellett -, anyagi ellenszolgáltatást nyújt, csakúgy mint egy másik' eset kapcsán: június 7-én' Okrád-pusztán egy mező- gazdasági gépről 100 ezer forint értékű adagolót loptak le.

Hirdetésfelvétel

Tamási: Tolnatourist, Szabadság u. 43. Telefon/fax: 471-941.

Új hirdetésfelvevő: Lász- lóné Fülöp Zsuzsa, Tamási, 7090, Páva u. 2. a6-20-987- 5813.

Szabó Gyuláné (BEZO- KERFU): Hogyész 7090, Zrínyi u. 3. Üzenet a 488- 378 telefonon. Bosnyák József, Tamási, telefon: 06-30- 460-727. Gyászközlemények: PAN-HOL Bt., Tamási, Aradi u. 19. Szabó Gyuláné, Hó'gyész, Zrínyi u. 3. telefon: 488-378.

Borútprogram: a palkonyai példa

Védettek és értékesek lettek a hagyományos parasztházak

Nagy szerepet játszott a Villány-Siklósi Borút Egyesület a Baranya megyei kisfalu, a 370 lelket számláló Palkonya fejlődésében: nemcsak a borturizmus virágzik, hanem védettek és értékesek lettek a falu hagyományos parasztházai. Becker Eleonóra, Palkonya polgármestere a napokban Simontornyán, a Tolnai Borút Egyesület előkészítő megbeszélésén szólt a borútprogram nyomán elindult fejlődésről, amely akár példaértékű is lehet Tolna megyei aprófalvaknak.- A hagyományos múltszázadi megélhetési formát a szőlészet-borászat, az állattartás és a környéken lévő halastavak jelentették - mondja a faluról a Becker Eleonóra. - Ebből mára a halak maradtak meg, a szőlészet a szocialista rendszerben visszafejlődött: a villányi téesz a szőlőket egy darabig művelte, majd gazdaság- talanságra hivatkozva kivágták.- Borút pedig nehezen képzelhető' el szólók nélkül. Ennek ellenére tudtak jó minó'ségű bort előállítani?- Maradt néhány kisebb parcella, és óriási szerencse, hogy a pincesor magántulajdonban maradt, és egészen különleges építészeti értéket képvisel a maga hatvan présházával. A gazdák a szőlőket újra telepítették, és a pincesornak köszönhetjük, hogy a tudásanyag fennmaradt. A borút abban is segít a falusiaknak, hogy

egy kicsit gyorsabban ráhangolódjanak a minőségi borászatra.- Milyen eredményeket hozott a borútprogram Palko- nyának?- Az egyesület nagyon sok mindent változtatott meg. Amikor elkezdtük, a faluban egyetlen épkézláb vállalkozó sem volt, aki falusi turizmussal, borturizmussal, borászattal foglalkozott volna. Kicsi őstermelők voltak, akik nagyon jó minőséget produkáltak, de csak folyóboruk volt. Ráadásul amikor a Borút Egyesület alakult, Palkonya nem tartozott a villányi borvidékhez, az első bortörvény ugyanis az ültetvények százalékos telepítési arányának függvényévé tette, mely település tartozhat a borvidékekhez. Palkonya hiába tartozott évszázadok óta a villányi borvidékhez, kizártak bennünket. A Borút Egyesület mutatott rá a törvényalkotás hiányosságára, és Palkonya kezdeményezte a törvény módosítását is. Azóta támogatással, vagy magánerőből nagyon sok új telepítés elindult, az egyesület nélkül ez nem történt volna meg.- Hogyan jutottak el a pal- konyaiak a népi építészeti hagyományok megbecsüléséig?- 1992-ben már lehetett látni, hogy néhány parasztházat rosszul alakítanak át, vagy ahol kiköltöznek, lebontják. Rá kellett jönnünk, hogy a parasztházak a modem életkövetelményeknek nem felelnek meg. Ä dolog úgy kezdődött, hogy magam a családommal átalakítottunk egy parasztházat. Sokan úgy vélték, bolondok vagyunk, ezt inkább le kellene dózerolni, de a végén már azt mondták, nagyon szép. 1992-ben építészekkel megvizsgáltattuk a falu építészeti értékeit, és kiderült, hogy a fele még mindig tipikus 18-19. századi faluképet ad. Elkezdődött egy beszélgetés a helyiekkel, hogy milyen faluban akarnak lakni: olyanban, ami ma

ugyan megfelel az életkörülményeknek, de elveszti identitását, hangulatát, kinézetét, vagy, amilyen ezt megőrzi. Rendeletben levédtük a régi parasztházakat a tulajdonosok beleegyezésével, egy másik rendeletben pénzalapot különítettünk el, amelyből harmincezer vissza nem térítendő támogatást nyújtunk azoknak, akik felújítják a régi házakat. Ez nem sok, de inkább az a jellemző, hogy emellett még kétszázezret ráköltenek a házra. Egy nagyon szép visszaállítási folyamat indult el. A házakat egy a védettséget jelző táblával látjuk el, ami húzóerő, talán divat is lett belőle. Ma senkinek nem kellenek a hetvenes évekbeli házak, a parasztházak piaci értéke háromszorosa mint azoké. A városiak, külföldiek kifejezetten ezeket a házakat keresik. (tf)

\