Tolnai Népújság, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-12 / 135. szám

r r rM r j j n/ÉGI iVíaíirv/JAí 1999. június 12. 9. oldal I Nyitott Világ: világra nyitott*“" fiatalok Graz és Barnstaple. Ez a osztrák, illetve angol vá­ros volt a második ottho­na - két-két hétre - hu­szonnégy szekszárdi fia­talnak. A Garay János Gimnázium nulladik évfo­lyamos, 15 éves diákjai, miután eredményesen el­végezték a Nyitott Világ Alapítvány egy tanéves in­tenzív nyelvtanfolyamát, május végén anyanyelvi környezetben gyarapíthat- ták tovább tudásukat. Itt, Grazban figyeltem fel arra, hogy a Brötchen (zsemle) szó helyett a helybeliek a Semmel szót használ­ják. Sok ételről is el­mondható, hogy nagyon hason­lít magyar megfelelőjéhez. Varga Márta - példázva, hogy csapatuk mennyire beilleszke­dett a német anyanyelvi közeg­be - elmesél egy olyan történe­tet, ami már idehaza, Szekszár- don, közvetlenül visszaérkezése után esett meg vele. - Egy ven­déglátóhelyen megkérdezte tő­lem a pincér, hogy kérek-e még- Az egyénileg elszállásolt di­ákok családokhoz kerültek, így a nyelvgyakorláson túl megismer­kedhettek egy idegen kultúrával, szokásrendszerrel, szemlélettel is - mutatott rá Tóth Lászlóné német nyelvtanár, a Nyitott Vi­lág Alapítvány vezetője. — Emel­lett valamennyi tanuló önálló­ságra is kényszerült, hiszen pél­dául egyedül kellett közlekedni­ük, eligazodniuk városukban.- Igen, a közlekedés volt szá­momra az egyik legérdekesebb elfoglaltság - erősíti meg Kovács Beatrix, aki Grazban töltötte el a két hetet. - A villamosok nélkü­li Szekszárd után hozzá kellett szokni ahhoz, hogy Grazban, a nagy távolságok miatt csak villa­mossal érdemes utazni.- Számomra pedig az jelentet­te a meglepetést, hogy bizonyos területen mennyire összefonódik a magyar és az osztrák nép kul­túrája - folytatta Palkó Zsófia. — Fent: Barnstaple, a viktoriánus kisváros- közlekedésen lepődött meg. Il­letve azon, hogy az étkezés is teljesedi eltér a hazaitól. — Az emberek kedvesek, mindenben segítettek, éreztem, hogy számít­hatok rájuk bármiben. Hasonló tapasztalatokat szerzett Breiten­stein Nikolett is: — Természete­sen az angolok azt azért észre­vették, hogy enyhe akcentussal beszélünk. De idővel, a napok múlásával - a helybeliek segítségének köszönhető­en - nagyon sokat javult a kiejtésünk is. S vajon a kint töltött idő az egyéni gyarapodáson, a nyelvtudás fejlesztésén túl hozzájárult-e valamivel a különböző emberek, kul­túrák közeledéséhez? A fi­atalok joggal vallják azt, hogy igen. Palkó Zsófia így fogalmaz: — Sokat be­szélgettünk a bennünket befogadó családokkal, s eközben betekintést nyer­tünk szokásaikba. Ugyan­Graz jelképe, az óratorony valamit. Önkéntelenül válaszol­tam neki, hogy nein, danke. Pe­dig tényleg nem németül akar­tam neki válaszolni. Váradi Olga Angliában, a De­von megyei Barnstaple városá­ban mindenekelőtt a - bal oldali akkor ők is rendszeresen kér­dezgettek bennünket, s ennek köszönhetően kölcsönösen megismertük egymást. Szerin­tem ezért is nagyon hasznos volt ez a két hét.-szá­Tizenhárom évet bírt ki a cserép a Völgységi Múzeumon. Nemcsak a szakemberek emlékeznek rá, hogy valaha ennék többszörösét „tud­ták” a tetőcserepek ... Ma azonban már a törvény is csupán öt évre követel garanciát a gyártótól. Az épület utcafrontján a beázott és helyenként életveszélyessé váló tető igencsak rászorult a megújulásra. Két éve megvásárolták: a csere- cserepet, de az - takarékosság miatt - csak most kerülhet az épület te­tejére. (Hogy ez meddig bírja, nem tudjuk ...) A munka - melynek eredményeként az épület homlokzata is megújul - összesen kétmillióba kerül. Az önkormányzat a Prey-Baucenter Kft.-t bízta meg a felújítással, amelyet a jövő hétre el is végeznek. Már csak azért is, mert a június 20-i műemléki konferencia egyik állomása Bonyhád lesz, s a szakemberek sok más mellett megtekintik a Völgysé­gi Múzeumot is.

Next

/
Thumbnails
Contents