Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-08 / 106. szám

A szekszárdi csoport A Bartina Észak-írországban Szekszárd francia testvérvá­rosának, Bezons-nak van egy észak-írországi testvér- városa is, Downpatrick. Ez utóbbi városba kaptak meg­hívást a bezons-iak, akik úgy döntöttek, vendéget is visznek magukkal, mégpe­dig a szekszárdi Bartina Néptánc Együttes gyermek­táncosait. A szekszárdiak Dublin és Bel­fast érintésével érkeztek meg Downpatrickba, az Európa Bi­zottság támogatásával rendezett gyermektalálkozóra. Mivel a szekszárdiak a franciák „testvé­rei”, minden programot együtt bonyolítottak, együtt laktak, együtt utaztak, s ez - általános vélemény szerint - igen jó hatás­sal volt a francia gyerekekre. A bartinások két műsort ad­tak általános iskolás korú ír gye­rekeknek, nagy tetszést aratva, s arra is gondjuk volt, hogy szó szerint jól megtáncoltassák a közönségüket. A program zárá­sa egy közös gálaműsor volt, a fináléban minden résztvevő csoport szerepelt, az előadott szám egy ír koreográfus műve volt. A betanulás idején a szek­szárdi kis táncosok ügyessége, precizitása, koncentráló képes­sége - és végtelen türelme - is­mét jól megérdemelt elismerést aratott. A fellépések mellett csodála­tos tájakra tett gyönyörű kirán­dulások, uszoda-, játékterem- és kikötőlátogatás, belfasti város­nézés, s még számos kellemes dolog szerepelt a programban. A vendé mindent a gyere- k e k igé­nyei szé­pedig, egyetlen szóval kife A bartinások egy iga­zi ír kastélyban kap­tak szállást szerveztek, az ételek „nemzetköziek” vol­tak, csupa olyan fo­gás, amit minden gye­rek kedvel, s sosem volt hiány chips-ben és üdítőitalban sem. Mint azt Matókné Kapási Júlia, az együt­tes művészeti vezetője elmondta, igen kelle­mes út volt ez, rövid, nem túl fárasztó, a munka és a szórako­zás megfelelő arány­ban szerepelt a prog­ramban. Az egész or­szágot, az emberek hangulatát a jólét, a kiegyensúlyozottság Belfast alpolgármestere fogadta a vendég hatja át, a környezet gyerekeket Évente 20 ezer vészhelyzet A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesü­let (BÖME) 1887. május 10-én alakult, ennek emlékére tartják ezen a napon a Mentők napját Magyarországon. Eb­ből az alkalomból beszélgettünk dr. Kovács Évával, a szekszárdi mentőál­lomás vezetőjével. — A megyeszékhelyen ma délelőtt, „nyílt napot” rendeznek a Wesselényi utcában. Mi ezzel a céljuk ? — Azt szeretnénk, hogy a lakosság ne csak vészhelyzetben találkozzon velünk, hanem sokkal békésebb körülmények kö­zött. Megismerhetik a munkánkat, benéz­hetnek a mentőkocsikba, sőt, aki kéri, még a vérnyomását is megmérjük. Hogy mi is kikapcsolódjunk, délutánra hajóki­rándulást szervezett a „Tolna Megye 104” Mentőalapítvány. — Mit mondhatunk el a Tolna megyei mentőkről a számok nyelvén? — A megyében 200 fős állománnyal dol­goznak a mentők, 30 gépkocsink van és 6 mentőállomásunk. A mentők önálló szer­vezetek, minisztériumi irányítás alatt dol­goznak. Feladatunk a nevünkből adódó mentés és a betegszállítás. Tolna megyé­ben éves átlagban 20 ezer sürgős esethez riasztanak minket, a betegszállítással együtt összesen mintegy 90 ezer az eset­számunk. Mindeközben több mint 2 mil­lió kilométert „autózunk”. — Milyennek mondható a felszereltség? — Bátran kijelenthetem, hogy az orvosi műszerek, eszközök tekintetében nyugati színvonalú a felszereltség. Ezért lehetsé­ges az, hogy már nem csak az életmentés zajlik a kocsiban, hanem a végleges ellá­tást is meg tudjuk kezdeni, még a kórház­ba érkezés előtt. A gépkocsipark azonban lassan cserére szorul. — Ön mióta „mentős”? — Idén lesz 15 esztendeje, hogy a men­tőknél dolgozom, mint szakorvos. Az egyetem után azonnal ide jöttem, két éve vagyok a szekszárdi mentőállomás veze­tője, egy esztendeje pedig a „Tolna Megye 104” Mentőalapítvány kuratóriumának el­nöke. Egy percre sem bántam meg, hogy ezt választottam, habár nem érheti az a vád a mentősöket, hogy túl vannak fizet­ve. Ám amikor életet mentünk, sosem ar­ra gondolunk, hogy ezt mennyi pénzért tesszük. Valódi hivatás ez, hiszen a dolgo­zók zöme 15-20 éve van itt, egy csapat va­gyunk és jó csapat. A lehetőségek szerint munkánkat elismerik, Bordán József szol­gálatvezető és Szalma Gábor gépkocsive­zető 30 éves szolgálatáért hűségjutalmat vett át a Mentők napja alkalmából Buda­pesten. — Kérem, mondjon egyet az emlékezetes esetei közül! — Vajúdó kismamához riasztottak min­ket, de mire odaértünk, már megindult a szülés. Egy nagyon szép fiú ikerpárt segí­tettem világra. venter Egy lelkipásztor a háborúról Hogy jutott idáig a keresztény Európa? A fiatal nemzedék újraigazodási ponto­kat keres. Ehhez az újraigazodáshoz szol- j gált tanácsokkal dr. Osztie Zoltán, a Keresz­tény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) or­szágos elnöke Tolnán, aki a szövetség helyi i meghívására tartott előadást a város katoli­kus iskolájában. Korunk erkölcsi megújulá­sának szükségességéről beszélt, kitérve a szerzetes közösségek újraéledésére, az örökérvényű értékek visszagyűjtésének I fontosságára. — A fiatalokra a látható megszentelődés I hat - mondta - megcsömörlenek a köny- nyű dolgoktól és az igazi értékeket kezdik keresni. Amit a szemlélődve elmélkedő kö­zösségekben találnak meg. A liberalizmus, a „mindent szabad nekem”, egy idő után | visszaüt. A liberalizmus egy fertőzés a tár­sadalom testén. A keresztény ember felada­ta ebben a helyzetben az, hogy hűséggel és i: következetesen tartson ki a konzervatív ér- j tékek megóvása mellett. Ezért küzd a KÉSZ is, amely egy köztudottan konzervatív szer- 1 vezet. i A továbbiakban saját tapasztalatairól számolt be az előadó. Mint fővárosi, VIII. | kerületi plébános, nap mint nap tanúja az erkölcsi eldurvulásnak. (Igaz ez persze az . egész országra.) „Elveszett” gyerekek csa­varognak az utcákon, nevelhetetlenek és eleve tüskések, a családi és társadalmi kö­zeg fogyatékossága miatt. — Még most is egyre csökken a házasság- l kötések száma — folytatta — a párok egy-1 szerűen összefekszenek. Aztán csodálkoz- j nak, hogy „akadékoskodik” a pap, amikor 1 keresztelni hozzák a gyereket — ha a mama j óhajára elhozzák — és kéri az okmányokat, és kétségbe vonja keresztény mivoltukat. 1 Hogyan, kitől fogja megtanulni a most fel-1 növekvő nemzedék a házasság művésze- ] tét? A családi szerepeket és szeretetet? Amit j lát a gyerkőc, az a szexuális szabadság. Ap- j ja nincs, anyja kutyálkodik. Nincs normális | minta előtte, aminek következménye a té­velygés, a homoszexualitás, a bűnözé Előadása végén a délszláv háborúval ; kapcsolatos érzésekről és ellenérzésekről is 1 szólt a KÉSZ elnöke. — Nagy dilemma a keresztény szívekben — mondta —, mert a szerbek tömegmészár-1 lásával szemben ott a NATO-bombázás, | ami - mint minden támadó háború - erköl­csileg elfogadhatatlan. Mindkettőre nemet kell mondanunk. De hát valaminek csak történnie kell, hát akkor történjen a kiseb­bik rossz! Menjenek a NATO-gépek, ha nincs más megoldás! Számunkra a legszo­morúbb kérdés az, hogy hogyan juthatott idáig a keresztény Európa? Wessely Gábor 0 Látogatás a királyi sör pécsi palotájában A fenti információkon túl számos új ismerettel gyara­podtak mindazon parlamen­ti képviselők - dr. Szili Kata­lin, az Országgyűlés alelnö- ke, dr. Mikes Eva, Glattfelder Béla, aki egyúttal a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke, Gráf József, dr. Har­gitai János, Kocsi László, Wekler Ferenc, illetve a Tol­na megyei honatyák: dr. Áb­rahám János, Fehérvári Ta­más és dr. Solymosi József - , akik tegnap a hagyományos Sörmajális előtt elfogadták a vállalat üzemlátogatásra in­vitáló meghívását. A vendé­gek képet kaphattak a sörfő­zés technológiájáról, a kü­lönböző részlegek működé­séről, a legújabb, legmoder­nebb technikát képviselő mosó berendezésről, s álta­lában arról, hogy mi is a tit­ka a királyi sörnek. A látoga­tás végeztével a képviselők természetesen meg is ízlel­ték a különböző sörfajtákat, melyekről nagy elismeréssel szóltak. Lapunknak adott nyilatko­zatában Wenckheim István ügyvezető igazgató hangsú­lyozta: a sörkultúra ápolásá­nak szellemében ahogy ed­dig, ezután is a fogyasztó igénye a meghatározó a Pé­csi Sörgyár számára. A vásárlók az elkövetke­zőkben is számíthatnak szá­mos olyan újdonságra, ami tovább növeli a vállalat kivá­ló, valóban királyi minőségű söreinek a népszerűségét. (S1332) A képviselőket Wenckheim István ügyvezető igazgató kalauzolta FOTÓ: WÉBER TAMÁS Komló, maláta, élesztő és víz. Mindössze ez a négy adalék szükséges a sörhöz. Ezt az italt látszólag tehát egyszerű előállítani: ám teg­nap Pécsen, a sörfőzés egyik hazai fellegvárában az érdek­lődők - dél-dunántúli országgyűlési képviselők - tapasz­talhatták, hogy az igazán minőségi, habzó nedű elkészíté­se komoly munkát, odafigyelést igényel. SIEMEt A Pécsi Sörfőzde - jogelődeit is ideszámítva - több mint másfél évszázados múltra te­kinthet vissza. Tavaly az itt gyártott Szalon sörcsalád - mint azt a fogyasztók Tolna megyében is tapasztalhatták - megújulva jelent meg a ha­zai piacon. A világos mellett megjelent a barna sör, s rö­vid idő alatt nagy népszerű­ségre tett szert a Tavaszi, il­letve a Három Királyok elne­vezést viselő sör is. S az ínyenceknek nem kell bemu­tatni a szintén Pécsen készü­lő Gold Fassl és Gilde Prémi­um márkákat sem. S az el­múlt nyár nagy szenzációjá­nak számított a Radler nevű különlegesség, mely ala­csony alkoholtartalmának és üdítő ital jellegének köszön­hetően elsősorban a hölgyek körében aratott komoly si­kert.

Next

/
Thumbnails
Contents