Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-08 / 106. szám
A szekszárdi csoport A Bartina Észak-írországban Szekszárd francia testvérvárosának, Bezons-nak van egy észak-írországi testvér- városa is, Downpatrick. Ez utóbbi városba kaptak meghívást a bezons-iak, akik úgy döntöttek, vendéget is visznek magukkal, mégpedig a szekszárdi Bartina Néptánc Együttes gyermektáncosait. A szekszárdiak Dublin és Belfast érintésével érkeztek meg Downpatrickba, az Európa Bizottság támogatásával rendezett gyermektalálkozóra. Mivel a szekszárdiak a franciák „testvérei”, minden programot együtt bonyolítottak, együtt laktak, együtt utaztak, s ez - általános vélemény szerint - igen jó hatással volt a francia gyerekekre. A bartinások két műsort adtak általános iskolás korú ír gyerekeknek, nagy tetszést aratva, s arra is gondjuk volt, hogy szó szerint jól megtáncoltassák a közönségüket. A program zárása egy közös gálaműsor volt, a fináléban minden résztvevő csoport szerepelt, az előadott szám egy ír koreográfus műve volt. A betanulás idején a szekszárdi kis táncosok ügyessége, precizitása, koncentráló képessége - és végtelen türelme - ismét jól megérdemelt elismerést aratott. A fellépések mellett csodálatos tájakra tett gyönyörű kirándulások, uszoda-, játékterem- és kikötőlátogatás, belfasti városnézés, s még számos kellemes dolog szerepelt a programban. A vendé mindent a gyere- k e k igényei szépedig, egyetlen szóval kife A bartinások egy igazi ír kastélyban kaptak szállást szerveztek, az ételek „nemzetköziek” voltak, csupa olyan fogás, amit minden gyerek kedvel, s sosem volt hiány chips-ben és üdítőitalban sem. Mint azt Matókné Kapási Júlia, az együttes művészeti vezetője elmondta, igen kellemes út volt ez, rövid, nem túl fárasztó, a munka és a szórakozás megfelelő arányban szerepelt a programban. Az egész országot, az emberek hangulatát a jólét, a kiegyensúlyozottság Belfast alpolgármestere fogadta a vendég hatja át, a környezet gyerekeket Évente 20 ezer vészhelyzet A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) 1887. május 10-én alakult, ennek emlékére tartják ezen a napon a Mentők napját Magyarországon. Ebből az alkalomból beszélgettünk dr. Kovács Évával, a szekszárdi mentőállomás vezetőjével. — A megyeszékhelyen ma délelőtt, „nyílt napot” rendeznek a Wesselényi utcában. Mi ezzel a céljuk ? — Azt szeretnénk, hogy a lakosság ne csak vészhelyzetben találkozzon velünk, hanem sokkal békésebb körülmények között. Megismerhetik a munkánkat, benézhetnek a mentőkocsikba, sőt, aki kéri, még a vérnyomását is megmérjük. Hogy mi is kikapcsolódjunk, délutánra hajókirándulást szervezett a „Tolna Megye 104” Mentőalapítvány. — Mit mondhatunk el a Tolna megyei mentőkről a számok nyelvén? — A megyében 200 fős állománnyal dolgoznak a mentők, 30 gépkocsink van és 6 mentőállomásunk. A mentők önálló szervezetek, minisztériumi irányítás alatt dolgoznak. Feladatunk a nevünkből adódó mentés és a betegszállítás. Tolna megyében éves átlagban 20 ezer sürgős esethez riasztanak minket, a betegszállítással együtt összesen mintegy 90 ezer az esetszámunk. Mindeközben több mint 2 millió kilométert „autózunk”. — Milyennek mondható a felszereltség? — Bátran kijelenthetem, hogy az orvosi műszerek, eszközök tekintetében nyugati színvonalú a felszereltség. Ezért lehetséges az, hogy már nem csak az életmentés zajlik a kocsiban, hanem a végleges ellátást is meg tudjuk kezdeni, még a kórházba érkezés előtt. A gépkocsipark azonban lassan cserére szorul. — Ön mióta „mentős”? — Idén lesz 15 esztendeje, hogy a mentőknél dolgozom, mint szakorvos. Az egyetem után azonnal ide jöttem, két éve vagyok a szekszárdi mentőállomás vezetője, egy esztendeje pedig a „Tolna Megye 104” Mentőalapítvány kuratóriumának elnöke. Egy percre sem bántam meg, hogy ezt választottam, habár nem érheti az a vád a mentősöket, hogy túl vannak fizetve. Ám amikor életet mentünk, sosem arra gondolunk, hogy ezt mennyi pénzért tesszük. Valódi hivatás ez, hiszen a dolgozók zöme 15-20 éve van itt, egy csapat vagyunk és jó csapat. A lehetőségek szerint munkánkat elismerik, Bordán József szolgálatvezető és Szalma Gábor gépkocsivezető 30 éves szolgálatáért hűségjutalmat vett át a Mentők napja alkalmából Budapesten. — Kérem, mondjon egyet az emlékezetes esetei közül! — Vajúdó kismamához riasztottak minket, de mire odaértünk, már megindult a szülés. Egy nagyon szép fiú ikerpárt segítettem világra. venter Egy lelkipásztor a háborúról Hogy jutott idáig a keresztény Európa? A fiatal nemzedék újraigazodási pontokat keres. Ehhez az újraigazodáshoz szol- j gált tanácsokkal dr. Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) országos elnöke Tolnán, aki a szövetség helyi i meghívására tartott előadást a város katolikus iskolájában. Korunk erkölcsi megújulásának szükségességéről beszélt, kitérve a szerzetes közösségek újraéledésére, az örökérvényű értékek visszagyűjtésének I fontosságára. — A fiatalokra a látható megszentelődés I hat - mondta - megcsömörlenek a köny- nyű dolgoktól és az igazi értékeket kezdik keresni. Amit a szemlélődve elmélkedő közösségekben találnak meg. A liberalizmus, a „mindent szabad nekem”, egy idő után | visszaüt. A liberalizmus egy fertőzés a társadalom testén. A keresztény ember feladata ebben a helyzetben az, hogy hűséggel és i: következetesen tartson ki a konzervatív ér- j tékek megóvása mellett. Ezért küzd a KÉSZ is, amely egy köztudottan konzervatív szer- 1 vezet. i A továbbiakban saját tapasztalatairól számolt be az előadó. Mint fővárosi, VIII. | kerületi plébános, nap mint nap tanúja az erkölcsi eldurvulásnak. (Igaz ez persze az . egész országra.) „Elveszett” gyerekek csavarognak az utcákon, nevelhetetlenek és eleve tüskések, a családi és társadalmi közeg fogyatékossága miatt. — Még most is egyre csökken a házasság- l kötések száma — folytatta — a párok egy-1 szerűen összefekszenek. Aztán csodálkoz- j nak, hogy „akadékoskodik” a pap, amikor 1 keresztelni hozzák a gyereket — ha a mama j óhajára elhozzák — és kéri az okmányokat, és kétségbe vonja keresztény mivoltukat. 1 Hogyan, kitől fogja megtanulni a most fel-1 növekvő nemzedék a házasság művésze- ] tét? A családi szerepeket és szeretetet? Amit j lát a gyerkőc, az a szexuális szabadság. Ap- j ja nincs, anyja kutyálkodik. Nincs normális | minta előtte, aminek következménye a tévelygés, a homoszexualitás, a bűnözé Előadása végén a délszláv háborúval ; kapcsolatos érzésekről és ellenérzésekről is 1 szólt a KÉSZ elnöke. — Nagy dilemma a keresztény szívekben — mondta —, mert a szerbek tömegmészár-1 lásával szemben ott a NATO-bombázás, | ami - mint minden támadó háború - erkölcsileg elfogadhatatlan. Mindkettőre nemet kell mondanunk. De hát valaminek csak történnie kell, hát akkor történjen a kisebbik rossz! Menjenek a NATO-gépek, ha nincs más megoldás! Számunkra a legszomorúbb kérdés az, hogy hogyan juthatott idáig a keresztény Európa? Wessely Gábor 0 Látogatás a királyi sör pécsi palotájában A fenti információkon túl számos új ismerettel gyarapodtak mindazon parlamenti képviselők - dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnö- ke, dr. Mikes Eva, Glattfelder Béla, aki egyúttal a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke, Gráf József, dr. Hargitai János, Kocsi László, Wekler Ferenc, illetve a Tolna megyei honatyák: dr. Ábrahám János, Fehérvári Tamás és dr. Solymosi József - , akik tegnap a hagyományos Sörmajális előtt elfogadták a vállalat üzemlátogatásra invitáló meghívását. A vendégek képet kaphattak a sörfőzés technológiájáról, a különböző részlegek működéséről, a legújabb, legmodernebb technikát képviselő mosó berendezésről, s általában arról, hogy mi is a titka a királyi sörnek. A látogatás végeztével a képviselők természetesen meg is ízlelték a különböző sörfajtákat, melyekről nagy elismeréssel szóltak. Lapunknak adott nyilatkozatában Wenckheim István ügyvezető igazgató hangsúlyozta: a sörkultúra ápolásának szellemében ahogy eddig, ezután is a fogyasztó igénye a meghatározó a Pécsi Sörgyár számára. A vásárlók az elkövetkezőkben is számíthatnak számos olyan újdonságra, ami tovább növeli a vállalat kiváló, valóban királyi minőségű söreinek a népszerűségét. (S1332) A képviselőket Wenckheim István ügyvezető igazgató kalauzolta FOTÓ: WÉBER TAMÁS Komló, maláta, élesztő és víz. Mindössze ez a négy adalék szükséges a sörhöz. Ezt az italt látszólag tehát egyszerű előállítani: ám tegnap Pécsen, a sörfőzés egyik hazai fellegvárában az érdeklődők - dél-dunántúli országgyűlési képviselők - tapasztalhatták, hogy az igazán minőségi, habzó nedű elkészítése komoly munkát, odafigyelést igényel. SIEMEt A Pécsi Sörfőzde - jogelődeit is ideszámítva - több mint másfél évszázados múltra tekinthet vissza. Tavaly az itt gyártott Szalon sörcsalád - mint azt a fogyasztók Tolna megyében is tapasztalhatták - megújulva jelent meg a hazai piacon. A világos mellett megjelent a barna sör, s rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert a Tavaszi, illetve a Három Királyok elnevezést viselő sör is. S az ínyenceknek nem kell bemutatni a szintén Pécsen készülő Gold Fassl és Gilde Prémium márkákat sem. S az elmúlt nyár nagy szenzációjának számított a Radler nevű különlegesség, mely alacsony alkoholtartalmának és üdítő ital jellegének köszönhetően elsősorban a hölgyek körében aratott komoly sikert.
