Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-07 / 105. szám
1999. május 7., péntek Gazdaság 5. oldal Agrárfórum. A magyar agrárkivitel az összes hazai export egynyolcadát adja, de kiegyensúlyozó szerepet tölt be az exportszaldóban - hangoztatta csütörtökön Kosa Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára az agrárfórumon tartott vitaindítójában. Tízmilliárdos kár. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése szerint a jugoszláv háború miatt Magyarországot eddig mintegy 10 milliárd forintos kár érte, ami messze alatta van a GDP 0,25 százalékának - mondta Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára csütörtökön. BIJX. A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvény- indexe, a BUX 4,72 százalékkal emelkedett csütörtökön, a szerdai záróértéknél 298,33 ponttal magasabban, 6605,99 ponton zárta a kereskedést. A magas részvényforgalom mellett az árfolyamok folyamatos erősödése jellemezte a kereskedést. A kárpótlási jegyek ára az előző napi 450 forintról 430 forintra csökkent. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 382,45 Japán jen (100) 192,62 Svájci frank 156,10 USA-dollár 232,14 Euró 250,99 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 iü, 13,76 ats. A fejlettséget tekintve tovább nőtt a régiók közötti eltérés Közép-Magyarország az élen A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, végleges adatai szerint 1997-ben is tovább nőtt a különbség az egyes régiók között a helyben előállított GDP-t tekintve. A régiók fejlettsége 1997-ben - a bruttó hazai termék területi megoszlása alapján mérve - tovább differenciálódott. A bruttó hazai termék 8541 milliárd forint volt. A régiókban előállított hozzáadott érték Közép-Ma- gyarországon és Közép-Dunán- túlon az átlagosnál nagyobb ütemben emelkedett, Nyugat- Dunántúlon átlagos mértékben nőtt, Dél-Dunántúl és a keleti országrész növekedése elmaradt az országos átlagtól. A közép-magyarországi régió vezető szerepe változatlan, részesedése a bruttó hazai termékben 0,6 százalékponttal tovább emelkedett, és így 1997ben 42,2 százalékot tett ki. A dunántúli területek részesedése 0,3 százalékponttal nőtt, míg a keleti országrész részesedése 0,9 százalékponttal visszaesett. Az egy főre jutó GDP 1997- ben 841 ezer forint volt, 156 ezer forinttal több, mint az előző évben. A régiók e mutató alapján képzett sorrendje nem változott, de az egy főre jutó GDP jelentős és növekvő különbséget mutat. Az egy főre jutó GDP alapján 1996-ban és 1997-ben Észak-Magyarország és Közép-Magyarország között 2,15-szörös, illetve 2,22-szeres, Észak-Magyarország és Budapest között 2,71-szeres, illetve 2,78-szoros, Nógrád megye és Budapest között 3,28-szoros, illetve 3,55-szörös az eltérés. A bruttó hazai termékből Közép-Magyarországon az országos átlag másfélszerese, míg Észak-Magyarországon a 67 százaléka jutott egy lakosra. A mutató még Nyugat-Dunántú- lon haladta meg az országos átlagot, Dél-Dunántúlon, és Dél- Alföldön 78 százalékát, Észak- Alföldön 69 százalékát érte csak el az országos szintnek. A GDP növekedése 1997- ben a megyék egy főre jutó hozzáadott értékében jelentősebb elmozdulásokat eredményezett. Az országos átlagnál jóval gyorsabban fejlődő Fejér megye ebből a szempontból - elsősorban a feldolgozóipar teljesítményének növekedése révén - megelőzte a megyék között 1994 óta élen álló Győr- Moson-Sopron megyét. Az országos átlag alatti 20 százalékos sávba tartozók közül Csongrád és Zala megye megőrizte helyét, míg Komárom- Esztergom és Tolna megye sorrendje megváltozott. Tovább folytatódott az egymáshoz közel álló fejlettségű megyékben az egy főre jutó GDP kiegyenlítődése. Ezek az országos átlag 70-80 százaléka közötti sávban helyezkednek el, és közöttük esetenként csupán 3-5 ezer forint volt az eltérés. A 9. helyen álló Veszprém megyében és a 18. helyre sorolódott Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megtermelt egy főre jutó hozzáadott érték közötti különbség is csak 90 ezer forint volt. Az egy főre jutó értékek alapján képzett sorrend átrendeződött, de ez a kis eltérés miatt relatív elmozdulást jelent a korábbi évekhez képest, (sts) A RÉGIÓK SORRENDJE AZ EGY FŐRE JUTÓ GDP ALAPJÁN 1995-1997 1. Régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. Régió; Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bíhar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alíöld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: Kőzép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) 4*,.„APV^ A VILÁG PIACAIN Alacsony a búza ára A korábbi évek hasonló időszakának adataihoz képest - az utóbbi hetekben tapasztalt kedvezőtlen időjárás ellenére - nem mutatkozik nagyobb elmaradás az Egyesült Államokban a kukorica vetési munkálataiban, így ez nem hordoz magában különösebb veszélyt a termésre nézve, következésképpen nem drágíthatja az árakat a kockázati prémiummal. Ugyanakkor egyéb tényezők némileg ellensúlyozzák ezeket a hatásokat. így például a kukoricaexportnak a korábbi heteknél kedvezőbb mutatói a keresleti oldal növekedésének számlájára írhatók. Japán, Tajvan, Dél-Ko- rea, Egyiptom és Mexikó nagyobb tételt vásárolt s ez az árak erősödését hozta. A kukorica ára jelenleg - FOB Mexikói-öbölben - tonnánként 92-93 dollár között mozog. Az amerikai piacon a búza ára meglehetősen nyomott volt a héten. Az alacsony árakat a piacelemzők a kukoricapiacnak és a búza szempontjából kedvező időjárásnak tulajdonítják. A fellendülő amerikai exportforgalom - főként Egyiptommal, Japánnal, a Fülöp-szigetekkel és Tajvannal kötöttek az utóbbi hetekben jelentősebb üzletet -, illetve a már amúgy is alacsony árak korlátot szabhatnak a búzaár további mélyrepülésének. A búza - FOB francia kikötőben -jelenleg 91-93 dolláron cserél gazdát. Gajdos Márton Civilek válaszúton A Környezettudományi Központ 1993-ban alakult, hogy független intézményként segítse a magyar gazdaságnak a fenntartható fejlődés elveivel összhangban álló átalakulását. A központ tegnap „Civil jövő” címmel szakmai tanácskozást rendezett Budapesten. A találkozón megjelent szakemberek előadásaikban azt vizsgálták, hogy a non-profit szervezetek milyen jogi és főleg milyen gazdasági körülmények között tudnák a leghatékonyabban végezni munkájukat. Megfogalmazódott az az igény is, hogy a mindeddig egymástól elkülönülten működő non-profit szervezetek tevékenységének koordinálására egy tanácskozó testületet kellene létrehozni. Dr. Eri Vilma, a központ ügyvezető igazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy a non-profit-törvény által megfogalmazott adminisztrációs kötelezettségek, illetve a szervezeteket sújtó gazdasági elvonások visszavetik munkájukat. Ettől elsősorban a kisebb környezetvédő csoportok szenvednek. Hiányolja, hogy a kormány - noha hitet tesz a modem környezetvédelem alapelvei mellett - a szervezetek finanszírozási lehetőségeivel nem foglalkozik érdemben. (antal) I & lOO NEKŰJV#f CIB CLASSIC KÖTVÉNY A CIB Bank ötéves lejáratú kötvénye. Jegyezhető: a CIB Bank Rt. teljes fiókhálózatában. FELVESSZÜK A RITMUSÁT A BANCA COMMERCIALE ITALIANA-CSOPORT TAGJA Biztonságát a CIB Bank sikere garantálja. Hozama meghaladja a hosszú távu-betetek szintjét. Kamatkockázata minimális, mivel követi a pénzpiac kamatszintjét. Likviditásáról a CIB Értékpapír Rt., Magyarorszag legnagyobb jegyzett tőkéjű értékpapír-forgalmazója gondoskodik. Mi tudjuk, hogy mit akarunk öt ev múlva. Ha un is, akkor keressen fel minket! www.cib.hu 7100 Szekszárd, Garay tér 1. tel.: (74) 529-340 Budapest Barcs Békéscsaba Debrecen Dunaújváros Eger Gödöllő Győr Hódmezővásárhely Kaposvár Kecskemét Miskolc Nagykanizsa Nyíregyháza Pécs Salgótarján Szeged Székesfehérvár Szombathely Törökbálint Veszprém Zalaegerszeg S CIB BANK CIB^J\o640242242
