Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-06 / 104. szám
6. oldal Gazdaság 1999. május 6., csütörtök Villamos áram: új tarifarendszer A Gazdasági Minisztérium rendelete alapján 1999. július elsejétől a villamos energiáért új tarifarendszer szerint kell fizetni. A lakossági fogyasztóknál a tömbös rendszert egységes, kilowattóránként nettó 18 forint 70 filléres díjszabás váltja fel, amely az előzetes számítások szerint háztartásonként 100 forint körüli havi többletkiadással járhat, ám esetenként megtakarítást is jelenthet. Termelékenység. A magyar gazdaság termelékenysége 1996 óta évi 3-4 százalékos javulást mutat, ezt az uniós tagállamokhoz való felzárkózás érdekében továbbra is fenn kell tartani - mondta Gulácsi Gábor, a Gazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára a Termelékenység az átmeneti gazdaságokban című nemzetközi szimpózium alkalmával szerdán, Budapesten. Pályázat. Idén is meghirdetik a Magyar Termék Nagydíj pályázatot - jelentették be a kiírók szerdán. A Gazdasági Minisztérium támogatásával több termékcsoportban írják ki a pályázatot. Pályázhat minden természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó és kisiparos. Ipari termelés. Az előzetes adatok alapján az ipari termelés 1999 márciusában az előző év azonos időszakához viszonyítva 9 százalékkal, az előző hónaphoz, februárhoz képest - szezonálisan kiigazított indexek szerint - 7 százalékkal emelkedett - jelenti a KSH. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 382,49 Japán jen (100) 194,26 Svájci frank 155,76 USA-dollár 234,57 Euró 249,91 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Az új tarifarendszerben a nagy- és középfeszültségű áram díját csökkentette, a kisfeszültségű áramét növelte a szaktárca, törekedve arra is, hogy az eddiginél több választási lehetőséget biztosítson az egyes díjkategóriák között. Mint megtudtuk, a nem lakossági díjszabást választóknak a rendelet hatályba lépését legalább 30 nappal megelőzően nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen szerződést szeretnének A konferencia résztvevői szerint a helyi adórendszer korszerűsítése a települések pénzügyi stabilitásának alapfeltétele, mivel többségük szinte kizárólag központi támogatásból gazdálkodik. A helyi adókból származó jövedelem ma az önkormányzatok bevételének mindössze 5-12 százalékát teszi ki. A fejlett nyugati államokban az arány ennek háromszorosa. A testületek nagy része vonakodik a lakossági terhek tokötni a szolgáltatókkal. Kérhetnek például teljesítménydíjas, alapdíjas, ideiglenes vagy köz- világítási árszabást. A háztartási fogyasztók esetében megszűnik az eddigi háromtömbös elszámolás, s mindenkinek egységes, kilowattóránként 18,70 forintos (plusz 12 százalék áfa) árat kell fizetnie az áramért. Jelenleg a havi 600 kilowattóráig terjedő fogyasztásnál ez az ár nettó 16,80 forint, 600 és 3600 kilowattóra vábbi növelésétől, bár a helyi adók kivetésére törvényes lehetőségük van. Az amerikai szakemberek szerint a polgárok ellenállása jelentősen csökken, ha bevonják őket a döntésekbe, és tájékoztatást kapnak az adóbevételek felhasználásáról. Magyarországon az iparűzési adóból származó bevétel jelenti az összes helyi adóból befolyt összeg 83,1 százalékát. Az ingatlanadó-bevételek 9,7 százalékot tesznek ki, a kommunális között 19 forint, 3600 kilowattóra fölött 20,30 forint. Megmarad az éjszakai tarifa, de díja egységesül. A fogyasztók eligazodásának könnyítése érdekében az eddiginél áttekinthetőbb számlákat ígérnek a szolgáltatók. Az érintett cégek és az Energia Hivatal közösen kidolgozták a lakossági fogyasztóknak külön előnyöket nyújtó úgynevezett garantált szolgáltatások minimális körét. A minimum megtartása kötelező, a kör azonban szabadon bővíthető. Az ÉDÁSZ például azt is vállalja, hogy ha a hatféle garantált szolgáltatásból bármelyiket nem teljesítené, 1000 forintos kötbért fizet pórul járt ügyfelének. Takács Mariann adó 2,8 százalékos, az idegen- forgalmi adó pedig 2,2 százalékos arányt képvisel. A többi helyi adóféleségből származó bevételek szinte elenyészőek. A jövő az értékalapú ingatlanadóé - vallják az amerikai szakemberek. Ez az adófajta már számos nyugati országban stabil bevételi forrásnak bizonyult, és várhatóan a magyar önkormányzatok anyagi gondjait is orvosolná. A szakemberek szerint ez az adónem valósítja meg legjobban az arányos helyi közteherviselést. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala jelenleg már több mint 40 magyar önkormányzat munkáját segíti korszerű költségvetési rendszerek kidolgozásában. Németh Zsuzsa A helyi adók kivetését akkor fogadja el a lakosság, ha tudja, mire költik Szegény önkormányzatok A települési önkormányzatoknak programalapú, átlátható gazdálkodási rendszert kell kialakítaniuk, ha a jövő évezredben magasabb színvonalú szolgáltatásokat kívánnak nyújtani a lakosságnak - hangsúlyozta Peter Tufo, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete szerdán, azon a budapesti konferencián, amelyet az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának támogatásával rendeztek hazai polgármestereknek és vezető önkormányzati tisztségviselőknek. A gazdák tüntetésre készülnek Válságban a sertéságazat Az utcára vonulnak a sertéstartók, amennyiben a földművelésügyi tárca nem orvosolja gondjaikat, pénzügyileg nem segíti az ágazat talpon maradását, s nem védi meg a hazai piacot a húsimporttól - jelentette be a közelmúltban a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének sertésválasztmánya. Tóth István, a MOSZ titkára lapunknak elmondta: a sertéstartók hónapok óta csak nagyon alacsony áron - vagy egyáltalán nem - tudják értékesíteni állataikat, közben az Európai Unióból kiemelt támogatással jelentős mennyiségű import sertéshús érkezik hazánkba. Az európai túltermelési válság és a nyomott hazai piaci árak tönkreteszik a termelők jelentős részét. Közben az agrártárca fokozatosan kivonul az ágazat szabályozásából, és rohamosan apad a minisztérium rendelkezésére álló támogatási keret. A termelők türelme végleg fogytán van. Az elégedetlen sertéstartók az ország több térségéből jelezték, hogy részt vennének a tiltakozó demonstrációban, mivel már nem bíznak a tárgyalásokban, hiszen azok eddig sem vezettek eredményre: az elmúlt öt hónap alatt folyamatosan csökkentek a támogatások. Az elképzelések szerint a termelők részlegesen lezárnák az utakat és a határátkelőhelyeket. Tóth István úgy véli, mivel a tárgyalások jelenleg is tartanak a minisztérium és az érdekképviselet között, van még esély a válság feloldására. A Sertéstenyésztők Országos Választmányának képviselője szerint az állattartóknak jelenleg 210-220 forintba kerül egy kiló sertéshús előállítása, ezzel szemben a vágóhidak a kisüzemi sertéseket 130-170 forintért veszik át. Ha a termelők megkapnák az FVM által meghatározott minimális felvásárlási árakat, akkor talán átvészelnék a válságot, de egyáltalán nem bizonyos, hogy a feldolgozók ezt az árat meg tudják fizetni. A Húsiparosok Országos Szövetsége szerint hiába írja elő az állam a feldolgozóipar számára, hogy mennyit fizessen a termelőnek, ha a felvásárolt húst sem a hazai, sem a külpiacokon nem lehet értékesíteni. Itthon a nagy áruházláncok diktálják (nyomják le) az árakat, a külpiacon pedig az tud üzletet kötni, aki a legolcsóbban kínálja portékáját. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - Torgyán József miniszter kézjegyével ellátott - közleménye szerint nem felelnek meg a valóságnak azok a kijelentések, amelyek szerint óriási sertéshúsimport érkezik az országba. Áz Európai Unióból származó import sertéshús éves kvótája 8420 tonna, míg az oda irányuló exporté 36 ezer tonna. A WTO-meg- állapodás szerint évente 18 200 tonna sertéshús importálható, a kivihető mennyiség ennek a többszörösét, 66 500 tonnát tesz ki. Az ezen felüli mennyiség csak illegális úton, a törvények kijátszásával kerülhet az országba. U. G. A sok eső miatt csúszik a kukorica és a napraforgó vetése A búzatermelők bizakodnak A búzaárak száz százalékos emelkedésére számítanak a termelők az idei aratás után. Egy tonna jó minőségű búzáért akár 28.000 és 30.000 forintos felvásárlási árat is elérhetőnek tartanak. Ennek oka, hogy az idei búzatermés 40-50 százalékkal kevesebb lehet, mint a tavalyi. Tolna megyében az őszi vetésű gabona szépen áttelelt. Most a nagyobb gondot a gyakori esőzések miatt a növényvédelem okozza. (Ótós Réka fotója a kö- lesdi határban készült, ahol gyomirtóval permetezték a búzát.) A kölesdi mezőgazdasági szövetkezetben a gabona mellé még 360 hektáron napraforgót és 300 hektáron kukoricát vetnek, mondta Varga Sándor, az igazgatóság elnöke. A sok csapadék miatt azonban napokig álltak a vetéssel. Kukoricára már kötöttek értékesítési szerződést, azonban a felvásárlási ár nyitott maradt. Csak remélik, hogy a tavalyinál jobb árat tudnak elérni. A nagydorogi mezőgazda- sági szövetkezetben nagyon reménykednek a szárazabb időben, mondta Liktor Bálint elnök. Április végén több mint 100 millimétemyi eső esett. A földek sárosak, nem lehet rá menni erőgépekkel, pedig 248 hektáron szeretnének vetni kukoricát és 278 hektáron napraforgót. Búzát csak 90 hektáron, őszi árpát pedig 70 hektáron vetettek, a szintén csapadékos ősz miatt. Nagyon bíznak a jó fel- vásárlási árakban. Reméljük, hogy egy mázsa búza ára eléri a 3000 forintot, a kukoricáé pedig nem esik 2000 alá, mondta az elnök. Kocsolán az elmúlt héten 70 millimétemyi csapadék esett, mondta Schmidt József, a helyi szövetkezet elnöke. Á terveik szerint 1200 hektáron szeretnének kukoricát vetni és 167 hektáron napraforgót. Több táblába is belekezdtek, ahol éppen nem volt sáros a talaj. Búzát 413 hektáron vetettek még az őszszel, százötven hektárral kevesebbet, mint az előző esztendőben. A felvásárlási árak miatt itt is bizakodóan nyilatkoztak.-mauthnerA jó borász szembe tud nézni a tegnapi döntésével is Szekszárdon a Bikavér Borok Találkozójának egyik szakmai előadója Müller István volt, aki az ország első számú borásza, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főborásza. Vele beszélgettünk két előadás között. — Hivatalosan két év van vissza az európai uniós csatlakozásig. Mire kell(ene) nagyon odafigyelniük a termelőknek? — A hátralévő két év ajándék azoknak a termelőknek, akik tudják, hogy mit akarnak majd elérni a csatlakozást követően. Kár, hogy csak kevesen tudják ezt kihasználni. Addig lehet bővíteni, új ültetvényeket telepíteni. A csatlakozással már csak a felújításra lehet kérni engedélyt. — A hazai fajták mennyire felelnek meg az uniós elvárásoknak? — Attól függ, hogy a termelő a piac melyik pontját kívánja megcélozni. Ha drága, különleges borokat szeretne forgalmazni, akkor a technológiára kell többet költenie. Sokan azt hiszik, ha az uniós országokban is ismert fajtákat, mint a Merlot, a Cabernet Sa- uvignont választják, akkor biztos piacuk lesz. Ezeket a fajtákat csak az első körben köny- nyebb értékesíteni, de az, aki arra áldoz, hogy a hazai, külföldön esetleg kevésbé ismert fajtáknál marad, az is nagyon jól választ, ha a minőséget biztosítani tudja. Például a Kéko- portó (Portugáliában ismert) lágy, könnyű, zamatos bor, meg lehet találni hozzá a piacot. — Kérdés, hogy melyik zónába sorolnak majd bennünket a csatlakozást követően. Müller István Hogyan járunk jól, ha a meglévők közé kerülünk, vagy önálló zónát kapunk? — Erről most folynak a viták. Mindkét lehetőségnek megvan a maga előnye és hátránya is. A nemzetközi elvárásoknak így is úgy is meg kell felelni. Az tény, hogy az adott zónában meghatározott támogatások vannak, tehát valóban nem mindegy, hogy hová kerülünk. — Eger, Szekszárd, Villány - ha összehasonlítjuk a borvidékeket, akkor be kell látnunk, hogy a szekszárdiak a marketing munkában le vannak maradva. Ön ezt hogyan látja? — Villány előbb kezdte és nagyobb energiával, mint Szekszárd. A borászat a lassan beérő dolgok közé tartozik, a piacon a pozíciót nem könnyű megszerezni. Egerben 3100 hektár szőlőterület van, ennek fele kékszőlő, Szekszárdon az 1900 hektárból 1300 hektár kékszőlő. Erről a két borvidékről volt a legkevesebb jelentkező borlepárlásra. Ez azt jelenti, hogy el tudták adni a bort a termelők. Szerintem a szekszárdi bort csak a szekszárdival lehet összehasonlítani, egrivel, vagy villányival nem érdemes. Más-más stílus. Arra kell törekednie minden borásznak, hogy az adott borvidéken belül a legjobbak közé tartozzon. — Ön az ország fotó: gottvai.d első borásza, melyik a kedvenc bora? — Én Tokajhegyaljáról származom és 36 éves koromig nem is ismertem a vörös borokat. Bizonyára ez is meghatározza, hogy a lány, bársonyos vörösbort és a karakteresebb fehéret kedvelem. A szekszárdi borok lágyabbak, mint az egriek. — Ön szerint ki a jó borász? — Ha egy szőlővel-borral foglalkozó termelő, egy, vagy több hordóval kapcsolatban döntési helyzetbe kerül, akkor az már borász. Aki pedig szembe tud nézni a tegnapi döntésével is, az borász is marad. Mauthner l I c
