Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-29 / 123. szám

TT N i / / 1999. május 89. v:/ :: 9. oldal Ezzel a három kézműves mesterséggel is megismerkedhettek tegnap a gyerekek Szekszárdon, a Wosinsky Mór Múzeum előtti téren. Az intézmény által szervezett gyermeknapi pro­gram a megye számos óvodájából, iskolájából vonzotta ide a legkisebbeket. A színes műsor reneszánsz táncbemutatóval kezdődött, majd ezt követően játék kiállítás és origami bemu­tató várta a nebulókat. A kézműves foglalkozás végeztével pedig mindenki haza is vihette azt, amit elkészített. FOTÓ: BAKÓ JENŐ Jellemző hibák: magas kéntartalom, különböző ízhibákkal Borverseny: tarolt a Danubiana Az idén immár negyvenharmadik alka­lommal rendezték meg a Tolna megyei borversenyt, melyre 88 termelőtől 219 borminta érkezett - tájékoztatta lapun­kat Németh László borász, a megyei földművelésügyi hivatal munkatársa, a verseny főszervezője. A beérkezett minták közül a besoroló bizottság 13 bormintát tartott alkalmat­lannak a borversenyen való részvételre. A kizárt borok közül 12 vörös és 1 fehér fajta volt. A besoroló bizottság szerint a jellemző hibák a rendkívül magas kén­tartalom és különböző ízhibák. A ver­senyre került bormintákból 70 fehér, 136 pedig vörös bor volt (Ebből 16 fehér óbor, 54 fehér újbor, 89 vörös óbor és 118 vörös újbor.) A fehér borok többségét a vegyes ka­tegóriában indították, ezt követte az Olaszrizling, a Chardonnay, a Rizling­szilváni. A vörösboroknál a legnagyobb részarányt a Kékfrankos (25 borminta) képviselte, majd a Bikavér, a Merlot, a Cuvée és a Cabernet Franc volt a leg­több. A borbírálatot 6 bizottság végezte, a 20 pontos bírálati pontrendszer szerint. A borverseny pénteken a kora délutá­ni órákban fejeződött be, de az ünnepé­lyes eredményhirdetésre csak június vé­gén kerül majd sor. A pontszámok alapján a legeredmé­nyesebb termelő, a bonyhádi székhelyű Danubiana Bt. volt. Tizenegy borát ver­senyeztette, ebből 8 arany- és 3 ezüstér­mes lett. Hasonló sikert ért el a bátaapáti székhelyű Eurobor Kft. is, a versenyen részt vett tíz bora közül 7 aranyat, 3 pe­dig ezüstöt nyert. A szekszárdi Arany­fürt mezőgazdasági szövetkezet 9 bora közül öt nyert arany, 3 pedig bronz ér­met. A szintén szekszárdi AlascavinRt. 3 borral versenyzett, mind három aranyér­met nyert. A magántermelők közül Vida Péter mind a 7 versenyzett bora érmet nyert (3 arany, 3 ezüst, 1 bronz), a Tak- ler család 10 bora közül 3 arany, 5 ezüst és 1 bronz érmes lett. A Sárosdi Pince 10 borral versenyzett (2 arany, 3 ezüst, 2 bronz) eredményesen. Érdemes megem­líteni még a szekszárdi Nagy Sándort (3 borából 1 arany, 2 ezüstérem), a Hal- mosi Pincét (5 borból 3 ezüst, 1 bronz), Mészáros Pált és Grósz Jánost, mindket­ten szekszárdiak (arany- és ezüstérmet nyertek a boraik), valamint a nagydorogi Galambos Zoltánt (2 bora versenyzett, egyik arany, a másik ezüstérmes lett). A csúcs-zsűri, melynek elnöke dr. Diófási Lajos, a dél-dunántúli szőlészeti kutatóintézet igazgatója volt, 4 fehér és 8 vörös bor közül választotta ki a két nagy­díjas bort. A fehér nagydíjat (98-as évjá­ratú Pinot blanc) a Danubiana Bt, míg a vörös nagydíjat (97-es évjáratú Cabernet Franc), az Aranyfürt Mg. Szövetkezet nyerte el. Mauthner Tízéves a szeretetszolgálat Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ). Ebből az alkalomból rendeznek re­gionális konferenciát május 28-án és 29-én, pénteken és szom­baton Pécsett, a Hittudományi Főiskolán. A kétnapos pécsi konferencia védnökei Mayer Mihály megyés­püspök, O’sváth György, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke és Georg Mengdehl, a Csilla von Boeselager Alapítvány képviselője. A konferencia plenáris és szekcióüléseken zajlik, pénteki programja pedig a Bazilikában rendezett ünnepi hangversennyel zárni. A kon­ferencián részt vesz Krasznainé Skoda Klára, az MMSZ Szekszárdi Csoportjának vezetője, aki két előadást is tart. Egyiket a hajléktala­nok ellátásáról és a szociálisan rászoruló gyermekek hétvégi étkez­tetéséről, a másikat pedig a szekszárdi csoport tevékenységéről. A szeretetszolgálat szekszárdi csoportja hét esztendeje alakult, folya­matos tevékenységi körébe többek között adománygyűjtés- és le­adás, kérelmek benyújtása, a hajléktalanokról való gondoskodás, magányos idős emberek ápolása, kórházi osztályok látogatása, szo­ciális otthonokban végzett karitatív munka tartozik. Kiemelt prog­ramjuk a börtön misszió, a hajléktalanokról való gondoskodás és a határon túli magyarok támogatása. Ez utóbbi körében például három éve üdültetnek nagyenyedi (Er­dély) gyermekeket, a mostani háborús helyzetben a vajdasági ma­gyaroknak juttatnak gyógyszert és élelmiszert, nyaraltatták a len­gyelországi árvízkárosult gyermekeket, a kárpátaljai iskolákba pedig tankönyveket, adományokat gyűjtenek. Emellett jótékony célú kiál­lításokat, bálokat szerveznek, pályázatokon vesznek részt az ado­mánygyűjtés elősegítésére. A szekszárdi csoport a megyeszékhe­lyen végzi a legtöbb munkát, megyei szinten kiemelten foglalkozik a roma kisebbségi szervezetekkel. A vasárnapi napilap r MÁJUSI IXIItA NY1MMÉNY Olvassa és Öné lehet ® az új Beetle.-------------------------------------------------------------------------------------------- HIRDETÉS Szakmai támadás politikai felkérésre Üveghuta kormánydöntés előtt Beszélgetés Krachun Szilárd TETT-elnökkel A Magyar Állami Földtani Intézet (MAFI) fővállalkozóként vesz részt a Bátaapáti mellett, Üveghután folyó kutatási munkákban. Ismeretes, hogy itt a Paksi Atomerőmű kis- és közepes radioaktivitású hulladékainak tárolá­sát tervezik. Szakmai vitafórumot ren­dezett a MÁFI, ahol a kutatások ellen­zői is elmondták véleményüket. E fó­rumról beszélgetünk Krachun Szi­lárddal, Bátaapáti polgármesterével, a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) elnökével. — Mennyiben tért el ez a tanácsko­zás a korábbi hasonló tájékoztató jel­legű fórumoktól? — Közel húszán szólaltak fel öt­perces időtartamban - kezdi válaszát Krachun Szilárd. - Ez önmagában is sok idő. A kutatásokat végző szak­emberek többezer oldalas zárójelen­tést foglaltak össze. Átfogó képet kaptunk az eddigi kutatásokról. Kü- lön-külön a részterületekről is. Ez­után szólt az ellenzők oldala. Megle­pő, hogy az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem képviseletében szólók azok, akik rossznak minősítik mind­azt, ami Üveghután történik. Január­ban volt az első fórum, ahol ők han­got adtak e véleményüknek, hogy al­kalmatlan e terület a hulladéktároló­nak. — Kik ellenőrizték az itt folyó ku­tatásokat? — Két külön bizottság, külön pro­jekt alapján ellenőrizte az üveghutai kutatások végzőit. Egyik a Radioak­tív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság szakértő bizottsága, a má­sik ugyancsak rep­rezentatív szakem­berek csoportja, akiket a Magyar Tudományos Aka-. démia elnöke jelölt ki az operatív bizottság tajgaiként, 1995- tői kezdődően spanyol, belga, francia és finn szakemberek vették a fáradságot, elmentek a Magyar Álla­mi Földtani Intézetbe, megismer­kedtek az üveghutai jelentésekkel, kimentek a területre, megtekintették az ott folyó munkát, megismerték az eredményeket és annak alapján mondták, hogy ott európai szintű munkát végeznek a kutatók. A terü­let alkalmasgát nem minden féle szempont alapján nyilvánították al­kalmasnak, hanem csupán a 600 éves elérési időt tekintették. — ... és akik az ellenzői a hulla­déktárolónak, mire alapozzák véle­ményüket? — Ők még csak a záródokumen­tumokat sem olvasták. Egyetemi szakdolgozatra hivatkozott egyikük, hogy a kutatások ellenkezőjét állít­sa. A MÁFI részéről azért meggyő­zőbbek az érvek, mert minden ada­tot a legfrissebb mérések igazolnak. Az ellenzők tábora azért erősödik, mert hamarosan a kormány elé kerül a tároló építésének eddigi körülmé­nye. Ha ott pozitív eredmény szüle­tik, akkor a parlament tárgyalja és reméljük, zöld utat kap az építés is. — A parlament környezetvédel­mi bizottsága is tárgyalta már a ku­tatási eredményeket, mit volt a véle­mény? — Nagyon meglepődtünk, amikor a bizottság elnöke olyan embert kért föl szakértőnek, aki nem vett részt a kutatásokban, sőt, jogosítványa sincs szakértőként részt venni a vitá­ban. Nagyon érződött a politikai akarat. Azt állítják, hogy nincs szük­ség hulladéktárolóra, mert akkor nem kell az atomerőművet sem bő­víteni, ha nincs tároló. Állítják, hogy az energiaellátást nem az atomerő­művel kell megoldani. Szerintünk minden energiatermelésnél keletke­zik hulladék, amit mindenki meg­nyugtatására biztonságosan kell el­helyezni. — Felvetődött a felszíni tároló építésének kérdése is? — Felszíni tároló van Püspökszilá­gyban. Az megtelt. Amikor azt épí­tették, nem folytak olyan alapos ku­tatási munkák előzőleg, mint Üveg­hután. Ófaluban is felszíni tároló ku­tatási munkáinak eredményére mondták a szakemberek, hogy ott, az alkalmatlan. Üveghután felszín alá mennek többszáz méterrel. A gazdasági tényezők nem lehetnek akadályai a biztonságos megoldás­nak. Ne erre hivatkozzanak a ráadá­sul nem is gazdasági elemzők. Ben­nünket, akik rendszeresen részt ve­hetünk a szakértők tájékoztatóin, meggyőztek a külföldi tapasztalata­ink is, hogy szerte a világon vannak már ilyen tárolók és mindenütt a te­lepülések fejlődését jelentik. (S2S62)

Next

/
Thumbnails
Contents