Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-05 / 103. szám
1999. május 5., szerda Gazdaság 7. oldal A felvásárlók olykor csak késve fizetnek Mélyponton a sertéstartás Mint arról beszámoltunk, négy megye (Baranya, Somogy, Zala és Tolna) sertéstartóinak képviselői három hónappal ezelőtt egy beadványt intéztek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. Ebben a sertéságazat (azóta is tartó) gondjait elemezték. Ezt követően, április első felében személyes találkozásra került sor a termelők képviselői és Kosa Ferenc helyettes államtitkár között. A szakmai megbeszélés biztató volt az ágazatra nézve, a sertéstartók is reménykedtek. Az elmúlt időszak történéseiről Kiss Józsefet kérdeztük, aki a naki mezőgazdasági szövetkezet és a Tolna megyei sertésvá- lasztmány elnöke, s az országos vágóhús terméktanács elnökségi tagja is. — A Magyar Közlöny 34. számában, a napokban, megjelent az a rendelet, mely az őstermelőket (a szövetkezeti sertéstartást nem) május 31-ig jobb pozícióba helyezi. A fel- vásárlási alapárat 193 forintban állapították meg, és ehhez jön még 30 forintos intervenciós támogatás, ha a termelő nem kíván a minősítéssel élni. (Ha a minősítést is elvégezteti, akkor újabb 30 forintos intervenciós kiegészítést kaphat az állattartó.) Ezzel szemben a szövetkezetek az EU „R” minősítésnél 203 forint körüli árat kaphatnak kilónként, színhús kitermelésnél. A szövetkezeteknek tehát újabb hátrányos megkülönböztetésben van részük. A helyzetünket tovább nehezíti az a tény, hogy még ilyen nyomott árért sem szállítanak folyamatosan a felvásárlók. Van aki hetek óta nem is vásárol sertést és a felvásárlási árat is csak több hónapos csúszás után fizeti ki a termelőknek. Van olyan szövetkezet, ahol 30-50 millió forint kintlevőséggel számolnak és közben azon idegeskednek, nehogy a felvásárló közben csődöt jelentsen. A nagy áruházláncok is arra törekszenek, hogy még lejjebb nyomják a felvásárlási árakat, vagy a kifizetésre kémek még több haladékot. Ilyen helyzetben nehéz ma sertést tartani. — Számíthatnak-e a földművelésügyi tárca további támogatására? — A tárca nem figyel a termelők gondjaira. Összeomlás előtt van a baromfi- és a tej ágazat is. Három hónap kellett ahhoz is, hogy fogadják a négy megye képviselőit. Kosa Ferenc helyettes államtitkár a szakmai elvárások megfogalmazása során szinte mindenben egyetértett velünk, termelőkkel. Akkor azt az ígéretet kaptuk tőle, hogy az orosz exporttal megoldható lesz a hazai sertésprobléma. A jugoszláviai háború közbejött, az oroszokkal a kapcsolat megromlott, így a kivitelről most szó sem esik. A Magyar Közlönyben megjelent felvásárlási alapáremelés és a hozzá kapcsolódó kompenzáció akkor lenne sikeres, ha az nem csak a kistermelőket, hanem a szövetkezeteket is támogatná, a felvásárlók pedig rendelnének, majd fizetnének is az állattartóknak. M. 1. *$* Az élő sertés felvásárlására 1999. június 1-jén hatályba lépő 193 forintos kilogrammonkénti legalacsonyabb ár nemcsak a szerződéssel rendelkező gazdákra, hanem mindenkire vonatkozik - közölte kedden a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Tolna *HIII* Megyei Kereskedelmi és Iparkamara HÍREI Közelgő határidők! idegenforgalom, kereskedelem Ismételten felhívjuk a figyelmet olyan fontos jogszabályi határidőkre, melyek sok kamarai tagot érintenek. 1999. május 31. Az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 34/1998. (V.22.) IKIM rendelet szerint ez a legvégső határidő, amíg a kereskedőnek igazolnia kell, hogy nincs köztartozása, illetve a társaság vezetői tisztségviselői (illetve az egyéni vállalkozó) büntetlen előéletű. Ennek elmaradása esetén a kereskedőt a kamara törli a nyilvántartásból. A rendelet hatálya alá tartozik a használt és új személy- gépkocsik kereskedelme, a fűszerpaprika őrlemény nagykereskedelemben, a hulladékkereskedelem, a tenyészállatok nagykereskedelme, csomagküldő kereskedelem, a növényvédőszerek és vetőmagvak, takarmánykoncentrátumok nagykereskedelme. Aki nemesfémekkel (ékszerek, díszműáruk) folytat kis és nagykereskedelmet, a határidő arra is vonatkozik, de az igazolásokat a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézethez adja le! És végül: Azok az üzemeltetők, akik a vendéglátóegységük kategóriábasorolását nem végezték el, csak addig pótolhatják ezt szankciómentesen, amíg a hiányosságot a helyszíni ellenőrzés nem tárta fel! Ez különösen a szezonálisan üzemeltetőknél lehet fontos. Közigazgatási Iroda Nyitás előtt Közeleg az idegenforgalom, valamint a vendéglátás számára oly fontos nyári szezon, ilyentájt nyitnak a szezonálisan üzemelő vendéglátó egységek. Főleg ez utóbbi vállalkozásokhoz szól az alábbi, pontokba szedett figyelemfelhívásunk, vagyis „mire vigyázzunk, mire ügyeljünk”, hogy kevesebb probléma adódjon az esetleges ellenőrzések során. 1. Az 1998. július 1-én már működő egységeket az addigi osztálybasorolás helyett új paraméterek szerint „kategóriába” kellett besorolni, mégpedig az üzemeltető által, s ennek eredményét a kamara felé bejelenteni. Akik ezt nem tették meg, a szezonkezdetkor pótolhatják. Segédanyagot, nyomtatványt a szekszárdi és a megye városaiban működő ügyfélszolgálatainkon térítésmentesen kaphatnak! 2. Nem változott a számla (nyugta) adási kötelezettség, célszerű tehát a pénztárgépeket megvizsgálni, új tömböket - ha szükséges - beszerezni. 3. Cigarettát árusítók figyelmébe: a zárjegyes cigarettából a megmaradt készlet értékesíthető, az adójegyes terméknek pedig fix ára van! Ez nem változtatható sehol. 4. Jó tudni, hogy bár használata „kiment a divatból”, a vásárlók könyve bárki által elérhető helyen hozzáférhető legyen, s oda a fogyasztó amit akar, bejegyezhet. Ha (már) nincs meg ez a dokumentum, újat kell venni, s a területileg illetékes polgármesteri hivatalnál lehet hitelesíttetni. 5. Aki pénznyerő automatát állítana be üzletébe, ne feledje, hogy ezt csak a Szerencsejáték Felügyelet engedélyével teheti legálisan. 6. Nem árt átnézni a hivatalos iratainkat (vállalkozói igazolvány, működési engedély, orvosi vizsgálatok érvényessége, cégbejegyzés, stb.), s ha valahol adatváltozás történt, azt a megfelelő hatóságoknál át kell vezettetni. Persze mindez pénzbe kerül, de talán kevesebbe, mint az esetleges bírságok. A háború okozta gazdasági károkról A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérést kíván készíteni a vállalkozók körében a jugoszláviai háború magyarországi gazdasági hatásairól. A vállalkozói károk felmérése alapján a kamarák javaslatokat akarnak megfogalmazni a kormányzat részére a károk enyhítése érdekében, ugyanakkor fel fogják tárni a kamarai segítségnyújtás formáit, területeit is. A felméréshez kérdőív áll rendelkezésünkre a kamarai ügyfél- szolgálatokon. Kérjük az érdekelteket, hogy igényeljék ezeket és kitöltve május 10-ig juttassák vissza a kamara címére (Szekszárd, Arany J. u. 23-25. Fax: 74/411-456). Tagdíjfizetés A kamarai tagdíjról az 1994. évi XV. törvény, a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény és a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlésének 3/1995. (III.20.) számú határozata alapján a 99. évre vonatkozó kamarai tagdíjak bevallásához a bevallási íveket május hónap folyamán küldi meg tagjainak. A kamarai tagdíjbevallás és tagdíjfizetés határideje: 1999. május 31. Nincs támogatás. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium május 5-től felfüggesztette az új mezőgazdasági gépek vásárlásának, pénzügyi lízingelésének, valamint az egyes mezőgazdasági termékek feldolgozásához szükséges új technológiai berendezések beszerzésének támogatását. Új igazgató. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Tanácsának döntése értelmében május 3-tól Dunavölgyi Mária lett a BÉT új ügyvezető igazgatója, aki Pacsi Zoltán lemondása óta megbízottként töltötte be ezt a posztot - közölte kedden Lantos Csaba tőzsdetanácsi tag. A Tőzsdetanács annak idején pályázatot írt ki a tisztségre, amelyre számos szakember jelentkezett. Konzorcium. A világ legnagyobb mobil távközlési szolgáltatójának számító AirTouch Europe és az RWE Telliance konzorciumot alapított, hogy pályázhasson a DCS-1800-as mobilszolgáltatói tenderen - jelentették be tegnap. A konzorcium jelentős összeget fektetne be Magyarországon. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 379,26 Japán jen (100) 195,07 Svájci frank 154,65 USA-dollár 235,65 Euró 249,13 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Magasabb védővámot követelnek a cukorrépa-termesztő gazdák Csak az önköltség növekszik A cukorrépa termőterülete évek óta folyamatosan csökken, elérte azt a küszöbértéket, amely alatt már veszélybe kerülhet az ország - hazai alapanyagból történő - cukorellátása, hangzott el egyebek mellett a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének küldöttgyűlésén. Szóké Géza, a szövetség elnöke elmondta: a cukorrépa-termesztés jövedelmezősége évről évre romlik, a költségek folyamatosan növekednek. A vetőmag piaci ára 3400 forinttal emelkedett az előző évihez képest, de drágult a növényvédő szer, a műtrágya és az energia is. Az idén ezért hektáronként 15-20 ezer forinttal nő a cukorrépa-termesztés önköltsége, így félő hogy a felvásárlási-átvételi átlagárak nem fedezik majd a termelők járulékos kiadásait. A gazdálkodók azt is sérelmesnek tartják, hogy amíg a termeléshez szükséges gépeket, eszközöket nyugati áron kell megvásárolniuk, addig a répáért feleannyit kapnak, mint az Európai Unióban gazdálkodó társaik. A répa átvételi alapára tavaly 200 forinttal maradt el az előző évitől, miközben a cukor termelői és fogyasztói ára emelkedett. A cukor árából a feldolgozók még mindig csak 45 százaléknak megfelelő összeget fizetnek a répa átvételekor. Tovább nehezíti a gazdálkodók helyzetét az országba beáramló jelentős mennyiségű importcukor. A WTO/GATT megállapodás eredményeként ötödik éve, évente 2 százalékkal csökken az importra kivetett vám. Ennek mértéke jelenleg 70 százalékos, szemben a Európai Unió 240 százalékos vámtarifájával. A szövetség a hazai termelők érdekében magasabb védővám bevezetését szorgalmazza a gazdasági és földművelésügyi tárcáknál. Csendes János, az Agrár- rendtartási Hivatal elnöke ezzel kapcsolatosan elmondta: már elkészült és jelenleg tárcaközi egyeztetésen van a hatékonyabb vámvédelemmel kapcsolatos koncepció. (újvári) Piaci kamat, a piacinál alacsonyabb áron a Lakáskassza Rt.-nél Új üzletág: áthidaló kölcsön Új üzletággal bővült május 1-jétől a Lakáskassza Rt. szolgáltatásainak köre. A rendszeresen megtakarító ügyfelek számára ezentúl lehetőség nyílik áthidaló kölcsön felvételére is. A kölcsön kamata 16,5 százalék - jelentette be tegnap Gergely Károly elnök-vezérigazgató. Az áthidaló kölcsön célja, hogy a Lakáskassza ügyfelei már a törvény által előírt minimálisan négyéves megtakarítási idő előtt is felhasználhassák a szerződéses összeget, vagy annak egy részét. A felvett összeg - hasonlóan a megtakarítási időszakot követő hitelhez - széleskörűen segítheti a lakáshoz jutást - mondta az elnök. Az áthidaló kölcsönt azok az ügyfelek vehetik igénybe, akik a szerződéses összegük legalább 25 százalékát már megtakarították, és a Lakáskasszánál már legalább két megtakarítási évet lezártak. Jóllehet a pénztár az áthidaló kölcsönt piaci feltételek között nyújtja, a kamat mégis mintegy 4-5 százalékkal alacsonyabb a jelenlegi piaci lakáshitelkamatoknál. A cég vezetői szerint ennek oka az, hogy a már befizetett betétösszeg zárolásával a Lakáskassza gyorsan felhasználható fedezethez jut. Emellett szerepet játszik az is, hogy a hitel felvevője eddigi megtakarításai során már bizonyította rendszeres fizetőképességét. A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény az áthidaló kölcsön nyújtására fordítható ösz- szeg maximális nagyságát a pénztár szabad eszközeinek 20 százalékában határozza meg, ami jelen esetben 1,2 milliárd forint. A kölcsönt jelzáloggal kell biztosítani, amely elsősorban egy már meglévő, vagy a megvásárolt, felújított ingatlan lehet. További fedezetként a hitel összegének legalább 25 százalékával kell rendelkezni. A Lakáskassza Rt. ez idő szerint 80 ezer megkötött szerződésen keresztül 6 milliárd forint körüli betétállomány felett rendelkezik, és az ügyfelek számláin eddig 1,1 milliárd forint állami támogatást írhatott jóvá. (sts) A MAVAD Rt. továbbra is piacvezető akar lenni A cél: veszteségből nyereség A hazai vadgazdálkodás legnagyobb - Európában is a piacvezetők között számon tartott - vállalkozása, a MA VAD Rt. a napokban közgyűlést tartott. Ezen a részvényesek megerősítették a korábbi néhány évben meghatározott irányvonalat, kivált a termelői integráció, a legnagyobb vadhúsbeszállító erdőgazdaságokkal folytatott együttműködés területén. A közgyűlés áttekintette a tavalyi eredményeket és megállapította, hogy a szakmai munka folyamatosan javult. Igaz, ez a mérleg adataiból - a veszteségleírások és céltartalékolások miatt - nem mutatható ki. A tavalyi negatív eredmény (200 millió forint adózás előtti veszteség) arra késztette az igazgatóságot, hogy szakértőkkel minél előbb átvilágíttassa a céget. Erre az átvilágításra épül majd a szervezet reorganizációs programja. A közgyűlés új vezérigazgatót is választott Pálvölgyi Zoltán személyében, aki már hónapok óta megbízott vezér- igazgatóként, korábban pedig vadászati igazgatóként dolgozott a vállalatnál. Az 1999-es üzleti terv - az időközben életbe léptetett új szervezeti rendre építve - már 55 millió forint adózás előtti nyereséggel számol. A számítások szerint reális az az elképzelés, hogy a részvény- társaság mind a hazai, mind az európai piacon megőrizze vezető szerepét. Változások a turizmusban A gazdasági miniszter - saját kérelmére - felmentette tisztségéből Somogyi Zoltán turisztikai helyettes államtitkárt, s helyére 1999. május 1-jével kinevezte Kraft Pétert. Átdolgozzuk az idegenforgalmi stratégiát, mert annak bizonyos részeit, különösen a finanszírozási kérdéseket pontosítani kell. Szükség van állami - főleg infrastrukturális - beruházásokra, de részletesen be kell mutatni, mire kívánjuk használni az adófizetők pénzét - hangsúlyozta az új szakvezető. A helyettes államtitkár jelezte, hogy az országmarketingért felelős Magyar Turizmus Rt. élén vezetőváltás lesz. Még nem dőlt el, hogy a cég vezérigazgatójának posztját pályázat vagy kinevezés útján töltik-e be. A kérdésre, hogy miként kívánják ellensúlyozni a koszovói válság okozta idegen- forgalmi veszteségeket, elmondta: bízik abban, hogy megélénkül a hazai, belső turizmus és ennek a forgalomnak az emelkedése kompenzálja majd az elmaradó külföldi vendégjárást. Kraft Péter szerint az idegenforgalomban nagyobb hangsúlyt fog kapni a vidék, mert ott nagyobbak a fejlesztési lehetőségek.
