Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-25 / 119. szám

2. oldal VILÁGTÜKÖR 1999. május 25., kedd — Hazai Tükör ■i Plenáris hét. Az Országgyű­lés a héten plenáris ülésekkel folytatja munkáját. Kedden megkezdődik a polgári szolgá­latról szóló törvény módosítá­sának általános vitája és döntés születik az igazságügyi szakér­tői kamaráról rendelkező jog­szabály megváltoztatásáról is. Ki fizesse az áfát? Az Al­kotmánybíróság keddi teljes ülésén megvitatja azt az indít­ványt, amely szerint alkot­mányellenes az egyesülési jog­ról szóló törvény. Megtárgyal­ják azt a beadványt is, amely szerint alaptörvénybe ütközik, hogy az általános forgalmi adó­ról szóló törvény értelmében az adólevonásra jogosult adóalany olykor készfizető kezesként fe­lel az adóösszeg egy részének megfizetéséért. Tulajdonrendezés. Az egy­házi ingatlanrendezés kereté­ben hétfőn hivatalosan is a Ma­gyarországi Katolikus Egyház tulajdonába került a budapesti Mátyás-templom - hangzott el az esztergom-budapesti egy­házmegye hagyományos mária- remetei majálisán. Karambolozott Gál Zoltán. Az Országgyűlés volt elnöke autójával szombaton, Budapes­ten összeütközött egy német rendszámú Opellel, mert annak vezetője nem adta meg az el­sőbbséget. A politikus nem sérült meg, a két gépkocsiban jelentős kár keletkezett. * Stefan Markus lesz Szlovákia új budapesti nagykövete. A rö­videsen állomáshelyére érkező diplomata Nyíregyházán szüle­tett és 1947-ben települt Szlo­vákiába. Diplomáciai megbíza­tása előtt a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia tudományos fő­titkára, a Szlovák Helsinki Bi­zottság elnöke volt. Václav Havelnek javult az ál­lapota. A cseh államfőt csütör­tök óta hörghuruttal ápolják a prágai katonai kórházban. Ha nem jön közbe váratlan ese­mény, az orvosok a hét közepén fontolóra veszik Havel hazaen­gedését a kórházból. Menjen el mindenki szavazni az elnökválasztás hét végén esedékes második fordulóján - kérte Szlovákia választópolgá­rait Mikulás Dzurinda. Felhívá­sában a kormányfő egyértel­műen utalt arra, hogy Vladimír Meciar volt miniszterelnökkel szemben a koalíció jelöltjét, Rudolf Schustert tartja alkal­masnak az elnöki tisztségre. Holtan találták a norvég vé­delmi miniszter titkárnőjét. A 47 éves Anne Ordernd Paust asszonyt 81 esztendős édesap­jával és 84 esztendős édesany­jával együtt gyilkolták meg. A kölni csúcsértekezlet dönthet a szárazföldi bevetésről Légicsapások még négy hétig? A NATO még négy hetet ad a Jugoszlávia elleni légicsapá­soknak. A The Independent on Sunday szerint ha a G8-ál- lamok június végi kölni csúcsértekezletéig a bombázások nem hozzák meg a kívánt eredményeket, a NATO más lehe­tőségeket, köztük a szárazföldi háborút is fontolóra veszi. Az Egyesült Államok támoga­tásáról biztosította a száraz­földi akció előkészítésének felgyorsítását. A tervek szerint 50 ezer katona alkotná a ko­szovói békefenntartó erőt ab­ban az esetben, ha a légicsapá­sok nem járnának sikerrel. A javaslat, amelyet Wesley Clark tábornok, a NATO eu­rópai erőinek főparancsnoka terjesztett elő minapi washing­toni látogatásán, állítólag el­nyerte a katonai vezetők tá­mogatását. A The Independent on Sunday című brit lap úgy tudja: a NATO célja, hogy a katonák többsége a G8 kölni csúcstalálkozójának idejére megérkezzen a térségbe. Ak­korra már lehetséges lesz egy esetleges szárazföldi invázió tervének megvitatása, amely egyelőre kemény ellenállásba ütközik a szövetségen belül. Sok politikus attól tart, hogy egy szárazföldi akció a NÁTO-erőkben is nagy em­berveszteségekkel járna, s ezt nemcsak humánus meggondo­lásból, de politikailag sem tudnának vállalni. A jugoszláv fővárosban hétfőn délutánig nem állt helyre az éjszakai tá­madások által megszakított áramszolgáltatás. Jugoszláv értékelés A pristinai hadtest parancs­noka szerint a NATO eddig hat hirosimai atombomba rob­banóerejével egyenlő robba­nószert vetett be Jugoszlávia ellen, de „két hónapi bombá­zás után sem érte el céljait”. Vladimir Lazarevics tábornok, a Jugoszláv Hadsereg pa­rancsnoka tévényilatkozatá­ban azt hangoztatta, hogy a NATO gyors katonai győzel­met akart aratni Jugoszláviá­ban, de csak „hatalmas emberi katasztrófát okozott, és példa nélküli bűntetteket követett el a lakosság ellen”. A tábornok cáfolta azokat a NATO-jelen- téseket, hogy a jugoszláv had­sereg egységeit már 13 ezren hagyták volna el, és a NATO mintegy 300 jugoszláv harc­kocsit és páncélozott harcjár­művet semmisített volna meg Koszovóban. A Tanjug jugoszláv hírügy­nökség tájékoztatása szerint a foglyok közül mintegy százan életüket vesztették, kétszázan pedig megsebesültek azokban a légitámadásokban, amelye­ket a NATO az utóbbi napok­ban hajtott végre a koszovói Istók börtöne ellen. Az Észak- atlanti Szövetség szerint az épületegyüttes a szerb rendőr­ség és a jugoszláv hadsereg összevonási körzete. Elénk diplomácia A harci cselekményekkel pár­huzamosan megélénkültek a diplomáciai erőfeszítések a válság politikai rendezésére. Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök balkáni megbí­zottja és Mártii Ahtisaari finn államfő, EU-megbízott, várha­tóan csütörtökön látogat Belg- rádba azt követően, hogy szerdán Moszkvában sor kerül a koszovói válságról folytatott háromoldalú orosz-finn-ame- rikai konzultációk újabb for­dulójára. Az orosz és a finn politikus mellett Strobe Tal­bott amerikai külügyminisz­ter-helyettes vesz részt a há­romoldalú tárgyalásokon. Az orosz elnöki megbízott meg­ítélése szerint Oroszország­nak, Indiának és Kínának egyeztetnie kellene a válság megoldására irányuló erőfe­szítéseiket, s Moszkva kész az ilyen együttműködésre. Eltűnt menekültek George Robertson brit vé­delmi miniszter közölte: mint­egy 200 ezer hadköteles korú koszovói albán férfi sorsa is­meretlen. A londoni katonai vezető bejelentette, hogy Nagy-Britannia háborús bű­nök kivizsgálásában jártas szakértőt küld a macedóniai és albániai menekülttáborokba, hogy részletes adatokat, bizo­nyítékokat gyűjtsön a szerb erőszakcselekményekről, se­gítve á hágai nemzetközi tör­vényszék munkáját. Robertson megerősítette: az észak-atlanti szövetség felül­vizsgálja az albán menekülte­ket majdan Koszovóba visz- szakísérő békefenntartó erő növelésének kérdését. A nem­zetközi közösség olyan erő létrehozásán gondolkodik, amely a békefenntartás bosz­niai tapasztalataira épül. Ott Oroszországgal jól együtt tu­dott működni a szövetség - közölte a politikus. Hangsúlyozta: bár a diplo­máciai erőfeszítések folyta­tódnak, a NATO nem hagy fel a légicsapásokkal. „Milose­vics elnöktől függ, mikor feje­ződnek be a bombázások. Is­meri valamennyi feltételünket, és csak azok maradéktalan tel­jesítésével állíthatja le a légi­csapásokat” - mondta a brit védelmi miniszter. Sir Charles Guthrie brit ve­zérkari főnök szerint semmi jele nincs annak, hogy a jugo­szláv csapatokat kivonnák Koszovóból. Béremelést sürgetnek az egészségügyben Nemzetközi összehasonlításban magas orvoslétszám, arány­talanul nagy kórházi ágyszám, valamint az ápolók és a középszintű egészségügyi személyzet szembeszökő hiánya jellemzi a magyar egészségügyi rendszert. A fejlett ipari országokban az ágazati kiadások 80 százalékát az emberi erőforrásokra köl­tik, míg nálunk csak 40-50 százalék jut erre a célra. A bér- és kereseti adatok szerint az egészségügyi és a szociális ágazatban a személyi alapbér átlag 38 404 forint, míg a teljes átlagkereset 52 863 forint. Gulyás Judit, az Egészség­ügyben Dolgozók Demok­ratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke szerint idén az ország 156 kórháza közül mindössze 11-ben nőtt a dol­gozók fizetése 15 százaléknál nagyobb mértékben. Az elnök tragikusnak ítéli, hogy az ága­zat diplomásai átlagosan fele annyit keresnek, mint a pénz­ügyi, banki szférában. Az ér­dekképviselet mielőbbi, leg­alább 50 százalékos béreme­lést sürget. Pusztai Erzsébet, az Egész­ségügyi Minisztérium politi­kai államtitkára szerint egy ilyen mértékű bérfejlesztéshez legalább 100 milliárd forint kellene. Erre pedig az ágazat­nak jelenleg nincs fedezete. Hozzáfűzte azt is, hogy óriási aránytalanságok tapasztalha­tók a fővárosi és a vidéki in­tézmények között. Míg Buda­pesten több orvos dolgozik a kelleténél, addig néhány vi­déki kórházban a hálapénz miatt már kedveltebb szülész- nőgyógyászállások is betöl­tetlenek. Németh Zsuzsa Rau az új német elnök A szociáldemokraták választási sikere Pünkösd vasárnapján a ber­lini Reichstagban választotta meg a szövetségi közgyűlés az új német államfőt. Johannes Raunak, az SPD el­nökjelöltjének csak a szavazás második fordulója hozta meg a sikert: az első fordulóban ugyanis jócskán elmaradt a megkívánt abszolút többséget jelentő 670 szavazattól. A má­sodik menetben viszont, ahol a bonni kormánypártok - a szo­ciáldemokraták, Zöldek - mel­lett számíthatott a pártfegye­lemtől mentesített FDP-elekto- rokra is, 690 szavazatot kapott. A 68 éves politikus szemé­lyében az NSZK öt évtizedes történetének második szociál­demokrata elnöke lép majd hi­vatalba július elsején. A konzervatív uniópártok je­löltje, a párton kívüli Dagmar Schipanski 572 szavazatot ka­pott a második fordulóban, míg a reformkommunista PDS által sorompóba küldött teológus­nőre, Uta Ranke-Heinemannra (a volt szociáldemokrata elnök, Gustav Heinemann lányára) 65 elektor voksolt. Rau, akit a legtapasztaltabb német politikusok között tarta­nak számon, több mint két évti­zeden át volt Észak-Rajna- Vesztfália tartomány minisz­terelnöke. Öt évvel ezelőtt szin­tén ő volt az SPD jelöltje az ál­lamfői posztra, de akkor a CDU/CSU által támogatott Roman Herzoggal szemben alulmaradt. Megválasztása után mondott rövid beszédében Rau kijelen­tette: minden német államfője akar lenni - azoké is, akik né­met útlevél nélkül élnek és dol­goznak Németországban. A vád: hivatali visszaélés Hivatali visszaélés vádjával áll szerdán a Fővárosi Bíró­ság Katonai Tanácsa elé Kiss Kálmán vezérőrnagy, a ha­tárőrség megbízott parancs­noka és Kovács Gyula ezre­des, a határforgalmi főosztály vezetője. A Budapesti Katonai Ügyész­ség vádirata szerint Kiss Kál­mán, aki ez év márciusa óta megbízott parancsnok, tavaly június és szeptember között hat ízben soron kívül engedélyezte üzlettársai, ismerősei határátlé­pését, továbbá egy-egy alka­lommal külföldről érkező kül­demény átadását, illetve vízum beszerzését. Kovács Gyula „közvetett utasításra” közreműködött há­rom határátlépésnél. A vádlot­tak jogtalan előny biztosítása érdekében éltek vissza hivatali helyzetükkel - állapítja meg a vádirat. A vezérőrnagy segítségével gyorsított határátlépést vett igénybe a vádirat szerint többek között P. József, az Allied In­vestment Rt. felügyelőbizott­sági tagja és a Nitrotrade Kft. egyik tulajdonosa. A cselekmé­nyek elkövetésekor Kiss Kál­mán felügyelőbizottsági tagja volt az Allied Investment Rt.- nek, felesége pedig társtulajdo­nosa a Nitrotrade Kft.-nek. Az elsőfokú ítéletet várha­tóan a második tárgyalási na­pon hirdeti ki a bíróság. A bűn­tett három évig terjedő szabad­ságvesztéssel sújtható. Késsel támadták meg a katonai főiskola őreit Meghiúsult a fegyverszerzés Feltehetően fegyvert akart szerezni az a két férfi, aki va­sárnap hajnalban hatolt be a Bolyai János Katonai Mű­szaki Főiskola Üllői úti épüle­tébe és ott több katonát meg­sebesített. Az elkövetők az épület hátsó kapuján hatoltak az épületbe. Először egy őrt szúrtak hátba, majd leszúrták az ügyeletes tisztet is. Ezt követően a porta- szolgálatot ellátó zászlósra tá­madtak, akit szúrtak, vertek. A megsebesített ügyeletes tiszt azonban még riasztani tudta a kiképzőtisztet, aki több lövéssel megsebesítette az egyik táma­dót, a másikat a helyszínre siető rendőrök segítségével sikerült sértetlenül elfogni. A nyomozóknak rögtön fel­tűnt, hogy a támadók igen jó helyismerettel rendelkeztek, és nagyon magabiztosan mozog­tak az udvaron és az épületben. Hamarosan kiderült ennek a magyarázata. Az egyik elkö­vető a Bolyai János-főiskolán végzett, a másik pedig a szol­noki katonai főiskola tanulója volt. Feltehetően fegyverszer­zési szándékkal hatoltak be az épületbe. A rendőrség most az vizsgálja, hogy milyen célra akarta használni a fegyvert a két elkövető. A támadás során késsel meg­sebesített három katona közül kettő változatlanul életveszé­lyes, egy pedig súlyos állapot­ban van. Antall József síremléke. Melocco Miklós szobrászművész alkotásának vasárnapi fel­avatása után koszorút helyezett el az emlékműnél Orbán Viktor miniszterelnök is. Az Antall- kormány nevében Boross Péter és Mádl Ferenc rótta le kegyeletét. fotó: feb/diúsi imre Olcsóbb tej a világnap tiszteletére Nemcsak szavakkal, hanem a vásárlók által is érzékelhető tettekkel bizonyítja a Tolnatej Rt., hogy fontos dátum szá­mára május 25-e, azaz a Tej Világnapja. Koller Ferenc el­nök-vezérigazgató arról tájékoztatta lapunkat, hogy ezen a keddi napon két termék is olcsóbb lesz a fogyasztók számára. — A 2,8 zsírszázalékú, egy literes zacskós tej árát tíz szá­zalékkal mérsékeljük - mond­ta Koller Ferenc. — Ugyan­csak hasonló engedményt ter­vezünk a kefirre is. Bízunk abban, hogy a kereskedelem is támogatja erre a napra érvé­nyes kezdeményezésünket. — A tej fontos táplálék a gyermekek számára is. Milyen tervei vannak a Tolnatej Rt.- nek egy esetleges iskolatej ak­cióval kapcsolatban? — Ennek az akciónak mi is az egyik legnagyobb pártolói voltunk. Személy szerint én magam is támogattam ezt az elképzelést. Ám mint ismere­tes, Tolna megye - minden igyekezetünk ellenére - nincs azon megyék között, melyek részesei a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium által anyagilag is felkarolt ak­ciónak. — Tehát a Tolnatej Rt.-n - már ami a megyét illeti - nem múlik az iskolatej akció. . . — Egyáltalán nem. Remé­lem, hogy a következő eszten­dőben tovább bővül a kör, s megyénk, így társaságunk is előrelép ebben a kérdésben. — Talán a vártnál is na­gyobb sikert aratott a közel­múltban zárult, játékos akció, melynek keretében a gyere­keknek cica figurákat kellett beküldeniük a Tolnatej Rt-.- hez. Várható a játék folyta­tása? — Számomra is meglepe­tést okozott a hihetetlen érdek­lődés, a rengeteg, hozzánk küldött levél, a gyerekek, isko­lák, igazgatók, tanárok aktivi­tása. Számításaink alapján ugyanakkor az is bebizonyo­sodott, hogy számunkra is megtérült a befektetett költség és energia. Ezek után kollégá­immal abban maradtunk, hogy hasonló játékot máskor is meg kell hirdetni, egyedül az idő­pont kérdéses még.-szá­) t

Next

/
Thumbnails
Contents