Tolnai Népújság, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-15 / 112. szám

r r rjJ^ r j í 1999. mátfus 18. 9. oldal Jelképes tarisznya és vándorbot, virágcsokrok, meghatott rokonok és barátok, könnyes szemű mosolyok. „Ballag már a vén diák” mondja a dal, bár ezek a „vén diákok” még ép­pen csak elérik a felnőttkor küszöbét. Az ünnepséget ko­moly megmérettetés követi, érettségi, felvételi, s egy-két hónapon belül eldől, hogyan telnek az első felnőtt évek. Egy biztos, a középiskolával együtt életük egy fontos sza­kasza ért véget, aminek igazi jelentőségét majd csak évek múlva érzik-látják át. Az alábbi összeállításunkban a me­gye középiskoláinak néhány diákját és tanárát mutatjuk be, ma, a ballagás napján. Amikor beindul a Brunn tanár úr agya Színész” a katedrán — Valószínűleg elborzad­nának a pedagógia módszer­tanát oktató szakemberek, ha megnéznék egy tanítási órá­mat - véli Brunn György, a tolnai Sztárai gimnázium né­met szakos pedagógusa. A ta­nár úr ennek ellenére - vagy talán éppen ezért -, az a fajta jelenség, akire szívesen gon­dolnak vissza a ballagó diákok. A tanár úr agya mindig jár, de olyankor szokott igazándiból bein­dulni, amikor vala­mi közös diák-tanár buli van készülőben. Hogy csak a legutóbbi törté­nésekből szemelgessünk: volt ő már szőke parókás disc jock­ey a ‘60-70-es évek jegyében rendezett nosztalgia bálon; volt, hogy talpig bőrcuccba öl­tözve énekelte, hogy: Halál a májra!; és rajongó közönsége tapsolhatott már drámaírói és színészi teljesítményének is, amikor az általa írt darabban Luciferként választás elé állí­totta az „Úr”-t („meri, vagy nem meri” alapon), legyen-e folytatása a televízióból ömlő szennyáradatnak, vagy sem: „Bár néha elhangzik, hogy Felvételi nélkül bejutott az egyetemre Az utolsó „mohikán” Az idei OKTV orosz nyelvi döntőjében a bátaszéki Trázer Éva II. Géza Gimnázium 12/b. osztá­lyos tanulója a 7. helyen végzett. A gimnáziumban Éva az utolsók egyike, akik orosz nyelvet tanultak.- Miért az orosz nyelvet választót tad? — A gimnáziu­mi felvételkor németből kellett felmérőt írni. Nem sikerült, ezért az orosz csoportba osztot­tak be. Először nem örültem neki, féltem tőle, aztán megszerettem. Nagyon könnyen tanultam, annak ellenére, hogy általános iskolában egyáltalán nem volt tantárgy.- Nehéz-e az orosz nyelv? — A tanárnőm sokat foglalkozott velem, neki köszönhetem - Kunosné Berger Margit -, hogy eddig eljutottam. Ó bíztatott, hogy jó nyelvérzékem van. Úgy látom az orosz könnyebb, mint a német.- A félelmedet sikerült leküzdeni és versenyekre is vállalkoztál. — A tanárnőm észrevette a tehetségemet, ő beszélt rá, hogy menjek versenyekre. Először versmondó versenyen, majd harmadik­ban az OKTV-n indul­tam. Akkor is azon­nal bekerültem a döntőbe, 12. let­tem, most pedig 7. helyen végeztem. — A fiatalok „cikiznek”-e az orosz miatt? — Furcsa nekik, nem olyan népszerű, mint a német, vagy az angol. Mindössze négyen tanultuk, s egyben utolsóként is, a mi csopor­tunk az utolsó, aki orosz nyelvet tanult.- Mik a terveid? — Szegedre jelentkeztem a JATE-ra, az első tízben benne vagyok felvételi vizs­ga nélkül. Remélem, megál­lóm a helyem, s talán kön­nyen megy, aztán a német szakot is felveszem. (péteri) „Barátom, a medve sajt”/de két reklám közt, Uram, nem látni mást, csak szart./ S ha azt mondod, Te vagy a jó alkotó/kapcsold ki ezt a vac­kot, itt a távkapcsoló”. A Brunn tanár úr fejében ré­gebben megfordult a gondolat, hogy szí­nész lesz, író, esetleg rendező. Végül azonban úgy alakult, hogy az efféle művészi hajla­mainak kiélé­sére a tanári katedra maradt számára. A diá­kok legnagyobb örömére. Brunn tanár úr német óráin gyakran röpködnek a po­énok, olykor egy-egy, a témá­hoz illő alapvicc is elhangzik. A jó hangulat garantált, de arra nagyon odafigyel, hogy a gye­rekek már az első hónapokban megtanulják, hol a határ. — Az anarchiát nem tűröm, ha esetleg fel kell emelnem a hangom, utána nagy szokott lenni a csönd - árulja el. Ja, és visszatérve a mód­szertanra: a Brunn tanár úrnál a diákok mindemellett még a német nyelvet is nagyon jól szokták tudni. -s­Eszter újra a Garayt választaná Zóka Eszter a mai napon a szekszárdi Garay János Gimnáziumban ballag, s az érettséginek azzal a tudattal kezdhet neki, hogy választott tantárgyából, német nyelvből, már felvételt nyert az egyetemre. Eszter paksi lány, a négy gim­náziumi évet bejáróként végezte el, ami bizony nem kis teljesít­mény. A német nyelvi alapokkal az általános iskolában ismerke­dett meg, az intenzív fázis, heti hét nyelvóra, a Garay gimnázi­umban valósult meg. Nem kis eredménnyel: több sikeres ver­senyre tette fel a koronát az idei országos középiskola tanulmá­nyi versenyen elért első helye­zés, s a meghívás a német nyel­vi nemzetközi diákolimpiára, ahol Magyarországot vele együtt három diák képviseli. Mint taná­ra, Heilmann József elmondta, Eszter sikerének titka a biztos nyelvtudás mellett a műveltség, tájékozottság, az, hogy önálló gondolatai vannak, s nem pusz­tán mechanikusan adja vissza a tanultakat.- Amikor éppen nem ta­nulsz, mivel tököd szívesen az idődet? — Több kedvenc elfoglaltságom is van, ezek egyike a fafaragás. Nem nagy dol­gokat készítek, például ceru­zák végére fa­ragok díszíté­seket, ilyesmit gyakran adok ajándékba is. — Valamiféle családi hagyo­mány ez? — Nem, teljesen egyéni ötlet, úgy kezdődött, hogy a zsilettpengék hasznosítá­sán töprengtem. Kiderült, hogy zsilettpengével nem lehet szé­pen faragni, hát beszereztem egy erre való készletet. — Mire jut még idő a mind­ezek mellett? — Nagyon szeretek olvasni, magyarul is, németül is. Régóta írok verseket és szívesen rajzolok is, ez utóbbit csak a magam szó­rakoztatására. Kiterjedt levelezé­sem van, magyar- és külföldi partnerekkel, a többségük­kel tavaly ismerkedtem meg, egy németországi tanulmányút során.- Mit vársz az egyetemtől? — Mindenki azt mondja, életem leg­szebb évei lesznek, s bízom abban, hogy ez így is lesz. Azt még pontosan nem határoztam el, mit szeretnék csinálni az egyetem után, de lesz időm arra, hogy döntsék. - Hogyan emlékszel visz- sza majd a négy garays eszten­dőre? — Nagyon sokat tanultam, emellett a bejárók élete sem ép­pen könnyű. De jól éreztem ma­gam, és a jelek szerint megvolt az értelme a kemény munkának. Ha most kellene eldönteni, melyik gimnáziumba menjek, újra csak ide jelentkeznék! venter Két ifjú tudor Dombóvárról A dombóvári Illyés Gyula Gimnázium két diákja, Völgye- si Bernadett és Magyar Ilona Barbara a ballagási ünnepsé­gen veszi át a Tolna Me­gyei Közművelődési és Idegenforgalmi Köz­pont képviselőjétől a középiskolások számára kiírt „if­jú tudor” vetél­kedő legered­ményesebb ver­senyzőinek járó különdíjat. A megye első nyolcosztályos ta- \ a gozatának végzős diákjai közül Völgye- Vo[Sy^ si Bernadett már régen eldöntötte a pályaválasztás könnyűnek egyáltalán nem ne­vezhető kérdését: orvosnak ké­szül. Az „ifjú tudor” versenyre biológiatanára, Varsányi Gyuláné biztatására két dolgo­zattal is jelentkezett. Az egyikben a közeli roko­nok házasságából adódó vér­fertőzésekről, a másikban pe­dig a napjainkban egyre gyako­ribb emberi Bernadett Magyar Ilona s e k r ő 1 Barbara írt. A sokakat ------— é rdeklő témák feldol­gozása olyan jól sikerült a te­hetséges diáklánynak, hogy a vetélkedő szervezői felkérték ismeretterjesztő előadásokra. Az elmúlt tanévben a megye számos településén járt, ahol a népfőiskolák résztvevőinek mondta el az általa kutatott te­rületek fontos tudnivalóit és legfrissebb eredményeit. Magyar Ilona Barbara az emberi életutat kísérő népszokásokról készí­tett - osztályfőnöke, Takács Istvánná irá­nyításával - dolgo­zatot. A sok érde­kességet tartalma­zó írást a szakem­berekből álló zsűri kitűnőre minősí­tette és őt is felkér­ték a választott té­ma széles körű is­mertetésére. Édesapja autóval fuvarozta töb­bek között Paksra, Uzdra, Gerjenbe és Gyulajra is. A hét előadás sikere ösztö­nözte arra, hogy a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem néprajz szakára adja be jelent­kezési lapját.-glaub­BALLA6ÄSIJOKFÄNSÄSOK Bicskei Balázsnak kívánunk a nagybetűs élethez sok sikert, boldogságot és jó egészséget: mama, nénje, bátya, Judit és Tibi. Cikóra Nagy Tündének: ballagásod alkalmából: fogadd szeretettel jókívánságainkat. Adrienn és Tibor Ballagásod alkalmából gratulálunk, a jövőben sok sikert kívánunk. Forral Pál és családja. Ballagásod alkalmából gratulálunk, további sok sikert kívánunk Alsópélból mama, papa, Móni,Zoli és keresztfiad. Ignácz Tímeának Bonyhádra: ballagásod alkalmából sok boldogságot és szép felnőtt kort kívánunk: keresztszüleid, Ervin, Norbi és Erika. Kajdacsra Lengyel Reginának ballagásod alkalmából gratulálunk, az érettségihez sok sikert kívánunk. Szüleid és testvéred Tamás. Lengyel Reginát Kajdacson ballagása alkalmából 0rsós Esztcrnck Páril)a. sok szeretettel köszönti Jani bátya és családja. Bogdán Zsuzsának sok szeretettel küldöm jókívánságaimat Pártba. Kívánom neked, hogy teljesüljenek álmaid. Sanyi Kedves Eszti! Ballagásod alkalmából sok sikert és nagyon sok boldogságot kívánok! Sanyi Biczó Mihálynak Madocsára ballagása alkalmából sok sikert és boldogságot kívánnak szülei, testvére és nagyszülei. Dudla Zoltánnak ballagása alkalmából gratulál Geijenból anya, nővéred és családja. Nagyon szeretünk téged! Ballagása alkalmából minden jót kíván mama és papa Nagy Lászlónak Nagydorogra, Gábor Áron u. 9. sz alá. Szeret belelátni a dolgokba Ha minden jól megy, né­hány hónap múlva jog­hallgatóként köszön visz- sza a tamási alma mater­be Bakó Zol­tán, a Béri Ba­logh Ádám Gim­názium ma ballagó diákja: érettségi után jogi kar­ra felvételizik. Zolit eredetileg két terület érdekelte: a köz- gazdasági, és a jogi pálya. Utóbbi mellett döntött diákönkormányzati múltja, két évig ugyanis a gimnázi­um diákönkormányzatának vezetője volt. Nem tett le ar­ról sem, hogy közgazda lesz. Az egyetem elvégzése után bíróként, magánügyvédként, vagy cégjogászként képzeli jövőjét. Az idei nyár prog­ramja egyelőre földközelibb: lehet, hogy a szokásos gunarasi nyaralás mellett pincérkedik is. Ha egy mon­dattal kellene jellemeznie magát, ezt mondaná: „szere­tek belelátni a dolgokba”. Aki nem Iáit anyagai Ágoston Piroska a líra és az idegen nyelvek birodalmában érzi magát igazán otthonosan. A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium vég­zős diákja németből, angolból és olaszból tett középfokú nyelvvizsgát Az olaszt egyéves pé­csi kitérője alatt sze- r e z t e meg a Kodály Gimnázi­umban. A Pázmány Péter Katoli­kus Egyetemen szeretne továbbtanulni. Magyar szakra már fel is vették, mert re­mekül szerepelt a Pázmány Pé­ter országos tanulmányi verse­nyen. Másik szaknak az olaszt választotta, ha ez nem sikerül­ne, akkor németre megy. — Sok minden érdekel, de az az álmom, hogy műfordító le­gyek. Ez persze olyan, mintha arról álmodoznék, hogy szí­nésznő leszek. — A műfordítást ma is gya­korlód. .. — Igen, mindhárom nyelvből szoktam verseket, novellákat fordítani. Különösen az olasz irodalmat szeretem, Michelan­gelo verseitől kezdve a maiakig sok mindent fordítottam. — Hogy érzed magad a világ­ban? — Azt hiszem, az átlagosnál érzékenyebb vagyok. Igyek­szem odafigyelni arra, hogy mi van körülöttem, és hogy mit mi­ért akarnak velem elhitetni. Igyekszem kerülni azokat a dol­gokat, amelyek kárt okozhatná­nak nekem. Azt tapasztalom, hogy sokan vannak, akik nyáj- szerűen követik egymást. Ez igencsak távol áll tőlem. — Tehát határozott vélemé­nyed van a világról — Igen, az „öntörvényűsége­met” hozzáigazítottam a ke­resztény értékrendhez, mert az öntörvényűség veszélyes lehet. Ez úgy alakult ki, hogy amikor elkezdtem a középiskolai tanul- mányimat, akkor egy nehéz időszakon estem át. Örülök, hogy sikerült összeszednem magam. -háj-

Next

/
Thumbnails
Contents