Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-10 / 83. szám

1999. április 10., szombat Megyei Körkép 3. oldal Védelmi tanácskozás Bölcskén Ezredfordulós dátumváltás Bölcskén tartotta kihelyezett ülését Tolna Megye Védelmi Bizottsága tegnap délelőtt. A tanácskozáson sok egyéb mel­lett az idei védelmi gyakorla­tok célját határozták meg. Az ülést Koltai Tamás, a me­gyei közgyűlés elnöke (aki egyben a Védelmi Bizottságnak is elnöke) vezette, részt vettek azon az érintett kormányhivata­lok magas rangú tisztségviselői, a vészhelyzet esetén a véde­lemben résztvevő szervezetek képviselői, a megyei közgyűlés bizottsági elnökei, a megye vá­rosainak és a környékbeli tele­pülések választott vezetői. Nagy Zoltán ezredes, a megye Védelmi Irodájának vezetője elmondta, a tanácskozás a Vé­delmi Bizottság munkarendjébe illeszkedik, a helyszín válasz­tása pedig részben a község polgármesterének Kiss József meghívásának, részben pedig a bizottság tudatos törekvésének köszönhető, miszerint minél közelebb szeretnének kerülni az érintett lakossághoz. Az ülésen határoztak két vé­delmi törzsvezetési gyakorlat megtartásáról, ezekre az idén ősszel kerül sor. Az egyik (az atomerőmű okán) egy nukleáris vészhelyzetet, a másik egy ár­vízhelyzetet feltételezne. Mindkét gyakorlaton a védelem irányításának módszereit teszik próbára, bevonva a társzerveze­teket (így például a polgári vé­delmet, a rendőrséget, a tűzol­tóságot, a mentőket, az ÁNTSZ-t). A gyakorlatokon csak az irányítást végző opera­tív személyzet dolgozik majd, együttműködve Bács-Kiskun megye hasonló szervezeteivel. A tavaly őszi INEX-2 elneve­zésű országos nukleáris bal­esetelhárítási gyakorlat tapasz­talatai azt mutatják, az operatív tennivalókat helyben kell irá­nyítani, nem lehet várni köz­ponti utasításokra - indokolta a gyakorlatok fontosságát Nagy Zoltán. Az ülésen dr. Papp Zoltán professzor, kormányfőtaná­csadó a 2000. év számítógépes dátumváltási problémáiról szólt. A kormány jelentős ösz- szegeket fordít arra, hogy a vál­tás ne okozzon gondokat a la­kossági védelem számítógépes információs rendszerében.-rákosi­Napirenden a 6-os fóút fejlesztése Az idén elkezdik a Duna-híd építését Csütörtökön a kormányszóvivő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány első olvasatban tárgyalta meg a gyors- forgalmi utak építéséről szóló tervezetet. A témával kapcso­latban két országgyűlési képviselőt, dr. Wekler Ferencet - aki egyben az Országgyűlés alelnöke és dr. Braun Mártont is megkérdeztük. Dr. Wekler Ferenc (SZDSZ): — Három héttel ezelőtt a közlekedési miniszterhez egy kérdést intéztem, mivel a gaz­dasági kabinet tíz éves autópá­lya-fejlesztési koncepciójából teljes mértékben kimaradt a 6- os főút további fejlesztése. Az M5-ös kivételével egyik főutat sem kívánták az akkori elkép­zelések szerint az ország hatá­ráig kiépíteni. A miniszter úr­tól azt kérdeztem, hogy jónak tartja-e ezt a megoldást a tárca, hiszen köztudott, ahová az autópályák elérnek, ott a gazdaság fellendül, ahová vi­szont nem, az a vidék - kap­csolatok híján - végképp le­marad. Ezt követően a minisz­ter úr ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálja a döntést. Ennek következtében csütörtökön a kormány a már módosított szöveget tárgyalta meg és első olvasatban elfogadta azt az el­képzelést, hogy a 6-os főutat a Budapest, Dunaújváros, Szek- szárd vonalon tovább kell fej­leszteni. Május 31-ig kell el­készíteni azt a hatásvizsgála­tot, mely az M-65-ös és a 6-os főút nyomvonalát vizsgálja. A kormány jelenlegi döntésében azonban már megelőlegezte a 6-os főút továbbfejlesztésének a szükségességét. Dr. Braun Márton (FI- DESZ-MPP): — Nagyon örülök, annak, hogy a kormány a döntésével ismét megerősítette azt a tényt, hogy Tolna megyében az új Duna-híd és főutak infra­strukturális beruházásait fel­vállalja. Ez sokat segíthet a térség további fejlődésében. A Tolna Megyei Közútke­zelő Kht. műszaki igazgatója, Rimái Rudolf kérdésünkre el­mondta, hogy még ebben a hónapban érvénybe lép a Duna-híd-tender kivitelezé­sére vonatkozó nemzetközi versenyfelhívás. Ez azt jelenti, hogy a hazai cégek mellett akár külföldiek is pályázhat­nak a munkálatok kivitelezé­sére. Rimái Rudolf azt is el­mondta, hogy a tender a rész­letes műszaki dokumentációt és a szöveges anyagot tartal­mazza. Feltüntetik benne az összes határidőt és a jogi felté­teleket. A tendert egyébként ő személy szerint nem ismeri, hiszen nem a megye, hanem a minisztérium megbízásából készült el és kerül kivitele­zésre. A szekszárdi Duna-hi- dat egyébként a Bogyiszlói árok közelében építik fel. A kormány határozott elképze­lése szerint még ebben az év­ben megkezdik a Duna-híd építését. A szakértők szerint három nyár kell ahhoz, hogy a feszített vasbeton szerkezetű híd elkészüljön, vagyis várha­tóan 2001 -ben adják majd át -, mondta Rimái Rudolf műszaki igazgató. Mauthner Phare-támogatás három térségnek Tej, gyapjú és gyümölcs Egymilliárd forint Phare-ta- mogatásra pályázhatnak áp­rilis 15-ig Dél-Dunántúl há­rom elmaradott régiójából, az Ormánság, a Zselic és a tolnai Hegyhát térségéből. Dél-Dunántúlnak idén összesen 2 milliárd, Észak-Magyaror- szág hat megyéjének pedig hatmilliárd forint Phare-keret áll rendelkezésére, az észak-ke­leti régió azonban nem tud megfelelően együttműködni - hangzott el azon a konzultá­ción, amelyet dr. Kovács Kata­lin, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezetője tartott Tamásiban a Hegyhát pályázóinak. Az ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet: néhány „tanácsadó” cég nem igazán nagy szakérte­lemmel, „lerablási” szándékkal kezdett pályázatokat készíteni. Dr. Kovács Katalin hangsú­lyozta: fontos, a régióban élők megtanuljanak pályázatot írni. A térségből egyébként élénk érdeklődés van a Phare-támo­gatás iránt: Miszlán gyapjúfel­dolgozó, Tamásiban innovációs központ, Kisvejkén gyümölcs- feldolgozó, Szakályban pedig három község összefogásával tej szövetkezet létrehozására kí­vánnak pályázni. A Párbeszéd napja A címben olvasható elneve­zést viselte az a tegnapi ren­dezvény, melynek keretében az MSZP várta valamennyi pártirodájában az érdeklődő állampolgárokat. Szekszárdon Lampen Mónika és Jánosi György országgyűlési képviselőkkel találkozhattak az érdeklődők, akik elmondták a politikával, közélettel, gazda­sággal kapcsolatos véleménye­iket, javaslataikat, vagy éppen választ vártak kérdéseikre. Többen említették a jugoszláv háborút, mely közelsége miatt sok magyar állampolgár figyel aggodalommal. Lampert Mó­nika úgy vélte: a kormány ré­széről valóban nem ártana gya­koribb és alaposabb tájékozta­tás, ugyanakkor a NATO két­ségkívül nem engedi, hogy ha­zánk belesodródjon a konflik­tusba. Jánosi György az MSZP politikai céljait részletezve hangsúlyozta, hogy a párt - a kormány által mellőzött társa­dalmi párbeszéd megteremtése céljából - fel kívánja karolni a civil szerveződéseket. -szá­Konferencia az óvodásokról Kevés mozgás: lúdtalp és ferde gerinc Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola Gyakorló Óvodája szer­vezésében került sor arra az országos rendezvényre, mely­nek témája a 3 és 7 év közötti korosztály volt. A szekszárdi konferenciára az ország különböző részéből jöttek óvónők, pedagógusok és logopédusok. ség, vagy idő előtt állt fel a gyerek, stb.), valamint a rossz gyermekcipők is több bajt okozhatnak. A megelőzésről, a már meglévő hibák kijavítá­sáról is szó esett, így a láb- és Az előadók egyike, Si­monná Chris- tián Anikó fő­iskolai ad­junktus volt, aki a szek­szárdi óvodá­sok körében végzett ort- hopédiai vizsgálatai­nak eredmé­nyéről tartott beszámolót. Immár nyolc éve, hogy ké­szülnek fel­mérések az óvodás korú gyermekek­ről. A tapasz­talatok azon­ban elég ne­gatívak, mondta az előadó. A gyerme­kek 60 százalékánál találnak a lábukkal kapcsolatos (lúdtalp, bokasüllyedés, stb.) hibákat, illetve 5-10 százalékuknál ge­rinc és mellkas problémákat. Az idei évben már öt iskolá­ban végezték el a kisgyerme­kek megfigyelését, az ered­mény hasonló volt a korábbi­akhoz. Az okok három körre vezethetők vissza, mondta Simonná Christián Anikó: örökletes tulajdonságokra, be­szűkült mozgástérre (egy éves korig kevés a mászási lehető­gerinc tornáról, a légzőgyakor­latok fontosságáról, a helyes lábbeli (vagy betét) megvá­lasztásáról. Országos tapaszta­lat: ha minél kisebb korban si­kerül kiszűrni a hibákat, akkor nagyobb az esély azok teljes felszámolására is. mau-ór Hírek Szakszervezeti kitüntetés Dr. Tatár Józsefné, a megyei levéltár gazdasági vezetője el­nyerte a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete Pro Meritus nevű kitüntetését. A szakszer­vezet nemrégiben tartotta ne­gyedik kongresszusát, a kitün­tetést ott adták át. A díjat négy­évente 10 tisztségviselő kap­hatja meg. Tatár Józsefné hosz- szabb ideig volt a szakszervezet megyei ügyvivője, országos vezetőségi tag. A legutóbbi kongresszuson a gazdasági el­lenőrző bizottság tagjává vá­lasztották. Szálkai alkotások Bautzen Kreisben Ma érkeznek a németországi testvérmegyébe, Bautzen Kre- isbe a Szálkai Művésztelep al­kotásai. A harminc festmény egy hónapig tekinthető meg a bautzeni megyeháza folyosóga­lériáján. A közeli Nedaschitz település Tokaj nevű fogadójá­ban pedig ugyancsak harminc napra a Tolna Megyei Népmű­vészeti Egyesület kézműves termékeit állítják ki. A borok történetéről a borbarátoknál A magyar borok történetéről tart előadást a bonyhádi Borba­rát Körben dr. Bábel Ernő. Az összejövetel április 12-én 18 órakor kezdődik az Arany oroszlán Szállodában. Csak ügyelet lesz hétfőn Tamásban Tamásiban április 12-én (hét­főn) a rendelőintézetben csak ügyeleti ellátást biztosítanak. Ügyeletes orvos: dr. Takács Imre, telefon: 471-211. Szakmai tanácsok méhészeknek Az erős méhcsaládok kialakítá­sáról és az akácméztermelés jó kihasználásáról lesz szó a bonyhádi méhész klub április 12-i előadásán. A program 18 órakor kezdődik. Hétfőtől: ebzárlat Idén is folytatódik a rókák és más vadragadozók veszettség elleni vakcinázása. A megyei állategészségügyi állomás munkatársai helyezik ki a csal­étket. Az akció április 12-én kezdődik és 7 napig tart. A csalétek emberre és állatokra ártalmatlan, de ha bőrre, sebre, szembe kerül jelenteni kell a háziorvosnak. Tolna megye te­rületén 14 napig ebzárlatot ren­deltek el. Akijátszik, az nem háborúzik Dr. Bánhidi Miklós, az United Games Magyarországi Egyesü­letének elnöke. — Tíz éve létezik ez az Ausztriából indult projekt, amelyre az egyesület épült. If­júságpolitikai jellegű program, amely játékpedagógiai módsze­reket alkalmaz. Célja a népek közötti megértés és barátság elmélyítése. Régi szlogen, hogy aki játszik, az nem háborúzik. Jelenleg hét ország vesz részt a programban. — Az államok támogatják anyagilag az egyesületet? — Elsősorban az önkor­mányzatok, tehát ez esetben is regionális projektről van szó, de természetesen pályázunk ál­lami támogatásokra is. Ma­gyarországon jelenleg Balaton- felvidék van benne a program­ban, Balatonfűzfő, Balatonal­fesztiválokat, de % mádi, Alsóörs, és most már Zirc is. Vannak képviseleteink Budapesten és Győr-Sop- ron-Moson megyében is. — Milyen korosztályhoz szólnak a rendezvények? — Elsősorban 12 és 18 év közöttieknek rendezünk játék­Tt Helybe kell vinni az információt ez nincs meg­kötve. Volt ahol játszóteret épí­tettünk a helyi erőkkel együtt, vagy éppen diá­könkormányzat alakult a köz­reműködésünkkel. Az utóbbi években az ifjúságpolitikai kezdeményezések erősödtek meg, mert ez hiánycikk nem­csak nálunk, hanem Európá­ban másutt is. Nemzetközi pro­jekteket, csere-kapcsolatokat szervezünk. Az eu-tanterem ötlete a diákoktól származik. Mondták, hogy van kémia, ének, fizika, sőt torna terem is, de nincs olyan helyiség, ame­lyik helyet adna iskolai, vagy nemzetközi projekteknek. Fel­hívásunkhoz 50 iskola kapcso­lódott. Kádár Luca, az Európai Bizottság Magyaror­szági Delegációjának regionális felelőse. Mint ismeretes, maga a bizottság, a szervezet kvázi kormánya már­cius 16-án lemondott. — Ez tény nem jelenti azt, hogy maga az Unió krízisben van, a bizottságba, majd új ta­gokat választanak. Én a regio­nális információkért vagyok felelős. A delegáció kommu­nikációs stratégiája szerint, nagyon fontos, hogy a vidéken állandóan jelen legyünk, hi­szen a lakosság 80 százaléka ott él. Szeretnénk, ha az Euró­pai Unióról minél többet tud­nának minden korosztályban, hiszen nem mindegy, hogy ha majd szavazni kell a csatlako­zásról, akkor hogyan fognak dönteni az emberek. — Milyen módszerekkel dolgoznak? — Vannak vidéki hálóza­tok és információs központok, amelyeknek a munkáját figye­lemmel kísérjük. Maga a nagykövet az év végig hét 2-3 napos utakat tesz az ország­ban. Találkozik a helyi pol­gármesterekkel, a megyei köz­gyűlés tagjaival, vállalkozók­kal, szakértőkkel. A nagykövet úr egy éve van itt, s minél job­ban szeretné megismerni Ma­gyarországot, s elősegíteni az információk terjedését. Nem lehet elvárni, hogy lakosság keresse az információt, az a jó, ha az helyben megszerezhető. A nagykövet úr személyes a programsorozatán kívül van­nak az Európa napok, amelye­ket helyben szerveznek, a Külügyminisztérium támoga­tásával, és némiképp a delegá­ció közreműködésével. Ihárosi A rovat a Külügyminisztérium támogatásával jött létre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents