Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-07 / 80. szám
4. oldal Megyei Körkép 1999. április 7., szerda — Dombóvár Es Környéke Nemzetiségi csoportok az Erzsébet Óvodában Játékos német nyelvtanulás A dombóvári Erzsébet Óvodában tíz éve tanulhatják a német nyelvet a gyerekek. Az utóbbi időben két csoportban már nemzetiségi oktatás folyik. A gyermekintézmény vezetője Szabotin Jánosné és helyettese, Rochner Eckehartné elmondta, hogy a nemzetiségi oktatáshoz a tárgyi és személyi feltételek biztosítottak. Az óvónők megfelelő végzettséggel, a dajkák pedig német nyelvismerettel rendelkeznek. A legújabb pedagógiai irányzatnak megfelelő - vegyes életkorú - csoportokban kötetlen, élmény szerű, játékos helyzetekben, változatos tevékenységek során ismerkedhetnek meg az ovisok a nyelvvel, a nemzetiségi hagyományokkal és a népszokásokkal. A programban résztvevő gyerekek egymástól is nagyon sokat tanulnak, az óvodapedagógusok pedig külön hangsúlyt helyeznek a differenciált foglalkoztatásukra. Szeptembertől lehetőség nyílik arra, hogy az óvodából kikerülő gyerekek a Zrínyi Ilona Általános Iskola egyik első osztályában folytassák a nemzetiségi német nyelv és kultúra elsajátítását. ÁliásAjánió A Tolna Megyei Munkaügyi Központ Dombóvári Kirendeltségén a következő álláshelyeket tartják nyilván. Keresnek nehézgépkezelőt markolóra, lángvágót, lakatost, hegesztőt, betanított varrónőt, szakácsnőt, felszolgálót, villanyszerelőt, vízvezeték-szerelőt, tehergépkocsi vezetőt, parkgondozót, pultost, bolti eladót, pénztárost, boltvezető-helyettest, festőt, takarmánykeverőt, recepcióst építőipari- és erdészeti segédmunkást. A felsorolt álláslehetőségekről személyesen a Dombóvár, Be- zerédj utca 14. szám alatti kirendeltségen és a 74/466-338-as vagy a 74/466-835-ös telefonszámokon kérhető információ. Jubilál a Dombóvári Művelődési Ház Két évtized örömei és tanulságai A Dombóvári Művelődési Otthont 1979. április 4-én nyitották meg, s most pénteken - a 20 éves jubileum okán - ünnepi megemlékezésre kerül sor az immár harmadik esztendeje nem intézményi formában, hanem közhasznú társaságként működő városi közművelődési központban. A két évtizede átadott intézmény vezetését dr. Balipap Ferenc látta el a kezdetektől tizenhárom éven keresztül. Vele folytatott beszélgetésünk azonban több, mint múltidézés.- Miként emlékszik vissza a nyitásra, a kezdeti időkre?- Nehéz szívvel és némi derűvel. Nehéz szívvel azért, mert az ember életéből elmúlt húsz esztendő azóta, s nem biztos, hogy nekünk - akik már így ötven felé járunk - ez volt életünk legszebb két évtizede. Azonban a húsz éve történtek valóban szépek voltak. Én 1977-ben jöttem vissza Dombóvárra, s akkor már javában épült a művelődési ház. Az elkészültéig hátralévő további két esztendő is nagyon lelkesítő, izgalmas és szép volt. Persze ez nem csak azoknak az életében volt sok élménnyel és tanulsággal teli időszak, akik itt dolgoztak, hanem a település vezetői számára is. Hiszen ez a központ úgy épült, hogy 18 milliója volt a városnak, a tervek 38 millió forintról szóltak, s végül az épület 72 millióba került.- Hogyan lehetett ezt megvalósítani?- Ebben akkor semmi különös nem volt, de az, hogy egy művelődési ház építésére tett ekkora erőfeszítést a város, - az számomra és talán mások számára is - érdekes és tiszteletre méltó volt. Dombóvár egyébként már régen készült rá, hogy valódi művelődési háza legyen. Nem kellett sokat erőltetni, hogy megvalósuljon ez a terv. Ez valójában a több évtizedes hiányérzet miatt volt így, hiszen a „művelődés korábbi háza” - a Korona Szálló - eleve nem ilyen célra készült. Az új központ megépítése egy nagy helyi akarat kifejeződése volt.- Nyilván a ház akkori munkatársai az Ön irányításával nagy tervekkel láttak munkához, hogy élettel töltsék meg az intézményt.- Amikor megkezdődött a művelődési ház építése, Csíkos Imre bácsi, majd Simon Karcsi bácsi is valami mást szeretett volna kihozni belőle, ők másként gondolták el mint én azt, hogy miként lehetne kihasználni az új épületet. Az a törekvésük, hogy a korábban sok sikert elért Kapos Táncegyüttesnek megfelelő próbaterme legyen, illetve, hogy a szintén híres amatőr film- és fotószakkör még jobb színvonalon működhessen, nagyban befolyásolta az épület tervezését, kialakítását is. Arra azonban kevesebb figyelem fordult, hogy ezeken Dr. Balipap Ferenc felül mikre kellene helyiségeket és feltételeket biztosítani. Azt mondták, hogy legyen még egy klub-, egy előadóterem, és ezen felül legyen sok kicsi szoba. És ez így is valósult meg. Ez szakmai szempont volt annyiban, hogy a korábbi „nagy rendezvény - nagy terem” népművelés helyett már a kiscsoportos foglalkozások korszakát éltük.- Ez forradalminak vagy legalábbis haladónak számított akkoriban ?- A hatvanas évek közepéig tartó szakmaisághoz képest a szakkör- vagy klubszerű tevékenység új irányzat volt. Az összejáró csoportokat mi már húsz évvel ezelőtt is civil szervezeteknek neveztük. Tulajdonképpen ez a ház úgy épült meg mondjuk tíz évvel később, mint ahogy tíz évvel korábban megépülhetett volna. Amikor mi megérkeztünk egy másik szakmai vonal indult el.- Ha jól tudom ez a „nyitott ház" című fejezet volt.- így van. Ez egy akkori szakmai innováció, megújulási kísérlet volt, amiben benne volt a közművelődés párt- és állami irányítása mellett a művelődés társadalmasítása is. A hatvanas évek közepéig uralkodó szakmai szemlélethez képest a kiscsoportos, öntevékenységre épülő művelődés akkor tehát valóban „forradalmi” tett volt. Ez azt jelentette, hogy nem megmondtuk az embereknek, hogy mit akarnak, hanem megkérdeztük tőlük. Azokat a dolgokat kellett hát felvállalnunk, amelyeket a város lakói az életükhöz kapcsolódó feladatnak, művelődési igénynek éreztek.- Volt valamilyen ellenérzés ezzel szemben ?- Erről annyit, hogy egyszer valaki megkérdezte, hogy mi történik, ha a szabó-varró tanfolyamhoz használt varrógépből olaj csöppen a márványburkolatra. Erre azt találtam válaszolni, hogy majd feltöröljük. Persze a rengeteg ellenző mellett a szükséges, köznapi kultúra megjelentetésével sok szimpatizánst is szereztünk. Évekkel a nyitás után is úgy fogalmaztuk meg kollégáimmal a fő feladatunkat, hogy folyamatosan arra tegyük alkalmassá magunkat, amire az embereknek szükségük van. Valójában a most már nyilvánvalóan szükséges folyamatos önművelést és művelődést segítettük.- Úgy tudom, hogy a húsz év alatt rengeteg munkatárs megfordult ebben az intézményben. Felőrölte az embereket az itteni munka?- Valóban sokan idekerültek, és sokan el is mentek innen. Bevallom, ezen még nem gondolkodtam, de tényleg sok munka akadt itt mindig. Voltak, akik bírták és voltak, akik nem. Azt hiszem a követelmény magas volt, s talán nem túlzás azt mondanom, hogy volt olyan kolléga is, aki - talán éppen helyettem - szó szerint ebbe a munkába halt bele.- Hét éve „kívülállóként”, de bennfentes szakemberként szemléli ennek a háznak az életét. Ezt hogyan ítéli meg ?- Erre annyit mondhatok, hogy a mai világban az ember sokféle helyzetbe kerülhet. Amikor a dombóvári művelődési házból elmentem, az volt életem első nagy „távozása”. Azt akkor még nem tudtam, hogy teljesen kilépek ebből a történetből. Pedig ez történt. Ha ez nem így lett volna, akkor talán most sokkal fájóbban emlékeznék. -glaubHírMondó 516-os Műhely: arany minősítés A Szakmunkástanulók Kulturális Egyesületének Gyo- maendrődön rendezett országos színjátszó versenyén arany minősítést érdemelt ki Hamvas Béla: Ostrom című darabjának előadásával a dombóvári Ipari Szakképző Intézet és Szakközépiskola „516-os Műhely” nevű társulata. Weber József rendező csoportja két különdí- jat is elnyert: a legjobb közösségnek járó elismerés mellett a látványos színpadképet is jutalmazta a zsűri. Dombóvári gépírók sikere Dunaújvárosban a gépírók országos szakmai tanulmányi versenyének döntőjében nagyszerűen szerepeltek a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium és Szakközép- iskola 13. évfolyamos tanulói. Kraussné Papp Éva tanítványai közül Bódogh Zsuzsanna az ötödik helyen végzett, Máté Erika pedig a tizenharmadik lett. Tavaszi buli a Zolik zenekarral Szombaton este hét órától bál kezdődik a dombóvári Molnár György Iskolában, ahol a jó hangulatért a Zolik zenekar lesz a felelős. Dobogón a dombóvári úszók A Dombóvári Sportiskola úszói kiváló eredményeket értek el a bonyhádi Húsvéti Kupán. Egyéniben Jászberényi Luca, Halmosi Norbert, Kiss Máté, László Márk, Czeller Viktor és a váltóban Molnár Bálint, Kollár Marcell, Czeller Viktor, Halmosi Norbert összeállítású csapat nyert. Tölösi Roland, Jakab Aliz, Kerényi Kata, Bakonyi Bernadett valamint a Fehérvári Bence, Fehérvári Levente, Halmosi Dániel, László Márk és a Mathez Kitti, Jakab Barbara, Kerényi Kata, Jakab Aliz alkotta váltók a második helyen végeztek, Szabó Tünde, Kerecsényf Márton és Bakonyi Bence pedig a dobogó harmadik fokára léphetett. Egyházzenei áhítat Szombaton 17 órakor egyházzenei áhítat kezdődik a dombóvári Bezerédj utcai evangélikus templomban. Fejlesztés a Pannon Tégla Kft. dombóvári gyárában Jobb minőségű termékek készülnek A fagyok elmúltával nemrégiben kezdték meg a nyerstégla-gyártást a Pannon Tégla Kft. dombóvári gyáregységében. Két jelentős beruházásnak köszönhetően az építkezők az idén a korábbiaknál jobb minőségű termékeket vásárolhatnak a cégtől. Mészáros László gyárvezető elmondta, hogy a tél során egy használt, ám de nagyon jó állapotban lévő Morando téglaprést építettek be. Az olasz berendezés mellett a a daraboló egységet is kicserélték, mégpedig egy német gyártmányú Lingl vágóautomatára. Az ösz- szesen öt millió forintos beruházásnak köszönhetően a korábbiaknál szebb külalakú és nagyobb szilárdságú téglát tudnak majd gyártani.- Ha cégünk továbbra is a piacon és ezzel együtt „talpon” akar maradni, akkor a közelünkben lévő számos konkurens gyárnál jobb minőségű termékeket kell előállítanunk. Ezért is szántuk rá magunkat erre a jelentős bemházásra, amihez hasonló Dombóváron az elmúlt évtizedben nem volt - emelte ki a gyárvezető. Termékskálánkat is tovább bővítjük. Az idén már nemcsak kisméretű és B-30-as téglát fogunk gyártani, hanem a tíz centiméter széles válaszfal-téglák készítését is megkezdjük. A hónap végén már lesz új égetett téglánk, ám addig is ki tudunk szolgálni minden vásárlót a raktáron lévő készletből. Mészáros László megemlítette még, hogy a túlkínálat miatt a dél-dunántúli téglagyárak az ország más térségeiben működő cégeknél alacsonyabb áron kénytelenek értékesíteni termékeit. A vásárlók viszont egyre igényesebbek. Ma már nem elég, ha méretpontos és jó minőségű téglát kínálnak.- A csomagolásra is egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk. A legtöbben a raklapon lévő, lefóliázott termékeket keresik, mert azok könnyen szállíthatók - mondta végül a gyárvezető.-glaubMegkezdték a nyerstéglák gyártását FOTÓ: BAKÓ JENŐ
