Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-03 / 78. szám
AÄäH 1999. április 5. 9. oldal I Tojást patkói a könnyűkezű kőműve A húsvéti tojásfestés asszonymunka, nem úgy a tojáspatkolás! A törékeny tojások megszege- léséhez épp úgy férfikéz keli, mint a lópatkolás- hoz. Hőgyészen Banai László foglalkozik a nem mindennapi kézügyességet kívánó aprólékos munkával.- Beosztását tekintve községgazda, a helyi önkormányzat alkalmazottja, végzettségét nézve kőműves. Hogyan jutott eszébe tojást patkolni1 — Magam sem tudom mi indított rá. Egyik télen kezdtem el tojásokat patkolni, amikor nem volt munkám. — Látott valahol ilyet? — Négy évig dolgoztam Németországban, ott egy kölni kiállításon láttam gyönyörű húsvéti tojásokat. De azt, hogy hogyan készülnek, nem mutatta meg senki. Magam kísérleteztem ki itthon a ráérő időmben, miként lehet patkókat és egyéb, ólomból készült díszítéseket felszegelni a kifújt tojásra. FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Megosztaná velünk a tudását? — Először is i speciális szerszámok kellenek, másfél milliméteres fúró, amivel a lyukakat fúrom, kis satu, üllő, amin az ólomlemezt vékonyra kalapálom és a mintákat kivágom. Ezeket, mivel kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, magam készítettem. A pumpával ellátott ki- fújót Ausztriában vettem. — Milyen tojásokat patkói? — Elsősorban lúdtojáso- kat, mert azokkal könnyebben lehet dolgozni, keményebb a héjuk. De patkolok tyúk-, sőt galambtojást is, bár ez utóbbit tényleg nagyon nehéz.- Nemcsak patkós, más díszítésű húsvéti tojásai is vannak a házi gyűjteményében. — Igen, a patkók mellett különböző stilizált virágmotívumokat is használok. A nagyobb díszeket szegelem, a kisebbeket úgy ragasztom. Készítettem már földgömböt”, a magyar királyi korona hasonmását és szarvas- trófe- ás tojást is.- Menynyi időbe telik egy ilyen „mű" elkészítése? — Átlagban 24-30 óra a munkaigénye egy dúsabb díszítés elkészítésének.- Nagyon szép húsvéti tojásfát láttunk az irodájában különböző festett, karcolt, applikált díszítéssel. — Azokat is én csináltam. A festett tojásokba a mintákat úgy karcolom fúróval. — Ne haragudjon, de mintha pályát tévesztett volna.- A jó kőművesmesternek is kell szépérzékkel rendelkeznie. De az biztos, hogy ha egy kis időm van, akkor szívesen rajzolok, fes- tegetek vagy szőlőgyökérből készítek asztali díszt. F. Kováts Éva Mindmáig nem sikerült teljesen megoldani a húsvéti nyúl rejtélyét, nevezetesen, hogy miként „házasították össze” a tojással? Vajon a tojástermelők korai reklámjáról lenne szó csupán? A nyúl szimbóluma a mítoszok korába nyúlik vissza, amikor még léteztek állatistenek - vélekedik Lorenz Wilkens, a Berlini Szabad- egyetem vallástudományi szemináriumának munkatársa. Később az állatok helyébe emberistenek léptek - így például a nyulat Aphroditéval, a szerelem istennőjével hozták kapcsolatba. Az ókorban a nyúl mindenütt jelen volt, a természetben és az irodalomban egyaránt - mutatott rá Jens Holzhausen filológus. Ismert volt a nyúl gyorsasága és igen nagy sza- porasága. Más korokban és más összefüggésekben ellenben ostobának és gyávának tartották a tapsifülest. Első ízben 1638 májusban a Neckar vidékén történt említés írásos okmányban tojást tojó állatként a nyúlról. „Húsvéti tojásokat rejtek el a kertben az itteni gyerekeknek” - írta 1691- ben naplójában a schutterni Jakab apát, s hozzátette: azt mondom majd, hogy a nyuszi tojta. A szexualitás jelképeként tüntetik fel a nyulat más kultúrkörökben is, például Kínában. A nőstény nyúlra alkalmazott szó írásjegye a kínai nyelvben a vagina külső részét jelöli, írja a dpa. A kínai császárok kora óta a nyúl a Holdon ül és a hosszú élet jelképe. Kínában különben 1999 a Nyúl Éve. Ezért aztán nemcsak a szállodákban hemzsegnek a dekorációnak szánt nyuszik, hanem általában is a legkedveltebb árucikkek közé tartozik a hosszúfülű. Azt azonban, hogy tulajdonképpen mi is a húsvét jelentősége, még mindig csak kevesen tudják. Kínában ugyanis csupán mintegy tízmillió protestáns és négymillió katolikus él. Bármint legyen is, Lorenz Wilkens még ma sem tud elfogadható magyarázatot arra, hogy „miként jutott a nyúl a tojáshoz”? - „Itt valóban rejtéllyel állunk szemben” - mondja. Interjú Mayer Mihály megyéspüspökkel Merünk-e Jézus mellé állni? Húsvét üzenetéről, egy új élet indulásáról kérdem Mayer Mihály katolikus megyéspüspököt: — Annyiszor próbáltunk már elindulni. Legutóbb talán 1989-ben, vagy az azt követő években. Ez az indulás minden- leinek mást jelentett. Ha csak emberi erővel akarunk elindulni, akkor mi is elesünk. Akkor itt jön a címben feltett kérdés, merünk-e Jézus mellé állni, hogy tovább mehessünk. Úgy érzem, hogy ebben a tíz évben legalább háromszor elestünk mi is, Jézussal együtt. Úgy érzem, nagyon sokan azt látják, a harmadik elesés a legborzasztóbb, amikor a porban vagyunk. Ez talán most van politikailag, gazdaságilag. Mégis azt kell mondanom, most látom azt a húsvéti fényt, ami erőt adhat! Ne maradjunk a földön, hanem merjünk tovább menni! Merjünk bízni és hagyatkozni Istenre és az embertársakra is! — Régi időkben nagyhéten Jézus kínszenvedéseit elmesélő passiókat lehetett hallani a templomokban. Egy mondattal lehet-e összefoglalni ennek jelentőségét? — Röviden úgy fogalmazhatom ezt, hogy „valóban Isten fia volt”. Ebben a mondatban ott szerepel a nagycsütörtök, amikor Jézus együtt imádkozik a tanítványaival, amikor Jézus leül és átváltoztatja a kenyeret az ő testévé, a bort az ő vérévé. Megmutatja minden kor emberének, hogy nemcsak szellemileg, jelképileg, hanem a valóságban itt akar lenni a kenyér és bor színében. Az ember ne érezze magát kitaszítva a világból, hiszen Jézus velünk van. Nemcsak a Biblia szövegén keresztül, nem egy közösség jelenléte által, hanem a kenyér és bor színében. — Kereshetünk-e bűnöst, azt, aki miatt Jézus meghal? — Jézus a megígért megváltó, akiről próféták szóltak. Ő maga beszélt arról, hogy fölmegy Jeruzsálembe, ott a főpapok elfogatják, keresztre feszítik, de három nap múlva feltámad. Nem volt véletlen Jézus halála. Ha csak ítéletet akarunk látni, a jogi ítélet találkozik, a Megváltó halálával, de a jogi ítélet mindig politikai tett marad. Emberileg azt látjuk, hogy a főpapok a vezetők ebben az ítéletben. Ha mélyebben is látunk, akkor ők eszközök voltak. Pilátus szabadon akarja engedni, de a politikai hatalom gyenge ahhoz, hogy az ember, Jézus érdekében szóljon. A tömeg, a sokaság elnyomja. Kérdés lehet, hogy egy ember igazsága, megalkuvása, kézmosása tisztává teheti-e az embert, vagy felelőssége van egy társadalomban az emberek között. Ne higgyük, hogy a sokaságnak, a tömegnek mindig igaza van! A sokaság, a mennyiség sosem csap át minőségbe! A minőség Jézus példája. Ha közel akarunk kerülni Jézus által Istenhez, akkor a másik emberre is tekintenünk kell, nemcsak magunkra. Ha nem a tömeg hangját utánozzuk, mondjuk, kiáltjuk, hanem egyéni identitásunkat, akkor Jézus mellé állva feltámad a nyomorból a világ! Decsi Kiss János A húsvét jeles napjai Virágvasárnaptól hűsvét hétfőig A húsvét a Virágvasárnappal kezdődik. Ez a nap a 8. századtól ünnep, amelyen szentelt pálma-, illetve olajfaágakkal, barkával tartanak körmenetet. A Biblia szerint a Jeruzsálembe bevonuló Krisztus az őt pálmaágakkal és örömujjongással fogadó galileai zarándokok között a templomba ment, és kiűzte onnan a kufárokat, majd visszatért Bethániá- ba. Nagycsütörtökön került sor a Bibliában megörökített utolsó vacsorára. Jézus eközben mosta meg tanítványainak lábát. Júdás csókjával akkor árulta el a Gecsemáné-k- ertben imádkozó mesterét. Az utolsó vacsorán kovásztalan kenyeret (ma böjti pászka) és kesernyés ízű növényeket fogyasztottak, emlékezvén az egyiptomi rabság keserűségeire. Négy kupa bort is ittak, mindegyiknek megvolt a maga vallási jelentősége. A jeruzsálemi Bibliothe- cal Resources Study Center igazgatója kiderítette, hogy nem a Leonardo da Vinci képén látható sorrendben ültek Jézus és a tanítványok az asztalnál. A Mester nem középütt, hanem balról a második széken foglalt helyet. Nagypéntek az elfogott Jézus szenvedéseinek, megaláztatásának keresztre feszítésének és halálának a napja. A mai Via Dolorosán, a mintegy 600 méter hosszú Fájdalmak útján cipelte Jézus keresztjének fél mázsás mellfáját; a legalább másfél mázsás hosszanti gerendát külön szállították a megfeszítés helyszínére, a Golgotára. A nagy T- alakú keresztre feszítetteknek nem a tenyerébe, hanem a könyökük és az orsócsontjuk között, az alsókarjukba verték a szögeket a zsoldosok. A kutatók kiderítették, hogy Jézus sírja a kivégzés helyétől néhány méternyire, az Arimathiából való József kertjében volt. A sírkamrát egy nagy kővel zárták le, hét római katona őrizte. A holttestet abba a gyolcskendőbe csavarták, amelyet ma a torinói lepel néven őriznek az olasz város dómjában. Tudományos vizsgálatok kimutatták: anyaga a 2000 esztendővel ezelőtti Jeruzsálem körül termett növények rostjait tartalmazza. A test lenyomata valóban egy megfeszített férfié, és a Pilátus által veretett rézpénzek nyomait is fölfedezték rajta. Nagyszombat a húsvét előtti szombat. A három szent nap egyike, amelyet a vigíliának (virrasztásnak) szentelnek, emlékezve arra az éjszakára, amelyen Jézus Krisztus feltámadt. Az esti szertartás elején, illetve végén ezt az: emlékezést szolgálja a húsvéti gyertya, a húsvéti örömének és a feltámadási körmenet. Húsvét vasárnap reggel Mária Magdáléna és János anyja, Mária a sírhoz mentek, ám a követ elgördítve, a kamrát üresen találták. A kutatók feltételezése szerint a sír őrzésére kirendelt légiósok nem vették komolyan a parancsot, és lerészeged- tek, majd mély álomba merültek. A két asszony nem sokkal éjfél után ért a sírhoz, akkor, amikor egy előző földrengés utórengése dübör- gött át Jeruzsálemen. A felriadt katonák babonás félelmükben elmenekültek. A holttest eközben tűnhetett el a sírból. Húsvét hétfőn - írják az evangélisták - Jézus megjelent az Emmaus- ba tartó tanítványai, majd még két alkalommal a tizenegy apostol előtt, hogy végül a hitetlenkedő Tamás is meggyőződhessen: a megfeszített Mester valóban feltámadott halottaiból. Ugyanezen a napon sok ezer zarándok elhagyta Jeruzsálemet - derítették ki a kutatók. Közülük csak kevesen hittek a Názáreti feltámadásában. A tanítványok a szamarai úton indultak Galileába. Lukács, Márk, Mátyás, János és Péter is más-más módon beszéli el találkozását a Mesterrel, aki végül felszállt a mennyek országába, hogy helyet foglaljon az Úr jobbján. A legendákkal gazdagított történet, vagy történetekkel fűszerezett legenda egyszerre szép, megható és élő. Immár csaknem két évezred óta.
