Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-03 / 78. szám
1999. április 3., szombat Hazai Tükör 5. oldal Alkotmánybírósági beadvány a részvételi küszöbről Jogvédők a kisebbségekért A Precedens Klub az Alkotmánybírósághoz fordult annak érdekében, hogy a taláros testület semmisítse meg a kisebbségi törvény azon rendelkezését, amely kétharmados részvételi arányhoz köti az önkormányzatok megalakítását. Az SZDSZ kezdeményezésére alakult civil jogvédő szervezet nevében tegnap Magyar Bálint pártelnök kijelentette: az indokolatlanul magas küszöb - ami miatt a közelmúltban nem tudott megalakulni az országos román és a fővárosi cigány kisebbségi önkormányzat - lerontja az európai viszonylatban is példaértékű magyar kisebbségi törvény hatását. Magyar hozzátette: a magyar politikai életben egyetlen más területen sincsenek ilyen szigorú szabályok. Még az Országgyűlés határozatképességéhez is elég az 50 százalék plusz egy fős részvétel, hacsak nem kétharmados törvényt tárgyalnak. Furmann Imre, a kisebbségek jogait védő ügyvéd, az alkotmánybírósági beadvány szövegének megfogalmazója közölte: olyan határidővel kérte a rendelkezés megsemmisítését, hogy az említett kisebbségi önkormányzatok még ebben az évben megalakulhassanak. Furmann szerint a jelenleg érvényes, 75 százalékos szabály alapján létrejött országos és helyi kisebbségi önkormányzatok, miután szerzett jogról van szó, zavartalanul működhetnének tovább, még akkor is, ha az Alkotmánybíróság eltörli a kisebbségi törvény idevágó paragrafusát. Rendőri fegyelemsértések Tavaly a rendőrség 41 ezer fős állományának 6,7 százaléka követett el jogsértést. Ez 2775 esetet jelent, ami az 1997-es adatokhoz képest csaknem 46 százalékos emelkedést mutat. Ez a helyzet főként azért állt elő, mert meredeken, 53 százalékkal nőtt a fegyelemsértések száma - mondta Krőzsel Károly ezredes, az ORFK Ellenőrzési Főosztályának vezetője. Az ennél súlyosabb, köztörvényes bűncselekményeknél (281 eset) 28 százalékos, míg a katonai bűncselekményeknek minősülő esetekben (270 ilyet regisztráltak) 14 százalékos emelkedés tapasztalható. Tavaly 550 jogerősen elbírált szabálysértést követtek el a rendőrök, amelyeket általában bírságokkal, fegyelmikkel és fenyítésekkel büntettek. Nyolc esetben jártak el vesztegetési ügyben rendőrök ellen - közölte az ezredes. Az ORFK-n bejelentették azt is, hogy a fél éve ideiglenesen működő Mobil Ellenőrzési Szolgálat április 1-jétől állandó jelleggel folytatja munkáját. Tevékenysége ugyanis eredményesnek bizonyult. Sikertelen félidő a beszolgáltatási akcióban Nincs búcsú a fegyverektől Senki sem hitte, hogy tömegével adják le illegálisan tartott fegyvereiket az emberek, a félidejénél járó „amnesztiának” nem is ez az igazi célja - mondta Horváth Balázs (MDF), a begyűjtési akció ötletgazdája. Az ügyvéd-képviselőt a gyér érdeklődés kapcsán kérdeztük. A Btk. szigorításával egy időben meghirdetett átmeneti engedmény lényege, hogy büntetlenséget élvez, aki április végéig átadja a rendőrségnek otthon tartott fegyverét, lőszerét vagy robbanószerét. Ez az ajánlat a nagyszámú érintett körében csekély visszhangra talált. Márciusban mindössze hat kézilőfegyvertől (egy 7,65 milliméteres és egy lőfegyvernek átalakított flóbertpisztolytól, valamint négy maroklőfegyvertől), illetve néhány száz lőszertől váltak meg tulajdonosai, robbanószert senki sem vallott be. Budapesten egyetlen árva „stukkert” sem adtak le. Horváth Balázs szerint a lanyha érdeklődés jó alapot ad a robbanóanyaggal, robbanószerrel, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatti igen kemény büntetések kiszabására. Az amnesztia letelte után ugyanis senki sem védekezhet majd azzal, hogy csupán hobbiból tart magánál puskát, vagy hogy megfeledkezett az ajándékba kapott fegyverről. A honatya elemzésre érdemesnek tartja azt a tényt, hogy a kilátásba helyezett súlyos (akár nyolcéves) börtönbüntetés ellenére a fővárosban senki sem szolgáltatta be a fegyverét. Valószínű - mondta -, hogy a fegyverek nagy részét bűncselekmények elkövetéséhez kívánják használni. Takács * Tegnap megszűnt a rendkívüli árvízvédelmi készültség Az ország kiállta a nehéz próbát Orbán Viktor miniszterelnök pénteken megszüntette a Tisza egyes szakaszaira és mellékfolyóira eddig érvényben volt rendkívüli árvízvédelmi készültséget. Örömteli, hogy az évszázad legsúlyosabb ár- és belvízi próbáját kiállta a Magyar Köztársaság - hangsúlyozta a miniszterelnök, amikor tegnap újságírókkal találkozott. Orbán Viktor elmondta, hogy a védekezés eddigi költségei elérték a 7,5 milliárd forintot, amelyet a tárcák saját költségvetésükből, átcsoportosításokkal biztosítottak. - A kárrendezésekkel együtt a végső számla azonban több tízmilliárd forintot is kitehet - tette hozzá. A miniszterelnök rámutatott: az 1970-es árvíz idején az egész ország megbénult, ám most, a 29 évvel ezelőttinél súlyosabb ár- és belvízi helyzet ellenére az ország működése nem tért el a rendes kerékvágástól. Orbán ezért köszönetét mondott a védekezésben helyt állt dolgozóknak, katonáknak, rendőröknek, a polgári védelem tagjainak, az átszervezett vízügyi szolgálatok munkatársainak és nem utolsósorban Katona Kálmánnak, aki kormánybiztosként kiválóan irányította a védekezést. A munka azonban még nem ért véget, mivel lassan vonul le az ár, s húzódik vissza a belvíz. Hozzá kell kezdeni a gátak megerősítéséhez is, hogy egy év múlva ne kelljen az ideihez hasonló nehéz heteket átélni. A kormányfő szerint az idei belvízi helyzet egyik tanulsága, hogy a belterületeken a vízelvezetőket újra kell építeni, illetve a meglévőket ki kell tisztítani. A területfejlesztési tervekben ezeknek a tennivalóknak szerepelniük kell. A mezőgazdasági károk rendezése a földművelésügyi tárca feladata lesz. Orbán kérte a többi tárca vezetőjét is, hogy a költségvetéseken belüli átcsoportosításoknál ne a bérkeret terhére teremtsék elő a szükséges pénzt. Előzetes megállapodás a társadalmi párbeszéd megújításáról Még kemény tárgyalások várhatók Pénteken kora délután három záradékkal elfogadták a társadalmi párbeszéd megújításáról szóló előzetes megállapodás szövegét az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) kormányzati, munkavállalói és munkaadói képviselői. Mint azt Herczog László, a Gazdasági Minisztérium államtitkár-helyettese elmondta, a kormány és a szociális partnerek a szöveget kedden írják alá. Az előzetes megállapodásban a tárgyaló felek vállalták: június 15-éig kidolgozzák a társadalmi párbeszéd új intézményeinek alapszabályait. Az Országos Munkaügyi Tanács képviselői a költségvetési, adó- és járulék-törvény- tervezetekről előzetes konzultációt folytatnak a Pénzügyminisztérium illetékeseivel. Ez azért lényeges számukra, mert enélkül nem tudnak tárgyalni és megegyezni a keresetemelés országosan ajánlandó mértékéről és a minimálbér növeléséről. A tárgyalópartnerek elfogadták, hogy a másik országos fórum, a Gazdasági Tanács munkájába az ÉT jelenlegi résztvevőin kívül bevonják a Magyar Nemzeti Bank, a Tőzsdetanács, a Bankszövetség, a kamarák, valamint a multinacionális vállalatok képviselőit is. Az előzetes megállapodás záradékokat is tartalmaz. A kormányzat záradéka szerint a megállapodás akkor válik hatályossá, ha sikerül megegyezni a munka törvény- könyve aktuális módosításáról, valamint a GDP-hez kötött reálkereset-emelésről. A munkáltatói oldal záradéka szerint a keresetek emeléséről június 15-ig külön tárgyalásokat kell tartani. Ez a záradék kifejezi azt az igényüket, hogy egyelőre csak a társadalmi párbeszéd megújításáról, illetve a munka törvénykönyve módosításáról kössenek közös egyezséget. A keresetekről a gazdaság teljesítményének, a termelékenység alakulásának figyelembevételével tartsanak majd további tárgyalásokat. Októbertől megszűnik egy intézmény kizárólagos jogosultsága Szabadpiaci nyelvvizsgáztatás Októbertől várhatóan több vizsgaközpont közül választhatnak azok, akik nyelvtudásukról kívánnak számot adni. Az Oktatási Minisztérium lehetőséget biztosít az intézményeknek, hogy maguk dolgozzák ki számonkérő rendszerüket. Kojanitz László, a tárca közoktatási referense lapunk kérdésére elmondta: a tavaly októberben alakult, független szakértőkből álló Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület júliusban megkezdi az akkreditá- ciós kérelmek fogadását. A jövőben ez a független szakértőkből álló grémium adja ki a vizsgaközpontok számára - amelyek magán- és alapítványi iskolák is lehetnek - a működési engedélyt, és ők felügyelik, ellenőrzik később a nyelvvizsgáztatást is. Ezek az iskolák lehetőséget kapnak a nyelvtudást mérő egyedi vizsgarendszerek kidolgozására és bevezetésére is. Várhatóan májusban lép életbe a nyelvvizsga reformjáról szóló miniszteri rendelet. Szeptembertől fogadják azoknak a nemzetközi központoknak a kérelmeit is, amelyek igényt tartanak arra, hogy vizsgáik az államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékűnek minősüljenek. r Egyelőre hivatalos nyelvvizsgát tenni csak a budapesti Rigó utcában található Idegennyelvi Továbbképző Központban és annak kihelyezett - vidéki - központjaiban lehet. Az új rendszer valószínűleg érzékenyen érinti majd a monopolhelyzetben lévő intézményt. Galló Andrástól, a központ igazgatóhelyettesétől megtudtuk: az utóbbi két-három évben mintegy 110 ezren vizsgáztak náluk. Egy középfokú nyelvvizsgáért 7900 forintot, a felsőfokúért pedig 8800 forintot kell fizetni. Hogy miként érinti őket a verseny, ezt ma még korai lenne megjósolni. H. Gy. Oktatási tervek. Az iskolákat érintő három törvénytervezetről kell döntenie hamarosan az Országgyűlésnek; ezek a felsőoktatási integrációval, a közoktatási törvény módosításával és a szakképzési hozzájárulással foglalkoznak - mondta pénteken pedagógusok előtt Pokomi Zoltán oktatási miniszter. Földhivatali tárgyalás. A mai tanácskozás tapasztalatai alapján úgy gondolom, hogy nem lesz sztrájk - mondotta újságíróknak Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, miután pénteken megbeszélést folytatott a béremelést követelő földhivatali dolgozókkal. Európai ikerprogramok. Új fejezetet jelent európai csatlakozásunk folyamatában, hogy megkezdődnek az úgynevezett ikerprogramok, amelyek lehetővé teszik a felkészülés meggyorsítását - közölte pénteken az írországi tárgyalásairól hazaérkezett Boros Imre. A PHARE-pénzek elosztását felügyelő tárca nélküli miniszter szerint hazánk profitálhat az írek uniós tapasztalatából. Elhalasztott randevú. Elmarad a Nemzeti Színház felépítése és az Erzsébet tér rendezése ügyében április 6-ára tervezett találkozó a főváros és a kulturális tárca között. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma új időpontként április 9-ét javasolja a főpolgármesteri irodának. Hajózási szezonnyitó. Hosszú téli pihenő után április 3-án, szombaton indulnak újra a dunai személyhaj ójáratok - jelentette be tegnap Vajas Jenő, a Mahart PassNave igazgatója. A Mahart mától naponta indít szárnyashajót Bécsbe, s ugyancsak naponta közlekedik a Budapestről Szentendre és Leányfalu érintésével közlekedő hajó Visegrádra. Szigorú ellenőrzés. A rendőrség szigorú közúti ellenőrzéseket tart a húsvéti ünnepek alatt és után, hogy kiszűrjék az ittasan autót vezetőket - közölte pénteken Komáromi Endre ezredes, a BRFK közlekedésrendészeti főosztályának vezetője. A szabályokat megszegők súlyos szankciókra számíthatnak- tette hozzá. Vendégváró Balaton. Péntektől már vendégeket fogad Bala- tonfüreden a legnagyobb, csaknem négyezer férőhelyes tóparti kemping. Az előrejelzések- és az előzetes helyfoglalások- szerint az idén a tavalyinál mintegy 15 százalékkal nagyobb forgalom várható a Balaton északi partján, az igényes nyugati vendégek legkedveltebb hazai nyaralóhelyén. Még mindig érkeznek megkésett kérvények az új diákigazolványra A régi okmány már nem érvényes Április 1-jétől csak az új, adatchippel ellátott plasztikkártyát vagy ennek ideiglenes változatát fogadják el közoktatási diák- igazolványként annak ellenére, hogy sok tanulónak még nincs ilyen okmánya - jelentette ki lapunk kérdésére Racskó Péter miniszteri biztos. Aki február végéig leadta igénylését az új diákigazolványra, az április 1-jéig már megkapta az okmányt. Sokan azonban később jelezték igényüket, sőt még mindig érkeznek újabb kérvények. Nekik ideiglenes okmányt állítanak ki, amit az adott közoktatási intézményben lehet kérni. Ez azonban csak 45 napig és kizárólag az iskola által hitelesített személyi lappal együtt érvényes. A műanyag kártya és a régi igazolvány nem csak külsejében különbözik egymástól. Köztudott, hogy a papírváltozatot könnyen lehetett hamisítani. Sokak éltek is ezzel a lehetőséggel, mert segítségével különböző kedvezményeket vehettek igénybe. Az új igazolványon olyan biztonsági jelek vannak (lézergravírozott fénykép, aláírás, hologramos matrica és sok egyéb apró jelzés), amelyek csak ultraibolya fénynél látszanak. Lényeges különbség még az állandó érvényességű okmányon elhelyezett elektronikus adathordozó (adatchip), amelyen a tulajdonos azonosítására alkalmas információkat tárolnak. Az adatchipnek köszönhetően az új igazolvány néhány hónap múlva elektronikus pénztárcaként is használható majd, feltéve, hogy a Diák- bónusz Kht.-nak sikerül megállapodni valamelyik pénzintézettel. Kérdésünkre, hogy ezt miért nem lehetett megoldani a korábban kiszabott határidőre, a miniszteri biztos elmondta: ahhoz, hogy a chipet használni lehessen, megfelelő banki infrastruktúra és kiépített kártya- elfogadó hálózat szükséges. Ezek megvalósítása azonban nem a tárcán múlik. ' (h. gy.) Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin Szerencsehét! Értékes nyereményekkel! Különdíj egy hordozható számítógép Kikapós rocker veri a feleségét Térdig járnak a narancslében Psota Irén nem koldul A hét sztárja: Diane Lane Tvr-hét - a műsorújság Elő is fizethet! Hívja a 488-5656-os telefonszámot!
