Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-24 / 95. szám

4. oldal Megyei Körkép 1999. április 24., szombat Elnökségi ülés a kamaránál Segítség a besoroláshoz A küldöttgyűlés határozata­iból eredő feladatok végre­hajtása szerepelt többek kö­zött napirenden a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi el­nökségi ülésén. Az ebből adódó teendőket dr. Bertha Kálmán elnök ismer­tette az elnökségi tagokkal. Ezt követően dr. Tóth Tivadar közigazgatási irodavezető adott tájékoztatást a kamara hatáskörébe utalt közigazga­tási feladatokról, a kategóri­ába sorolás tapasztalatairól. A változások lényege, hogy míg korábban a jegyző sorolta a vendéglátó egységeket ka­tegóriába, most az üzemelte­tőnek kell ezt megtenni. Az új szempontok szerinti besoro­lást 1998. december 31-ig kel­lett elvégezni a már működő egységekben is. Az eredeti határidőre - becslések szerint - az egységek 55-60 százalé­kát sorolták be az üzemelte­tők, ami az országos átlagnál jobb. A gondot az okozza, hogy teljes körű vendéglátói­pari nyilvántartással egy szerv sem rendelkezik. A TMKIK a vendéglátó- egységek önminősítő besoro­lásához segítségképpen teszt­lapot készített. A beérkezett válaszok számítógépes fel­dolgozását a kamaránál meg­kezdték. Az ülés második felében az ellenőrző bizottság vezetője, Csapó Jenó' tartott beszámo­lót, majd sor került az önkor­mányzati együttműködési megállapodás szövegének véglegesítésére. F. Kováts Pakson tanácskozott az Agrárszövetség Megyei frakciót alakítanak Pakson, a Dunamenti Egye­sülés Mezőgazdasági Szö­vetkezet pincészetében tar­totta megyei elnökségi ülé­sét az Agrárszövetség - Nemzeti Agrárpárt. A párt négy országgyűlési képviselőjének munkájáról adott számot dr. Solymosi Jó­zsef megyei elnök, aki maga is parlamenti képviselő. Az MSZP-vel politikai szövetsé­get kötött párt saját arculatá­nak kialakításán munkálko­dik, mint megállapították eh­hez elsősorban vezéregyéni­ségre lenne szükség. Fel kell oldani a közvéleményben azt a vélekedést, hogy az Agrár- szövetség a mezőgazdász ér­telmiség pártja. A tanácskozáson szó esett a megyei közgyűlésről is, ahol a pártot egyedül a paksi Szá­raz István, a Dunamenti Szö­vetkezet elnöke képviseli. Mivel az SZDSZ-nek is csak két képviselője van a megye önkormányzati testületében, és önálló frakció létrehozásá­hoz hárman szükségesek, fel­kérés érkezett az Agrárszö­vetséghez a csatlakozásra. A megyei elnökség (a szövetsé­ges MSZP frakcióval történt egyeztetés alapján) felhatal­mazta Száraz Lstvánt, hogy kezdjen tárgyalásokat, majd - amennyiben ezek sikeresek - alakítsák meg az SZDSZ-Ag- rárpárt frakciót. A feltétel mindössze az önálló véle­ményalkotás (és szavazás) megőrzése.-rákosi­Borverseny volt Bátaszéken Gyémántlakodalmat ünnepeltek Hőgyészen Hatvan év örömben, bánatban Pár nappal ezelőtt került sor a bátaszéki hegyközség szerve­zésében a borversenyre. 62 minta érkezett be, ebből 36 fehérbort és 26 vöröset nevez­tek be a termelők. Récsei Já­nos hegybíró vacsorával, hozzá borokkal, terített asztal­lal várta az eredményhirde­tésre a termelőket. A fehér borok kategóriájában 9 bronz érmet, 7 ezüstöt, 5 aranyat ad­tak ki. A vörösborok közül pedig 9 bronzot, 8 ezüstöt és 3 aranyérmet vehettek át az arra jogosult termelők. Különdíjat is kiadtak, Wer­ner Mihály a Rizlingszilváni­ért, Kiefáber János a vegyes vörös boráért, míg Tóth Ist­ván az idei évi Chardonnay- ért kapott kitüntetést. Az idén - ellentétben a tavalyi évvel - oklevél minősítést nem adtak ki a bírák, ezzel is jelezték, hogy szigorították a versenyt és ösztönözni kívánják a ter­melőket arra, hogy jobban odafigyeljenek a boraik keze­lésére. Récsei János hegybíró rö­viden úgy értékelte a ver­senyre vitt borokat, hogy ér­ződik rajtuk, hogy a múlt év­ben a termelők túlterhelték a tőkéket, majd a borok első fej­tésének idejét többen is rosz- szul választották meg. M.I. (Folytatás az 1. oldalról.) Gyerekkori szerelem Józsi bácsi így emlékezik az el­telt több mint félévszázadra. Gyerekkorunk óta ismertük egymást, évekig tervezgettük az esküvőt, gyűjtöttük a pénzt a közös élethez. Szerettem volna már 19 éves koromban családot ala­pítani, de 24 éves lettem mire sikerült, a szegénység előbb nem engedte. Dol­goztunk, gyűjtöttünk a közös életre. Léna 12 évig szolgált csa­ládoknál, utoljára Fel- sőiregen volt három évig egy német magnemesí- tőnél „babi- szitter”, bár ezt akkor még gyereklány­nak mondták. Onnan hoz­tam el, feleségnek. Én tetőfedő vagyok, de 11 éves koromtól zenélek. Hatodi­kos voltam, amikor megalakult a hőgyészi fúvószenekar és én rögtön belebolondultam a zené­lésbe. Úgy választottam szak­mát is, hogy amellett zenélni tudjak. Ezért lettem tetőfedő, bár előtte kertésznek készül­tem, de amellett nem volt időm zenekari próbákra járni. A muzsikálás a mindenem A muzsikálás volt a minde­nem, különféle fúvóshangsze­ren játszottam, szaxofonon, trombitán, klarinéton. Harmo- nikázni csak azért tanultam meg, hogy hangszerelni tudjak. Tizenkét évesen már lakodal­makban fújtam, még ma is em­legetik amerre jártam. A levelezős szociális munkás hallgatók a „közösségi szociális munka” gyakorlaton belül min­den tanévben megterveznek, megszerveznek és „levezényel­nek” egy-egy olyan rendez­vényt, ami a gyakorlat nevében is szereplő közösségi jelleget hordoz. Kocsis Erzsébet főiskolai ad­junktus, a program vezetője irányításával készítettek már 1939. február 4-én volt az esküvőnk Hőgyészen. A lako­dalmat az Iparos Körben tartot­tuk, szép napunk volt, bár na­gyon hideg idő volt. Háború, hadifogság Sokmindent átéltünk az eltelt hatvan év alatt. Háromszor so­roztak, nem váltam be, mégis elvittek katonának a házasság- kötésünk után pár hónappal. 1940. február 1-én vonultam be, kilenc évig voltam távol, hat évig nem voltam itthon. A háború után orosz hadifogság­ban kerültem, a brianszki erdő­ben dolgoztam. Közben a fele­ségemet is elvitték málenkij ro­botra, három évig volt a Kau­kázusban egy szénbányában, évekig nem tudtunk egymásról semmit. A szüleinket közben -, lévén német anyanyelvűek -, kitelepítették. A feleségem egy évvel előbb került haza és kez­dett nyomozni utánam. Nem gondoltuk, hogy még viszont­látjuk valamikor egymást. Újrakezdés Amikor hazajöttem mindent különböző felméréseket, ami­ket aztán kiadvány formájában ismertettek meg a nagyközön­séggel, szerveztek sajtótájékoz­tatókat, kampányokat, stb. Most nem kisebb fába vágták a fejszéjüket a II. évfolyamos hallgatók, mint egy országos ta­lálkozó megszervezése, még­pedig a levelező tagozatos szo­ciális munkás hallgatók részére. újra kezdtünk, mert ami kis va­gyonunk volt, az a háború alatt eltűnt. Ötvenhárom éves koro­mig éjjel muzsikáltam, nappal tetőt fedtem, templomokat is, mire tudtunk egy kis házat épí­teni itt, a Gárdonyi utcában. Nagyon szerettem volna, hogy újra legyen Hőgyészen egy zenekar, ezért rokongye­rekekből alakítot­tam egyet. Min­dig nagy türel­mem volt a gye­rekekhez, ma is tanítanék, ha lenne erőm. Sokat szenvedtünk Visszaemlé­kezve az eltelt időre a legszebb talán az aranyla­kodalmunk volt, akkor még mind­ketten tudtunk mozogni. A kis­vendéglőben tar­tottuk, meghív­tuk a rokonokat, nagyon szép es­ténk volt. Sokat szenved­tünk, mindkettőnket többször operáltak, én hat műtéten estem át, a legutóbbi épp a házassági évfordulónkon volt, ezért is ün­nepeltük később. Sajnos úgy hozta a sors, hogy nem lett gyerekünk, pedig nagyon szerettük volna, így öreg korunkra egyedül va­gyunk. Szegény feleségem már nem tud semmit csinálni, járó­kerettel közlekedik, a szom­szédasszony segít amiben tud. Szerencsére a Trabantom most is meg van, így valahogy eldö­cögök bevásárolni, meg a kas­télyba az ebédért. Örülök, hogyha betegek is vagyunk, de együtt vagyunk. Szép kort megértünk, most már csak szép halált szeretnénk. Az országban első ízben megszervezett találkozó tegnap délután kezdődött Szekszárdon, a főiskola „E” épületében. A rendezvényre Székesfehérvár­ról, Szegedről, Miskolcról, Pécsről, Budapestről és Győr­ből hívtak vendégeket. Az el­sődleges cél a szociális munkás képzés nehézségeiről, a szakma lehetőségeiről, presztízséről, a továbbképzés lehetőségeiről a tapasztalatok, vélemények, öt­letek stb. kicserélése. Emellett a szakma etikai kérdéseiről és a levelező képzés dilemmáiról tanácskoznak a résztvevők. Gyökössy Endre, hangfelvételről A híres református prédi­kátorok elnevezésű soro­zat április 25-én, vasárnap 17 órától dr. Gyökössy Endre lelkész-pszicholó­gus, a házasságlélektan és lelkigondozás egyik legje­lesebb hazai képviselőjé­nek a bemutatásával foly­tatódik. Az érdeklődők április 25-én, vasárnap 17 órától Szek­szárdon, a Bezerédj u. 3. szám alatti református gyü­lekezeti házban hangfelvé­telről hallgathatják meg né­hai dr. Gyökössy Endrét. A Ne majd, most - mindennek rendelt ideje van című val­lomás után a vendéglátók - Szilvássy Géza lelkipásztor és dr. Tóth Csaba, a sorozat szervezője - beszélgetésre invitálják a résztvevőket. Ötödik alkalommal jelent meg a „Kézjegy” an­tológia, aminek bemutató­ját tegnap délután tartot­ták Szekszárdon, a Gyer­mekkönyvtárban. A kö­tetben 38 alkotó verseit, prózai írásműveit gyűj­tötte össze az 1993-ban alakult, jelenleg egyesületi formában működő Tolnai Toliforgatók Klubja. A rendezvény keretében adta át Tímár László, a megyei önkormányzat al- elnöke az egyesület által alapított „Csányi László emlékére” elnevezésű plakettet, amit az idén Decsi Kiss Jánosnak (ké­pünkön) ítéltek az alapí­tók. FOTÓ: ÓTÓS RÉKA A gyémántlakodalmát ünneplő párt lakásukon Szabó József plébános és Gyetvai László polgármester köszöntötte. F. Kováts Éva Szociális munkás hallgatók a szakmáról A szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán tíz esztendővel ezelőtt indult el a szociális munkás képzés. A kezdettől igen népszerű szakon később levelező oktatást is indítottak, az első levelezős csapat idén végzi el a főiskolát. Megyei csecsemőgondozó verseny Szekszárdon Szekszárdi csapatok nyertek A Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezete a héten rendezte meg megyei csecsemőgondozó versenyét Szekszárdon, a Szent-Györ- gyi Albert Középiskolában. A versenyt két - általános és középiskolás - kategóriában bonyolították. Az általános iskolás csapatok között a tolnanémedi, a mado- csai, a bonyhádi II. számú, a gyulaji, valamint a szekszárdi V. számú iskola versenyzett. A középiskolások között a bony­hádi 504-es számú Ipari Szak­képző Iskola, a tamási Vályi Péter Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola, a dombó­vári Apáczai Csere János Szak- középiskola és a szekszárdi Szent-Györgyi Albert Középis­kolai csapatai mérték tudásu­kat. A csapatoknak négy állo­máson kellett feladatokat meg­oldani. Az összesített pontszámok alapján az általános iskolás csapatok közül I. lett Szek­szárdi 5. számú Általános Is­kola, 2. Gyulaj, 3. Bonyhád, 4. Madocsa, 5. Tolnanémedi Kö­zépiskolásoknál: 1. Szekszárdi Szent-Györgyi Albert Középis­kola 2. Tamási Vályi Péter, 3. Dombóvár Apáczai Csere Já­nos Szakközépiskola, 4. Bony­hádi 504. számú Ipari Szak­képző. Az országos csecsemőgon­dozó versenyen, melyet június 4-6. között Győrben rendeznek, a megyei verseny kategóriáinak győztesei vesznek részt. (péteri) A piac „megszelídítése” A közel másfél évszázadra visszatekintő szociáldemok­rata mozgalomnak a jelen­legi, az előzőekhez képest alapvetően megváltozott társadalmi körülmények közepette újra ki kell talál­nia magát - mutatott rá G. Márkus György politológus a héten tartott Szociálde­mokrata Akadémia első fog­lalkozásán. Az MSZP által Szekszárdon, a Vállalkozók Háza nagyter­mében rendezett előadáson a meghívott vendég egyebek mellett elmondta: a szociál­demokrácia azt vallja, hogy hatékony, racionális gazdaság elképzelhetetlen tőkés piac nélkül. Ugyanakkor ez a piac atomizálja, részeire bontja a társadalmat, így ellene hat a szociáldemokrata, de a humán értékeknek is. Ebben a hely­zetben a szociáldemokrácia egyik legfontosabb feladata - s ebben hasonlóságot mutat a kereszténydemokrata és szo- ciálliberális törekvésekkel - a piac „megszelídítése”, el­érendő azt, hogy a piac amúgy elfogadott logikája ne érvényesüljön a maga teljes­ségében a gazdasági szférán kívül. A piacgazdaság tehát nem cél, hanem eszköz, amit vissza kell szorítani a maga keretei közé, amint torzítaná az egyéneket, a családokat, a társadalmi viszonyokat. A mai, globalizálódó vilá­got tekintve a szociáldemok­rácia hasonló célkitűzéseket fogalmaz meg: a globalizáció elkerülhetetlen, de azt szabá­lyozni, korlátozni kell. -szá­Néha jó a pénzügyi kényszer Vidékfejlesztés Magyaror­szágon - ezzel a címmel tar­tott előadást tegnap a megye- székhelyen a Szekszárdi Fó­rum két újabb vendége, Gé- mesi György, Gödöllő pol­gármestere és Kulcsár László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára. A külügyminisztérium által ki­emelkedően támogatott ren­dezvény témájának időszerű­sége nyilvánvaló: a fejlesztés ugyanis szerves része annak a folyamatnak, melynek végál­lomását hazánk EU-csatlako- zása jelenti. Ezért is fontos - mutatott rá Kulcsár László - a vidékfejlesztés, területfejlesz­tés és mezőgazdasági fejlesztés közötti különbség érzékelése. A három szféra természetesen összefüggésben, kölcsönhatás­ban áll egymással, de egyik sem keverendő össze a többi­vel. Például a vidékfejlesztés három megkülönböztető jel­lemzővel bír: először is kistér­ségi irányultságú, másodszor komplex fejlesztési progra­mokra épül, harmadsorban pe­dig nem mehet végbe az érintett terület lakóinak aktív közremű­ködése nélkül. Gémesi György a regionális fejlesztés fontossá­gát említve felhívta a figyelmet az azonos célok megvalósításá­ban érdekelt önkormányzatok együttműködésére. Az esetle­ges eltérő szemléletet vagy po­litikai indíttatást - derült ki mondandójából - néha kedve­zően befolyásolja a pénzügyi kényszer: az önkormányzatok mind gyakrabban értik meg, hogy egyedül nem megy - a fej­lesztés sem. -szá-

Next

/
Thumbnails
Contents