Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-24 / 95. szám
2. oldal VILÁGTÜKÖR 1999. április 24., szombat Hazai Tükör Jöhet a pénz! A Világbank elfogadta az Oktatási Minisztérium javaslatait a felsőoktatás átalakítására szánt 55 milliárd forintos hitel felhasználásával kapcsolatban - jelentette be Pokomi Zoltán oktatási miniszter pénteken a bank képviselőivel való tárgyalások után. Kisgazda-gazdálkodás. A Független Kisgazdapárt több mint 14 millió forintos többlettel zárta az 1998-as évet - derül ki az FKGP pénzügyi beszámolójából. Tavaly 369 274 246 forint bevételre tett szert az FKGP, ebből 288 millió származott az állami költségvetésből. Tagdíjakból 7,8 millió folyt be, belföldi jogi személyektől 1 millió. Belföldi magánszemélyek 34,6 millió forintot juttattak a pártnak. Időközi választások. 58 magyarországi településen rendeznek helyhatósági választásokat április 25. és június 13. között. A belügyi tárcánál közölték, azokban a városokban és községekben választanak polgármestert, képviselő-testületet, vagy egyéni választókerületi képviselőt, ahol 1998 októberében nem sikerült ezek megválasztása, illetve azóta megüresedtek a posztok. Névváltoztatás. Kormányzati Ellenőrzési Hivatalra (KEHI) változott szerdai hatállyal a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) neve. A hivatal ellenőrizheti, hogy a közalapítványok, a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok és - a pártok kivételével - a társadalmi szervezetek miként használják fel a költségvetésből származó pénzt. Ismét árad a Tisza. Az utóbbi napok esőzéseinek hatására újabb árhullám alakult ki a Felső-Tiszán, s ez jelenleg Záhony térségében tetőzik. A folyó Tiszabőig árad, de már a Szolnok alatti szakaszán is emelkedik a vízszint. A Közép- Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság adatai szerint Szolnoknál a tetőzés április 30-án várható 830 centiméterrel. Nikinek megéri. A Malév azért nem tudta vállalni a magyar olimpiai csapat utaztatását Sydneybe, mert ez több tízmillió forintos többletköltséggel járna, amit sem a légitársaság, sem a Magyar Olimpiai Bizottság nem tudna finanszírozni - nyilatkozta Bencze Miklós szóvivő pénteken, miután híre ment, hogy a magyar olimpikonokat az osztrák Lauda Air utaztatja majd két különgéppel. Madarászjubileum. Fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte pénteken Budapesten a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. CSÁK ELEMÉR JELENTI WASHINGTONBÓL Ünnep - ünnepélyek nélkül A csúcs résztvevői értekezletet tartottak Koszovóról Bevessen-e a NATO szárazföldi alakulatokat és mikor? - ez volt annak a rendkívüli csúcsértekezletnek a fő témája, amelyet a jubileumi megemlékezés előtt tartottak Washingtonban. A kibővített észak-atlanti szövetség vezetői háromnapos tanácskozáson vesznek részt az amerikai fővárosban. A magyar küldöttséget Orbán Viktor miniszterelnök vezeti. Szabó János és Végh Ferenc megérkezése fotó: feb/reuters Washington a NATO-csúcs jegyében tölti a hét végét. A kormányzati negyed egy részét lezárták, az ott dolgozó állami alkalmazottakat szabadságolták, a tömegközlekedési eszközök helyett szirénázó, villogó limuzinok száguldoznak a Fehér Ház környékén. Az amerikai házigazdák eredetileg az 50. évfordulóhoz méltó, parádés ünnepségre készültek, amelyen a három új tagországot is köszöntik, de a koszovói háború miatt a rendezvénysorozat visszafogottabbá vált. Nem húztak el az égen vadászrepülőgépek, de volt katonai tisztelgés, a fogadásokon elmaradt a szmoking és az estélyi, elég a sötét viselet, csökkentették a bankettek számát, viszont több érdemi munka- megbeszélést tartanak. Itteni megfigyelők úgy látják: a tagországok többsége immár hajlik arra, hogy ne csak a levegőből próbálják térdre kényszeríteni Szlobodan Milosevicset. Javier Solana főtitkár ugyan tegnap elismeréssel szólt arról, hogy az elmúlt hónapban a NATO gépei 9000 sikeres felszállást hajtottak végre, de ő is kénytelen volt beismerni, hogy a belgrádi vezetés hajthatatlan maradt. A szövetség eredetileg azt tervezte, hogy a rendezési feltételek kikényszerítése, azaz Milosevics kapitulációja után küld szárazföldi csapatokat Koszovóba, most viszont úgy tetszik, megfordul a sorrend. Bili Clinton amerikai elnök ezzel kapcsolatban azt mondta: „A szárazföldi csapatok bevetése egyelőre csak lehetőség, de bizonyos feltételek mellett megtörténhet.” „Gyorsan kell lépnünk, ha a körülmények megérnek” - fogalmazott George Robertson brit védelmi miniszter. Most az a kérdés, hogy megértek-e ezek a bizonyos körülmények, és ha lép a NATO, használhatja-e felvonulási területnek Macedóniát? A megemlékezés mindazonáltal a napi feladatok mellett sem maradt el. Ott, ahol 50 esztendeje megtartották a NATO alakuló ülését, péntek délben a 19 tagállam egy-egy katonája ünnepélyesen elhelyezte országa lobogóját, és az állam- és kormányfők - köztük Orbán Viktor - méltatták a jubileum jelentőségét. A protokolláris rendezvényekben bővelkedő első nap után ma a NATO-országok vezetői plenáris ülést tartanak, amelynek feladata az új stratégia elfogadása, a szövetség jövőbeni feladatainak meghatározása. Vasárnap az úgynevezett partnerországokkal tanácskoznak a NATO tagjai. Erre az értekezletre Oroszország - a NATO jugoszláviai akciói miatt - nem fogadta el a meghívást, az orosz zászló mindazonáltal ott lobog a 25 partner nemzeti jelképe között. * A NATO-csúcsértekezleten tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Watergate Hotelban találkozott Gerhard Schröder német kancellárral. Űj Marshall-segély előkészületei folynak Brüsszelben a balkáni térség újjáépítésére Belgrad végre enged a nemzetközi nyomásnak? A hírügynökségek gyorshírben jelentették, hogy Jugoszlávia elfogadta a nemzetközi katonai jelenlétet Koszovóban - közölte pénteken újságírókkal Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök jugoszláviai különmegbízottja. Hozzáfűzte, hogy a külföldi erők összetételét egyeztetni kell a jugoszláv féllel. Korábban eléggé ellentmondásos hírek érkeztek Viktor Csernomirgyin és a jugoszláv elnök, Szlobodan Milosevics tárgyalásairól, a megbeszélések során a rendezéssel kapcsolatban állítólag elfogadott hat pontról. Ezek között Milosevics még elutasította a katonai ellenőrzést, és kizárólag civileket engedett volna a tartományba, ami viszont a szövetségesek számára nem volt elegendő. Carl Bildt volt svéd miniszterelnök még nem döntött arról, hogy elvállalná-e a balkáni közvetítő szerepét, amennyiben Kofi Annan ENSZ-főtitkár felkérné őt erre a feladatra - jelentette ki Bildt pártjának szóvivője, Jacob Broberg. Mellette két másik politikus neve is szóba került: Franz Vranitzky volt osztrák kancellár és Flavio Cotti leköszönő svájci külügyminiszter. Tervek a háború után A NATO-tagállamok 22,8 milliárd eurós segélyterven dolgoznak, hogy biztosítsák a Balkán hosszú távú stabilitását, elősegítsék a demokrácia kibontakozását a délkelet-európai térségben. Meg nem nevezett német kormányilletékesek elmondták, hogy a következő öt esztendőben évi átlag 4,6 milliárd euróra lesz szükség a térség - benne Jugoszlávia - újjáépítésére, gazdaság- fejlesztési terveire. A segélyalapot egy olyan jellegű intézmény kezelné, mint a frankfurti székhelyű Újjáépítési Hitelügynökség, amely a második világháború után a nyugateurópai újjáépítést célzó Marshall-tervet is kezelte. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank becslései szerint Bulgáriának, Romániának, Albániának és Macedóniának legkevesebb 9,2 milliárd euró- nyi hitelre van szüksége ahhoz, hogy ellentételezze a menekültek ellátásához és a külkereskedelmi hiány pótlásához szükséges költségeket. Az első lépést már megtették a nyugati hatalmak, amikor Macedónia és Albánia számára két évre adósságkönnyítést biztosítottak, ami az Európai Uniónak 92 millió euróba kerül majd. A végösszeg azonban sokkal magasabb lesz - közölték a német források. (Egy euró körülbelül 250 forintnak felel meg.) Sok a katonaszökevény Jugoszláviában egyre nő a koszovói háborút elutasítók száma, amit az is megerősít, hogy a hadsereg példátlan kényszersorozási hullámmal igyekszik feltölteni sorait. A Connection nevű, a katonai szolgálatot megtagadók érdekeit képviselő német egyesület szóvivője, Rudi Friedrich elmondta: a NATO-csapások kezdete óta rendőri és katonai járőrök Jugoszlávia egész területén - utcán, buszokon - igazoltatják a fiatal férfiakat. Aki nem tud igazolványt felmutatni, azt elviszik. Egyes értesülések szerint a „kényszerbehívók” célzottan irányulnak azon személyek ellen, akik korábban fölemelték szavukat Milosevics elnöknek a rendezést hátráltató háborús politikájával szemben. Goran Milanovics, a Béke és Nemzetközi Megértés Kezdeményezés (Ifias) ügyvezetője Bonnban azt állítja, hogy az utóbbi hetekben ötvenezer fiatal tagadta meg a bevonulást, illetve szökött meg a hadseregből. Elsősorban montenegrói, valamint vajdasági román és magyar fiatalokról van szó, akik nem látják be, miért kellene a szerbek érdekeiért harcolniuk. Az újvidéki katonai börtön már zsúfolásig megtelt olyan személyekkel, akik el akarták kerülni a katonai szolgálatot. A büntetés öt évtől halálos ítéletig terjed, utóbbi azonban meglehetősen ritka. Támadás a tévé ellen A jugoszláv hatóságok szerint kilenc halálos áldozata van az RTS szerb televízió egyik belgrádi székháza elleni péntek hajnali bombatámadásnak. Az adás újrakezdése után nem sokkal az RTS felvételeket mutatott lerombolt székházáról és a tűz oltásáról. A NATO gépei most éjszaka hajtották végre az egyik legnagyobb pusztítást végző támadássorozatot, s ennek keretében más televíziós átjátszóadókat is támadtak a fővárosban. Milosevics interjúja közben szakadt meg a belgrádi tévé adása fotó: feb/reuters Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin Lepipálta Madonnát Cameront könnyű táncba vinni Elsősegélyt a békának A hét sztárja: Leticia Calderon Tvr-hét - a műsorújság Elő is fizethet! Hívja a 488-5656-os telefonszámot! ISíJlpiíS Uísémml Uwm\ Wfonyi \ M tánebB vinni *•
