Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-03 / 78. szám

2. oldal Világtükör 1999. április 3., szombat Ötvenéves a NATO MT szág évszá­zadokon át Európa tör­ténelmének, politikájá­nak és kul­túrájának középpont­jában állt. A hidegháború azonban mes­terségesen kettéválasztotta Európát, és Magyarországot is elvágta a kontinens nyugati felétől. Magyarország, a Cseh Köz­társaság és Lengyelország NATO-hoz való csatlakozása mindenekelőtt azt demonst­rálja, hogy Európában meg­szűntek az elválasztó vonalak. Most már valamennyi ország saját maga választhatja meg helyét és szerepét a nemzetek közösségében. Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy e három nemzet az Atlanti Szö­vetség tagjaként vállalta ezt a feladatot. Magyarország NATO-csat- lakozása olyan időszakban va­lósul meg, amikor a szövetség egy újabb mérföldkőhöz érke­zik: a NATO fennállásának 50. évfordulóját ünnepli. A NATO-tagállamok fél évszá­zadon keresztül együtt mun­kálkodtak azon, hogy közös védelmük hozzájáruljon egész Javier Solana főtitkár köszöntője a Magyar Külügyminisztérium kiadásá­ban most megjelent A NATO-tag Magyarország című kötetből. Európa békéjéhez, stabilitásá­hoz és biztonságához. Európa biztonsági környe­zetében jelentős változások történtek az elmúlt több mint 50 évben. Különösen a hideg­háború befejezése után nyíltak új lehetőségek és jelentkeztek új kihívások Európa bizton­sága szempontjából. Válaszul erre az új környe­zetre és arra a nagy lehető­ségre, amit az új körülmények nyújtanak, lényegesen meg­változott az Európa biztonsá­/949 - 1999 gáról alkotott felfogás, és a NATO hozzákezdett átalaku­lása átfogó programjának ki­dolgozásához. Ennek keretében a NATO létrehozta a Partnerség a bé­kéért programot, az Euro-at- lanti Partnerségi Tanácsot, a NATO-Oroszország Közös Tanácsot és a NATO-Ukrajna Bizottságot. E struktúrák meg­teremtésével Európa vala­mennyi országának lehetősége nyílik arra, hogy együttesen megvitassa a biztonsági kér­déseket. Emellett közös kiképzésben vehet részt, közösen tevé­kenykedhet a békefenntartás­ban és a válságkezelési műve­letekben, beleértve a humani­tárius feladatokat is. Mindez példa nélkül áll a történelem­ben. Ma már 27 ország, köz­tük Oroszország vesz részt a szabad és egységes Európa újjáépítésének folyamatában. A gyakorlati együttműkö­dés megvalósítására irányuló törekvések nem voltak hiába­valók. A Boszniában jelenleg végbemenő események és a NATO-nak a koszovói válság megoldása érdekében kifejtett erőfeszítései kétségtelenül bi­zonyítják, hogy a szövetség képes határozottan válaszolni az ilyenfajta kihívásokra, és hogy az integrálódó partner- országok bevonhatók a konf­liktusmegelőzéssel és a béke- támogató missziókkal össze­függő életbe vágó feladatokba. A szövetség azonban nem­csak a pillanatnyi feladatokkal foglalkozik, hanem arra is gondot fordít, hogy jobban felkészüljön a jövő biztonsági kihívásaira. Ennek fényében a NATO arra törekszik, hogy megőrizze erejét, és képes le­gyen politikai-katonai szövet­ségként működni. A NATO 50. évfordulója nem egyszerűen a fogadalmak felújítása, vagy a múlt ünnep­lése, hanem az átalakulás és a megújulás csúcspontja is. E fo­lyamat révén egy új NATO-t kovácsolunk össze, amely a 21. században is hozzájárul a biz­tonsághoz és a stabilitáshoz az euro-atlanti térségben. Ma­gyarországnak is megvan a szerepe e törekvések megvaló­sításában az Atlanti Szövetsé­get alkotó és megtestesítő de­mokratikus nemzetek családjá­nak értékes új tagjaként. A fÖ cél: a kirobbant válságok kezelése helyett a megelőzés A szövetség az új évezred küszöbén Különös egybeesése a történelemnek, hogy az új évezred kü­szöbén a NATO-nak minden eddiginél nagyobb kihívással kell szembenéznie. Egyfelől soha eddig át nem élt feladatokat ró az Észak-atlanti Szerződés Szervezetére a koszovói béke megteremtése, másfelől elengedhetetlenül szükséges a szö­vetség stratégiai koncepciójának megújítása. A fennállásának ötvenedik év­fordulóját április 4-én ünneplő NATO az 1997-ben Madrid­ban megrendezett csúcstalál­kozón döntött a korszerűsí­tésre szoruló stratégiai kon­cepció felülvizsgálatáról. Egyébként ez volt az a tanács­kozás, amelyen a szervezet ha­tározott a bővítéséről, és meg­hívta az első körben csatla­kozó Magyarországot, Cseh­országot és Lengyelországot tagjai sorába. Mindkét elhatározás törté­nelmi fontosságúnak bizo­nyult, hiszen először léphettek be a szervezetbe olyan álla­mok, amelyek korábban másik katonai tömb - a megszűnt Varsói Szerződés - integráns részei voltak. A koncepció elfogadását idén április 24-re, a washing­toni csúcstalálkozó idejére tervezik, amelyen már teljes jogú tagként a három frissen felvett ország vezetői is részt vesznek. így tehát a szövetség jövőjéről mind a tizenkilenc tagország közösen dönt. Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy az elfogadás előtt álló dokumentum szövegezése az elképzeltnél jóval lassab­ban indult be. A késés oka el­sősorban az, hogy a szövetsé­gesek figyelmét és energiáját ebben az időszakban szinte teljes egészében a koszovói válság kötötte le. A jugoszláv helyzet rendezésének módja sokáig vita tárgyát képezte a NATO-ban, és a meghozott brüsszeli döntések nemcsak a koncepció megszövegezésére, hanem a tartalmára is hatással voltak. A leglényegesebb - és nemcsak formai - változás, hogy a koncepcióban a szö­vetség fő céljait és alapfunk­cióit kimondó rész megelőzi a stratégiai környezet meghatá­rozását. A Washingtoni Szer­ződés ötödik cikkelye, amely most elsőbbséget élvez, alap­feladatként a kollektív védel­met tartalmazza, és ezt az ösz­szes tagállam nemcsak elfo­gadja, hanem továbbra is tá­mogatja. Az új tagországok szempontjából ez a definíció olyan biztonsági garanciát je­lent, amely már középtávon is megmutatkozik a védelmi költségek csökkentésében, il­letve átcsoportosításában. Itt érdemes rámutatni Ma­gyarország egészen különle­ges helyzetére. Jelenleg ugyanis hazánk az egyetlen olyan tagállam, amely nem ha­táros a szövetséggel, viszont a befizetett tagdíj fejében a Ma­gyar Honvédség gyakorlatilag a világ legmodernebb integrált hadseregének részévé vált. S bár elsősorban a harcászati fölszerelések korszerűsítésé­ben még igen sok feladat hárul ránk, ha vállalt kötelezettsége­inknek eleget teszünk, idővel le lehet faragni a további ki­adásokból. Ugyanakkor az új koncep­cióval kapcsolatban nem az a kérdés, hogy a NATO-nak van-e, illetve lehet-e a kollek­tív védelmen kívül más fel­adata. Ezt vitatni épp a bosz­niai, a jugoszláviai (koszovói) tapasztalatok birtokában aligha lehet. Az Egyesült Ál­lamok igen markánsan viseli azt az álláspontot, hogy vilá­gosan ki kell mondani: szük­ség esetén a NATO saját terü­letén kívül és - indokolt eset­ben - külső felhatalmazás nél­kül is felléphet. Ezen álláspont alátámasztására azt hozzák fel, hogy nemcsak a már kirobbant fegyveres konfliktus veszé­lyezteti a tagországok bizton­ságát. S a megelőzés sok eset­ben hatékonyabb lehet, mint az utólagos beavatkozás. Gyulay Zoltán Madrid, ahol a bővítésről is döntöttek FOTÓ: feb/reuters Idegnapok Jugoszláviában Wolfgang Schüssel a Vajdaságban is népirtástól tart Ibrahim Rugóvá, a koszovói albánok mérsékelt irányzatának vezetője pénteken vissza fog térni Pristinába, a tartomány székhelyére - közölte egy szerb rendőrségi forrás. Rugóvá előző nap Belgrádban Szlobodan Milosevics jugoszláv elnökkel találkozott, majd az éjszakát a jugoszláv fővárosban töltötte. Menekültáradat A hivatalos jugoszláv közlés szerint Milosevics és Rugóvá ta­lálkozójuk során egyetértettek abban, hogy a koszovói konf­liktust „politikai eszközökkel” kell megoldani, és ilyen ér­telmű közös nyilatkozatot írtak alá. Nyugaton gyanakvással fo­gadták a' két politikus találkozó­járól szóló híreket, és Javier So­lana NATO-főtitkár kétkedésé­nek adott hangot az albán ve­zető mozgási szabadságával kapcsolatban. támadást hajtott végre egy dél-szer­biai település ellen. A NATO légitáma­dása következtében megrongálódott a Belgrádból Ma­gyarország felé ve­zető nemzetközi fő­útvonal egyik Duna- hídja is. A szerb te­levízió felvételein jól látható, hogy a Beska településsel egy vonalban- lévő híd kisebb károkat szenvedett. (Beska a Vajdaság székhelyé­től, Újvidéktől 30 kilométerre délke­letre fekszik.) Pénteken vissza­érkeztek az észak­olaszországi Aviano légitámaszpontjára a Jugoszlávia bom­bázásának kilence­dik hullámában részt vevő repülő­gépek. A bombázá­sok kilencedik éj­szakáján mintegy száz gép indult bevetésre: az Avianóban állomásozó összes gép a levegőbe emelkedett. A péntekre virradóra befejeződött bombázási hullámmal az Avia­nóban lévő gépek összesen már több mint ezerszer szálltak fel. Wesley Clark, a NATO európai erőinek főparancsnoka azt kérte FOTÓ: FEB/REUTERS amerikai védelmi miniszter to­vábbi 12 darab F-l 17-es típusú lopakodó vadászbombázót ve­zényelt át a NATO-erők köte­lékébe. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg felszólította a NATO-t, hogy indítson száraz­földi hadműveletet Jugoszlávia ellen, vagy pedig szállítson fegyvereket a Koszovó függet­lenségéért küzdő szervezetnek. A fogoly katonák sorsa A szerbek által foglyul ejtett három amerikai katona fölött „igen gyorsan ítélkeznek” majd, és börtönbüntetést fog­nak kapni - közölte pénteken a jugoszláv hadsereg vezérkará­hoz közel álló forrás. „A három katona börtönbüntetést fog kapni, amelyet felfüggesztenek, mihelyt a stratégiai helyzet ezt megengedi” - tette hozzá. Az Európai Unió külügymi­niszterei április 8-án Luxem­burgban rendkívüli ülést tarta­nak, amelyen a koszovói hely­zetet vitatják meg. Ezt pénteken Brüsszelben Emma Bonino, a bizottság humanitárius segé­lyezések ügyében illetékes tagja jelentette be. Budapesti tüntetés Tüntetést rendezett Budapesten az Egyesült Államok nagykö­vetségének épülete előtt a ma­gyarországi szerbek közössége. A néhány száz tiltakozó elítélte a NATO légicsapásait. A NATO-tagországok a ko­szovói humanitárius katasztrófa megállítása mellett a jövőben jelentős anyagi erőket mozgósí­tanak a menekülteket fogadó FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE országok támogatására - tar­talmazza a Kormányzati Koor­dinációs Csoport pénteki ülésé­ről kiadott közlemény. A testü­let nyugtázta, hogy a humanitá­rius segélyezési programban Magyarország is részt vesz. El­sőként a honvédelmi tárca kül­deménye indul Albániába. Újabb híd sérült meg Edgar Bukcley, a brit védelmi minisztérium szóvivője kö­zölte: bizonyítékok vannak a birtokukban arra nézve, hogy Milosevics „államcsínyt” készít elő Montenegróban a Belgrád- dal szembeszegült Milo Djuka­novics elnök megbuktatására. Wolfgang Schüssel osztrák külügyminiszter szerint súlyos veszély fenyegeti a Vajdaságot is. A politikus kijelentette: „Mi­losevics olyan valaki, aki min­den eszközzel meg akarja tisz­togatni etnikailag Koszovói és esetleg Jugoszlávia más részeit is, például a zömmel magyarok lakta Vajdaságot...” A jugoszláv tömegtájékozta­tás szerint egy polgári személy életét vesztette, egy másik pe­dig megsebesült, miután a NATO péntekre virradóra légi­Szerb tüntetők Budapesten az amerikai kormányzattól: küldje a Földközi-tengerre a Theodore Roosevelt repülőgép­hordozót és a kötelékébe tar­tozó kísérőhajókat, hogy vízről indítható Tomahawk manőve­rező robotrepülőgépeket is be­vethessenek a jugoszláviai hadműveletben. William Cohen Hírek röviden A pápa húsvéti szertartásai II. János Pál pápa az idei nagypénteken is szemé­lyesen gyóntatott meg tucatnyi hívőt a római Szent Péter-székesegyházban. A Szentatya szombat este személyesen részesít felnőttkori ke- resztségben néhány hívőt, köztük Boros Renátát, a szentszéki magyar nagykövetség munkatársát. Jelcin leváltotta a főügyészt Méltatlan magatartása miatt az orosz elnök me­nesztette Jurij Szkuratovot. A főügyész a róla rej­tett kamerával készített felvételeken, amelyeket időközben nyilvánosan is bemutattak, két kéj­hölgy társaságában látható. Szkuratov egyébként a héten vaskos jelentést terjesztett elő közismert személyiségeket érintő vesztegetési pénzekről. Pándy András segítőre talált A belga hatóságok átkutatták a 14 gyilkossággal gyanúsított belga-magyar Pándy András börtön­celláját, illetve a börtön lelkészének hivatalát és annak magánlakását is. A nyomozókat az indí­totta a kutatásra, hogy Bécsben Pándy ottani le­velezőtársánál olyan leveleket is találtak, ame­lyeket a rendőrök feltételezése szerint a börtön­lelkész csempészett ki. Ausztria Carlos kiadatását kéri A Franciaországban elkövetett terrorcselekmé­nyeiért életfogytiglani börtönbüntetését töltő nemzetközi terroristát, Carlost a francia hatósá­gok arról tájékoztatták, hogy Ausztria hivatalo­san kérte kiadatását az OPEC bécsi miniszteri konferenciája ellen még 1975 decemberében végrehatott véres támadása és a túszejtések miatt. / / Áttelepítés Eszak-Koreában A phenjani hatóságok a fővárosból és más nagy­városokból összesen kétmillió embert kényszerí­tenek vidékre. így próbálják feléleszteni a ro­mokban heverő mezőgazdaságot. Magyar vagonok föltartóztatása Az orosz vámosok a brjanszki vasúti vámkeze­lésnél tételesen átvizsgálják a Magyarországról érkezett árut, elsősorban a konzervipari terméke­ket. Ez hatalmas torlódást okoz, többtucatnyi va­gon vesztegel már itt hetek óta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents