Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-22 / 93. szám
2. oldal Világtükör 1999. április 22., csütörtök Mi lesz a háború után? Interjú Erdős André ENSZ-nagykövettel J ugoszláviára hetek óta bombák hullnak, százezrek menekülnek el otthonukból, közben pedig a béke megőrzésére hivatott szervezet, az ENSZ leginkább hallgat. Ez a helyzet a világszervezet korlátáit jelzi, vagy azért történt így, mert kifogytak a tárgyalásos rendezés lehetőségei? - kérdezte munkatársunk New Yorkban Erdős Andrét, hazánk EN SZ-nagykövetét.-A koszovói válság valóban azt mutatja, hogy a hidegháború, a nagyhatalmi szembenállás végeztével a nemzetközi helyzet alakulása kiszámíthatatlanabbá vált. A válság kirobbanásakor az ENSZ humanitárius kérdésekre koncentrált. A főtitkár időnként hallatta a hangját, de a világ- szervezet a háttérben maradt. Most léptünk abba a szakaszba, amikor a BT ismét foglalkozik a koszovói problémával, annak humanitárius és politikai vetületével egyaránt. Kofi Annan levelet intézett a jugoszláv kormányhoz, ellátogatott Brüsszelbe, majd Németországba és Oroszországba utazik.-Ezek szerint itt, a New York-i kulisszák mögött is folynak erőfeszítések...- Kétségtelenül. Ugyanakkor a NATO-szövetségesek részéről is születnek különféle kezdeményezések, amelyek azt mutatják, hogy szeretnék a katonai akciót valamiféle nemzetközi jogi keretbe foglalt politikai, diplomáciai rendezéssel lezárni.- Lehet-e látni, hogy milyen feladatok várnak az ENSZ-re a katonai akció után?- Teljes az egyetértés, hogy a koszovói rendezésnek mindenképp nemzetközinek kell lennie: a menekültek visszatérése érdekében nemzetközi közigazgatásra van szükség, s a megállapodás végrehajtását ugyancsak nemzetközi katonai erővel kell biztosítani. A kialakult körülmények között azonban aligha képzelhető el, hogy mondjuk Tony Blair és Milosevics egyazon tárgyaló- asztalhoz ül. Ebben látom az ENSZ és a főtitkár szerepét.-A NATO-tagsággal együtt jár, hogy támogatjuk a koszovói katonai akciót?- Az ENSZ tagállamai ma már tisztában vannak azzal, hogy az emberi jogsértések, a kisebbségi problémák sok esetben voltak súlyosabb konfliktusok okozói, amelyeket időben és megfelelő módon kezelni kell, nehogy elfekélye- sedjenek. Csák Elemér Újvidék utolsó hídja is megsemmisült Gyengített urániumot tartalmazó lőszereket alkalmaz a NATO A szerda hajnalban végrehajtott NATO-támadások következtében Újvidék utolsó Duna-hídja is használhatatlanná vált a forgalom számára. Belgrádban találat érte az Usce irodaházat, amelyben Szlobodan Milosevics elnök pártjának, a Szerbiai Szocialista Pártnak az irodái is működtek. Kiégett Milosevics pártjának székháza FOTÓ: FEB/REUTERS A jugoszláv fővárosban szerda délután két robbanás volt, még mielőtt a légiriadót jelző szirénák megszólaltak volna. Rövidesen egy harmadik dörrenés is hallatszott. A hang Banovo Brdo, egy délnyugati külváros felől jött. Koszovóban szerb menekültek vesztették életüket a NATO légitámadásában. Dja- kovica közelében a támadó gépek nyolc rakétát lőttek ki hajnali háromkor egy táborra, ahol Horvátországból elmenekült szerbek éltek. Az egész települést lerombolták, sok ember halálát okozták. A koszovói szerb médiaközpont szerint a tábor környékén nincsenek katonai létesítmények. Gyengített urániumot tartalmazó lőszereket alkalmaz a NATO a Jugoszlávia elleni légicsapásai során - közölte szerdán a Mainicsi Simbun japán napilap. A NATO egyik szóvivője, Giuseppe Marani megerősítette a lap értesülését. A cikk szerint ez az első eset az öbölháború óta, hogy elismerik ilyen lövedékek használatát. A lőszer köpenyének urániumtartalma megnöveli a páncéltörő képességet. A szóvivő hozzátette, hogy a felhasznált uránium mennyisége nem jelent radioaktív sugárveszélyt sem az emberekre, sem a környezetre. Hatpontos tervezetet hozott nyilvánosságra szerdán Igor Ivanov orosz külügyminiszter a koszovói válság rendezésére. A pontok között szerepel a katonai lépések azonnali beszüntetése, valamint a menekültek „teljes biztonságban” való visszatérése is. Ivanov elismeri, hogy ezeknek az alapelveknek a végrehajtásához természetesen szükség lesz nemzetközi jelenlétre. Ugyanakkor megismétli azt az ismert moszkvai álláspontot, miszerint az erre vonatkozó megállapodást mindenkinek el kell fogadnia. Bármiféle nemzetközi katonai erőt csakis Belgrad beleegyezése után lehet Koszovóba telepíteni. Viktor Csemomirgyin balkáni orosz különmegbízott ma várhatóan Belgrádba utazik tárgyalni. A szükséges légifolyosók használatára már megkapta az engedélyt az orosz különgép. Görög tartályhajók továbbra is szállítanak olajtermékeket Jugoszláviának, s a montenegrói Bar kikötőjébe még szombaton is érkezett egy szállítmány - írta az egyik fuvarozó céget idézve szerdán a Reuters. Jelenleg ugyanis nincsenek érvényben nemzetközi megszorítások Jugoszlávia ellen, mivel a korábbi gazdasági korlátozásokat 1995-ben, a daytoni egyezség aláírása után feloldották. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter már jelezte, hogy a NATO a napokban megvizsgálja egy esetleges olajtermék-embargó bevezetésének lehetőségét. Egyeztetésre hívta Orbán Viktor miniszterelnök szerda délutánra a parlamenti pártok elnökeit. A döntés azután született, hogy a kormányfő konzultált Martonyi János külügyminiszterrel. Aggódnak a határszélen Az országgyűlési képviselő választókörzete érintkezik a déli államhatárral. érthető tehát, ha Tabajdi Csaba feszült figyelemmel követi a balkáni háború fejleményeit. A politikus gyakran megfordul Bácsalmáson, s mint lapunk tudósítójának kifejtette: a helybeliek attól tartanak, hogy a katonai akciók esetleg nem állnak meg a határnál: Félnek a menekülthullámtóHs, hiszen ehhez hasonlót átéltek már a boszniai válság idején.- Magyarország nem tekinti magát hadviselőnek. De mi van akkor, ha Jugoszlávia viszont hadviselő félnek tart bennünket? - fejtegette Tabajdi. - A szerbek közelebb vannak hozzánk, mint az albánok, nem ártana tehát az Ő szempontjaikat is Figyelembe venni. Szerbia ugyanis nem fogja megbocsátani nekünk, hogy támogattuk a bombázást, Görögország is tagja a NATO-nak, helyeselte a jugoszláviai beavatkozást, de amikor cselekedni kellett volna, óvatosan visszakozott. Nekünk is hasonlóan kellett volna viselkednünk. Ebben a térségben csak egyetlen ország nem vehetne részt a NATO- akcióban, az pedig Magyarország. z. 1. Moszkva nem fogadja sem Martonyit, sem Torgyánt Mélyponton a kapcsolatok Magyarország indokolatlannak tartja, hogy Oroszország Martonyi János külügyminiszter május végére tervezett moszkvai látogatásának elhalasztása mellett döntött - közölte a külügyi szóvivő. Horváth Gábor reményét fejezte ki, hogy Moszkva átértékeli a magyar-orosz viszonyt érintő döntéseit. Hazánk változatlanul érdekelt a kapcsolatok elmélyítésében - mondta a Külügyminisztérium szóvivője. Martonyi János látogatásának már volt egy előre egyeztetett időpontja, az orosz fél most ennek meghatározatlan időre való elhalasztása mellett döntött. Budapesti nagykövetének konzultációra történő hazahívásával kapcsolatos döntését Moszkva az orosz-belorusz segélyszállítmány ügyével indokolta. Ezt a hivatkozást a Külügyminisztérium nem tartja megalapozottnak, hiszen a segélyszállítmány ellenőrzését a hatályos nemzetközi és magyar szabályozás alapján végezték. A magyar-orosz kapcsolatok 1956 óta nem kerültek ilyen mélypontra - nyilatkozta Keskeny Ernő. Hazánk moszkvai nagykövete megerősítette, hogy nyolc napon belül másodszor kérették be az orosz külügyminisztériumba a segély- szállítmány záhonyi kényszer- pihenője kapcsán. A múlt héten pedig Igor Ivanov orosz külügyminiszter szóbeli tiltakozást jelentett be a magyar hatóságok eljárása miatt. Keskeny Ernő beszámolt arról is, hogy az orosz fél „alkalmatlannak” minősítette Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter moszkvai látogatásának diplomáciai csatornákon javasolt időpontját is. Hírek röviden Románia: kisebbségi kérdés Bukarest képtelen a kisebbségi kérdést megfelelően kezelni - mondta Markó Béla. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke azt követően fogalmazott így, hogy mind a román szenátusban, mind a képviselőházban ismét holtpontra jutott két, a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát felvető javaslat. Orosz fegyverexport Moszkva tavaly 2,6 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket a világ 64 országába, s ezzel az ötödik helyet foglalja el az exportőrök sorában. Az orosz fegyverek 82 százaléka hét országba, Kínába, Indiába, Iránba, az Egyesült Arab Emirátusokba, Vietnamba, Görögországba és Algériába került. A világ fegyverpiacát egyébként az USA uralta 1998-ban, 19,3 milliárd dolláros exporttal. Elhagyott csecsemők Kínában Egyre növekszik az elhagyott leánycsecsemők száma Kínában. A törvények szerint a városokban egy családnak csak egy gyermeke lehet, vidéken pedig két gyermek a megengedett abban az esetben, ha a házaspár elsőszülött gyermeke leány. Lezárult a repülőgép-eltérítési ügy Nem tudni, ki térítette el Teheránba a tádzsik légitársaság TU-154 típusú repülőgépét. Miután a szamarai repülőtéren mindenki egészségesen kiszállt a gépből, senki nem vállalta, hogy ő volna a terrorista. A gép Teheránba indulását célzó követelést cédulán, írásban juttatták el a pilótafülkébe. Halálos ítélet Öcalanra Az ankarai állambiztonsági bíróság mellett működő ügyészség halálos ítéletet kért Abdullah Öcalanra. Róma nyomatékosan kéri, hogy a kurd lázadók vezérének ügyét az emberi jogokra vonatkozó európai normák tiszteletben tartásával folytassák le. Olaszország elvárja, hogy az ítélet ne halálbüntetés legyen. Kucsma az atomerőmű bezárásáról Csernobil mindaddig működni fog, amíg a világ legfejlettebb államai nem teljesítik a bezárásért cserébe Ukrajnával szemben vállalt kötelezettségeiket - jelentette ki Leonyid Kucsma. Az ukrán elnök néhány nappal a katasztrófa 13. évfordulója előtt elmondta: Ukrajna ragaszkodik azon atomreaktorok felépítéséhez, amelyek a kieső csernobili energiaforrást pótolnák. Ukrajna máig nem kapta meg a két reaktorblokk felépítéséhez igényelt összeget. Órákig nem lehetett pontos adatot tudni a halottak számáról fotó: feb/reuters Amerikában döbbenetét keltett két ámokfutó iskolás gyilkos akciója Újfasiszta vérfürdő Denverben Korábbi hírekkel ellentétben „csak” 15 vagy 16 halálos áldozata van a coloradói iskolai vérengzésnek. A bizonytalanságnak az az oka, hogy a tragédiát követő órákban hatalmas fejetlenség uralkodott, az épület teli volt robbanószerekkel, ezért alaposan át kellett vizsgálni a nyomozás előtt. Clinton elnök megdöbbenését fejezte ki a tömeggyilkossággal kapcsolatban, és közölte, hogy a kormány minden segítséget megad a tragédia következményeinek kezeléséhez. Steve Davisnek, a jeffersoni kerületi rendőrség szóvivőjének elmondása szerint a halottak közül 12 a diák - 9 fiú, 3 lány -, a többi felnőtt, akik feltehetően az iskolában dolgoztak. Legalább 23-an sebesültek meg a lövöldözésben, kilen- cüknek válságos vagy súlyos az állapota. A holttesteket egyelőre nem szállították el az iskolából, erre valószínűleg helyi idő szerint csak szerdán déltájt kerül sor. A diákok, illetve a helyi tömegtájékoztatás szerint Eric Harrisnak és Dylan Klebold- nak hívták a két újfasiszta ámokfutót, akik Adolf Hitler 110. születésnapját kívánták így „megünnepelni”. Mindketten tűzharcba bocsátkoztak a rendőrökkel. Később az iskola könyvtárában találták meg a holttestüket, körülöttük robbanószerkezetek voltak szétdo' bálva. Mindketten saját kezűleg vetettek véget életüknek. A szemtanú diákok hajmeresztő képet festettek a vérengzésről. A tettesek egy parkolóban kezdtek lövöldözni, majd az iskola büféjében folytatták az ámokfutást. Ezután bementek a könyvtárba, és annyit mondtak: „Minden fickó álljon fel, meggyilkolunk benneteket.” Egyikük a pad alá nézett, és viccelődve azt kiáltotta, „kukucs”, majd eszeveszett lövöldözésbe kezdtek. John Stone, a jeffersoni kerület seriffje elmondta, hogy az ámokfutó gyilkosok eszköztárában igen hatékony, házi készítésű csőbombák, propángázzal töltött repeszgránátok és plasztikbombák is voltak.
