Tolnai Népújság, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-17 / 89. szám

Koch Péter katonaképe á Hollandiában készült, jHl ahol a kiképzést kapta, és a zubbonyában talál- H ták, amikor Oroszor- m szágban meghalt. Ezt vi üzente: „A legszívélye- sebb üdvözletemet kül- * döm Kedves Hágom.

A sógorom örülhet, mert neki már van egy fia, de nekem még menyasszo- A nyom sincs, mert itt áBl harcolok a háborúban. £■? - Legyen ez a kép egy emlék rólam, ha nem jM: láttok többé. Péter." A

Akinek a halál lett a menyasszonya

1999. február 7.

Közéből

Harmadik oldal

háborúnak vége?

Már alig bír menni. Ha nincs a kezében a botja, a derekára támasztja a kifordított bal tenyerét, merthogy a jobbja mindig foglalt. Szatyrot cipel vele, elszáradt tulipánleveleket, műanyag vödröt, félig vízzel. Most meg kosár van nála és egy ásó, lila ronggyal betekerve és spárgával gondosan átkötve. Erzsiké néni, Marcz Henrikné a Sétakertbe indul a 14-es busszal, mert rózsaszín krizantémokat akar ma elültetni. A II. világháborús emlékmű egyik bronztáblájára ugyanis felvésette a testvére nevét is. Koch Péternek hívták. Élt: 21 évet.

Pedig nem is szekszárdiak, Péter Boldogasszonyfáról, egy Somogy megyei kis faluból vonult be katonának. De Erzsi néni látni akarta a

bátyjának legalább a nevét Szekszárdion, ahova 52 éves korában költözött Kaposvárról a lánya után. Erzsiké néni arról híres, hogy szereti az embereket, a virágokat és maga körül a rendet. Márpedig ha sír, akkor ott virágnak is kell lennie.

A Koch család hét gyermeke közül a legidősebb volt Péter, aki a földjükön gazdálkodott és egyetlen vágya egy bicikli volt. Mondta is, ha nem kerül másból, hát fából faragok biciklit. Merthogy igen szeretett szerelni, gépekkel bíbelődni.

Sofőrnek képezték ki a hadseregben is, és autószerelés közben érte a halál 1943 október 21-én Harkov mellett, Ogolciban.

Katonákat szállított éppen, mikor bombariadót fújtak. Mindenki bújt ahova tudott, Péter pedig a teherautó alá feküdt és javítani kezdte. Egy ház előtt, egy hídnál, a kö- vesútra esett a bomba. A sok szilánk, a kő szétszakította a gyomrát, a beleit. A saját vérében fetrengett a porban. Olyan iszonyatos fájdalmai voltak, hogy ordított a katonatársainak, hogy lőjék azonnal agyon, mert nem bírja tovább. Hordágyra tették, és az elsősegélynyújtó helyre vitték. Műteni nem tudták, másnap hajnalra elvérzett. Harkov- tól egy kilométerre, a kövesút mellett, a vasúttól délnyugatra temették el. Erzsi néni azt mondja, hogy ha arra járna, biztosan megtalálná. De csak Szekszárdon jár, s ha a templomba megy, visz mindig virágot a hősi halált halt testvérének.

Ha az ember szeretett valakit, akkor azt soha nem felejti el, amíg él.

Pedig nincs egyedül Erzsi néni, gyerekek, unokák veszik körül, van tehát kikért aggódni. Andrea és Edina nagyok már, s fiuk, Zoli, Ákos meg Szabolcs többet élt, mint szegény Péter, akinek a halál lett a

menyasszonya.

Erzsi néniben egyre több az aggodalom, mióta nem tud éjszakánként aludni még Eleniummal sem.

— Most éjjel jönnek a repülők, egy órakor, háromkor és negyed ötkor, ráadásul tíz percenként, több turnusban. Ugyanolyan hangjuk van, mit annak idején a stukáknak, csak azok reggel kilenckor mentek

Drezdát bombázni. Amikor hallom ezt a zúgó, süvítő hangot, mindig megmoccan a lelkemben valami, s azt kérdezem magamban: Hát sosincs már a háborúnak vége? Egy ilyen álmatlan, furcsa éjszakán jutott eszembe, hogy fogom az ásót, a vödröt és körbeültetem az én szeretett Péter bátyám síremlékét rózsaszín meg kék virágokkal.

D. Varga Márta

Hát sosincs már

fahusángos élvhajhász

Pórul járt az a dombóvári férfi, aki előbb italért, majd cigarettáért cigarettára tört be.

V. Zsolttal akkor történik valami, amikor némi alkohol elfogyasztása után kedvelt szórakozóhelyéről elindul hazafelé. Januárban az egyik éjszakai séta alkalmával az útjába eső egyik üzlet ablakát zúzta be egy fahusánggal és néhány üveg italt vitt magával. Nemrégiben megint bandukolt a kihalt utcákon. Rá akart gyújtani, ám a cigarettája elfogyott. A belváros egyik diszkontboltja felé vette az irányt. A késői órán azt ugyan már nem találta nyitva, ám a kirakat mögött sorakozó cigarettásdobozok „megigézték” őt. A közelben talált bottal betörte az üveget és néhány karton dohánnyal a hóna alatt távozott. A csörömpölésre többen kiugrottak az ágyukból, akik később a rendőröket útba tudták igazítani... -gläubigem fűlt a fo£a az indigóhoz----------------------------------------------------- ------------ A kisvárosban már legendává vált az a valaha állítólag valóban megtörtént eset, j amikor a tanácselnök a szőnyeg szélére állított egy helybéli péket, mert l az egyik zsemlében „húst” is találtak, méghozzá egy csótány-szerű rovar I képében. Amikor a tanácselnök, felmutatva a bűnjelet, arról érdeklődött j a péktől, hogy szerinte vajon mi is lehet az a bamásfekete valami, a lele- ; ményes mester hirtelen bekapta a sült rovart, lenyelte, aztán azt válaszolta: mazsola. Talán ez az eset is felidéződhetett annak a megtévedt vásár- \ lónak a fejében, akit ezen a héten füleltek le az üzlet alkalmazottai, hosz- ] szas „megfigyelés" után. Az illető először tagadta bűnösségét, ám az el- \ lenőrzést követően kiderült, hogy két csomag cigarettát térítésmentesen { akart magával vinni. Jegyzőkönyvet vettek fel az esetről, ám - mivel a tét- j | ten ért férfi a személyi igazolványát nem vitte magával az akcióhoz - ha- I j za kellett mennie az irataiért. Talán ez idő alatt gondolta ki, mit is fog I j később cselekedni. Amikor elkészült a jegyzőkönyv, egy óvatlan pillanat- | ban kikapta a papírokat a boltvezető kezéből - és megette a lapokat. | j Hogy valószínűleg előre kitervelt akció, nem pedig hirtelen felindulásból \ ! elkövetett falatozás volt a lopás tényét rögzítő dokumentum elfogyasztá- j } sa, arra utal az is, hogy az illető a lakoma előtt a két példányban elké- I • szült jegyzőkönyv lapjai közül azért az indigót kivette.-------------------st- j- Egy évvel ezelőtt találkoztunk utoljára. Akkor tele voltál tervekkel. Mit sikerült azok közül megvalósítanod?- Teljes átalakuláson ment keresztül a Hobo Blues Band.

Zenekarom korábbi tagjai eltávoztak, új muzsikusok jöttek helyettük. Szerencsére közöttük egy nagyszerű alkotótársra leltem Varga Jancsi személyében, aki korábban az East együttes szerzője és szólógitárosa volt.

Vele termékeny kapcsolatnak nézünk elébe, olyannyira, hogy „A csavargók tíz- parancsolata,, című első könyvemet és a hozzátartozó zenei anyagot tartalmazó CD-t is közösen készítjük.- Egy másik kötet kiadása is foglalkoztatott.

számos egyeztetési probléma miatt a jövő évre csúszik át.

— A tavasz általában mindig nagy sikereket hoz számodra. Az idén is így volt ez?

— Tavaly a Hobo Blues Band megalakulásának húsz éves jubileuma alkalmából tartottunk nagyszabású koncertet. Az egy igazi nosztalgia-előadás volt az elmúlt két évtized legsikeresebb dalaival. Az idén a Kongresszusi Központban mutattam be tanítómestereimre - József Attilára, Jim Morrisonra és Vis- zockijra - emlékezve a „Hármas Oltár” címet viselő, új műsort. Életem egyik jelentős mérföldköve volt ez a bemutató, ugyanis a közönségtől ismét biztatást kaptam arra, hogy a „Vadászat”-hoz hasonló, összefüggő műveket csináljak.

— Eddig kizárólag a munkáról beszéltünk. Az alkotás közben jutott-e elegendő időd a szeretteidre?

— Azt hiszem megérdemlem, hogy harmadik próbálkozásomra végre egy nagyszerű család vegyen körül. Örömet jelentenek számomra azok a nyugodt napok és sugaras esték, melyeket szeretteimmel tölthetek. Az utóbbi időben néha betegeskedtem és ilyenkor gyakran két hétig is „gyúrtam” a gyereket. Egy-egy esti fürdetés megkoronázta a vele töltött napot. Azért érzem mindenféleképpen szerencsésnek magam, mert ilyen fantasztikus hétköznapjaim vannak.

Munka közben kevesebb időm jut a családra. Alig várom már a nyarat, hogy legalább tíz napot ismét együtt lehessünk. -glaub- Az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg az a kötetem, mely Jim Morrison verseinek és dalszövegeinek fordításait tartalmazza.- A tavaly még újdonságnak számító Viszockij-est is hangszalagra került időközben?- Igen, ez az álmom is teljesült. A CD- ből és a magnókazettából Franciaországba és Oroszországba is küldtem néhány példányt.

Viszockij felesége, Marina Vlady és Vis- zockij mestere, Ljubimov voltak csomagjaim címzettjei.-Egy színházi bemutatóról is beszéltél akkor.- Az „Egy lecsúszott zenész balladája” munkacímet viselő darabom bemutatása

^HOBO fantasztikus napjai ^ s

Már az előkészületekből is érződött: egy nem mindennapi előadás részesei lesznek azok a dombóváriak, akik eljöttek Hobo pénteki József Attila-estjére. A kezdés előtt néhány perccel a művelődési ház technikusai a színpadra készített széket jókora szögekkel erősítették meg. Egy órával később kiderült, hogy ugyanezt kellett volna tenniük a nézőtéri ülőalkalmatosságokkal is, mert azokba mélyen belenyomták a közönséget az elhangzott gondolatok. Földes Lászlóval a különleges hangulatú előadást követően beszélgettünk.

Fotó: Ótós

Hatalomra tör a szekszárdi tini

jjbjjj adja iiJhiiJj

Harmat Péter a szekszárdi Garay János Gimnázium humán szakos tanulója arról ismeretes, hogy az általános iskola felső tagozatától fogva politikusnak, polgármesternek készül.

— Üdvözöllek, szerbusz, hogy vagy? - veregette hátba már az általános suliban is a fekete, vékony szemüveges srác a szembejövő fiúkat, lányokat azok nem kis megdöbbenésére lévén, hogy nem szokták a dolgot. Volt aki a szemét kerekített el, mások meg csak vihogtak. Egy biztos, valamennyien egy életre megjegyezték, ki is az a Harmat.

A dolog mára „beérett”, a gimnázium lO.b osztályának padját koptató ifjú politikusjelöltet Szekszárd diákpolgármesterévé választották nemrég, ráadásul nem kevesebb, mint két évre.

— Péter, eddig diák- polgármestert mindössze két

két, előadásokat, kommunikáló, képességfejlesztő tréningeket.

Ugyanakkor szeretnénk ha a városi önkormányzatnál a diákoknak nagyobb beleszólásuk lenne az ifjúságot érintő kérdésekbe: egyetértési, véleményezési, indítványozási jogot szeretnénk. Végső célunk: mandátum a közgyűlésben.

— Mi tetszik neked a politikában?

— Elsősorban az, hogy sok érdekes embert ismerhetek meg.

— Szereted befolyásolni az embereket?

—A képességtesztek azt mutatják, hogy van szociális érzékem és irányítói vénám. Egyébként mindenki szuverén egyéniség és én az olyan embereket kedvelem, akiknek van saját véleményük, amit el tudnak mondani és ha kell megindokolni.

—A gimnázium után hová készülsz?- Jogi egyetemre, nemzetközi szakra

napra választottak. Hogyan tudtad ezt a címet - ráadásul első nekifutásra - mindjárt két évre megszerezni?

— A SZEKSZ (Szekszárdi Középiskolások Szövetsége) elnökeként sikerült más diák- szervezetek beleegyezésével hosszabb időre „kisajátítani” a címet, mert csak így biztosítható az állandóság.

— Mihez kell itt állandóság?

—A terveink megvalósításához. Unom ugyanis azt a pangást, ami ebben a városban van, hogy hétvégéken nincs más szórakozás, mint a diszkó.

— Miért, te mit szeretnél?

— Ahogy a kampányszövegemben is megfogalmaztam, a diszkó mellett irodalmi estevagy politológiára, az EU- csatlakozástól függően.

— Mit szólnak a kortársaid ahhoz, hogy ilyen tudatosan készülsz a politikai pályára?

—A legtöbben röhögnek, de az érettebbek megértenek. Ők rám szavaztak a diákpol- gármester-választáson és ez a lényeg. Mert ez a nemzedék jön velem tovább.

— Amikor hetedikes korodban először beszéltem veled, akkor azt mondtad, szeretnél egyszer Szekszárd polgármestere lenni.

Még mindig így gondolod?

— Az az idő még messze van, de ha lesz rá lehetőségem, élni fogok vele.

F. Kováts Éva Fotó: Gottvald